Sopronvármegye, 1922. december (25. évfolyam, 274-296. szám)

1922-12-08 / 279. szám

XXV. évfolyam »19. exam. Ara 10 korona. Péntek, itt»», december S SO­PRONVÁR MEGYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ..... 199 korona. ...... 559 korona. fair itatnék tarifán­g áron. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkeaztficég és kiadóhivatal­­ SOPRON Sitatprefr­otet II. Telefon 524 és 445 Plak kiadóhivatal és a serkesztőné C * CSORNÁN, Erzsébet­ utca. Hűségünkért megkaptuk tegnap a legnagyobb elismerést és legszebb da­soru­mot, mit harmadára szabdalt, elvérzett, csonka országunk adhatott : a nemzetgyűlés egyhangúlag hozott határozattal törvénybe iktatta Sopron népének hazafias hűségét. Az első­­sósok, Oször Józsefé a sop­roni népszavazási kerület nevében köszö­netet mond a törvényhozásnak, amiért a javaslatot idehozták. Rögtön bejelenti, hogy a javaslatot elfogadja. Szabad le­gyen azt hinnem — úgy mojd — hogy ezen törvényjavaslat után nem állunk meg, hanem lerójuk hálánkat azokkal szemben is, akik a magyar haza mellé állottak. Sopronon kivül nyolc községben volt népszevivár. A nemzetiségi arány Nagy­­cenk 100%-ban magyar, Sopron 49%-ban, a többi község 1­2% kivételével német és egy részük horvát. Az eredmény mégis 75%-ban a mi javunkra volt. Ha látjuk, hogy az osztrák izgatási terület mel­ett folyt le a népszavazás, akkor mindennel meg lehetünk elégedve. Foglalkozik Sopron város helyzetével, mely súlyossá vált az­által, hogy Sopron megye felét elszakították. Közgazdasági és közigazgatási segítséget sürget a népszava?»« terület részére. Be­szédét azzal fejezi be, hogy a népszava­zási területen más politikának mint ma­gyarnak, soha érvényesülni nem lehet. . Csik József.. .Ez a törvényjavaslat a legjelentőségesebb javaslatok egyike. Ar­ról van szó, hogy a magyar törvényhozás örök emléket emeljen annak a hűségnek, amelyet Sopron és környéke a nehéz időkben tanúsított Magyarország iránt. Az októberi forradalom ha nem következik, akkor nem került volna sor a trianoni békére sem. Nem akarom e pillanatban a múltakat dekriminálni. Nem provokálni akarok, csak egyéni meggyőződésemet fejtem ki, amelyet Peidl képviselőtársam talán nem oszt, de a közvélemény nagy része igen. Peidl Gyula­. A javaslatot készséggel elfogadom. Nem is szólaltam vo­na fel, hogy annek kifejezést adjak. Meggyőződé­sem szerint a javaslatot minden vita és szónoklat nélkül kellett volna elfogadni. és az előttem szóló képviselő úr kipro­vokált néhány megjegyzést. Történelemha­­misítás az, hogy az ország megcsonkítá­sáért és egyéb szerencsétlenségért az ok­tóberi forradalmat állítják be bűnbakul. Történelemhamisítás ez, mert Magyar­­ország megcsonkíttatását azok idézték elő, akik a háborút megindították. (Zajos he­lyeslés a szélsőbal oldalon) Ezt a tényt semmi szónoklattal nem lehet megváltoz­tatni. Gróf Bethlen István miniszterelnök­­ Nem megyek­ bele azon kontroverz­­kérdések megvitatásába, melyeket itt az utolsó percben felhoztak. A trianoni szer­ződés azon a gondolaton épült fel, hogy Magyarországon, aki nem magyar anya­nyelvű, az nem akar ragaszkodni hazájá­hoz, innen el akar szakadni. Ennek az oka az ellenség győzelme, a rágalmazó hadjárat, melyet évtizedek óta folytattak ellenünk a külföld imperialistái. Rá kell mutatnom arra, hogy Ausztriának is nagy része van abban, hogy ezek a rágalmak elterjedtek. Ennek a rágalomhadjáratnak a következménye, hogy ellenfeleink azt hitték, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar, más államhoz akar csat­lakosat. Hiába követeltük a népszavazást, a wilsoni elvek végrehajtását, nem tud­tunk elérni semmit. Végre alkalom nyílott a népszavazásra Sopronban és környékén. Ezért van négy jelentősége a soproni nép­szavazásnak. Bebizonyosodott, hogy az a féltévés, melyből a trianoni békeszerződés kiindult, hamis. Ezzel megdőlt a trianoni békeszerző­dés minden morális alapja. (Taps a Ház minden oldalán.) Igaza van Ösiör József képviselő úrnak abban, hogy a népszava­zásra nem volt olyan kedvező az atmosz­féra, mint sokan hiszik. Ez a terület kul­túrában talán előhaladottabb része Nagy- Magyarországnak, szárt is más helyzet volt itt, mint a többi elszakított területen. Ezenkívül vonzást gyakorolt rá a hetven­­milliós német nemzet, melynek nemzeti ereje sokkal erősebb, mint a többi nem­­zetiségé. Dacára a legkedvezőtlenebb hely­zetnek, bebizonyosodott, hogy a trianoni békeszerződés morális alapja megdőlt. (Taps a Ház minden oldalán.) Egy nemzet, mely fiai önfeláldozásáért hálát nem érez, nem érdemli meg, hogy fiai feláldozzák magukat érte. Nem tudunk kincseket adni Sopronnak, adjuk amink van, magyar ezivitek melegségét. Pálmát nyújtunk át neki, az ő hűsége erősebb volt, mint a békeszerződés erőszaka. Ké­rem a javaslat elfogadását. A Ház a soproni népszavazás emléké­nek törvénybe iktatásáról szóló törvény­javaslatot egyhangúlag elfogadta. Szünet után Rupert Rezső személyes megtámadtatás címén szólal fel. Bogya azt állította róla, hogy ébredő volt. Intran­­sigens és beszéde következményeképpen Davecserben beverték a zsidók ablakait. Meg kell védeni Devecser közösségét is az ilyen rágalmak e­len. Megtörtént, hogy egy kis csoport, mely annak idején a kommunistákhoz is kornnt szolgáltatott, betört néhány zsidó kereskedő boltjába és lakásába. A szolgabíró Ruperthez futott, hogy jöjjön segítségül, de nem volt szük­ség rá, mert maguk, a devecseri kisgazdák fütykössel intézett­é­ a pogromcainálókat. Becsületes, épeszű ember el sem hiheti azt, amit Bogya róla mond. A veszprémi zsidósággal együtt dolgoztak és küzdöttek az ellen, hogy néhány zsidógyerek diri­gáljon. A köztudat jól tudja, mi az igaz­ság és nem hiszi Bogya meséit. A 21 em­ber meggyilkolására már megmondotta, hogy azt egy siófoki különítmény csinálta. A devecseriek és így ő maga is csak utólag hallott az egészről. Abban az időben nem is volt Devi cserben. Amíg a kommün alatt fogva volt, vele együtt több zsidó is fogva volt, akik férfiasan, a vöröseket gúnyolva, viselték a fogságot. Egyébként Bogyához nem az igazságügyminiszternek, hanem az igaz­ságügyi orvosi tanácsosnak lesz köze. (Derültség.) Bemutatja a függetlenségi és 48 as párt hivatalos iratát, melyben tanú­sítják, hogy 1919 januárjában Bogya János a pártba belépett. Kállay Tibor pénzügyminiszter beter­jeszti a kivételes hatalom megszűnése folytán szükségessé váló egyes pénzügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Ezután f­olytatják a közadókról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Hegyeshalmi Lajos: Megragadja az al­kalmat, hogy reflektáljon Gaál Gaszton tegnapi felszólalására, melyben ismételten al­­almat talált arra, hogy a tisztviselőket megtámadja. Mindannyian, akik itt ülnek, nagy fájdalommal hallották, hogy a tiszt­viselői kart megtámadták.­­Súlyos ez a támadás már azért is, mert olyan helyről jött, mint Gaál Gaszton. Nem tagadja, hogy a tisztviselők közt is vannak, akik nem teljesítik kötelességüket, de olyan nagy testületben, mint a tisztviselői kar, fordulhatnak elő ilyen egyének is. Az egész tisztviselői kart azonban úgy beállítani, mint ahogy azt Gaál kép­viselő úr tette, nem lehet. A nagybirtoko­sok között is voltak olyanok,, akik va­gyonukat elprédálták, de ezért nem lehet az egész nagybirtokososztályt megrágal­mazni. Gaal Gaszton azonnal válaszol He­­gyeshalmy Lajos felszólalására. Annyit akarok — ugymn­d — kijelenteni, hogy a képviselő úr vagy nem volt jelen a Ház tegnapi ülésén, vagy ha jelen volt, akkor aludt. (Derültség.) Hegymegi Kis Pál indítványt terjeszt elő, hogy a Ház küldjön ki egy parla­menti bizottságot azoknak a vádaknak tisztázására, amelyeket Ulain Ferenc a tegnapi ülésen Rissay Károly, illetve pártja ellen hangoztatott, Bethlen István gróf miniszterelnök­. Több ízben voltunk szemtanúi annak a szomorú jelenségnek, hogy •egyes kép­viselő urak egymás becsületébe gázolnak és a vita hevében olyan kifejezésekkel illetik egymást, amelyek igazán mélyen sértők. Ez szomorú jelenség, amelynek meggyőződésem szerint csak az elnöki jogok szigorú gyakorlása vethet véget. Semmiesetre sem találom helyesnek, jó precedensnek, hogy két képviselő szemé­lyes ügyét parlamenti bizottság segítségé­vel intézzék el. Hiszen tegnap nemcsak ez az eset történt, hanem iit-tizenkét szemé­lyes ügy is felvetődött. Ezek az ügyek­ az illetők személyes ügyei. Nem érdeke nem a nemzetnek, sem a parlamentnek az, hogy ily tisztán személyes természetű ügyekkel foglalkozzék. E­gészen más eset volt az amiért a képviselő úr nyilat­kozik, akkor ugyanis azán egy képviselő személyes ügyéről, hanem a kormányról volt szó. Ugron Gábor­. Ulain Ferenc tegnapi beszédében nem Rassay képviselőtársunk­ról nyilatkozott, hanem egy parlamenti pártról. Ez a vád a legsúlyosabb, ami a parlamentben elhangzott. Rassay Károly: Gömbös Gyula képvi­selő úr azt mondotta, hogy ezt az ügyet már régen el lehetett volna intézni lova­glás után. Tessék tudomásul venni, hogy én az ilyen ügyeket nem szoktam ilyen könnyelmű módon elintézni. Ha valakiről bebizonyosodik az a vád, hogy hazaáruló, az alkalmatlan arra, hogy vele lovagias harcot vívjanak. Bethlen István miniszterelnök: Szemre­hányást tettek nekem, hogy azonosítom magamat a váddal. Ez a szemrehányás akkor illetett volna meg­, ha azt mondot­tam volna, hogy Ulain képviselő úr nem köteles bizonyítani. Ellenkezőleg, hang­súlyoztam, hogy köt«!«» bizonyítani. Én csak annyit mondottam, hogy parlamenti bizottság kiküldését nem tartom alkal­masnak ezen ügy tisztázására. Egyébként pedig semmiféle kitasitást az úri gondol­kozás és az úri becsület tekintetében nem fogadok el. Gömbös Gyula felszólalása után a Ház elfogadta az elnök­i napirend javaslatát, mely szerint a legközelebbi ülés hétfőn lesz. Utána több sürgős interpelláció hang­zott el.

Next