Sporthirlap, 1935. november (26. évfolyam, 87-95. szám)

1935-11-20 / 92. szám

6 Havas Lászlót, a Budai kapusát, akit sokam szívesen láttak volna az olaszok elleni csapatban "(Azaz bemutatnák, ha Faragó Lajos minduntalan közbe nem szól­na. Így azonban az interjú­ jellegű bemutatásból izgatott párbeszéd lett Faragó igazgató és Havas László között, amelynek során azt tárgyalták meg, hogy mit szabad mondani és mit lehet megírni és mit mutassunk be és mit hallgas­sunk el... Végeredményben tulaj­donképpen Faragó Lajost mutatjuk be (bár eszünk ágában sem volt), aki a beszélgetés során igyekezett az igazgató és szárazdajka szerepét betölteni Havas mellett.) — Személyi adatok? Faragó: 1915-ben született, tehát most 20 éves. Az elemiben kezdett futballozni, a 33-as ifiből került hozzánk és idén tavasszal a Ferencváros ellen játszott először —­ amatőrstátusban — profimecs­­cset. Amint látja, kék szeme van és bítrna haja, de ezt ne írja meg, mert a lányok úgyis túlságosan szeretik, idáig is elkísérte egyik unokahúga ... Rengeteg unoka­­húga van. Az ember nem is hinné... — Milyen volt az a tizenegyes vasárnap? Faragó: Az a tizenegyes... Havas: Majd én mondom el. Én védtem ki, nem? Szóval már az edzéseken megfigyeltem a Gyurka mozgását. A rúgás pillanatában el­vetettem magamat egy tizedpilla­­nattal a rúgás előtt, de nem annyi­val előtte, hogy Gyurkának lett volna még ideje lefékezni és a másik oldalra küldeni a labdát. Ha ez­­sikerült volna neki, akkor ter­mészetesen nemcsak magamat vetem el, hanem a sulykot is. Eddig azonban nagyon jól bevált nálam ez a valószínűségszámítás. Rendszerint előre kikombinálom, hogy a tizenhatost megközelítő támadás hogy fog alakulni és aszerint határozom el, hogy kifutok-e, vagy a vonalon maradok. — Szeretett volna válogatott lenni? Faragó: Szeretett volna válo­gatott lenni. Én nagyon komolyan ajánlottam Dietz kapitánynak. Dehát azt mondta, hogy a Laci még túl fiatal. No nem baj. Majd ha ör­eg lesz. Havas: Én egyáltalán nem va­gyok túl fiatal. Minél nagyobb a tét, annál nyugodtabb vagyok a kapuban. Nem is tudok izgulni. Sokan azt hiszik, amilyen bádog képpel állok a kapuban, hogy nem is érdekel a meccs. Pedig lelkesed­ni tudok, csak megijedni nem. Én gondolatban ugyanis folyton részt­­veszek a játékban, nem várom meg, amíg a csatárok átcselezik a védel­münket­ igyekszem már előbb bele­avatkozni a játékba. Ez nem valami forradalmi újítás, tudom. De ha az ember nyugodtan csinálja, akkor rendszerint beválik. — Melyik csatár kellemetle­nebb, akinek nagy lövése van, vagy aki helyez? Havas: Akinek nagy, de helye­zett lövése van. Faragó: Látja, ez a baj ennél a gyereknél: sok az esze. Minden­hez hozzászól, mindenben jártas, nem győzök vigyázni a szájára. — Mik a tervei a jövőre? Havas: Érettségizni szeretnék. Faragó: Érettségizni szer­etne. Havas: Négy középiskolám már van, most az első kereskedelmit végzem magánúton. Faragó: Magánúton. Havas: Jelenleg a Gázművek­nél vagyok. Faragó: Úgy van. De most már elég lesz. Nem akarom, hogy prima­donna legyen belőle. Bár nincs rá hajlama. Nagyon rendes, szerény fiú. Havas: Ez igaz. Faragó: És lesz még váloga­tott. (Havas akart még valamit mon­dani, valamint Faragó Laja is, de egymás szavába vágtak. Nem tud­tak megegyezni abban, hogy ki beszéljen előbb — később pedig azon veszekedtek, hogy mindketten át akarták adni egymásnak a szót. A vita lapunk zártakor még tart.) (akár.) Tíz&col­lumda JÓL ÉLNEK TOKODON... A bajnokjelölt TÜSC-nek van egy Csipke János nevű szurkoló­ja. Csipke úr civilben molnár­mester. Múlt hét keddjén búcsúra volt hozzá hivatalos a TÜSC csapata. Hat libát, tíz kacsát, húsz csir­két végeztetett ki Csip­ke uram ez alkalomra, valamint cirka tíz kiló sütemény­félét szervírozott a tokodi futballis­táknak és esetleges száraz idő ellen egy ötvenliteres hordót ütött csapra. Csipke úr azonban nyilván óvatos ember, mert­­ még egy hatvankilós malacot is levágatott, a biztonság kedvéért, nehogy éhes mar­adjon a társaság. Nyilván ezt nevezik a tokodi futballban maximális biztonság­nak. MARKOS ESETE A PALOTÁS HÍZÓJÁVAL Apropó, malac. Újabban, hogy kezd „menni” a Bocskainak, en­nek természetes velejárója, hogy kezdenek csordogálni a prémiu­mok a debreceni fiúk zsebébe. Olyannyira, hogy Palotás hétfőn a félcsapat kíséretében kiment a debreceni piacra , disznót ven­ni ... Kiszemelt egy szép száz­­húszkilós hízót. Markos, a firkás szélső remekül támogatta, pon­tosan tíz pengőt alkudott le a koca árából. De a többiek is se­gítettek. A végén azonban kide­rült, hogy Markos hiába „meló­zott”, a disznót egyelőre nem ölik le, következésképpen... Némi kárpótlás Markosnak, hogy hétfőn este aztán beválo­gatták. Igyekezzék, hogy neki­­ Milánóban legyen disznója ... DRÁMA­ ­:0-ra állt a Bocskai—Phöbus­­mérkőzés, amikor Orosz gólt lőtt Hajdú szabadrúgásából, de a bíró Teleki lesállása miatt nem adta meg. Markos erre odarohant a bí­róhoz és a nép nagy gaudiumára — térdrehullva kezdett könyörögni neki: — Adja meg bíró úr, adja meg... Hogy bírói részről mi jár játé­kost térdrehullásért, arról viszont nem szól a szabály ... LEVEGŐBEN LÓGOTT A BOCSKAI-MECCS! Debrecenben vasár­nap az amatőrmeccs alatt Kupinszky Sándor dr. tb. tanácsnok, a Sta­dion igazgatója kijelentette: — Addig nem kezdhetik el a profimeccset, amíg az előző heti pályabért ki nem fizeti a Bocskai! Izgalmas tárgyalás indult meg és csak nagy nehezen sikerült engedékenységre bírni az igazga­tót. A Bocskai-vezetők szerint ne­hezebb meccs volt, mint a Phöbus ellen... SPORTHIRLAP SZERDA, 1935 NOVEMBER 20. 4:2 az olaszok javára!! — A Sporthírlap tudósítójától — Pokoli szerencsénk Fehér úrral hozott össze a körúton. Fehér úr — ha nem ismernék — a legjobb tippelő az egész világon és azonkí­vül hat nagyobb városban. Ő az a híres Fehér József, aki az idei három derbi eredményét előre megjósolta, sőt előre meg is írta nekünk, érthető tehát kíváncsisá­gunk, mellyel megrohantuk őt a magyar—olasz meccs irányában. — Ez nekem nem egy feladat, kedves uram, — mondta kisvár­tatva —, mert itt mindenki jól tippelhet. Semmi esélyünk arra, hogy győzzünk. — Rossz a csapat? — Azzal én sohasem törődöm. Ha az erőviszonyokat nézném, so­hasem találnám el az eredménye­ket, vagy legalább is ritkán. Ná­lam a tippelés csupán megérzés dolga. ■— És ezen az alapon? — Négy-egy az olaszok javára. Mondja, hogy én mondtam. ■— Kérem, én ezt megírom a Sporthirlapban és ezért kedves len­ne magától, ha valami kellemesebb er­edményt jósolna. Ha tehetné ... — Nem tehetem. Végtére is a jóhírnevem nem áldozhatom ... — Kedves Fehér úr, talán mégis... — Hát jó. Maga régi, kedves ismerősöm. Nem bánom, legyen négy-kettő, így lőttünk egy gólt az olaszok­nak. kedves­em.­ Vizsgázni szeret­nének a kecs­keméti bírójelöl­tek — A Sporthírlap tudósítójától — Kecskemét, november 18. Egy éve már, hogy Kecskeméten futballbírói tanfolyamot kezdtek. Azóta a tanfolyam vezetői állandóan sürgették a déli BT-t, tűzze ki a vizsga napját. A déli BT (mi okból, nem tudni) állandóan halogatta a terminus kitűzését, közben Szegeden már két vizsga is volt. Először a 12 pengő részvételi díj előre való befizetését kérték. Meg­történt. Utána 14-es létszámot köve­teltek, 24-es létszámot kaptak. Majd lejött Déssy elnök „szemlére”. Ígére­tet tett, minél előbb megtartják a­­ vizsgát. Nem lett semmi sem belőle. Most legújabban még külön 7 pengő befizetését is kérték, mert csak azután tűzik ki a terminust. A „jobb sorsra érdemes” jelöltek (akik között orvosok, közjegyzőjelölt, újságíró, MÁV-tiszt, tisztviselő, tanító, keres­kedő és iparos is van) befizették a 7 pengőt is és most várják a termi­nust. Csak várják. Közben elmúlt az őszi szezon, a KAC vasárnaponkint vidéki bíróknak (az első és második csapat mérkőzésének vezetéséért) 60, írdd és mondd hatvan pengőket fize­tett ki. Ugyancsak tekintélyes össze­geket fizetett a KTE és a KMÁV is. Most már csak abban reményked­nek a kecskeméti egyesületek, hogy tavaszra talán megtartják a bíró­vizsgát és legalább 10 kecskeméti játékvezető lesz, akik a II. osztályú mérkőzéseket vezetni fogják. Ha nem jövő tavaszra, talán a következőre... A III. KERÜLET szerdán délután labdagyakorlatokat tart megfogyatkozott gárdájával. Be­­retvás ugyanis szombaton kijön a sportszanatóriumból, de teljes gyó­gyulása még legalább három hétig tart. Ezenkívül Farkas, Sárvári és Kocsis is a könnyű sérültek listáján van, így a kerület kénytelen volt visszautasítani a Törekvés ajánlatát, hogy a jövő év január 26-án leját­szandó bajnoki mérkőzésüket most vasárnapra hozzák előre. KOS­A­RK­&BDA * Megkezdődött a kosárlabda­­bajnokság, de a sima lebonyolítás egyelőre veszélyben forog — A Sporthírlap tudósítójától — A főiskolai világbajnokságokon nagy népszerűségre szert tett ko­sárlabda 1935—36. évi bajnoksága tegnap este megkezdődött. A MASz most már saját hatáskörén belül intézi a bajnokság ügyeit s a MOTESz-szal való „vggyeshá­­zasság” megszűnésével most ön­állóan írta ki a bajnokságot. Az egyesületek a MASz-hoz újonnan leigazolták játékosaikat, elkészült az 1934. évi lyoni kongresszus szabálykönyvének magyar fordí­tása, szóval a MASz jól kezdte meg a reformmunkát. A folytatásra is sür­gős szükség van azonban. Elsősorban a mér­kőzések lejátszási módját kell megváltoztatni. Jelenleg az a helyzet, hogy egy-egy forduló va­lamennyi (négy) mérkőzését egy Pályán — s egy este — bonyolít­ják le, így éjfélig, sőt még to­vább elhúzódnak a mérkőzések, ami egyáltalán nem sportszerű. Legalább is két pályára kell beosztani az egyes forduló­kat. Ez egyelőre lehetetlen, mert a szövetségnek nincs elég funkcio­náriusa, elsősorban bírája. Négy bíró — Gulyás, Zsingor, Pál, Király — áll mindössze rendelkezésre s ezek közül Király, a BSzKRT in­tézője, a többi egyesület tehát ki­fogást emelhet a bíráskodása ellen. Minden mérkőzésre ki kell a bíró mellett egy jegyzőt s egy időmér­őt is küldeni s bizony ez egyelőre súlyos nehézségekbe üt­közik. Ismételjük tehát, a reform­munkákat sürgősen be kell fejez­ni, különben a szezon közepén ér­heti kudarc a szövetséget! -X. Rövid nyilatkozatok a rajt előtt: Kolozs (TFSC): Csányi elment tőlünk, legjobbjaink (Nagy, Szú­nyog, Tölgyes), velem együtt, katonák. Nehezen megyünk neki a bajnokságnak. Király (BSzKRT): Újjáalakí­tott csapatunk még nincs együtt. A többiek nagyon jók. Rózsa (MAFC): Sok peches év után az idén — remélem — si­kerül... . Dobozi (Elektr­omos): A BSzKRT nyeri a bajnokságot, a MAFC előtt. Bácsalmási (BEAC): Jó téli mozgás atlétáinknak ez a bajnok­ság. Schimek (MTK): A mai mér­kőzés első „edzésünk!” Fő, hogy játszunk.* Közel százfőnyi közönség előtt a két főiskolás csapat mérkőzésével indult meg a bajnokság. A BSzKRT új palánkokkal felszerelt pályáján. MAFC—BEAC 52:16 (33:6) Bíró: Zsingor. A csapatokMAFC: Szamosy, Kozma, Marosi, Kostyál, Rancseff, cserejátékos: Tialos. BEAC: Czakó, Bácsalmási, Tüske, Sándor, Csányi III., cserejátékos: Cohen. Góldobók: Rancseff 18, Marosi II, Szamosy, Kostyál (8—8), Kozma 6, Tialos — Tüske, Csányi III. (5—5), Bácsalmási 4, Sándor 2. A műegyetemiek „nemzetközi” csapata az első félidőben hengerelt, különösen a bolgár Rancseff játszik remekül. Szünet után a MAFC kissé enged az iramból és az „E”­­betűsök is többször szóhoz jutnak. BSZKRT—MTK 46:6 (18:0).­­ Bíró: Zsingor. A csapatok: BSzKRT: Csorba, Lelkes, Károlyi, Kókay, Pé­teri, csere: Pásztói, Gyöngyössy. — MTK: Nagy, Szerdahelyi, Tiehy, Böhm, Kuchár, csere: Pertl, Fischer. Góldobó: Pásztói 16, Károlyi 9, Péteri 8, Kókay 7, Gyöngyössy 4, Lel­kes 2,­­ Tiehy 3, Kuchár 2, Nagy 1. A kezdő, de lelkesen játszó MTK el­len a BSzKRT csapata nehezen lendül bele, a II. félidőben azonban nagyon elhúz. A 1 "­­ELEKTROMOS MÉR­KŐZÉS ELMARADT A vasárnapi magyar—német kézi­labda válogatott mérkőzés miatt ugyanis Velkey, Kutasi (Elektromos) játékát a kézilabda szövetség nem en­gedélyezte. ÚrZff Speisegger „úr"..* Fenti címet a madridi „El Mundo Deportivo” című spanyol sportlapban olvassuk. Magyarázat: Speisegger Ernő, a Barcelonában működő magyar úszó- és vízipóló edző kijelentette spanyol kollégáinknak, hogy ő nem szenyor, nem monsieur, nem miszter és nem is szinyor, ő — „ür.. Speisegger nyilatkozatában egyéb­ként a következő érdekes dolgokat említi: — Spanyolország 1930-ra nagyszerű úszócsapatot tud majd kiállítani e nagy nemzetközi versenyekre. Remé­­lem, hogy a berlini olimpiára egyene­sen bombacsapatot tudok összehozni. Most mindenesetre szorgalmasan ed­zeni a fiúkat. Merem állítani, hogy a magyar csapatnak is erős ellenfele lesz a spanyol vízipólóválogatott! Ez pedig nagy szól... Nagyon sok fiatal úszója van Spanyolországnak. Lapa­­ge, Sabater, Vilar, Carulla, Florez, Moreira, Carmen, Soriano. Ezek mind­­mind kitűnő úszók és vízipólózók. És a szezon hátralévő részében nagy­szerű programot állítottam össze. Együtt akarom tar­tani a fiúkat, hogy állandóan szem előtt legyenek. S le­utazom az ország többi részébe is. Összetoborozom a legjobbakat. Na­gyon meg akarom mutatni, hogy ma­gyar ember mire képes. Az 1936-os év nagy „aduja” lesz a spanyol úszó- és vízipólóválogatott. VEGYES HÍREK 0F %1 —------ n~sm FUTBALL AZ MLSZ ELNÖKSÉGE tegnap esti ülésén megalakította az olimpiai előkészítő bizottságot, tag­jaiul a következőket jelölte ki: Fischer Mór, Zsarnóczay János, Kenyeres Árpád, Lénárd­ Ernő és Vághy Kálmán. A lemondott bizottsági tagokat, egyesbíjókat, előadókat, jegyzőket felkérte az elnökség, hogy a lemon­dásukat vonják vissza és tisztségü­ket tartsák meg. Az ol­.szágos arvatörzsül­ tagjaiul a jövő évre a következőket kérték fel: Szukováthy dr., Hegyeshalmy, Vass dr. Új tagok lesznek: Abafy Gyula dr. és Raj­z Sándor dr. Kor­ányi III. — így döntött az elnökség — a franciáké lehet, ha a Séte megadja ér­te a KAC-nak az 5000 pengőt. A francia szövetség az amatőr*­­válogatottat meghívta január 12-re Lyonba, de az ajánlott fel­tételek mellett nem tudunk csa­patot küldeni. A legközelebbi magyar*—svájci mér­kőzés ter­minusául a svájciak 1937 április 4-ét ajánlották, mi 11-ét javasoljuk. ATLÉTIKA VASÁRNAP LESZ a MAC—UTE futballmérkőzés reván­­sa az újpesti stadionban. BIRKÓZÁS TESTVÉRISÉG—SZIGETVÁRI AK klubközi birkózómérkőzés lesz vasár­nap Szigetváron. ÚSZÁS AZ UTE LEVONULÁSA előreláthatólag már pénteken a MUSz tanácsa elé kerül.

Next