Sporthirlap, 1921. július-december (12. évfolyam, 53-104. szám)

1921-10-24 / 85. szám

— ^iSjMJiíf kiadás­­ára 5 koron,. 85. számi ^ Budapest, 1921 október 24. XII. évfolyam. ^ggájp^ i (\ te$Udse$ tjiode­p ágával I I r foglalfyató újság, 1 Szerkesztőség: Budapest, IV., Dalmady Győző-u.3. Telefon:8—97 Kiadóhivatal: Budapest, IV., Dalmady Győző-u.3.Telefon : 908. Előfizetési ár Egész évre____________ 490 kor. Fél évre----------- —____ 250 . Negyed évre---------------125 ., Megjelenik hétfőn és csütörtökön reggel Egyes szám ára külföldön 7 korona, Ausztriában 30 korona. Hirdetések felvétetnek a kiadó­hivatalban, IV., Dalmady Győző­ u. 3., valamint az összes bel- és külföldi hirdető­irodákban. Magyarország—Középnémetország 3:2 (1:0) Hungária-úti pálya. — 25.000 néző. — Bíró: Hebak (Prága). A mai porfelleges októberi vasár­napon kellett volna összetalálkozni Magyarország és Ausztria csapatának. Szép revánsnak, emlékezetes ünnep­nek képzeltük ezt a napot, de a ro­hanó események elsodorták a reváns gondolatát s él magát a magyar— osztrák mérkőzést is. A sport szempontjából fájt a gon­dolat, hogy le kell mondani futball­­sportunk legnagyobb attrakciójáról s csak megadással nyugodtunk meg abban a megoldásban, hogy az osz­trák válogatott csapat helyett Közép­­németország csapata lesz válogatott csapatunknak az ellenfele. Ma azonban, a mérkőzés után még örülni is tudunk, hogy így történt, hogy nem az osztrákok voltak itt, így leg­alább a reváns reménysége tovább él­het gondolatvilágunkban. Mert kétség­telen, hogy válogatott csapatunk mai ernyedtségében, ma produkált sivár játékával föltétlenül alatta maradt volna csak egy valamire való osztrák válogatott csapatnak is. A maihoz hasonló játékkal egy életerős, céltudatosan dolgozó és ered­ményre törekvő csapatot legyőzni nem lehet. Hiába mutat a mai válo­gatott mérkőzés számaránya magyar győzelmet. Vereség volt ez, nem pedig siker. Nemcsak azért, mert a két első magyar gól jóakarattal megtelt 11-esből származott, de vereségnek kell minősíteni ezt a győzelmet azért is, mert a csapat nagy fölényében megdöbbentően tehetetlennek bizo­nyult. Ha történetesen német részen van meg a technikának ez a fölénye, a támadásoknak ez a szakadatlan sorozata, az egyéni tudásnak ez a foka, egészen bizonyos, hogy az ellenfél csúf vereséggel távozik a küzdelem porondjáról. Csapatunk a játékidő másfél órájából legalább egy órát a maga részére foglalt le táma­dásaival. S mi volt az eredmény: nagyritkán egy-egy elhibázott lövés, két II-esból származó gól és egy nor­mális gól. S mit lehetett volna elérni ennyi támadással: a mérkőzést ve­zető idegen bíró megállapítása szerint is — legalább két-három rendes gól­lal többet. A magyar csatársor megbocsáthat­­lan hibája az volt hogy túlságba vitte a passzolást és a kombinálást, amiál­tal annyira magára vonta a védelmet, hogy mozogni sem tudott tőle, így azután igen gyakran megtörtént, hogy a lövések egyenesen az ellenfél tes­tére mentek, pedig az ilyen jelenetek a legcsúnyábbak és a legtökéletlen­eb­­bek a futballban.' Nem ment elegendő' lövés a kapura a centerből sem, a bal­­összekötő helyéről sem, holott más­kor a magyar csapatnak főerősségei ezeken a helyeken állottak. Szemre tetszetős volt a csatársor játéka, de a kombinációk ügyetlen befejezése egy­szerűen kínos hatást tett. A fedezet­sor főképpen a támadó játékra ren­dezkedett be. Ezen a téren azután ki­fogástalan is volt, viszont amikor a védelemben is szükség volt reá, ak­kor csak a balszárny funkcionált a követelményeknek megfelelően. A védelem addig, amíg az ellenfél a magyar támadások súlya alatt ver­gődött, könnyű feladatát könnyen végezte, amidőn azonban a német csatársor is felszabadult és akció­képessé vált, már kardinális hibákat ejtett. Ilyen hibákból származott a németeknek mind a két gólja. Az első Lenkey, a másik Kertész és Izogl 11. közös hibájából. Kropacsek is csak a könnyű vagy félkönnyű labdákkal tudott megbirkózni, amikor a kapus egyéni kiválóságának jutott volna sze­rep, hiába vártuk a nagy klasszis jelentkezését. Amíg a­ magyar csapat az egyének­ben­­ rejlő nagy tehetségét képtelen volt kamatoztatni, addig a németek lényegesen kisebb tudásukat nagy­szerűen gyümölcsöztették. S ez a ki­rívó különbség nyomasztóan hatott az óriási közönségre, amely annyira ment elkeseredésében, hogy a bíró által meg­ítélt második 11-esnél élénken biztatta Orthot, hogy ne lőjjön a kapura, majd a németek góljai után tüntető tapssal jutalmazta a vendégcsapatot. Az egész mérkőzésben egyébként egyedül a közönség érdeklődése és sportszerű magatartása volt a leg­impozánsabb. A magyar játékosokat a hálátlanság bélyege illeti meg, ha ennek a nagyszerű közönségnek a szeretetét és pártfogását komoly mun­kával és fokozott készülődéssel meg nem szolgálják. Előttünk a svéd válogatott mérkő­zés, tekintsük mai ellenfelünket kísér­leti nyúlnak s a tapasztalt hibákat aknázzuk ki a javunkra, hogy ismét fölemelhessük labdarúgó sportunkat arra a magaslatra, amelyre éppen a válogatott csapatnak eddigi fényes teljtd­lmin­vei emelték. Nem szabad továbbra is döntő súllyal nehezedni a válogatott csapat sorsára annak a kérdésnek, hogy Orth centerhalfot játszik-e, vagy pedig a csatársorban szerepel-e, mert ha egy lapra tesszük föl egész vagyonunkat, a hazárd já­tékos sorsára jutunk. Ha nem tudunk egy olyan váloga­tott csapatot produkálni, amelynek tagjai között nincsenek kiáltó diffe­renciák, nem állhatjuk meg helyün­ket a futballnemzeteknek egyre heve­sebb konkurrenciájában. A mérkőzésről szóló részletek­­itt következnek: A játék lefolyása. Ünnepi akkord nyitotta meg a mér­kőzést. Tibor Lajos az MLSz alelnöke a köréje gyűlt játékosok gyűrűjében üdvözölte Kertész Vilmost, aki ezút­tal 50-edszer­­szerepelt a válogatott csapatban. Sok sikert kívánt a jubi­lánsnak és az MLSz háláját tolmá­csolta fáradhatatlan munkásságáért. Külön üdvözölte Kertészt. Hedicke, a Középnémetországi szövetség elnöke is, majd a meghatott jubilánssal mind­két csapat játékosai kezet szorítottak. 3 óra 10 perckor Hebak (Prága) biró felhívására a következő csapatok állottak fel: Magyarország: Kropacsek MTK Vop-1 II. Senkey UTE MTK Kertész II. Orth Biom MTK MTK FTC Brann Molnár Pataki Schlosser Jeny MTK MTK FTC MTK KAC Középnétnetország: Dölling (Eintracht, Leipzig) Denkewitz Drechsel (Wackér, Leipzig) (Ring, Dresden) Pranse Edy Mückenheim (Sp. V., Leíp.) (V. f. B. Leipz.) tSp. V. Leípzig) Weissenborn Schmid Förderer (Fortuna, Leipzig) (Rp. V. Leip.) (Halié 98) Paulsen. Góbéiéin :<y. r. b. l eipzig) (80 98. Halle) A­­ helyválasztásnál a csapatkapi­tányi tisztet betöltő Kertész II.-nek kedvez a szerencse s a németek kez­denek erős széllel szemben, ennek ellenére a magyar csapat veszi át a támadó szerepét s balszárnyunk tá­madása a német védelmen törik meg. A 2. percben a német jobbszárny tá­madását viszont a magyar védelem szereli könnyen. Orth 25 méteres szabadrúgása a kapu felé kerül. A 3. percben Patakit szereli a német véde­lem. A 4. percben Jeny beadása Orthoz kerül, aki 25 méterről élesen kapu mellé lő , a következő percben Scolosser lövése kerül a kapu fölé. A 6. percben a német jobbszárny tá­madása már a félvonalon of-side ál­láson akad meg. A 7. percben Mol­nár-Pataki összjátéka nem nyer eredményes befejezést, mert Dölling Pataki lábáról veszi le a labdát. A 9. percben Pataki—Schlosser—Molnár összjátékából Molnár lő a kapura, gyenge lövését Dölling kiejti ugyan, de nincs komolyabb veszély. A ma­gyar csapat nagy fölényben játszik, a németek erősen be vannak szorítva, mégis megtörténhetik, hogy előre­­húzódott hátvédeink mellett Paulsen megszökik, de lövését Kropacsek könnyen védi. A 11. percben Pataki éles lövése a hátvédeken akad meg. A 12. percben Molnár plaszirozott lö­vése centiméterekkel kerüli el a ka­put. A 13. percben Molnár támadásá­ból Kertészhez kerül a labda, akinek lövése kornért hoz, melyet még to­vábbi két korner követ eredmény nél­kül. A 14. percben Schlosser—Pataki —Molnár szép összjátékából utóbbi lövését Dölling szépen védi. A 16. percben Braun beadását Pa­taki fejjel továbbítja, de Dölling ré­sen van. A 18. percben Schlosszer a hátvédekbe lövi a labdát, Braun pedig a kapu mellé. A 20. percben végre a németek is eljutnak a magyar kapu elé, de Ferderer magasan a kapu fölé lő. A 22. percben Braun a félvonalról indulva, lefutja a német védelmet s a kapu mellé lő, következő lövésének is hasonló a sorsa. A 24. percben Pa­taki—Molnár—Braun összjátéka a kapu mellett nyer befejezést. A 26. percben balszárnyunk támadása komért hoz, mely a kapu mellé kerül. A magyar csapat sorozatos támadásai a jól tör KERTÉSZ Tűsett BUDAPEST, IV., Kristóf-ftér FOOTBALL LAWI-TENNIS AT­LETIKA SPORTCIKKEK

Next