Soproni Szemle, 1964 (18. évfolyam, 1-4. szám)

1964 / 1. szám - Mollay Károly: Sopron XIV. századi városképének vizsgálata. A Fabricius-ház törénete (kb. 50-1530-ig)

SOPRONI SZEMLE HELYTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT XVIII. ÉVFOLYAMI 1. SZÁM Sopron XIV. századi városképének vizsgálata A Fabricius-ház története (kb. 50—1530-ig) Írta: Mollay Károly 1. A Magyar Történelmi Társulat 1960. évi május 6-i soproni vándorgyűlé­sén Sopron várostörténeti kutatásának egyes kérdéseiről szólva többek között ezeket mondottam: „Нa a XV. és a XVI. századi, részben még kiadatlan forrás­anyag segítségével egyszer majd sikerül megnyugtatóan értelmezni az 1379. évi házösszeírás adatait, megrajzolhatjuk Sopron bel- és külvárosának 1379. évi tér­képét, mégpedig nagyobb pontossággal, mint amilyennel a legrégibb, 1597. és 1622. évi belvárosi térképek készültek; következtethetünk az 1379. évi soproni társadalom szerkezetére, és világosabban fogjuk látni a XV. századi társadalmi mozgalmak rugóit, indítékait” (SSz. 1960, XIV, 331). Azóta, legnagyobb részt e folyóirat hasábjain több tanulmány jelent meg, amelyből kiderült, hogy Sopron gótikus városképe lényegében a XIV. században alakult ki. A ferences (utóbb: bencés) templomon és kolostoron (káptalantermen), a Szent György-templomon kívül itt gondoljunk az egymásután feltárt, főleg belvárosi házakra, köztük nem utolsó sorban a Fabricius-házra. 2. Az 1379. évi házösszeírás értelmezésének eddig az volt az egyik legna­gyobb nehézsége, hogy a házak sorrendjében készült egyéb soproni összeírások csak közel fél évszázaddal később kezdődnek: 1424-ből egy külvárosi adójegy­zék (Soprokl, II/2, 316—337), 1427-ből egy belvárosi (I. h. 364—367), továbbá egy bel- és külvárosi névjegyzék (H/6, 133—142)­ maradt fenn, ezenkívül 1424- ből egy gabonadézsma-jegyzék, 1426-ból egy bordézsma-jegyzék és az első fer­tály adójegyzéke (H/2, 314—316, 348—357). Ezeknek és az ezután elég sűrűn fennmaradt hasonló jellegű összeírásoknak nemcsak gazdaságtörténeti jelentő­ségük van (az adó, a dézsma nagyságából egy-egy polgár vagy lakó, valamint az egész város vagyoni helyzetére, a gabona- és bortermés nagyságára lehet kö­vetkeztetni), hanem egyéb adatokkal együtt kitűnően eligazítanak a város hely­rajzának egyes kérdéseiben: házról-házra haladva a későbbi telekkönyveket pótolják. A Szent György utca 3. számú házának története (SSz. 1959, XIII, 121, 193) megmutatta, milyen tanulságokat rejt magában a várostörténet számára egy-egy háznak a története, milyen összefüggéseket deríthetünk fel, ha majd az egész belvárost vagy a bel- és külvárost így megismerjük. Maradt fenn még egy keltezetlen bordézsma-j­egyzéknek a töredéke, ame­lyet Házi Jenő (Soprokl. II/6, 82—85) 1428-ból keltez. Magam futólagos vizsgá­lat alapján már korábban jeleztem,­ hogy legkésőbb 1421-ből származhat. Most 1 A keltezésre vö. Mollay, SSz. XVI, 91 (4. jegyzet). 2 Sopron vármegye vázlatos története. Vö. Csatkai—Dercsényi: Sopron és kör­nyéke műemlékei. Bp., 1956­, 109 (49. jegyzet).

Next