Soproni Napló, 1913. július-szeptember (17. évfolyam, 149-224. szám)

1913-07-01 / 149. szám

2 szentmiklósi és petőházi gyári önk. tűzoltótűzoltó testületeinek díszgyakorlata következett az iskola előtti térségen. A jól sikerült gyakorlatokat ezernyi nép nézte végig. A gyakorlatokat a két kis Esterházy herceg is végig nézte és mindketten nagy érdeklődéssel kisérte a tűzoltók munkáját. A közgyűlés tíz órakor kezdődött. Hajas Antal alispán elnök megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket és ezek között különösen Rösch Frigyest, a vármegyei és a Sopron városi tűzoltói intézmény agg harcosát és jótevőjét, Kiki felhasznál minden alkalmat arra, hogy a tűzoltói intézmény iránti meleg érdeklődését láthatólag és buzdítólag kifejezésre juttassa. Köszönetét fejezte ki Fertőszentmiklós községének a szíves vendéglátásért, megemlékezett Szabó Gyula vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek érdemdús működéséről és szép szavakbanméltatta ezt a meleg érdeklődést, melyet herceg Esterházy Miklós a tűzoltóság ügyei iránt folytonosan tanúsít. A közgyűlés tárgysorozata a következő volt: 1. Az igazoló bizottság jelentése. 2. Két rendes és két póttagból álló jegyzőkönyvhitelesítő bizottságnak az elnök által való megbízása. 3. Az elnökség és a vármegyei tűzrendészeti felügyelő jelentése. 4. A lezárt számadások előterjesztése és jóváhagyása az 1913—1914 évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Tiszteleti tagok választása. 6. A legközelebbi közgyűlés helyének megállapítása. 7. Esetleges indítványok. A számadásokat és a költségelőirányzatot a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette és Hajas Antal elnök indítványára köszönetet szavazott Panuska József pénztárosnak. A költségjegyzék tárgyalásánál Szabó Gyula felkérte az elnöklő alispánt, hogy hathatós befolyásával a vármegye támogatását a tűzoltói, nagy emberbaráti intézmény részére továbbra is eszközölje ki, amit Hajas Antal alispán a legnagyobb készséggel meg is ígért. Szabó Gyula indítványára Nagy Albert hercegi kormányzót szerzett érdemeinek méltánylása mellett tiszteletbeli tagjává választotta. A tűzoltói tanfolyamokról tett jelentéssel kapcsolatban jegyzőkönyvi köszöentet szavaztak Guáry Béla cs. és kir. kamarás kapuvári főszolgabírónak és Guzmics Gusztáv fertőszentmiklósi jegyzőnek, a kapuvári jár.tűzrendészeti felügyelőnek. A közgyűlés bezárása előtt Szabó Gyula lelkes szavakkal üdvözölte Hajas Antal alispánt, aki igaz atyai szeretettel őrködik a vármegyei tűzoltói intézmény ügyei felett. Felkéri őt, hogy a tűzoltói intézményt továbbra is támogassa és tartsa meg a tűzoltóságot eddigi szeretetében. Hajas Antal alispán lelkes beszédben utalt ezután arra, hogy a vármegyei tűzoltóság ügyének szorosan össze kell forrnia a megyei közigazgatással, mert annak a tűzoltói intézmény nélkülözhetetlen kiegészítő része. Reméli, hogy az utána következő alispánok éppen olyan szeretettel fogják felölelni a vármegyei tűzoltóság ügyét, mint ő,aki ígéretet tesz ünnepélyesen is a közgyűlés előtt, hogy a legnagyobb odaadással továbbra is támogatni fogja a tűzoltók érdekeit. A közgyűlés befejezése után a közgyűlésen résztvettek a vezetőség élén az iskola előtti téren felállított díszsátorhoz vonultak, amely előtt a vármegye különböző községeiből összejött tűzoltók álltak sorfalat. A díszsátor előtti térségen legalább 2000 ember gyülekezett. Festői látványt nyújtott a magyar ruhában öltözött fertőszentmiklósi leányok csoportja. Körülbelül 11 óra lett, mire a diszsátorban az előkelőségek elhelyezkedtek és megkezdődhetett a fertőszentmiklósi önk. tűzoltó testület zászlóavatással kapcsolatos jubiáris ünnepsége. A diszsátorban többek között ott láttuk: Hajas Antal alispánt, Czillinger József főispáni titkári teendőkkel megbízott megyei aljegyzőt dr. Baán Endre főispán képviseletében, Hőgyészy Pál megyei aljegyzőt, Giczy és Pottyondi kapuvári szolgabirákat, Rösch Frigyest, Panuska Józsefet, Démy Sándort, Bergmann Gyulát, Szabó Gyulát, Békeffy Józsefet, ifj. dr. Deszkásy Boldizsárt a ■'''ármegyei tűzoltótestületei titkárát, Guzmics Gusztávot, a vármegyei tűzrendészeti felügyelőket teljes számban .Woditsch Károly kivételével, ki távolmaradását az elnökségnek indokoltan bejelentette, ifj. báró Berg Miksát és Taszillót és még másokat a község és környék előkelőségei közül. Fertőszentmiklós község és a fertőszentmiklősi önk. tűzoltó testület nevében Guzmits Gusztáv üdvözölte meleg szeretettel és nagy szónoki készséggel a vendégeket, megemlékezett a tisztelet igaz hangján a zászlóanyai tisztet elvállaló báró Sólymosa üdönéről, aki akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg az ünnepségen és helyettesítésével Bergmann Gyuláné úrasszonyt bízta meg, kinek Guzmics Micike, Guzmics Gusztáv leánykája talpraesett, szépen elmondott beszéd kistrétében virágcsokrot nyújtott át. A díszsátorban Mádly plébános mondott csendes misét, amely után Balics győri kanonok, volt cetiki plébános tartott magasröptű, mély gondolatokkal ékes ünnepi beszédet. Majd ,,Te Deum” következett, mely után Balics kanonok beszentelte az „Istennek dicsőség — Egymásnak segítség” aranyfonállal beszőtt felírással ellátott díszes selyem zászlót, a melyre báró Solymosy Ödönné Zichy Anglia grófnő drága hímzésű, hatalmas fehér selyem szalagott küldött. A zászlórúdba az első szöget Balics kanonok verte, majd a zászlóanya helyettese, Bergmann Gyuláné lépett a zászlóhoz és messze elhallható hangon a következő szavakkal tette meg a kalapácsütéseket: „Őméltósága a zászlóanya méltósága, a zászlóanya nevében és megbizásából elhelyezem e szeget és kivánom, hogy a testület az Isten dicsőségére és felebarátaink védelmére áldásosan működjék mindörökre!” Ezután Hajas Antal lelkesítő beszéd kíséretében tette meg az ünnepélyes kalapácsütéseket. Czilinger József dr Baán Endre főispán nevében járult a zászlóhoz és azután sorra következtek a hatóságok képviselői és a tűzoltó-intézmény barátai. Bársony Margit a koszorús lányok nevében kedves szavak kíséretében szalagos babérkoszorúval díszítette fel a zászlót. A zászló felavatása után Guzmits Gusztáv, a fertőszentmiklósi önk. tűzoltó-testület nevében átvette a zászlót. Köszönetet mondott Balics kanonoknak kitüntető figyelméért, amely hálára kötelezi a fertőszentmiklósi tűzoltókat. Szép szavakban emlékezett meg báró Solymosy Ödönné Zichy Angella grófnő zászlóanya és helyettese Bergmann Gyuláné úrasszony fáradozásáért és végül fogadalmat tett arra a fertőszentmiklósi tűzoltók nevében, hogy a felavatott zászlót az emberszeretet jelvényéül fogják megőrizni. A lelkes beszéd után Szabó Gyula, a kapuvári járási testületeinek tagjai között kiosztotta a szolgálati érmeket. A díszsátorban lefolyt ünnepségek keretében szépen illeszkedtek be a fertőszert- miklósiak szép énekszámai, melyeknek betanítása Szalay Miklós főtanító és Luciu Gyula tanító érdeme. Egy órakor kezdődött a Payer-féle vendéglőben a diszebéd, melyen legelőször Havis Antal alispán a zászlóanyára, báró Solymosy Ödönnére mondott nagy tetszéssel fogadott felköszöntőt. Szabó Gyula Balics kanonokra, Guzmits Gusztáv a tűzoltó ügy pártfogóira és a vendégekre, dr Havas Jenő, lapunk felelős szerkesztője, a tűzoltói szövetség vezetőségére és a vármegye összes tűzoltóira emelte poharát. Az asztalbontásra csak négy óra felé került a sor, mire az ifjúság a beledi cigányzenekar hangjaira megkezdte a táncot, amely a késő éjjeli órákig tartott. —vas. Miért megyünk külföldre? Aki ezt a címet elolvassa, hirtelenévben azt gondolja, hogy ezen sorok írója is egyike azoknak a lelkes magyaroknak és agitátoroknak, kik évről-évre a fürdősaison kezdetén szinte hivatásszerűen a belföldi lapok hasábjain megjelentetik tiltakozásaikat a külföldi fürdők látogatásai ellen. Jelenleg nem akarok különböző lelkes hangú frázisok keretében a magyar ember kötelességéről írni, hanem inkább magát a tényt szeretném kissé mélyebben boncolgatni, hogy hát tulajdonképpen miért is megyünk külföldre nyaralni?! Azt hiszem, két részre oszthatjuka fürdőzőket, nem véve számításba egy harmadik csoportot, mely csupán flancból, páváskodásból keresi fel a jelenleg „divatos” legdrágább vagy legolcsóbb külföldi fürdőket. Az egyik rész — vegyük először az egészségeseket — kellemes, egészséges, szórakozásokat bőven nyújtó helyen igyekszik a nyarat eltölteni; a második fajta — a beteg — egészségét óhajtja visszaszerezni betegségének megfelelő fürdőkben. Ha az első rész óhaját vesszük szemügyre és jól megfontoljuk, akkor megint csak feltehetjük akérdést, hogy miért is megyünk mi külföldi fürdőkre ? Talán nincsenek meg már Magyaror-szágnak külföldön is elismert, külföldi könyvekben is annyira emlegetett dicsért csodaszép, regényes, kies helyes, talán már elvette tőlünk az oly pazarul ajándékozó természet csodált szépségeit ? Szükséges-e nekünk külföldi ,természeti szépségeket keresnünk, mikor ugyanezt talán még különben ebben az országban is megtaláljuk, melynek még a népdalokban is állandóan „szép” a jelzője?! Vagy talán nem állhatnak Magyarország — egy kulturállam — fürdőinek ugyanazok az eszközök (tennis, színház, mozi, tánc-, olvasó- és zenetermek stb.) rendelkezésére, melyekkel a külföldi fürdők szórakoztatják vendégeiket, hát nem találjuk meg mi ugyanezeket nagyobb fürdőinkben, hogy csak párat is említsek, Pöstyénben, Trencsénteplitzen, Tarcsa-fürdőn, Herkules-fürdőn, Tátrafüreden stb. Nem fekszik Ázsiában Magyarország, hiába is szeretik annyira, azt hiszem tisztán csak öngúnyból saját fiai emlegetni! Ép úgy beillik Nyugat-Európa keretébe, mint bármely más országa Európának. Hogy Franciaország, Németország, Anglia s akár Olaszország jelenleg magasabb fejlődési fokon áll, mint a mi hazánk az múltunkra visszatekintve, magától értetődik, de az még mindig nem jelenti azt, hogy Ázsiában volnánk s példának okáért nagyobb fürdőiben nem találjuk meg talán ugyanazt a kényelmet s szórakozást mint a külföldi fürdőkben. Mert ha már a külföldiek — franciák, angolok, németek, osztrákok, de különösen külföldieskedő honfitársaink — igen szigorúan ítélik meg a helyzetet, akkor mi csak arra utalunk, hogy hasonlítsák össze mondjuk Newyork fejlődését, felhőkarcolóit, életét, kényelmét s modern vívmányait Európa városaival, akkor láthatják, hogy mennyire fölötte áll, de legalább is egyenrangú ez az aránylag még fiatal város az öreg Európa bármely városával. Pedig, hogy Newyork modernebb s nagyobb arányú mint Európa városai az nem jelenti azt, hogy az öreg Európa visszahelyeztetik Ázsia színvonalára. És így vagyunk hazánk fürdőivel is, ha a külföldi fürdők esetleg nagyobb arányúak, az még nem a fölényüket jelenti, hanem pusztán csak azt, hogy ott több a pénz, többet visznek oda a fürdőzők. Ha nálunk is felkarolnák kisebb fürdőinket s külföld fürdői helyett odavinnék pénzüket az emberek, akkor, mivel hogy meg van bennük a képesség, csakhamar feljutnak azok is arra la polcra, mint nagyobb fürdőink — melyek közül néhányat már előbb is említettem — SOPRONI NAPLÓ A Soproni f Napló Telefonszáma :: Július 1.