Sporthirlap, 1935. augusztus (26. évfolyam, 61-69. szám)

1935-08-14 / 64. szám

4 Szép magyar kosárlabda­győzelem! A lengyel férfiak és hölgyek is győztek — A Sporthírlap tudósítójától — ’ A kosárlabdaversenyek keddi műsorán két férfi és női mérkőzés szerepelt. Férficsapatunk javított előző napi osztályzatán. Könnyen győzött a ma­gára talált magyar csapat Magyarország— Németország 33:14 (25:10) BEAC-pálya. Bíró: Plume (Lett­ország). Magyarország: Nagy, Drégely .— Velkey, Lehel, Szamosi. Csere: Kolozs, Marosi. Németország: Sollmann, Nieder­­mann — Duis, Wilsek, Reischies. Csere: Künzel, Daumen.­­ A két csapat kézfogással üd­vözli egymást. Szép kombinációs játék­kat kezd a magyar csapat, de a vezetést a németek szerzik meg. Ezután azon­ban nagyon belefekszenek fiaink, látszik, hogy mindenáron csorbát akarnak köszörülni. Rájuk sem lehet ismerni és a bekapott két pontra nyolccal válaszolnak. A németek sem hagyják azonban magukat és hamarosan 8:6-ra ja­vítanak. A magyar fiúknak ma ugyon megy a játék és a 12. perc­ben már 17:6-ra vezetnek. — De nagy kár volt tegnap el­veszteni a lengyel meccset­. — hal­lani minden oldalról. A németek elég gyengén működ­nek különösen a bedobásaik sike­rülnek rosszul. Állandó magyar támadások közepette ér véget a félidő. A levonuló magyar csapatot megtapsolja a közönség. A II. félidőben a németekhez Künzel és Daume áll be. Künzel játéka nyereség is. Annál szerencsétlenebb a magyar csere, a Marosi, Szamosi, Kolozs „bedobósor” sokkal gyengébb, mint az I. félidőbeli. A játék meg­lehetősen alacsony nívón mozog, rengeteget tologatnak a fiúk. Az első gól az 5. percben esik (!), Marosi dobja. Azután a magyar csapat helyenként igen szépen játszik. Marosi helyett Velkey áll be, akit mindjárt csúnyán fel is vágnak. A szabaddobást azonban nem tudja értékesíteni. Kolozst Lehel váltja le és ezzel visszaáll az eredeti támadósor. A magyar csapat állandóan fölényben van. A németek folyton csereberélnek. A 14. percben Sza­mosi végleg kiáll, Marosi jön be helyette. Nagy magyar fölénnyel ér véget a játék. Góldobók: Szamosi (11), Lehel (10), Velkey (6), Drégely, Nagy, Marosi 2—2, Künzel (9), Reischies (3), Sollmann (2). A magyar csapatra előző já­tékai alapján rá sem lehetett ismerni. Az új összeállítás nagy elő­nyére vált a csapatnak. Már elég jó volt a védelem is, különö­sen Nagy Sándor. Jó volt Velkey, mint csatár, de a két legjobb ember most is Szamosi és Lehel. A németeknél Künzel kiválóan játszott, mellette Duis és Reischies volt még jó. Egészben véve a néme­tek gyengén játszottak. Lengyelország— F­ranciaország 58:21 (30:7) Bíró: Falk (USA) Lengyelország: Kubasiewitz, Szos­­ták — Gregorajtys, Bednarek, Lutz. Csere: Nowakowski, Ptawiecki. Franciaország: Debroise, Cohu — Percinette, Miscauleau, Larcolet. Csere: Betemps, Lacatet. — Nagy mérkőzés lesz! — hallani a közönség soraiból. És valóban szédületes irammal kezd a francia együttes, látszik, hogy mindenáron győzni akarnak. De már­is a lengyelek jönnek fel és Kuba­siewitz egymásután négy gólt ér el. A franciák támadását viszont Laba­­tet fejezi be az 5. percben eredmé­nyesen. Utána megint nyomban gólt dob. A 10. percben a lengyelek már 16:6-ra vezetnek. Kubasiewitz játsz­va éri el a gólokat. A lengyel védő­játékosok viszont minden labdára szenzációs tempóérzékkel startolnak. A félidő végefelé a közöség sűrű tö­megben lepi el a pálya környékét, de leülni ma sem tud­._ A II. félidőben megindul a lengyel henger. Egymásután esnek a gólok. Közben a franciák a nap legszebb gólját érik el. A közönség hiába szurkol a franciáknak, mert a 12. percben már 43:9-re vezetnek a len­gyelek. Nyomasztó lengyel fölény alakul ki A számolótáblával nem tudják az eredményt oly gyorsan je­lezni, mint amilyen gyorsan dobják a lengyelek a gólokat. Góldobók: Kubasiewitz (24), Gre­gorastys (7), Bednarek (16), Lutz (2), Nowakowski (5), Patwiecki (5), Debroise (2), Larcelet (5), Betemps (4), Labatet (10). Váratlanul könnyen győztek a lengyel hölgyek Lengyelország— Lett­ország 27:15 (7:8) Bíró: Greux (francia)­. A lett hölgyeknek nehéz szerepük van, tartani kell a fiúk által szer­zett renomét. Az I. félidőben úgy látszik, ez sikerül is nekik, az idege­sen játszó lengyelek csak a végén jönnek bele. A II. félidőben a közön­ség nagy biztatása közepette feljön­nek a lengyelek és elkezdenek po­tyogni a gólok. A letteknek semmi sem sikerül. Góldobók: Wiszniewska (14), Jar­­nikowska (7), Cegielska (6), illetve Estermanns (4), Gailitis (3), Gailitis II. (6), Jirgelis (2). A nagy gólarány nem fedi híven az erőviszonyokat. Nyilatkozatok: Fálk VSA, a németek edzője: Három hete játszanak csak a fiúk kosárlabdát. Neusterlitzben válo­gattam őket ki a kézilabdások közül. Király István kosárlabdabíró: Bebizonyosodott, hogy jó csapatot is ki tudunk állítani. A németek gyengék voltak. Kosárszámra kapjuk a gólt a kosár­labdában Botrány volt, tehát ez a sport is „befutott" hazánkban (Eggyen beszélnek) — A Sporthirlap tudósítójától — ■— No látod, kérlek a lássan, ugy­e megmondtam, hogy jöjjünk ponto­san, mert nem kapunk helyet és állva nézhetjük végig ezt a három kosárlabdamérkőzést. Te azt szaval­tad, hogy uggyan, kit érdekel a kosárlabda, de én mondom neked, hogy még a lepényevőversenyt is végignézi ezer ember, ha nemzet­közi, hát még a kosárlabdát, ami izgalmas és érdekes sport. Hogy nem láttál még meccset? Én el­magyarázom neked, kérlek, nem túlságosan komplikált játék, még te is meg fogod érteni. — Ezek a lengyelek, kérlek a lás­san, piros nadrágban, fehér trikó­ban, azok a magyarok ott, zöld nad­rágban. Hát ide figyelj, kérlek! Látod itt a pálya végében ezt a fa­állványra szerelt függőlegesen el­helyezett fehérre meszelt deszkalap előtt vízszintesen felerősített fém­abroncson csüngő hálót? Nahát, kérlek, ez a kapu, azaz a kosár, ebbe a kosárba kell bedobni a lab­dát, amelyik rendes foci, ötös. Nem mindig játszották a kosárlabdát ezzel a mantinerrel a kosár mögött, de így könnyebb a játék, mert erről is bepattanhat a labda, azért hozták be ezt az újítást. — Hogy kicsi a pálya? Tíz em­bernek éppen elég nagy, próbálnál csak te egy óra hosszat szaladgálni megállás nélkül, mert megállás az nincs itt, barátom. Nagyon helye­sen jegyezted meg, tényleg öt em­ber alkot egy csapatot, de a nagy strapa miatt vannak még cserejáté­kosok is, szám szerint ketten, akiket bármikor be lehet állítani a kime­rültek helyett. — Ez? Hogy ez a sevalié-képű testes úr kicsoda itt ebben a kék ingben? Ez, kérlek, Creux úr, a bíró, aki francia és azért hord kék inget és hozzá seválté­ mosolyt. Sok dolga van a kosárlabda-bírónak, mert nem elég, hogy neki is állan­dóan szaladni kell, még azt is fi­gyelnie kell, hogy ki követte el a szabálytalanságot, mert láthatod, kérlek, hogy mindegyik játékos szá­mot visel a hátán és ott a pálya mellett valóságos kettős könyvvitel van, számon tartják a faultokat és aki négyszer vétett faultot, az kiáll, de bejöhet helyette egy cserejáté­kos. — Kézzel lökni tilos, lábbal aka­dályozni, vagy gáncsolni szintén tilos, de a labdát pusztán kézzel el­venni a másiktól szabad. Orszájd nincs, ellenben többféle szabad­dobás van. Enyhe szabálytalan­ságért a félvonalról, a pálya szélé­ről kell dobni, súlyosabb esetben négy méterről, még súlyosabb eset­ben négy méterről kétszer egymás­után. Szabaddobásból elért gól egy pontot számít, játékból dobott gól két pont. Korner itt is van, ezt a kosár alól dobja a támadó csapat embere, de ebből közvetlenül nem lehet gólt elérni. Hát ezek volnának a szabályok mogyoróhéjban, ennyi szabályismerettel már élvezheted is a játékot, kérlek a lássan. — Sokkal. Bizony sokkal gyor­sabbak a lengyelek, azért is vezet­nek 30:18-ra. Nem futnak gyorsab­ban, mint a mieink, de gyorsabban néznek és gyorsabban látnak. Mert itt az a fontos. Meglátni azt az em­bert, aki szabad és már dobni neki a labdát. És persze jó bedobók kel­lenek. — Igen, hát ezt megérdemelten veszítettük el. A lengyelek sokkal jobbak voltak. Ezek a kéktrikósok a lettek és a fehérek a németek. Megint ez a francia a bíró. Úgy látszik fogyókúrát tart. — Hű, barátom, ez a Jürkins mi­csoda játékos. Az ott a középen, az a hatalmas alak. Igaz, hogy nem sokat kell felugornia és akkor már leejtheti a labdát a kosárba, de még tíz méterről is hogy belecéloz! Úgy látszik Lettországban a kosárlabda az, ami nálunk a pingpong, vagy vízipóló. Szegény Tschammer-Osten is jókor érkezett. A lettek már há­romszor annyit dobtak, mint a né­metek. — Hogy ki ez a trafikárusnő itt kék atlétamelegítőben? Ez, kérlek, Nadányi Ágnes, a diszkoszvető­bajnoknő. Úgy látszik nem főisko­lás, de viszont ott akart lenni az elvében, hát Mirjamot árul. Ne 4 SfcBSfr Morzsányinál gg SPORTHIRLAP SZERDA, 1935 AUGUSZTUS 14. félt, majd mesélik otthon a fran­ciák, hogy a magyar gulyáson kívül az a legérdekesebb specialitás, hogy atlétabajnokok trafikot árulnak tréningruhában. — 36:11! Játszva győztek a let­tek. De hogyan játszva! A legjob­bak az egész mezőnyben, azért a Jürkins nevűért odaadnám az egész magyar csatársort. Nem is lenne rossz üzlet. Jürkins egymaga 16-ot dobott, a mi öt csatárunk pedig összesen 21-et. Nade talán a höl­gyek... — Mit szólsz, milyen helyes ez a kis lengyel bekknő? Persze csin tekintetében álljuk a versenyt. Csak kosárlabda tekintetében nem. Ez azért van, kérlek, mert a höl­gyeink még csak most tapossák a csecsemőcipőiket. Még sohasem volt nemzetközi női kosárlaba. Varsóban pedig nem mer végigmenni egy nő az utcán, ha­nem jól kosárlabdázik. — A közönség nem veszi komo­lyan ezt a meccset. Figyeled, hogy mókázik a nép, amikor a lengyelek dobnak? Nevet a tribün, hogy re­megnek az összetákolt ülések. — Azazhogy!... Barátom, ilyen sem volt még!... Most a közönség miatt kaptunk négyméterest! És hallod, micsoda szitkokat szór a tribün? Te, ez a sport két éven belül csuda népszerű lesz! Ha már a palánkon át is nézik a kosárlabdát és botrány is van, az a legbiztatóbb jel. Gábori-Gabrowitz négy szetben győzte le Lecointre-t Denkel már látszott, Henkel még nem .— A Sporthírlap tudósítójától — Lassanként tisztázódott a hely­zet a teniszben is, már ami a résztvevőket illeti. Megjött a né­met Henkel és Denker és egy hölgyjátékos, Wéber kisasszony. A VB játékbizottsága utólag a belgák beosztását is elrendelte, ami ellen Egyiptom óvást emelt. Az óvási ügy izgalmaitól elte­kintve, sima versenyek voltak tegnap, győztek a favoritok. Részletes eredmények: Férfiegyes: Gábori magyar— Lecointre francia 6:0, 7:5, 3:6, 6:1. Gábori remekül kezd. A máso­dikban is 5:3 már Gábori javára, amikor három szetlabdát elveszít és a francia egyenlít. Gábori nehe­zen bár, de így is megnyeri a szetet. A harmadikban 2:2 után Gábori a nagy melegtől erősen visszaesik és a harmadik szetet Le­cointre nyeri. Ezzel azonban el is készül erejével, sőt a rövid pihenő után sem tudja magát összeszedni. Gábori simán nyeri az utolsó szetet is. Denker német—Gruz dán 6:1, 6:1, 6:3. A német ranglista ötödik helyezettje félgőzzel játszik, de így is nagyszerű benyomást kelt. Re­mekül szervál, erős a sorrendje és nagyszerűen üt rövid labdákat. indiai, Tharvat, es Borai egyip­tomi—Pétén, van Zaylen belga. 5.30: (R)—Krasny csehszlovák Gábory, Ferenczy magyar—Tren­­oin, Bacquart francia. A rendezőség a Játékbizottság döntésétől függetlenül besorsolta a mezőnybe a belga versenyzőket is. Végeredmény: Legjobbak a STRAUB SPORT ütői, harozásai Legnagyobb választék V: Bálvány­ u. 3 TeL 802-62 * 9 Zahle dán—Steindinger görög 6:0, 6:0, 6:0. Erről a mérkőzésről kevés a feljegyezni való. A görög játékos a mezőny leggyengébbje és nálunk még III. osztályú versenyt sem nyerne. Női egyes: Ley angol—*A­ppel osztrák 6:1, 6:2. Az angol bizton­sági játékával könnyen győzi le a gyengén játszó osztrák hölgyet, akinek Maly ellen „bejött” erős ütései nem nagyon sikerültek, de különben is az angol mindent visz­­szaad. Drtinova csehszlovák—Halász magyar 6:2, 6:0. Drtinova fölé­nyesen, a magyar hölgy elfogódot­­tan játszott. Vereségével a magyar hölgyek utolsó képviselője is ki­esett a bajnokságból. Szerdai kiírás: 9 óra: Péten belga—el Borai egyiptomi (A), Trencin francia— Zahle dán. 10.15: Dallas magyar—Tharvat egyiptomi, Henkel német—Geel­­hand belga. 3.30: Ferenczy, Szapáry grófnő magyar—Krasny, Drtinova cseh­szlovák vegyes páros elődöntő, Wéber német—Ley angol női egyes elődöntő, 4.15, Denker német—Bhandari FVB-híradó . „NÉPSZERŰSÉG” A futballválogatott villamoson megy a fürdőbe. A Rákóczi-út sar­kán felugrik egy rikkancs a villa­mosra. Ahogy hallja, hogy a nagy társaság a főiskolai futballválo­­gatott, mohón kérdi: — Tóth II. itt van? A fiúk irigykedve mondják: — Ez oszt a népszerűség!... Megmutatják a gyereknek Tóthi 11.-t: ■— Itt van, fiam! — Te jó Isten! — csóválja a fe­jét a rikkancs. — Hát nem küldték haza.­­ SÍRVA VIGAD A MAGYAR! A lett mérkőzés után alaposan „lekapta” Fábián kapitány a fiú­kat. De a vacsorán már jobb volt a hangulat, fogadkoztak a fiúk, aztán nótázni kezdtek és még a különösen keserű, két potyagólos Goda is azt mondta édes vazs­­mágyei (így!) dialektusában: — Énekeljétek az én nótámat! „Bediclött a szénabogla teteje”... A nóta után odakiáltott az egyik fiú: — Stimmel, de aztán a többi meccseken ne legyen ám baj a „szénaboglával”... IDEGENEK A Csányi-fivérek, az atléták mennek a felvonulásra. A villamo­son — jó vicc — elkezdnek angolul beszélni, nem értik a kalauzt, szó­val idegent játszanak. A kocsi közönsége azonban ful­dokolva röhög, „nem szívja mell­re” a viccet. A Csányi-fivérek csodálkoznak. Elfelejtkeznek róla ugya­nis, hogy a magyar csapategyenruha volt rajtuk. CICERONE Balog és Ivány két lengyel diá­kot kalauzol a városban. A len­gyelek azonban egy szót se tud­nak még németül se, így hát a magyar fiúk csak taglejtésekkel magyaráznak nekik. — Mi ez? — kérdik a lengyelek az Opera előtt. A két magyar fiú elkezd torka­­szakadtából énekelni, hogy meg­értesse a lengyelekkel az épület rendeltetését. — Aha — bólogatnak a lengye­lek nagy megértéssel — a bolon­dokháza.

Next