Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)

1861-03-22 / 68. szám

Első évi folyam Szerkesztő:Silvatal Barátok-tere 7. is. 1­.6 eme­. Kiadó hivatal: H­irktok-tere 7. isim, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban baritor-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekban minden posta-hivatalnál.SfiROÖNT­udapesten, házhoz hordva. ft kr . ft kr Egersévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre 6 50 Egy lóra 2 - Vidékre, naponkint pontán. Vidékre, naponkint pontán. ft kr . kr Égés 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — Előfizetési fölhívás „SÜRGÖN­Y“ csimó politikai napi­lapra. Négy hónapi múlt lévén mögöttünk, mely mind po­litikai irányunkat, mind alap érdekesné tétele körüli szor­­galmunkat megítélni elég alkalmat adott, bátrabban lépünk ma a hazai olvasó kösömeg elé, mint pályánk kezdetén. A tizenegy évi gyácsoe emlékek befolyása alatt csak kevesen voltak képesek az elfogulatlanság azon ma­­gaslatára emelkedni, melyről sejteni lehetett volna, a­mit mi azóta megmutattunk , hogy lehet kormán­y­p­o­­litika és nemzeti politika a konce. És hogy ezen tudat a közvéleménybe átment, s la­punk, pártárnyalatok kivétele nélkül, közbecsülést vívott ki magának, mutatja az ahhoz forduló növekedő részvét. Másrészt hazafias irányunkkal párhuzamban volt a lap bennő értékének lehető fokozására fordított fáradozá­sunk, melynek sikerült is időszaki irodalmunkat a magyar politikai műveltség s az európai magas fejlettségű journa­­listika színvonalán álló közlönynyel gazdagítani. Hivatalos összeköttetéseink továbbá képessé teszik a Sürgönyt igen sok, nagyfontosságú közleménynyel meg­előzni valamennyi lapot, mely egyúttal a hivatalos ren­delvények s hirdetések közlönye­in, a míg más oldalról a kiadó ia nem sajnálva költséget, rendkívüli a nagybecsű mellékletekkel kedveskedik az előfizetőknek, mint az or­­szágbírói értekezlet tárgyalásainak teljes közlése, a tör­vényjavaslatai, melyek valószínűleg az országgyűlés által is ideiglenesen törvényerőre emeltetni s mint jogi kutforrá­­sok még igen soká nagy értékkel bírni fognak. Önként értetődik továbbá, hogy az országgyűlési közlemények gyor­saságában s pontosságában magunkat senki által megelőz­tetni nem engedjük , valamint a bécsi birodalmi tanács tárgyalásairól is, a­mennyiben olvasóinkat érdekelhetik, tudósításokat hozandunk. Teljes bizalommal fordulunk tehát a közelgő évne­gyeddel az olvasó­közönséghez, azon kéréssel, hogy az előfizetni akarók szándékukat az illető előfizetési összeg díjmentes beküldésével mielőbb, még e hó vége előtt be­jelenteni szíveskedjenek, hogy a lap rendes szétküldéséről kellőleg gondolkodhassunk, s a mind az előfizetőre, mind a kiadó-hivatalra nézve kellemetlen reclamátiókat meg­előzhessük. Pest, mártius hóban, 1861. A „Sürgöny” kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. A régibb államadósságnak az 1818. mart. 1859. dec. 23-tól kelt legfelsőbb nyiltparancsok követ­keztében f. évi mart. 1-én eszközlött 331-iki kisorsolá­sánál a 388. sz. sorozat húzatott ki. Ezen sorozat 1795. évi Ennsen fölüli austriai rendi kincstári kötelezvényeket foglal magában 5 pc­­nyi eredeti kamatlábbal, 1351—8041. számig bezáró­lag, — 999,815 ftnyi tőkeöszletben, s a leszállított ka­matláb szerint 24,995 ft 22 ftnyi kamatöszlettel. Az ezen sorozatban foglalt kötelezvény­számok külön jegyzőkönyvekben fognak közzététetni. Az 1839. évi sorsjátéki kölcsön amaz államadós­sági kötelezvényei nyerő számainak erre történt 24-ik kisorsolásánál, melyek az 1860. dec. 1-jén kihúzott 106. sorozatban foglaltatnak, következő eredmények állottak elő : (Vége.) TÁRCZA. Beregm­egye történeti népismei viszonyairól. (Vége.) Beregmegye 1861. márt. 11. Ezen 67­4/1„ CJ mértföld területű megye összes lakosa az 1847 évi nép­­számla szerint 135,583, az újabb összeszámítás szerinti népesség feletti adataim csak későbben fogván meg­érkezni, azzal később fogok a közönségnek szol­gálhatni. Ha tehát még azt is hozzá vesszük, miként a szomszéd Ugocsa megyének sincs egyetlen egy osko­lája olyan, melyben csak 4 osztályt végezhetne a ta­nuló gyermek, e két megye, mely területre nézve együtt 89 □ mértföldet teszen, s melynek népessége az 1847. évi népszámlálás szerint 180,847, — az 1859 évi számla szerint pedig biztosan 200.000 lelket tesz, nagyon megérdemlené, hogy egy oly közös oskolát állítana e két megye, melyben valláskülönbség nélkül végezhetnék gyermekeink a felsőbb tudományokat is; ez pedig az apródonkénti adakozás útján is létre jö­hetne idővel, s e részben úgy hiszem szegény, boldog egyformán hajlandó lenne áldozni. Minthogy azt a világ­történelem kellőleg bebizo­nyította, miszerint az anyagi jólétnek kifejlődése az emberek értelmi erejének növekedésétől függ , felhí­vom e megyéket, áldozzunk a jövőnek, az értelmiség kifejlesztésében találjuk fel a hon valódi erejét, az or­szág felvirágzását; ez után érleljük meg a népet azon nagyszerű jogok teljes felfogására, melyet e hon értel­mi ereje reájuk az ő felfogásuk nélkül saját becsületé­nek a műveit világ előtti megőrzése tekintetéből is oly nemeslelkűleg árasztott. Beregh megyének nevezetesebb családai közül megemlítendő a Lónyai, Bay, Buday, Eötvös, Uray, Decsey, Gubássy/Péchy, Komlóssy, Ilosvay, Szarka, Jo­szty, stb. — Több mágnások is birnak e megyé­ben, de vannak még több emelkedő családok, melyek hajdan szinte virágzó állapotban voltak, de a körüi­ár­nyék alászállitván őket, most ismét emelkedni kez­denek. " . A Lónyai családból 1447. évről András — mint a ■* rrtí? Bereghmegye által megválasztott követ, Fái, kit H. Ulászló parancsára Kinizsi Pál a Várday­éter kalocsai érsek javára való felügyeletre kirendelt 1492. évben. Gergely, ki Gecsey Istvánnal Kassa vá­rosát Zápolya számára Berzeviczi Gáspárnak feladta 1536 ban és a ki 1537-ben mislei prépost és széplaki apát volt, megemlitendők; — az újabb korból ér­demlik a kiemelést: néhai Lónyai János, Gábor, Meny­hért és Albert — ez utóbbi ugocsai főispán — ifjabb János és József. A Bay családból kiemelendő azon Bay György, ki Borsodból az 1447. évi azon országgyűlésre, melyen Buda várát Hunyady János gubernátor őrizetére bíz­ták, negyed magával ment követnek. Bay Ferencz , ki Eger várát 1552-ben Dobó István alatt oly vitézül védte, és a ki 1567-ben kraszna­horkai kapitány volt. Az újabb korból említést érdemel néhai Bay György, volt septemvir, a korán elhunyt Bay Gábor és a most is élő s szép tollú Bay Ferencz. Az Ilosvay családból megemlítendő Ilosvay Leut­­sach, 1387-ben Zsigmond király fő-ajtónállója, később palatínus; Ilosvay György, a királyné pohárnoka. A Buday családból: Buday Sándor, jelenlegi első alispán, és Buday Lörincz, főjegyzői czimmel első al­jegyző. Mennyiben a megye főkormányzója jelenben gróf Sztáray Viktor , mlga, nem hallgathatom el, miként ezen család azon Vencellin (Henrich)től származik, ki Szt István első magyar király nejét Gizellát Magyar­­országra kísérte ; ezen Venczellintől vette származá­sát a Ják nemzetség; ettől ismét a Sirkei és Nyitzki, a Sirkei ágból ismét a Kisfaludy — mely Károly és Sán­dor hazai költőinkben oly kitűnő két férfival ajándé­kozott meg. A Sztáray családból András és Jákó meg­­emlitendők; ezek 1279-ben Kún Lászlótól a csehek elleni vitézséggel szerezték Percbe és Sztára nevű jó­szágukat. Sztáray Albert, Zsigmond alatt ausztriai perjel — még pedig mint volt házas, sőt gyermekes ember­ — ezen családnak levéltárában két oklevele van 1418. évről, Zsigmond királytól, melyben érdemei vannak elszámlálva Sztáray Albertnek. Orvosi tekintetben meglehetős állapotban va­gyunk — de ispotály e vidéken a még Kornitovits ál­tal alapított beregszászi r. kath. templom mellettinél több sincs, azonban ez sem közelíti meg a czélt.­­ A gyógytárak sincsenek a népesség arányának és az idő kívánaténak megfelelőig. 1822-ben Bereg megye népessége volt 91,560, pedig Munkácson 2, Beregszászban 1 gyógytár; azóta a megye szélén inkább Szathmár és Szabolcs megyék részére állíttatott fel a v.-naményi.­­ 1822-től szá­mítva a népesség 50,000-rel szaporodott, és igy ha­­ 1822-ben egy patikára 30,520 lelket számítottak,­­ most, miután az orvosi tudomány nagyobb bizalomra tett szert, s a gyógyászathoz a nép jobban ragaszko­dik : egy patikára 20,000 lélek nagyon bőven van szá­mítva ; — s a gyógytárak szaporítása annál kívánato­sabb, mennél több indok kényszeríti a közönséget ezen óhajtásra, — ez által el lenne kerülve azon szomorú történet, mit Bereghszászban is kellett tapasztalni, hogy a gyógyszerek kicseréltetnek, s egy kis gargari­záló liquidumért órásat kell várakozni; szóval: ki len­nének kerülve azon sok panaszok, melyek a beregh­­szászi patika ellen itt ott hallhatók — és a közönség nem lenne egy ily, a közvélemény megrovása alatti pa­tikára szorítva -­ hatályosabb gyógyszerek és ponto­sabb kiszolgáltatást is találhatna az ember. Mezőgazdaságunk, mondhatni, régi állapotában van ; — a megye két­harmadát tevő munkácsi és sz.­­miklósi uradalmakban sem halad ez, miután minden trágya-produetió és marha-erőtől megfosztotta magát. Az egész megyében egyedül megemlíthető a Gottesman család bakott gazdasága,— de itt is alig­hanem több a kiadás, mint a bevétel. — Minden sze­rencséje a nagy pálinkaház és azon kereskedő viszony, melyet a család folytat. Kézmű-­ipar: Bereg­szászban kevés, Munkács városban több, — de a mesteremberek tetemes baja az, hogyha egy rész szöllőt vehet, benne tölti az egész nyarat, — s ha elveri a jég a ragya, nincs az urának gúnyája. Sípos Ferencz Ihory Zsófia: E történeti hűségü kép tárgyánál fogva oly érdekes, hogy nem szorul külön ajánlatra. (Ára 2 uj ft.) — Bécsi hírek B. Vay kanczellár a husvét heté­ben Budára jövend. Herczeg Eszterházy Pál örökös főispán cselédeinek egy részét fővárosunkba küldé, hogy megérkezésére a szükséges intézkedéseket megtegyék. — Következő héten az udvari cselédség egy része Budára jó, hogy a királyi várpalotát ő Felsége a Császár megér­kezésére elrendezzék. A cs. k. udvari testörség egy része is ide jövend. Az önkénytes huszárezredek altisztjei fogják Ő Felségének Budán létele alatt a várőrséget képezni. — A diakovári püspök Stroszmayer György ur Zágráb­ból Bécsbe érkezett). d­­­b a püspök ur is megérkezett oda Magyarországból. — A Bécsben tartózkodó magyar főnemesség, hg. Eszterházy Pálnak a nagy képtára odaajándékozása ál­tal a M. Akadémia részére tett nagyszerű hazafias ado­mányért testületileg köszönetet mondott. Érsek Lonovics József vezérlete alatt a tisztelgésen megjelent Andrássy György, Zichy Ferencz, Nákó Kálmán és Waldstein Já­nos grófok, ifj. Vay Miklós báró, Torkos és Lipovniczky udv. tanácsosok, s Lipovniczky István és Szuppán esz­tergomi kanonokok. A jeles szónok-érsek megragadó sza­vakban tolmácsola a nemzet bálaérzelmeit, mire a bete­ges herczeg megindulva válaszolt. — A Kr. Zrg szerint b. Salment e napokban Sze­­benbe várták, hogy a szász nemzeti universitást helyre­állítsa s általában a szász földet organizálja. A báró ő­felsége parancsából jő. A megyék és szék­ek újonnan kinevezett főispánjait is a közelebbi napokban közzé fog­ják tenni. — Balázsfalván, hir szerint, mart. 11-én az érsek az esperesekkel gyűlést tartott, meghatározandó azon tárgyakat, melyek a májusban egybegyülendő zsinaton a tanácskozás tárgyait teendik. Midőn a zsinat napjának kitűzése jött szóba, mint halljuk, az érsek azt mondta, hogy ezt bizonyossággal nem lehet meghatározni, miu­tán neki alkalmasint a Reichsrathba is el kellene mennie.­­ Tegnapelőtt d. u. érkezett meg az első vasut­­vonal Kanizsáról Budára. — A pesti jótékony nőegylet üzemgyógyintézetének javára ez évben is — mint évenkint rendesen — zené­­szeti és szavallati hangversenyt fog tartani. A hangver­seny napja f. hó 25-dike és megtartási helye valószínűen a nemzeti színház. A közreműködők neveik között Battyá­­nyi Apraxin Júlia grófnő nevét is említik. Soro- abban fog- ftnyi tat- tátt köte- nyerő­szám lezvény- mény­szám nyel Soro- abban fog- ftnyi tat- Ült köte- nyerő­­szám lezvény- mény­­számi nyelv Mindazon fölebb ki nem jelölt kötelezvényekre,­­ melyek a kisorsolt sorozatokban foglaltatnak, 600­­ ftnyi legcsekélyebb nyeremény esik. Az államadósság cs. k. igazgatóságától, tée terhe mellett köteleztetek elvállalni a rátukmált 6­ hivatalt.­­ És most, aggasztó túlságba szökellve, gyakoril­­a­tilag ott vagyunk, hogy a „sanior pari* majdnem pium ei desiderium. n Lehet-e, maradhat-e ez igy ? Avvagy csakugyan a régi görög időn túl annyira fölül civilizáltuk ma­gunkat, hogy a sator ultra crepidam is mehet, és akár Jókai csizmadiáját válaszszák alispánynak, csak azért, mert a nép fia i s kinek mint ilyennek elsőbbségi joga is van, akár európai britt tudósunk Szalay László előtt, mert az nemes ember!­­ Lábra kapott úgy látszik, a „fac me talem, talis ” erőt maxima, mi kényelmes ugyan, a cseh­ kaputok hi­­s­vatalképességére nézve, de komolyan intézkedő állam a­b­­an, ha káros nem volna is, boszantó és nevetséges.­­ Ideje, határt vetni ez épen alkotmánytalan felfo­­s­gásnak és gyakorlatnak, mert bizony a mellett, hogy­­ szomoritó, egyszersmind szégyenletes látnunk oly meg- s választottakat, kik előkészület s előismeretek hiányá­­t bán csak bakokat lőhetnek, s anekdotákra nyújtanak­­ anyagot és adatot.­­ Különösen a törvénykezési tér az, mely csü­g­­gesztőleg hat a szakemberre és az igazságkereső felet­t elkeseríti, s oly nyilatkozatokra fakasztja, mi épen s nem növeli a hatóságok tekintélyét.­­ Ellenségeink markukba nevetnek, látva, hogy van megye, melynek például esküttjei majd egy szá­lig törvény-ismeretben szűkölködők. És aztán ezek bíráskodjanak, kivált a mi bonyolult jogviszonyaink között. Bizony kívánatos, hogy a választható­ képesség legalább a törvénykezés terén erős quatificatiókhoz köttessék . — következőleg az olyan erre jelölhető se legyen, ki jogi tanulmányairól bizonyítékokat mutatni nem képes. Nem akarom hinni, hogy azon primitív felfogás uralkodnék oly nemzetnél, mely politikai érettségével a világ előtt méltán dicsekedni mer, mintha minden jogi ügy megbírálására elégséges volna pusztán a jó­zan ész. Józan ész ? midőn még ezt is egy külön areopsg megbirálása alá kellene bocsátanunk. És a mostani különösen bonyolult élet, s ebből fejlett jogviszonyok ? mintha ez a jogban jártasabb, gyakorlatban megöszüilt lőnek is nem adna gondot. Itt vannak továbbá az átmeneti hármas korszak jogesetei; melyik törvény szerint bírálandók ? Anyagi részükben a jogi cselekmény keletkeztekor uralkodó magántörvények alapján, alakilag pedig a törvény­kezés megindult a folyama alatti ügy- és perrendtartá­sok szerint és illetőleg a­mint ezekben az áthidalás­a törvényhozóilag megállapíttatott. Ezen sarkalatos jogelveket a mostani bírói tiszt­viselőnek ismernie tízszeres kötelessége, különben­­ csak bele­él a világba, lármázhatja, hogy alkotmá­nyos, de haszon helyett kárt okoz, mire nézve a fele­lősségről hallani sem akar. Igaz, legkényelmesebb a hivatalkodás, ha az alkotmányosság mentő pajzsul­­ szolgál. De ily Ürügyrést a fél meg nem köszön, száz­szoros közjogi előnyökért sem. *) Sajnálandó az is, hogy fenyitó eljárásnál a régi­­ praxis criminalis fogadtatott el, mert az 1843—44. or­szággyűlési választmányi kidolgozás megtanulásától vonakodtunk. Ez csekély ok, mert a gyakorlati jogász könnyen megtanulja rövid időn, mint megtanulta 11 *) Megmondtuk mi az­t is, annak idején , de nem használt,­­ mint egyéb dolgokban sem ; mert a megyék első mámo­rukban jobban hajlottak egy erélyes kurjantásra , mint a higgadt szóra ; pedig azzal hizelgünk magunknak , hogy dolgaink jobb rendben lennének, ha egyben másban tanácsunk nem marad falra hányt borsó. S­z­e r­k. 4337 86726 60016­49 106964 700 86728 600­ 106977 700 86730 1000 ^9 108361 600 86733 600 108363 700 86734 108365 7000 ________86740 10000 108366 700 4469 89379 700 108370 800 1573 91451 700 1083­1 7£J ___________ IS 4615 92295 700 108377 600 ________92300 600 6464 109072 2000 ■ 4622 92430 lSO 5460 109187 600 K Z _109188 4671 93403-----------600 5468­­gg JJ 93.13 .9000 jS SS 4687 937£7 I?? 6513 " 110241 7CO 900 110243 600 ________63786 9W 110244 600 4704 94072 700 110249 700 ________94080 600 5541 Ü0801 800 4843 96847 800 110819 900 ousfin unn 6560 H0982 700 ________96860 ____I?? 110994 1500 4851 IZl JK mrrm* 900 I 4911 ...98254-----------TOÖ 6643 _I12866 600 4913 98246 600 5669 !!3363 7?° 98248 600 onofií 98249 600 83366 1200 98254 2500 336 ‘ Ix? «°° ISI S 4949 9896$ 800 500^ "" 116146 900 98969 900 5000 íiaiIo 98976 600 6 49 600 98979 6000 ÍISS SS 4981 99618 600 116166 600 ________ 99620______IS? 5869 117366 800Ó 6098 ZZ S6988 118451 800 101852 1100 6923 118450 1200 1 «,, a----lnqgeo----------d 118453 600 ,6118 S Z 118458 600 í02360 SS 118460 600 ,1 5221 104404 600 -------118569------700 104406 800 68. szám —1861 VEMIIIVATALOS RÉSZ. Válasz­thtatási képesség megszorítása a törvény­kezésnél. Mig a kortesvilág be nem jött, mi e század elején véteték az ambitiók által igénybe, alkotmányunkban­­ elvül ismertetett a „sanior pars,“ sőt volt idő, corpus­­­rarisunkban azóta, hogy a közbizalom kijelöltje btűnte- Napi újdonságok. — A budai várostanács tegnapelőtt kiadott hirdetmé­nye szerint a m. k. helytartóság febr. 20-iki leiratában tu­datja, miszerint az 1849-ben lefoglalt s a budai és po­zsonyi fegyvertárakban őrzött magánfegyverek kiadási­ért benyújtandó kérelmek febr. végére tüzött beadási ha­tárideje f. évi mártius végéig meg van hosszabbitva. Kik­nek tehát ilynemű igényeik lennének, felszólíttatnak, hogy azokat legfölebb márt. utolsó napjáig ezen városi hatóságnál folyamodványilag érvényesítsék. (•) A R­á­k­ó e­z­y család arczképei a családi czimere egy izlésteljes kiállításban jelent meg Pfeiffer Ferdinánd könyvárusnál; köré rajzolta Szemlér Mihály, nyomtatták Fóliák testvérek. Az arczképek száma kilencz. Rikóczy Zsigmond, a két György, a két Ferenci,­­ továbbá Lo­­rántfi Zsuzsánna, Hesalai Amália, Zrínyi Ilona, és Bá­ Péntek, mártius 22. Előfizetési árak austrisi értékben, éven át a rendeletek rengeteges gyűjteményében ágas­kodó­so­ kat a gyakorlatlan pedig tanuljon elölről, ha alkalmaztatni kíván; mert a prudens arbitriumjndicis csupa philosophákat igényelne, ilyenül pedig kényelmei miatt csak nem vetheti föl magát. A­­­á­d­i Vilmos: Lapszemle. A zágrábi német újság (Agr. Ztg.) csikkének folytatása: „Horvát és Szlavonország osztja Magyarország tör­ténelmi hivatását, történelmi belsői és külső küldetését; esen küldetés közössége azonban nem szünteti meg egyik s másikj országnak mint külön tagnak, egy magash­egység közegének önállóságát, a ezen értelemben külsőleg is mintegy jelvényesen a kölcsönös legnagyobb folyók vi­szonya által van jelölve. Valamint ezek eleinte elkü­lö­­nözve és önállóan, aztán egyesítve hullámaikat hömpö­lyögnek kelet felé, míg a Pontaiban nyugpontjukat meg­találják, szintúgy mindkét országnak egy közös czél felé kell törekednie, a nélkül hogy egyik országnak mint ön­álló külön tagnak a maga állását föl kellene áldoznia. — Horvát és Szlavonországnak Magyarországgali kap­csolatában önálló autonóm állásának bizonyoa fokig fen kell tartva maradnia, s ez mindkettőjök érdekében fekszik, először, hogy a két ország közti összeütközésnek még le­hetősége is örökre elmellőztessék, s aztán hogy Horvát- és Szlavonország a közös népszövetség propagativ külde­tését, tekintettel a horvát-szlavon néppel törzsrokon hé­­talsó országokra — azon küldetést t. i. melyben Horvát­­és Szlavonország nemzeti eszméje se fekszik — betöltse. Mi tehát ezt oda formulázzuk : Horvát- és Szlavon­­ország Magyarországgali kötelékének „reál u­n­i­o“-ban kell állnia, melyben az első mint egyenjogúsított tag áll. Ezen reál­unió magában foglalja a törvény és fejedelem személyét, az alkotmányos intézményeket s mindazon legmagasb államfeladatokat, melyek a közös történelmi hivatás által föltételezvék, ámde ebben fekszik annak határa is. Mindenben, mi nem e körbe tartozik, föntarta­­tik Horvát- és Szlavonországnak az e nemzeti és országos autonómiája. Immár áttérünk ezen reál­unió módozatainak köze­lebbi formulázására és kifejlődésére azon biztosítékokat illetőleg mik alatt Horvát és­ Szlavonországnak a Magyar­országgal­ államjogi kötelékbe ismét be kell lépnie. A. Területi viszonyok. A hármas királyságnak, belefoglalva az ahoz tartozó horvát-szlavón katonai határvidéket és Fiume városát, az ahoz tartozó ugyanazon nevű szabad kerülettel, jelen határai megmaradnak. Mi a Muraközt illeti, bizalomtelje­­sen váratik, hogy e kérdés megoldásánál Magyarország vezérférfiai, úgy annak tekintetbevételével, hogy e terület tisztán horvát lakossággal bír, mint ismert államférfiai okosságuk által vezettetve, a megoldást az egyesült hár­­­mas királyság javára döntendik el. Mivel Dalmáthon jogosan a magyar koronához tar­­­­ozik, és az egyesült hármas királyság kiegészítő részé­t képezi, úgy Dalmáthon is ezen királyság területéhez tar­­­­ozik, és tehát azért tényleges bekeblezésének az utóbbit­ meg kell történnie. B. Név, czim, czimer éa országos színek, í­s Magyarországhoz! vonatkozásban az egyesült hár­­­mas királyság minden nyilvános okmányokban, diplomák­­­ban, rendeletekben és törvényekben kiválólag szövetke­zett királyságnak, Regnum sociumnak neveztetik, tehát „partes adnexae" nevezet ezennel örökre megszűnte­tendő. Az egyesült hármas királyság megtartja eddigi czi­merét, és saját országsaméit (fejér, vörös égszínkék). .­­ hármas királyság határaiban, úgy mindenütt, hol az két í viselve leend, kizárólagosan e czimer és e színek hasz­náltatnak.

Next