Sopronvármegye, 1923. július (26. évfolyam, 145-170. szám)

1923-07-01 / 145. szám

■' július 1. &­­ * ** H­O M V­A R­M junk meg a zsírnál, húsnál. A tej máris megfizethetetlen s mégis éppen a soproni árvizsgálóbizottság elnöke jelentette ki, hogy a tej a napokban újból drágulni fog s ezúttal literenkint harminc koronával. Ennek nem szabad bekövetkezni, de nem is fog, ha a hétfői értekezlet megnyugtató, megbízható bizonyságot szerez — nem arról, hogy Budapesten mennyi a tej, ha­nem hogy a soproni tejközpont mennyiért veszi a vidékiektől. Sok mindenről lehetne még beszélni hétfőn, de ezek a Sopron közellátásának legégetőbb sebei. A hús, zsír, tej. Akik hivatottak rá, ezeknek az árával űzött uzsorát törjék le. A soproni ev tanutókipzfi­­ünnepe Emlékezetes ünnepe volt Péter Pál napján a soproni ev. tanítóképzőnek. Ta­lálkozóra jött el az ősi iskola eddig vég­zett, még életben lévő minden diákja szerte az országból, hogy megalakítsák a képezdei diákszövetséget. Robotos magyar munká­ban őszre élemedett öreg urak szorítottak kezet most végzett kollégákkal. Az ünnepség pénteken délelőtt 10 órakor kezdődött az ev. templomban gyö­nyörű művészi hangversennyel. Az ünne­pélyt közének nyitotta meg, melyet Kárpáti Sándor vezetett. Utána Kapi Béla dunán­túli ev. püspök magasröptű, szép beszéde következett. A tanítói hivatás magasztos­ságáról beszélt. A tanító hivatásáról, akinek gondoznia kell a kiserkenő embervetést és nemes lélekkel, érlelő napként kifejleszteni. A soproni Férfidalkör Kapi Gyula szép Árpád sírja című dalát adta elő a tőle megszokott sikerrel. Altdörfer Viktor zon­goraművész Bach A-moll fugáját orgonálta el átérezhető nagyszerűséggel. Majd Gold­­mark «Air» hegedűkoncertjéből adott elő kiváló megjátszással egy részt Nitschinger János lébényi tanító. Orgonán Kárpáti Sán­dor kísérte az ő megszokott precíz, mű­vészi játékával. Pálfy Mihály kemenesma­­gasi tanító »Tehozzád a Uram» c. énekét adta elő nagy élvezetet kiváltó, szép meleg baritonján. A kifogástalan orgonakíséretet Amminger Kálmán látta el. A műsor befe­jezése Kárpáti Sándor «18. zsoltár» orgona­fantáziája volt. Az élet nagy megdöbbené­seiben, titokzatosságában Isten után haj­szolódó lélek muzsikábani tükröződése volt, mely magával ragadta a hallgatóságot. Gyö­nyörű kompozíció. Előadta Hintz Fülöp körmendi ev. tanító kiváló, átérzett játékkal. A templomi hangverseny után a tanító­képzőben tartották meg a Soproni Evang. Képezdei Diákszövetség alakuló gyűlését. A résztvevők még a folyosókat is teljesen megtöltötték. A szövetség védnökéül Kapi püspököt kérték fel, aki ezt el is fogadta. Elnökül egyhangúlag Krug Lajos soproni tanítót választották meg, ki szép szavakkal üdvözölte Kapi Béla püspököt és méltatta a nap jelentőségét. Megemlékezett Kolben­­heier, Pálffy és Király tanítók kiváló mun­kásságáról, különösképen pedig a felejthe­tetlen Kapi Gyula igazgatóról, kinek a ne­véhez fűződik a képezde fénykora. Tíz percre az elnök felfüggesztette a gyűlést. A gyülekezet a képezde kertjébe vonult, hol csoportképet készítettek róluk. Szünet után folytatták a diákszövetség ve­zetőségének választását. Jegyző Heintz Fülöp, pénztáros Hamar Gyula igazgató lett. Kimondották, hogy minden 5 eszten­dőben Péter Pál napján egyetemes találko­zót tartanak, majd megállapították, hogy a diákszövetség céljaira összegyűjtött ado­mányok eddig mintegy 800.000 K-át tesz­nek ki. Az alakuló gyűlés után bankett volt a tápintézetben. Délután a résztvevők bejár­ták Sopron környékét. Mintegy 180-an vettek részt a talál­kozón. V­K Hogyan lehetne ölési kenyérhez juttatni a soproni szegényeket ? Megírta a «Sopronvármegye«, hogy a gróf Széchényi Rezső-féle gyöngyösapátii (vasmegyei) uradalom egy újfajta kenyér­sütési eljárásra szerzett világszabadalmat. A találmány révén egy kgr. búzalisztből két kgr. kitűnő és mindenképpen elsőrangú, kellemes szagú, jóízű és könnyen emészt­hető kenyeret lehet készíteni, amelynek még az az előnye is megvan, hogy hetekig is eláll anélkül, hogy legkevésbé is­m­egrom­­lana. És mindezt anélkül érik­­, hogy a kenyérlisztbe bárminémű idegen­ pótanyagot kevernének. A »Sopronvármegye» cikke, mely a szenzációs találmányról beszámolt, érthető érdeklődést keltett Sopronban is és többen felvetették előttünk­ azt a gondola­tot, hogy várjon nem lehetne-e a soproni városi kenyérgyárat beállítani az újfajta ke­nyérprodukció szolgálatba? Augusztus 1-én életbe lép az új ellátási rendelet, mely tudvalé­vően pár száz főre redukálja a soproni ellátat­lanok számát, tehát úgyszólván minden mun­kát elvesz a soproni kenyérgyártól, mely telje­sen felszerelt üzemét már eddig is alig tudta foglalkoztatni. El lehet képzelni, hogy mek­kora áldás volna a mai nehéz megélhetési viszonyok között egy gyár, mely az állami támogatástól most teljesen megfosztott szegényebb néprétegeket állandóan a rendes napi árnál jóval olcsóbb kenyérrel tudná ellátni. A gyár termékei bizonyára akkora keresletnek örvendenének, hogy a vállalko­zás jó üzlet is lenne a város számára. Már­pedig Sopron város tudvalévően nem bő­velkedik hasznot hajtó üzemekben, a kasz­­szája szempontjából is két kézzel ragad­hatná meg tehát a kitűnő alkalmat. Értesü­lésünk szerint Schlesinger közélelmezési üzemvezetőnek is tetszik a gondolat és már keresi is a kontaktust a gyöngyösapáti ke­­nyércsináló gróffal, akkor is percekig visszhangzott a teremben, mikor a soproni dalosok már elhagyták a pódiumot. Ezután még a pesti »Törekvés« énekelt versenyen kívül és szintén nagy tetszést aratott, de azt kétségtelenül meg­lehetett állapítani, hogy a soproni Magyar Férfidalkör volt a nap hőse. A hangverseny befejezése után a sop­roniak a Sabáriába vonultak, ahol megje­lent a híres zeneszerző és magyar dalköltő, Révffy Géza is, akit a soproniak lelkes ovációval köszöntöttek. A budapesti Törekvés és a többi dal­egyesületek tagjai is átjöttek ezután a Sa­­bariába és ott valóságos ünneplésben részesítették a soproniakat, virágesővel árasztva el asztalukat. A derék soproni dalosok a késő éjjeli órákban azzal a büszke tudattal térhettek a jól megérdemelt nyug­vóra, hogy országos versenyben méltóan képviselték és diadalra vitték a soproni dalkultúra magas nívóját. A verseny eredményét a mai napon, délután a lovardában folytatandó hangver­seny fogja eldönteni. A soproni dalosok énekszáma annyira megtetszett a szombat­­helyieknek, hogy közkívánatukra a ma dél­előtti matinén mégegyszer előkelt, hogy adja azt a Férfidalkör. Soproni dalosok sikere a sziliabashelyi országos dalosverseny. A Soproni Magyar Férfidalkör pénte­ken délután 2 órakor érkezett Szombat­helyre, ahol a Máv. Haladás Dalegyesület és a szombathelyi Dalos Egylet fogadta. A szívélyes üdvözlőszavakra a soproniak vezetője válaszolt, majd a soproni dalosok elénekelték jeligéjüket. Az esős idő miatt a délutáni összpróbák elmaradtak és csak az esti hangversenyt tartották ft meg a lovassági laktanya lovardájában. Ez, a lovarda kb. 10.000 főnyi közönség balfogadására alkal­mas, hatalmas helyiség, melynek főbejáraté­val szemben az összkarok előadásaihoz óriási pódiumot rögtönítöttek, 2000 dalos is elfér rajta. A kedvezőtlen időjárás ellenére is csaknem színültig megtöltötte a lovardát a lelkes, megértő és rendkívül vendégszerető szombathelyi közönség. A dalosversenyt a szombathelyi kath. legényegylet nyitotta meg. Utána a pécsi polgári dalárda énekelt bámulatos technikai készséggel és szépen csiszolt hanganyaggal. A kistarcsai dalos­egyesület után a szombathelyi iparos da­lárda, majd a körmendi dalosegyesület sze­repelt, azután a Haladás dalárda lépett a pódiumra. Az alig egy éves múltú szom­bathelyi dalosegylet szép készültsége és precíz előadása meglepetést keltett. Most a kispesti Dalegylet, a szegedi »Hazánk« dalárda, majd a székesfehérvári dalárda következett sorra és végül az utolsó pontként szereplő soproni Férfidalkör. A soproniak Rieger—Bajza „Isten hozzád !“-ját adták elő. A hihetetlen finomságú pianók, a gyönyörűen hangsúlyozott átmenetek és a szépen összehangolt hanganyag meg is tette a hatását. A közönség orkánszerű tapssal jutalmazta a remek előadást s a szűnni nem akaró tetszésnyilvánítás még Pesti impressziók. Hazajönni: ez mindig olyan leküzd­hetetlenül szomorú, szivetszorító. A vére minden csöppjében, ösztönösen, mélyen érzi ugyan az ember, hogy idevaló és a legjobb itthon, de mégis . . . Mikor az ember reggel elindul Pestről, utána dübö­rög a percre meg nem álló lázas munka, a küzdő, kínlódó, vajúdó, de folyton teremtő élet, ezer célok után törtető fekete tömegek az utcán és ember fürtökkel teleaggatott villanyosok ... és aztán forgalmas délidő­ben kiszáll az ember a vonatból idehaza és a Győri vasúttól a Várkerületig nem találkozik összesen tíz emberrel és két konflissal. A fákon csüggedten hintáznak a levelek és a lomha szürke felhők közül gonosz, veszedelmes álomtündérek bódító mákony láthatatlan porát szitálják a temető­­szagú álomba dermedt városra. Az ember szeretne harang lenni, vagy legalább is egy nagy-nagy ébresztőóra és csengeni, zúgni, sikongva, kongatva szün­telen , ne hagyjatok itt mindent elaludni ! « ' * * ^ • Országos gyermekügyi kiállítás a Mű­csarnokban. A hangzatos pesti plakát ezút­tal nem nagyított, valóban a »magyar élet legnagyobb szenzációja« amit ez a kiállítás mutat potom 3­0 koronáért. Tizenkilenc hatalmas teremből 14 te­rem állványokon, asztalokon, falakon, fel a plafonig iskolás gyermekek keze munkájá­val van tele. Ezer és ezer csodálatra méltó és megindító dokumentuma a magyar zseni találékonyságának, teremtő erejének, mű­vészi ötletességének és ügyességének, amit a hozzáértő tanítókéz lángra tud lobban­tani a zsenge gyermekkoponyában is. Látunk repülő angyalt, melyet agyag­ból — óvodások mintázták, látunk kézi­munkákat, melyekkel a mesterük, 16—17 éves szegedi siketnéma lányok dijat nyer­nének a világ legelső iparművészeti kiállí­tásán. Egy harmadikos polgárista egy terem három falát telefestette a diákélet jelenetei­vel. Van egy 300 figurája vagy 900-féle csoportosításban, mely között sok a naiv, de mind eredeti, ötletes, bámulatos meg­figyelőképességgel meglátott. Egy negye­dikes polgárista kislány dolgozatos füze­tében olvastam mondatokat, stílust, melyet megirigyelne nem egy neves pesti kollé­gám, aki stílusával keresi a kenyerét. Együtt van ebben a 14 zsúfolt terem­ben a naiv gyerekes kezdeményezéstől a befejezett, komoly művészi ígéretekig mind- 8 Kiváló kettős mű­ 1 \ „Egy fiú meg egy leány'1. — Kitűnő 0 \ „Hol a feleségem”. — Kiváló 5 felvá­­sár a Városi Moziban! I.1 amerikai filmregény 5 felvonásban. 6 í­rásos vígjáték kiváló szereplőkkel.

Next