Nádori László (szerk.): Sportlexikon L-Z (Budapest, 1986)
M
műugrás A ~ szabályai. Minden műugróversenyen a FINA szabályai érvényesek. Versenyen csak a FINA műugrótáblázatában felsorolt ugrásokat lehet elvégezni. A versenyzőnek a verseny megkezdése előtt hivatalos formanyomtatványon be kell nyújtania az általa kiválasztott ugrások jegyzékét. A jegyzéknek tartalmaznia kell az ugrások számát, a végrehajtás módját (A, B, C, D testtartás), az ugródeszka vagy torony magasságát és az ugrás nehézségi fokát. Valamennyi ugrást a versenyzőnek egyedül, külső segítség nélkül kell elvégeznie. Ha két vagy több ugró pontszáma azonos, holtversenyt kell kihirdetni. Ha az ugró más testtartással hajtotta végre az ugrást, mint ahogy kihirdették, az ugrást legfeljebb 2 ponttal lehet értékelni. Műugródeszkáról előre indított elugrásoknál az ugrást tetszés szerint helyből vagy rohammal lehet elvégezni. Ha az ugró ugrás közben érinti a deszka végét, vagy az egyenes repülési irányból oldalirányba eltér, a bíróknak csökkenteniük kell az ugrás értékét. Ha a kézállásból indított ugrásnál a biztos egyensúlyi helyzet nem állapítható meg, 1—3 pontot kell levonni az értékből. A kézállásban egyensúlyát vesztett ugró, aki második kísérletet tesz, két ponttal kevesebbet kap, mintha első kísérletre hajtotta volna végre. Ha a kézállás második kísérletre sem sikerül, az ugrás értéke 0 pont. Erős szél esetén a versenybíróság elnöke megadhatja a jogot az újrakezdésre, pontlevonás nélkül. Ha a csavar mértéke a kihirdetettnél 90°-kal nagyobb vagy kisebb, a versenybíróság elnöke az ugrást sikertelennek nyilváníthatja (0 pont). A kisebb elcsavarásokért — azok nagyságától függően —, pontlevonás jár. A vízbe merülés minden esetben csak függőleges vagy ahhoz közelálló lehet. Ilyenkor a test nyújtott, a láb zárt, a lábfej leszorított. A függőlegestől eltérő merülésekért pontot vonnak le. A csúszásmentes ugródeszkának legalább 4,8 m hosszúnak és 0,5 m szélesnek kell lennie. 3 m-es műugráshoz legalább 3,4 m-es, toronyugráshoz pedig 4,5—5 m-es vízmélység szükséges. Műugrómedencében a vízhőmérséklet nem lehet 26 °C-nál kevesebb. Hazai műugró-létesítmények. Az első hiteles adatok szerint az Erzsébet- és Ferenc József-híd (a mai Szabadság-híd) közötti Duna uszodában építettek kezdetleges ugróemelvényt és deszkát. Az első műugróállványt a Millenáris uszodában emelték, majd a Császár uszoda is kapott ilyen állványt. Itt rendezték meg 1910-ben az első magyar bajnokságot. Gyűjtés eredményeként 1925- ben először egy 1 és 3 m-es állványt, majd 1926-ban egy 5 és 8 m-es tornyot építettek a Császár fürdőben. A felépült Nemzeti Sportuszoda fedett medencéjében is létesítettek egy 3 m-es állványt. Mo.-on 1937-ig nem volt 10 m magas ugrótorony. Ekkor építették meg a margitszigeti Nemzeti Sportuszodában a külön 5 m mély nyitott műugró-medencét 1 és 3 m-es deszkával, valamint 5 és 10 m-es toronnyal. Ezzel a Margitsziget lett a műugrás központja. Vidéken is volt műugróélet. Sopronban, Esztergomban, Szegeden, Egerben, Debrecenben, Székesfehérvárott és Vácott építettek 1 és 3 m-es állványokat. Később, amikor Budapest lett a műugrás központja, a vidéki műugróélet fokozatosan elsorvadt. A ~ gyakrabban használt szakkifejezései: állítható henger: az ugródeszkát középen alátámasztja. Előre-hátra mozgatásával a deszka kilengését lehet szabályozni. beszólás: az edző szaltózás közben a kívánt helyen és időben beszól, hogy az ugró nyitással leállítsa a forgást. csavar: a hossztengely körüli forgás.