Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-14 / 235. szám
Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a Tárban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten ,35. sz. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelet linktől fogadtatnak el.__________________ Mostan hirdetéseit: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldröli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Mitlen Ottó; Hamburg-Altenában Haanenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler 11., Hígen és Fort uraknál.Napontai post Félévre . . . . Negyedévre . . . Buda-Pest. Péntek, October 14. 1864. ai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. . . 10 frt. Félévre . . . . . 8 frt. 50 kr. . . 5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ Előfizetési árak : HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége következő legfelsőbb sajátkezű iratot méltóztatott kibocsátás : Kedves gróf Andrássy! Önt a magyar királyságombani országbírói méltóságtól, saját kérelmére fölmentem. Schönbrunn, sept. 21-én 1864. Ferentza József s. k. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 1-tölkelt legfelsőbb határozatával, Gerach József szklenói népiskola-tanítót, Turóczmegyében, az oktatás s nevelés teréni hasznos működésének elismeréséül, ezüst érdem-kereszttel legkegyelmesebben földiszitni méltózgE2r* n I JW . . Ali,l.Ll'i.1 A magas cs. kir. pénzügyministerium f. évi oct. 2-án 42741/1296. szám alatti bocsátványa által Wbira Engelbert rendelkezés alatti unghvári kamrai uradalmi pénztárnokot az ugyanottani gyűjtőpénztár pénztárnokává nevezte ki. Torontál megye főispánja Paulovits István eddigi csongrádmegyei esküdtet zichyfalvi kerületi rendes szolgabiróvá nevezte ki. Szepes megye főispáni helytartója a megyei föpénztárnoki állomásra Mattavovszky István megyei föszámvevőt, s ennek helyébe föszámvevővé Izáz Ferencz megyei árvagondnokot nevezte ki. Szatmár megye főispáni helytartója Ladányi József okleveles állatorvost megyei tiszteletbeli állatorvossá, és jogtanfolyamot végzett Uray Gézát a krasznaközi járás II-ik kerületébe tiszteletbeli esküdtté nevezte ki.?'* , , , . f. ’ • NEMHIVATALOS RÉSZ. Makó, sept. 15-én. Csanádmegye részéről, e megye főispáni helytartója Csörgeö Antal ur ő méltósága által közhírré tett felhivás folytán a megyei kórház, takarékpénztár, takarék-magtár és egyéb közérdekű tárgyak iránti tanácskozás végett megyei nyilvános ülés tartatott , mely alkalommal a főispánitolytattott elnöki székét elfoglalván, — a számosan egybeseregletteket— jelesen: Szabó Antal, k. udv. tanácsos ur, Lukács József, kir tanácsos ur, Dániel Antal első, Tarnay János másod alispán, Csiky Lajos, Török Imre és Csákly Demeter főszolgabirákat, Mátéffy Lajos szolgabirót, Lonovics Károly föpénztárnokot, Mészáros Lajos főszámvevőt, Cseresnyés István főügyészt, Szilvásy István főjegyzőt, Baczoni Sámuel tervszéki ülnököt, Réz Béla aljegyzőt, Budráts Andor alszámvevőt, Meskó János megyei főorvost, Füzesséry Kálmán és Gaál Sándor t. szolgabirákat, Makra Imre prépostot és makói, Major Ev. János kér. esperest és palotai, Szabados József apátfalvi plébánost, Székely György g. k. esperest, Vincze Lajos baranyai ref. lelkészt, Drágán István g. n. e. esperest, Bánfy Józsefet, Végh Istvánt, Stehló Károlyt, Tót Józsefet, Juhász Antalt, Bak Balázst, Gyenes Istvánt, Halász Jánost, Fülöp Istvánt, Halász Mihályt, Fogarasy Jánost, Szarka Dánielt, Balku Gyulát, Vertits Gyulát — jelenvoltakat s az összes községek elöljáróit s más nagyszámú jelenlévőket szívélyesen üdvözölvén, előadja. Hogy az ínséget s nyomort okozott multaszályos év csapásai a közjó érdekében két év előtt czélba vett megyei üdvös intézkedések életbeléptetését, — az általános nyomor és szükség enyhítése minden munkás kezet igénybe vevén, — megakasztották, s az önfenntartási küzdelem a jólét közvetve működő tényezőit háttérbe szorította ; — most már azonban az isteni gondviselés s . cs. kir. Apóst. Felsége, — a minket leggyengédebben szerető atyánk, nagylelkű segélyével keresztülélvén szerencsésen e vészteljes évet, — s az Egek ura áldásteljesen terjesztvén ki vidékünkön a természet adományait, — hihetünk a jövőben, hogy szenvedett veszteségeink, melyek súlya ugyan még mindig nyomasztólag nehezedik vállainkra, orvosolva lesznek. Előadja továbbá, hogy a haladás ösvényére, melyről csak ideiglenesen szoríttathatunk le, újult erővel, szilárd és férfias határozottsággal kell lépnünk, hogy megkezdett munkáinkat, s igy a szenvedő emberiség menhelyének, a megyei kórháznak felépítését; — a megtakarított filléreknek szükség, tehetetlenség és balesetek idejére leendő elhelyezéséül szolgáló, — a földmivelést, ipart és kereskedelmet olcsón kölcsönzendő pénzzel hathatósan előmozdító megyei takarékpénztárnak létesítését, melyre nézve már felsőbb helyről jóváhagyott alapszabályokkal, s kellő számú aláirott részvényekkel bírunk, befejezzük. De meg nem elégedve ezzel, miután a múlt évi, fájdalmas sebeket verő tapasztalás megtanított, mennyire nélkülözzük a terméketlenség éveiben azt, hogy a bő évekbeni felesleget szorgalmas hangyaként öszve nem hordtuk, — és tekintve azt is, hogy a közvetlen jövő is a múlthoz hasonló szomorú időket rejthet méhében, — hogy az állam minden oldalról igénybe vett pénzereje ez ínség folytán is kimerült,— lelkes adakozó honfiainkat s honleányainkat pedig hasonló veszteségek érték s érhetik, s igy másoktól jövőben segélyt nem várhatunk : támaszunkat egyes-ogy®áül a dupabsmldást hozó években meggazdálkodott fillérek öszvegyüjtésében, felállított magtárakban, s ezek forgalma által gyarapított vagyonban találhatjuk, ennélfogva ezek létesítését kell eszközölnünk. Szólót ezen eszmék vezérelték, midőn e megye tisztelt közönségét, valamint a takarékpénztár alapító részvényeseit körlevél utján mai napra e terembe megjelenni felkérte, hogy az említettekre nézve, valamint más szőnyegre hozandó közérdekű tárgyak iránt tanácskozván, a szent ügy, hazánk szellemi és anyagi jóléte e lelkes közönség által is erősen felkarolva, melynek alapos nézeteit mindenkor örömmel méltányolja, minél hathatósabban előmozdittathassék, s az ügy iránti buzgalmat a siker koronája jutalmazza. Ezek után főispáni helytartó úr tudomására kivánja adni e megye közönségének a megyei kórház jelen állapotát; s mielőtt azonban ezt tenné, egy rövid visszapillantást óhajt vetni a múlt időkre: mint szülemlett meg a kórház alapításának eszméje, mily változatok közt haladott annak felkarolása, mint törték meg annak létesülését a gyászos emlékű vihar s politikai zavarok, miként jön az egyszer oly lelkesen felkarolt ügy elhagyatva, végre miként támadt fel a jelen megyei kormány alatt phoenixként hamvaiból a szenvedő emberiségnek szentelt oltár s Makónak egyik legdíszesebb emeletes épülete miként létesittethetett . Az 1842-ik évi böjt más havad ik skövetkező napjain tartott csanádmegyei közgyűlésen e megye akkori s jelenlegi főorvosa Meskó János a megyéhez intézett emlékiratában szivrehatólag festvén a gyakran életük világában időelött a halál martalékául eső áldozatok számát, mely által hazánk talán hasznos polgároktól fosztatik meg, — a szivrázó s viszhangra nem találó szenvedők sajjait, kik könyörületes szívre nem találnak, ki fájdalmaikat enyhítené;—• felkéré az akkori tettes karokat és rendeket, szólittassanak fel e megye földesurai egy rég óhajtott megyei kórház felállíttatása végett adakozásokra ; — szólittassék fel e városnak nagy- s magasztos lelkisletéröl ismeretes akkori földesura a méltósága Lonovics József püspök ur ő excellentiája, — ezen szent czélhoz hozzájárulni. Egyúttal nyilvánitá, hogy 100 fttal épben a kórház alapításához járul, s mindaddig, mig az alakulandó kórház rendes orvost és sebészt nem tarthat, mint megyei főorvos kész azok teendőit díjtalanul elvégezni. Nem hangzott el a pusztában kiáltozó szavaként a hivatását mélyen érző megyei főorvosnak lelkéből fakadott felszólítása, mert a rendek a hőn előterjesztett indítványt méltányolván, még azon napon a gyűlés színe előtt a jelenlévők által összesen 2585 ft ppben, 100.000 db tégla és 20.000 db cserép adományoztatott, melyek közül az egész ajánlatnak fele részét meghaladó legbőkezűbb adományozás Lonovics József ur ő excellentiája nevében létetett, mint ki által 100 ft ppben a kórházi alapra, egy ágyalapitványra 1000 pft és a kórházi épületre 100,000 db tégla iránt tétetett ajánlat. Ez alkalommal egyúttal a járásbeliek s lelkészek felhivattak a kórházi alap növelésére gyűjtéseket ren-Ez volt zsenge csirája ezen nemes emberbaráti szeretetből fakadó intézetnek, úgy hogy 1842. év végén a számadás szerint befolyt e czélra összesen 3097 ft 19 kr pp. 100,000 db tégla és 20,000 db cserép. 1843. év végén befolyt összesen 6736 ft 3% kr pp. 100,000 db tégla, 20,000 db cserép, mely évben történt nevezetesebb adományozások közt megemlítendő, hogy az akkor dicsőségesen uralkodott V. Ferdinánd , cs. kir. Apostoli Felsége 1843. évi jul. 29-ről 2657. sz. a. kelt legfelsőbb leirattal megengedni méltóztatott, hogy az e megyében lévő kamarai uradalmak jövedelméből 2000 pártnyi segedelem fizettessék ki, —• és pedig fele az építéskor, másik fele a kórház létrehozásakor, — s a földeáki Návay nemzetség egy ágy örök alapítványára 1000 pfttal járult a létesítendő kórház alapjához. (Folyt, kövj Kiiióljl littjeli. ;sd«mA Jelentése az országgyűlési bizottságnak az erdélyi földtehermentesítési alap 1864-ik évi kiadásainak előleges kiszámítását illető törvényjavaslat fölött. (Folytatás.) Mindkét állítás mellett hadd szolgáljanak az itt következő tények és számok : 1. A német-szláv tartományok földtehermentesitésében a birodalom a vásárdíj- (Laudemium) megváltás elvállalásával 30,576,654 frt tőke-összeggel vett részt. Évi kamatul a folyó pénzügyi időszakra a birodalmi tanács 2,147,415 frt szavazott meg. (A birodalmi tanács 49-ik ülése, 1863. nov. 25.) 2. Erdély, hol a földesurak bírósági jogai (domináló forum, tribunale forum) a kárpótlásnál nem elkülönözve számíttattak be, hanem a föld átalános értékébe tudattak be, az államhatalom kezébe átment ezen jogokat is kárpótolja a birodalomnak minden hozzájárulása nélkül, sőt ezenfelül még más tartományok vásárdíjmegváltására is adózik. 3. Galiczia már több éven át nyert legfelsőbb helybenhagyás mellett évenkénti 2,625,000 forintnyi kamatfizetés nélküli segedelmezést, a jelen pénzügyi időszakra pedig hasonlóképen kamatfizetés nélkül 3,926,339 ftet az államkincstárból. . A Galiczia részére ezen czim alatt kiadott töke 1864. October végével 27,790,965 frt és 93 krt teszem (Bir. tan. 1863. nov. 25.) 4. A kormány és birodalmi tanács veszélyesnek találván nemzetgazdasági szempontból azt, hogy az adópótlék Galicziában 51, Bukovinában 55 százlékra menjen, előleget szavaztak meg és a kamat nélkül előlegezett öszlegek visszafizetését elhalasztották; — ellenben Erdélyben a földtehermentesítési adópótlék azáltal, hogy az igazság-kiszolgáltatás kezelési szükségletéhez az államkincstártól nyert, aránylagosan csekély előlegekért fizetendő kamatokhoz, az úrbéri törvényszékek rendelkezés alatt lévő hivatalnokai fizetéséhez és nyugdíjaihoz járulékok kívántainak, s máris megbizhatlan nagyságra emelkedett, mert minden adóforintra zis krajezát esnék. 5. A Galiczia részére kiadott ezen két idézett nyíltparancs tartalma szerint az államkincstár által födözött kárpótlási költségek visszafizetésére szolgálandó eszközök előteremtése alkotmányszerű tárgyalásnak van fenntartva, világosan kimondatván : a jobbágy-vi- JtÁM&US A hadkiegészítési törvény kézikönyve. A m. kir. egyetem nyomdájában most került ki sajtó alól e következő kézi szakkönyv: „Hadkiegészítési törvény s ennek végrehajtását tárgyazó hivatali ideiglenes oktatás, 1864. julius végéig kiadott pótrendeletekkel együtt.“ A nm. m. k. helytartótanácsnak 1864. évi február 12-dikén 9648. sz. a. kelt kegyes intézménye folytán összeállitotta s magyar szerkezetben kiadta ugyanazon főkormányszék XVII-dik ügyosztálya. A közigazgatás egyik legfőbb ágát szabályozó felsőbb rendeletek, melyek végrehajtásával a politikai tisztviselő és községelöljáró az év egyik felén át úgyszólván kizárólag, azontúl pedig a leggyakrabban foglalkozik, melyek által továbbá majdnem minden egyes család főbb érdekei érintetnek, pontosan összegyűjtve, s magyar nyelven kiadva a nm. m. k. helytartótanács kegyes intézkedése következtében oly alakban nyuttatnak e könyvben a közönség kezébe, mely ezen munkát használók érdekében a legczélszerűbb. A törvény, valamint az ehez tartozó hivatali oktatás, bár idő folytán többnemű módosításokon ment át, mégis a hivatalos eredeti német szöveg után híven fordíttatott, -a legnagyobb részt most először is változatlanul hagyatott azért, mert a törvény erejével bíró szabványok, habár azok némelyike változást szenvedett is, mégis alapul szolgálnak a módosítványok helyes felfogására, s ki nem hagyhatók, vagy önként nem változtathatók mindaddig, mig ezt az illető törvényhozó hatalom világosan el nem rendeli. Mindegyik §-nál a közbejött változások azonban pontosan oda jegyeztettek, a hová tartoznak, s könynyebb felismerés tekintetéből apróbb betűkkel, belebb nyomattak, s mindenütt idéztetik az illető módosítás kútfeje is. A politikai közegeket s polgári osztályt érdeklő mellékletek és minták gyűjteménye szintén átidomittatott alakban, de eredeti s a tárgyakhoz szorosan illeszkedő rendben közöltetik. A munkához csatoltatott függelékül még néhány nagyobb fontosságú oly renddelmény,mely a hadkiegészítési törvénynyel kapcsolatos és közérdekű tárgyban — amattól külön jelent meg, s akár terjedelme, akár pedig természeténél fogva a szövegbe nem foglaltathatott volna. Végre tárgymutatója is van a könyvnek, melyből például a szolgabíró és városi tisztviselő „járási (város) hatóság“ alatt, a községi elöljáró és megyehatósági tisztviselő pedig a mutatóban előforduló ugyanazon szavak alatt minden lényegesebb teendőit elősorolva találja. E munka bár nagyrészben fordítás, mégis eddig igen érezhető hézagot pótol az államszolgálat terén,mert első, mely e szakban magyarul megjelent; hézagot pótol az irodalomban is, minthogy azzal eddig tüzetesen senki sem foglalkozott; alapul szolgálhat majdan a törvényhozásnak, ha e tárgygyal foglalkozni alkalma leend; a modern státustudománynak pedig egyik jelentékeny ágát képezvén, megismerteti a nagyobb közönséggel is azon alapokat, melyeken az európai államok jelenlegi fötényezője, az állandó hadsereg szervezése nyugszik. A bécsi lapokban több ízben olvastunk olynemű közleményeket, mintha egy új hadkiegészítési szabályzat alkotása volna készülőben. Eltekintve attól, mikép a nagyméltóságú magyar kir. helytartótanácshoz legfelsőbb helyről eziránt semmi értesítés sem érkezett , a könyvnek első megtekintésére is azon meggyőződésre kell jutnunk, miszerint arról, hogy egy egészen új hadkiegészítési szabály hozassák létre, szó sem lehet, mert az austriai birodalomban törvény erejével bíró ezen szabványok főbb elvei és kiviteli módozatai ugyanazok, melyek a többi európai államokban fogadtattak el, mert egy állam, saját létezésének veszélyeztetése nélkül más hadállítási rendszert nem alkothat, mint amelyet szomszédjai követnek; mert végre a közigazgatásnak ezen egyik legfőbb ágára vonatkozó rendszabályok oly terjedelmes s egymásból folyó rendszeres egészet képeznek, hogy ha azok fejtegetéséhez s újból megállapításához valamely törvényhozó testület fogni akarna, a parlamentáris formák megtartása mellett több évekre terjedő munkát vállalna magára, anélkül, hogy ennél rendszeresebb és czélszerűbb munkálatot létrehozni képes volna. Hanem igenis létethetnek némely egyes határozatok módosítására indítványok, s 0 cs. Apóst, kir. Felsége indíttatva érezheti magát, ily indítványok vagy a hatóságok fölterjesztései alapján időről-időre a végrehajtásra vonatkozólag könnyítéseket, s az illető szabványok enyhébb alkalmazását kegyelmesen elrendelni, valamint ez jelenleg is minden évben történik anélkül, hogy az alapok, melyeken ez intézkedések nyugszanak, megingattatnának, avagy lényegükben módosítást szenvednének. Nemcsak a közigazgatási tisztviselők, hanem a közönség is bizonyára kedvesen fogadandja e kézikönyvet, mert ebből minden e tárgy körül fölmerülhető kérdésben határozott utasítást meríthetend, és igy hitelesen értesülend aziránt, a mit— ha érdeke úgy kívánja, — tennie kell. Ezen rövid ismertetés után nem hagyhatjuk említetlenül a gyönyörű kiállítást, a mely az egyetemi nyomdának valóban különös diszére válik. Heinrich király képe. A magyar kir. udvari kanczellária megbízásából Györgyi festésznél megrendelt kép, mely a cs. k. Apostoli Felségét ábrázolja, és Bécsben a magyar udv. kanczellária termének diszitésére van szánva, elkészült. De nem Györgyinek, volt fentartva — ki, mint több más hazai szellem, a művészet és tudományra nézve korán költözött el, — hogy e megbízást teljesíthesse. Heinrich Ede jeles történeti festészünknek jutott a föladat, hogy e képet festhesse. E választás több tekintetben jogos volt, miután Heinrich művészségét mind hazánkban, mind különösen több évig a művészetkedvelő Miksa főherczeg, jelenleg mexikói császár udvaránál a tengerparti Miramare kastélyban a festés minden ágaiban számos becses műve által bizonyítá be, úgy hogy azokból több a külföldi udvarokba is elszármazott. A művész atelierjében felállított kép Ő Felségét a magyar szent István rend nagymesteri ornátusában ábrázolja, mely szigoran meghatározott jelmezben O Felsége legmagasb személye most először tüntetik föl. A nagy alakzat lélektanilag felfogott összegében azon mérték megfigyelését szemléljük, melyet az ábrázolt legmagasb személyiség irányában a festőnek meg kelle tartania. Fennállva, a jobb lábat előre s balkezét csípőjére téve, a jobbikkal egy asztalra támaszkodva, a kifejező élethűségű arczczal a néző felé fordulva,igy látjuk e sikerült olajfestvényt. Egy csarnok-karzatról a budai magyar királyi palota látszik. Az állás és mozdulat, mely a különböző színei miatt nehéz jelmez által kinyomva látszik, (veres bársony al- és zöld bársony felsőruha hermelinprémmel és arany hímzettel, a szent István nagyrenddel mellén) nem megszabott feszes pathosban, hanem a Fejedelem lovagias egyénisége sajátos jellemében van kifejezve. A szabatos rajz után mind a felfogás nagyszerűségét, a hangulat magasztosságát, mind a színezet mesteri kezelését és a mű világos belső tisztaságát méltó elismerés illeti. Az alak plastikai kidomborodásában, valamint a részek átalában nemesen keresztülvitt közvetítésében a technikának oly uralma tanúskodik, mely magasztos tárgyak előállítására és oly határzott, mint ügyes kezet árul el. Már több magasb hivatalok főnökei, több főrendü urak, művészek és műbarátok tekintették meg e müvet, melynek Bécsbe szállításáról nem sokára hivatalosan fog a m. udv. kanczellária értesittetni. Még százszor is vízvezeték! Pest, oct. 13. Napilapjaink nemrég mintegy versenyezve magasztalták a felső-dunasori rakpart mögött emelkedett új palotaszerű építmények, különösen a Ganz-féle háznak pompás s ízletes belső felszerelését. Nem csoda tehát, hogy mi is, minden szép iránt tartozó hódolatunk adóját lerovandók, egy pár szabad óránkat nem véltük jobban felhasználhatni, mint ha a híresztelt szépségekről saját szemeinkkel is meggyőződvén, a dicsőítők bórusában gyenge szavunkat is hangoztatjuk. Ha mind a mellett e sorok feladatául nem a Ganz-féle ház udvarában kínálkozó meglepően kielégítő látvány, tudniillik a négy emeletnyi magasságban a fedélzetig felnyúló gazdagon bronzírozott nagyszerű vasoszlopzatok leírását tűztük ki, ennek oka nem abban rejlik, mintha a méltán köztetszésben részesült művészi kivitel s a műépítészi ízletes formák iránt közönyösséggel viseltetnénk, hanem inkább abban, mert az általunk felemlítendő árnyoldal egy már huzamost ideig szőnyegen lévő kérdéssel van kapcsolatban, mely nagy fontossága s általános helyi érdekénél fogva kiváló figyelmünket méltán igénybe veszi. Amint tudniillik a kellemes látvány benyomása alatt egy ottan lakótól közelebbi részletek iránt tudakozódtunk, ez bizonyosan azon hiszemben, hogy tán lakást szándékoznánk ott felvenni, szükségesnek látta, bennünket azon sajnos körülményre figyelmeztetni, hogy a víz nem csak élvezhetlen s a főzésre sem alkalmas, hanem annak ivása veszedelmes kórállapotokat idéz elő s már számos betegülési eseteket vonz maga után ; *) a kutak tudniillik az ott felhordott szemétrétegekbe ásatván, az azokon keresztülszivárgó viz valódi epidemikus természetűvé lön. Ezen komoly meghatottság hangján előadott s más oldalról is alaposnak bizonyitott panasz, mely azonban különösen a belvárosban nem tartozik a ritkaságok közé — igen érzékenyen emlékeztetett bennünket a vízvezeték hiányára, s legott elhatárzók, e feljajdulást a nyilvánosság útján az e részben alakuló névtelen vízvezetéki társulat figyelmébe ajánlani, bár őszintén megvallva, nem nagy reményeket köthetünk e felszólalás eredményéhez, mert amily örvendetes volt a sokoldalú tevékenység, mely e közhasznú ügyre nézve egy ideig mutatkozott, és oly kevéssé megnyugtató csend uralkodik immár hosszabb idő óta e téren, s máris idején látnák, ha a társulat újabb előjelt adna, megnyugtatandó azon már-már felmerülő aggodalmat, hogy az egész dolog megint ad graecas calendas van elnapolva. Tudomásunkra az egylet ügye már az alapszabályok tervezetének szerkesztéséig jutott, melyek már a sajtó alól is kikerültek. Mi a fentebbi eset által csak arra kívántunk ismételve utalni, hogy fontos helyi érdekek az ügy gyorsabb haladását sürgetik. Egyébiránt a vízvezetékek fontosságát egésségügyi szempontból bővebben igazolandók, fel kívántuk ez alkalmat használni, hogy olvasóinkat Fisch A. és Hornbostt B. mérnököknek a bécsi vízvezeték ügyében szerkesztett jeles emlékiratából átvett némely tanulságos adattal megismertessük. Az idézett emlékiratban ugyanis, mint elismert a) Ugyanez történt a gőzhajózisi társulat épületében is. Szerk