Sopronvármegye, 1927. július (30. évfolyam, 146-171. szám)
1927-07-01 / 146. szám
1XIX értelfmm, 146 ula. Ára 16 fillér. Péntek, 1927, Julius I. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egy hónapra------------------2*80 pangfi Negyedévre------------------8*00 pengő Vasárnapi szám 1 hónapra 1-1 pengő POLITIKAI NAPILAP Szerkesztősig és kiadóhivatalt SOPRON IfArkarOlet Ifj. (Szentgyörgy-acca 11.) Telefon 524. Fiókkiadóhivatal CSORNA, Erzébet-acca A soproni‘piac forgalma Trianon előtt és*után.‘ Trianon előtt Sopron derűsen mosolygó város volt Kelet és Nyugat között. Rajongó szeretettel nézett a Rábaköz felé, amelynek gazdagsága, zónáinak aránya táplálta és ugyanazzal a szeretettel fordult a mai Burgenland hegyes-völgyes vidéke felé, amelynek népe beözönlött falai közé és behordta ide fáradságos munkájának eredményét. Sopron a különböző struktúrájú két kicsi országrész között e két országrész népének találkozó helyévé vált. A síkvidék Rábaköz idehozta gabonáját, az uborkát, a dinnyét, a kukoricát és a káposztát és a híres, nagybőségű soproni hetivásárokon beváltotta pénzre földjének kifogyhatatlan gazdagságát. Ugyanakkor a nyugati dombvidék lakosai gyümölccsel látták el a soroni piacot fát, rozsét, nádat, mézet és háziszerszámot hoztak a soproni vásárlóknak. Mindezt a töménytelen árut azonban nem egyedül a soproniak vették meg. A Rábaköz búzát rozsot, kukoricát, vajat, tojást, baromfit és paradicsomot termel, de nincsen fája, nádja, sok egyéb holmija, amit a most már burgenlandiaktól vettek a rábaköziek a soproni piacon. Viszont a burgenlandiaknak nincsen búzájuk, a rábaközinél szegényebb földjük aránylag csak kevés gabonát termel, a rábaközi búzából, rozsból sütött cipó sokkal jobban ízlett nekik a hazai gabonából valónál s igy Sopronba jöttek lisztet vásárolni. A nyugati vidék népe, határszéli nép lévén, felismerte a Sopronba özönlő rábaközi termények kifogyhatatlan gazdagságát, beállott közvetítő árusnak, összevásárolta a soproni piac anyagát és bőséges haszonnal Bácsnek továbbította. A „péntek“ volt Sopronnak igazi ünnepnapja, a hétvégén lezajló hetivásár a soproni kereskedők iparosok, vendéglősök eldorádója, minden remény beteljesülése. Kelet és Nyugat hetenkint egyszer lakomát csapott Sopronban, amelyen mindkettő megjelent boldog gazdagságában és ebből a gazdagságból bőséggel hullatott Sopron népének. A péntek hatványozott, fejedelmi mása pedig a messze földön híres állatvásárral kapcsolatos négy soproni országos vásár volt, amelyeken sok ezrivel özönlött a nép a vidékről Sopronba és amelyen egész belvárosában, de főként a Várkerületen, Ikvahidon, Halpiacon, Ógabonatéren ötvös- és Magyar-utcában, a vásártéren és a Széna téren lépni sem lehetett a sok vidékitől. Aki abban az időben nem volt Sopronban, annak a mai csöndes, melanchólikus hajlandóságú, inkább sorvadó mint viruló Sopron szemeláttán sejtelme sincs arról, hogy minő gazdasági mozgalom központja volt hajdan ez a város. Aki pedig ismerte ezt a nem is olyan régi (IS esztendő előtti) Sopront annak könnyel telik meg a szeme, mert mindaz, amit itt felsoroltunk, az , amit Trianon óta a Hinterland elvesztésének nevezünk. Sokszor, sokféleképen elmondott, mégis mindig még aktuális, mert fájó tények ezek amikről most azért emlékezünk, mert éppen a nyarat bevezető Péter Pál napja volt az a múltban, amellyel megkezdődött a hires soproni hetivásárok hosszú sora, mígnem karácsony felé megcsappant erejük a tél terméketlensége folytán. Különösen az augusztus végi aratási vásár és a novemberi, a szüretet nyomon követő Erzsébet-vásár olyan óriási tömegekben vonzották az idegeneket Sopronba, hogy a kereskedőknek ugyancsak hónapokra megtelt ezeken a napokon a pénzesládájuk és még féltékenykedniök sem kellett a bécsi árusokra, akik pedig az egész Várkerület dupla sorát beültették a maguk fabódéival és vászonsátraikkal. Ennek a rengeteg gazdasági jónak a pótlására, amely egyelőre a Hinterland elvesztésével teljesen összeomlott, ma Sopron fiai új gazdasági lehetőségek teremtésén fáradoznak. Szárazföldi kikötőt, fürdő- és üdülőtelepet, játékbankot, strandfürdőt, filmvárost és művésztelepet akarnak létesíteni. Nem csoda ha ennyi ötlet és eszme megvalósításán fáradoznak! Mert ha mindez a sok kitűnő terv megvalósulna, akkor is csak részben tudná azt pótolni, amit Sopron népe azzal veszített, hogy megszűnt közvetítő tényező, találkozó hely Kelet és Nyugat közt lenni. Sok esztendő fog elmúlni, rengeteg energia felőrlődni, mire Sopron ugyanaz a mosolygó város lesz, aminő hajdan a Rábaköz és a nyugati dombvidék közt volt. És mégis, Sopron és az ország egyetlen hű polgárának sem szabad nyugodnia addig, míg ezt a boldog derűt újra oda nem varázsolják Sopron bágyadt, szomorú arcára!... Megalakult a Soproni Takarékpénztár új igazgatósága. A Soproni Takarékpénztár e hó 3- án tartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság tagjává megválasztottak gróf Széchenyi Bertalan (elnök), Conrad Ottó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyv. igazgatója, Kelényi Géza h. államtitkár (alelnökök) és Baán Jenő esperesplébános, a felsőház tagja, Chernel Antal a felsőház tagja, Fábián Henrik Frischmann Dávid, ifj. Hacker Lipót, Hering Zsigmond a soproni ügyvédi kamara elnöke, Mesterházy Ernő, dr. Pálovich István, Patzenhofer Rudolf, a Nagycenki cukorgyárak vezérigazgatója, Prikler János a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank soproni fiókjának főnöke, Rupprecht Antal, Schleiffer Richárd, Soós Géza hercegi jószágkormányzó, Spitzer József, Újhelyi Kálmán cs. kir. kamarás, dr. Vogel József, a Sopron megyei Első Takarékpénztár elnöke, Weisz Mór, a Vas megyei Ált. Takarékpénztár ügyv. igazgatója. Ezzel jutott kifejezésre az, hogy az intézetnél többségi érdekeltséget vállalt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és ezáltal irányító befolyást nyert az intézet vezetésére és tőkével kellő mértékben fogja ellátni Sopronnak ezt az érdemes, régi takarékpénztárát, amely most megerősödésénekés fejlődésének új korszakába jutott. A Pesti Kereskedelmi Bank ezzel Csonka- Magyarország nyugati végén oly közgazdasági feladatot vállalt, melynek teljesítésével Sopron és körzete gazdasági helyzetének tehet majd nagy szolgálatot. A Soproni Takarékpénztár országunk legnagyobb pénzinéretével áll most szoros üzleti kapcsolatban és az üzleti hozzáértésnek, valamint tőkében való erőnek oly mértékét biztosította magának, hogy bizonyára kielégíthet majd minden jogos hiteligényt és oly bizalmat érdemel, melyre új helyzetében nagy mértékben méltó. Öreg diákok találkozója a líceumban. Péter Pál napjának reggelén a líceum vakációs csendjét ünneplőbe öltözött férfiak jókedvű beszélgetésének zaja törte meg Az ősi iskolának 10, 20, 25, 30 35 és... bizony 59 évvel ezelőtt érettségizett diákjai jöttek össze e napon, hogy felújítsák egymás közt diákpályájuk sok kedves emlékét. Szép számmal gyűltek össze az egykori iskolatársak, de sokan is hiányoztak, a Hiányzók közül azonban soknak a hősi halottak emléktábláján olvasható a neve, ott az iskola kapujánál. A találkozón a következő öreg diákok vettek részt: Az ötvenkilenc évvel ezelőtt érettségizettek közül Berecz Ábel soproni és Boschán Gyula zalaegerszegi ügyvédek. A harmincöt éve érettségizettek közül dr. Miklós Endre járásorvos Győrszentmárton, Fehér Géza áll. leánygimnáziumi igazgató Mezőtúr, Schrödl Hugó állomásfőnök Pásztó, Both Gyula főisk. tanár Sopron, Kenedi Sándor műv. felügyelő Szombathely, Röser Alfréd felső keresk. isk. igazgató Budapest, dr. Dukovics Vilmos táblai tanácselnök Győr, dr. Kirchner Viktor kúriai bíró Budapest, Geistlinger Pál alesperes Felsőőr, dr. Schreiner Emil ny. konzul Sopron, Kovács János gimnáziumi tanár Budapest, dr. Petőcz Károly ügyvéd Győr. A harminc évvel ezelőtt érettségizettek közül Kapi Béla püspök Szombathely, dr. Miklós István körorvos Lovászpatona, Köhler Jenő törvsz, tanácselnök Székesfehérvár, Németh Sámuel betanár Sopron, dr. Wallner Emil orvos Veszprém, Dancz Ferenc kir. végrehajtó Békéscsaba, Horváth Béla ev. lelkész Csikvánd, Doktorics Jenő áll. gépgyári felügyelő Budapest, dr. Heimler Károly városi főjegyző Sopron, dr. Kund Vilmos városi tiszti orvos Sopron, Zaga Nándor városi erdőmester Sopron, dr. Schreiner Kálmán ügyvéd Sopron, Böhm Sándor p. v. min. számtanácsos Budapest, dr. Ozorai Frigyes középisk. főigazgató Bpest, Stigler Gusztáv számv. tanácsos Sopron, Bárdosi Gyula műv. felügyelő Celömölk, Liptay Jenő gyárigazgató Salgótarján. A huszonöt évvel ezelőtt érettségizettek közül dr. Hartman Jenő Gysev. •felügyelő Sopron, dr Csemez Béla főbíró Győr, Tóth Béla pt. felügyelő Bpest, dr. Lukácsi Jenő p. v. tanácsos Sopron, Kiss Gyula vm. orvsz. ülnök Szombathely, Novák Elek ev. lelkész Kővágóőrs, dr. Doborovits Aladár ügyvéd Budapest, Rupprecht Imre várm. másodfőjegyző Szombathely, dr. Brunner János ügyvéd Kismarton, Mesterházy Samu ny. jegyző Lőcs, Dávid Ferenc ny. körjegyző Őriszentpéter, dr. Schmidt Ferenc városi tanácsos Sopron, Lagler Aladár cukorgyári tisztviselő Bük. A húsz éve érettségizettek közül Bojtos László ev. lelkész Vadosfa, Fiedler Károly ev. lelkész Locsmánd, Ferihéncz Sándor közs. főjegyző Hévizgyörk, Hajtó Nándor Gy.ev. főintéző Sopron, Hanny Sándor urad. intéző Füles, Hering János ev. lelkész Veszprém, dr. Hoffmann István ügyvéd Barcs, dr. Horváth Aladár ügyvéd Gyöngyös, dr. Kiss Ernő máv. titkár Budapest, Koltay Antal jegyző Tüskevár, Ladányi Géza postai számvizsgáló Budapest, Maninger Jenő Felsőrajk, Nagy István ev. lelkész, Zalaistvánd, Nyirő Károly gazd. felügyelő Gödöllő, Renner János gimn.tanár Bpest, Saródi József földbirtokos Terestyénrákfa, Szabó Kálmán