Sopronvármegye, 1927. január (30. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
1926. január 1 SOPRONI Akte EGYE Hogy csapta be egy soproni Polgár az ördögöt. Vagy: Miért nem lesz soha Sopronban gőzfürdő! I. Nemes, nemzetes és vitézlő Ponczychter Jakab uram, a soproni polgárság daliás hadnagya nagy dérrel-durral tért meg agglegényt szállására. Azelőtt a légynek se tudott ártani s menten feketehimlőbe esett, ha a kuruc ellen kellett vonulni. De mióta özvegy Müller Mihályné nemzetes asszony szoknyája körül legyeskedik, harapósabb lett a dudleszerdőbeli duvadnál is. Hogyne, mikor a nemzetes asszony mindétig csak ilyen szavakkal fizeti ki: — Pediglen nem mondhatok mást kegyelmednek, minthogy kár a csizmát koptatni utánam. Nem cserélem én már föl ezt a fekete fejkendőt ujjal, pirossal. Hát csuda, ha olyan törökverő kedvben leledzik most is vitéz hadnagy uram ? Akármerre erőszakolja az eszejárását, mindenfelől a Müllerné nemzetes asszony bukkan eléje. A kertből beszűrődik a kanári nótája. Mintha Mülierné csilingelő hangja csiklandozná dobhártyáját. Az ablakon behajol a barackfa ága. A nedves, hamvaspiros őszibarack éppen úgy ingerkedik vele a haragoszöld levelek közül, mint Mülierné őkelme orcája a fekete kendő alól. Liliomszál ringatózik az estéli levegőjárásban. Akár Müllerné hugomaszszony lányos teste hajladozna ott. A hadnagy fölfortyant: — Pedig mégis csak az enyém lesz. Ha a mennybéli szentek másnak szánták, megszerzik nekem a pokolbéli ördögök. Sátán, segíts! Alig ejti ki az utolsó szót, máris kénkőszag üti meg a levegőt s az estéli homályból csak kikászolódik előtte, egy lebernyeges, madárujju, lólábu alak. Éppen olyan, amilyennek a boszorkányos Novákné vallotta a kínpadon Belzebubot. — Hívtál, itt vagyok, mit akarsz ? A hadnagyban megfagyott a szó. Az ördögnek kellett folytatni: — A Müllerné hajlandósága kellene? Hát én megmondom, hogy szerezheted meg. De ára van a tanácsnak. Akarsz-e fizetni ? — Mit kérsz ? — A lelki üdvösségedet. Nem mindjárt. Tíz évig még kertészkedhetsz a Müllerné virágoskertjében, akkor aztán eljövök a lelkedért. Ponczychter Jakab uram megdöbbent. Hogy a túlvilági üdvösségét adja oda a földi üdvösségért? A Sátán fölfortyant: — Tán sokallod az árát ? A te göthös fekete lelkedet azért a jószagu virágért? Hát van még a világon olyan gömbölyű kar, olyan nádszálhajlású derék, olyan rugalmas, telt csípő, mint az övé ? Vagy azt akarod, hogy a luteránus iskolamester duskálkodjék bennük? — Tied a lelki üdvösségem, — hé , rögte a hadnagy. — Rendben van. Tehát ne feledd el, tíz év múlva ... Hol talállak majd meg ? A hadnagy szemében pajkos láng villant meg: — Hogy hol? No hol is... Tudod mit, a gőzfürdőben. Aznap éccaka Müllerné ifjasszony belső cselédlánya nyugtalanul hánykolódott az ágyában. Amint reggel elmesélte, kénkőszagot érzett, a holdsugárban fiókördögök táncoltak, a nemzetesasszony ágyasházából pedig — minden jótét lélek dicsérje az Urat — mintha sarkantyúpengést hallott volna. II. Tiz hosszú év múlva a pokol főkönyvelője alázatosan jelentette a Sátánnak, hogy ma járt le a Ponzychter Jakab soproni polgárral kötött szerződés. A Sátán frakkba, német plundrába öltözött, hatalmas táskát vett magához s megindult: — Már megyek is, bekasszálni a lelki üdvösségét. Néhány pillanat múlva már a Várkerületen átkozódott. Szidta a kövezetet. — No, ha visszamegyek, annak a vén Dantenak is megmondom, hogy ha máskor kínszenvedéseket akar látni, akkor ne a Pokolba, hanem Sopronba jöjjön sétálni. De amint a korzón hullámzó elegáns hölgysereget meglátta, megenyhült, szinte könyekig meghatódott: — Óh, az én fáradhatatlan, bájos ágenseim. Föltévedt a városházára is s a közgyűlési teremre azt mondta, hogy ez az ő malma, a rengeteg aktora pedig, hogy ezzel sütik a poklot. A Színház utcában a cégtáblákat nézte s egészen fölvidult: — Itt laknak az én derék diplomatáim . . . A homlokára ütött. — Hopp, majd el is feledem Ponzychter Jakab barátomat, pedig bizonyára türelmetlenül vár már a gőzfürdőben. De hol is a gőzfürdő? A városban minden házat ismert, de erről az egyről nem is sejtette, hol van. Meg kell kérdezni Egy orvos jött vele, szemben, lobogó sörénnyel, bölény hanggal. Zsinegen, szájkosárral egy spiroliétát vezetett 1 — Uram, merre van a gőzfürdő ? A doktor ránézett, megtapogatta a pulzusát, mikroskóppal megvizsgáltaa koponyáját, kvarclámpával belevilágított a májába, vérvizsgálatot végzett rajta, majd azt felelte, hogy vándoroljon ki Kanadába s ott vegyen be minden órában egy kanál krétaport. Attól jobban lesz. Már tovább is állt. Az Ördög tovább ténfergett. Az egyik kapun alul molett fiatalemberke gurult eléje, hóna alatt a Nyugattal, belső zsebében Pekárral. Az ajkán friss csóknyomok barnáklottak. — No ennek jó kedve van, nem fog velem gorombáskodni. Mondja kedves uram, merre van a gőzfürdő ki — Segítség! Segítség! Őrült ! Vigyék az őrültek házába! — kiabálta a kis molett s rémülten elrohant. A lármára egy rendőr rohant a Sátánhoz . — A kirelejszomát az urnák, mit ordít itt? — kérdezte tapintatosan. — Én kérem csak kérdezősködöm, hogy hol a gőzfürdő. — De ember, hová való maga, azt se tudja, hogy Sopronban utoljára a rómaiaknak volt gőzferedőjük ? A Sátán szemeiből kénköves láng csapott ki, a szája tajtékot fújt, lábaival toporzékolt, hogy döngött alatta a föld. — Hát becsapott a gaz hadnagy? Sopronban nincs gőzfürdő? Nohát, ha nincs, ne is legyen. Átokkal sújtom a várost, hogy annak minden polgára áhítozva kívánja a gőzfürdőt, de azért megépíteni ne tudják soha. Iszontó csattanás fejezte be a Sátán átkát és Sopron talaja megrepedt. A repedésből kénkőszag és láng csapott ki, amely elnyelte a gonosz szellem alakját. A magisztrátus később kénytelen volt a talajt a város egyik végétől a másikig megabroncsoltatni, nehogy a repedés összedöntse a házakat. A krónikás megjegyzése: A föntebbi megtörtént esetet én, az Urnák szegény és bűnös szolgája s nemes szabad királyi Sopron városának másolódiákja egy XVII-ik századbeli krónikából írtam ki az utókor okulására. Mert az emberiség sokat és hamar felejt. A városon áthúzódó s ma is járható vasabroncsról az újabb följegyzések tévesen máris azt mondják, hogy valami istennyilától hajtott kocsinak a kerekei szaladtak rajta. Holott a való tény az, ami fönnebb említtetik. Aztán némely borosok megint konspirálnak, sugdolóznak, hogy gőzfürdőt kellene építeni. Hát ezek vegyék gyarló eszükbe, hogy Sopronnak soha, míg a világ fönnáll, nem lesz fürdője. Nem engedik a Sátán és a többi gonosz szellemek. Egyebekben az olvasónak jó egészséget és idvességet. I HÖLGYEIM, FIGYELEM! Mielőtt plissiroztatni akarnak, ne mulasszák el legújabb párisi piliségmintáimat megtekinteni. Plissirozó- és gombpréselő vállalatomat elsőrendű ajourgéppel szereltem fel, melyen mindenféle ajourmunkát — úgy rúna, mint fehérneműn — a leggondosabb kivitelben késznek. Horváth Jenőné, Széchenyi tér 14. 3 Dr. FLESCH féle if SKABOSAN KENŐK azelőtt SKABOFORM újból kapható. Leghamarabb megszünteti a vaketegséget, sömört, elvárt ás rühességet. Nem niszkit, szagtalan, nappal is használható. Bedörzsölés utánra való Skaboform-púder. Kín- és kátrányszappan. TYÍIKSZEMET bőrkeményedést, szemölcsöt leghamarabb eltávolít a dr Flesch-féle CANNABINA Kapható minden gyógyszertárban Újévre mélyen leszállított árban női- és gyermek kabátok, bundák Varga József divatáruházban Sopron Várkerület 55 Telefoncim 162. Dus választék alkalmas karácsonyi ajándékokban, vásZ©n, chiffon és damaszt árukban. Telefonszám 162.