Szabad Föld, 1980. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-06 / 1. szám
2 SZABAD FÖLD JANUÁR: TÉLHÓ Szilveszteréjjelén, az éjfélkor ránk köszöntött új esztendővel elkezdődött a nyolcvanas évek első januárja. Január a tél igazi hónapja, a disznóölések utószezonja és a farsangkezdés vidám időszaka. Mielőtt azonban sorra vennénk a hónap nevezetességeit, egy-két szót az elbúcsúzott 1979-es év vége is megérdemel. Az ókori rómaiak december 27-e táján ülték a féktelen tivornyázásokkal járó Saturnália-ünnepeket, a házi istenek ünnepét viszont január 3. és 5. között tartották. Később a császárság idején a két esemény egybeolvadt, s ezt a pogány hagyományt próbálta a maga világához igazítani a keresztény, egyház. Amikor 335-ben elhunyt Sylvester római pápa, a halála napját Szilveszter napjává nyilvánították. A január elsejei évkezdet szintén hosszú történeti fejlődés következménye. A régi rómaiak még március 1-től számították az évet, Julius Caesar naptárreformja viszont — az időszámítás előtti 46-ban — január 1-re tette át az esztendő kezdetét. A kereszténység eleinte Krisztus születésének a dátumát, december 25-ét tartotta az év első napjának és csak a XII. században csatlakozott a pogány eredetű Juliánus-naptárhoz. ★ Az újesztendő megünneplésével kapcsolatos szokások az egész földkerekségen igen elterjedtek. Se szerük, se számuk a babonás hiedelmeknek, az újév napjához fűződő népi reguláknak. A néphit szerint például, ami az év első napján történik, az esztendő során újra megismétlődik. Ezért sem tanácsos január elsején pénzt kiadni, veszekedni, bajba keveredni stb. Az év első hónapja Janus isten emlékét őrzi a nevében — a kétarcú, előre és hátra néző Janus volt a kezdet istene, aki egyszerre látott a múltba és a jövőbe. Nálunk, Erdősi Sylvester János egy 1539-ben megjelent munkájában a január helyett a főhó elnevezést ajánlotta — feltehetően a hétfő mintájára. Barcafalvi Szabó Dávid pedig a zúzmarából kiindulva zúzorosnak próbálta a tél középső hónapját elnevezni. Egyik javaslat sem vált be, viszont a Boldogasszony hava, a télhó és a vízöntő hava (mert valamikor a Nap az év elején a képzelt égi pályáján a vízöntő csillagkép jegyében járt) még a századunk első felében is helyet kapott a január mellett a naptárban. ★ Január egyébként közismerten a tél leghidegebb hónapja. A sokévi középhőmérsékleti átlaga hazánkban eléri a mínusz egy fokot, de például 1963 és 1964 kemény telén a januári középhőmérséklet a mínusz 7—8 fokot is megközelítette. A mostani napfoltmaximum ugyan továbbra is szeszélyesen váltakozó időjárásra enged következtetni. Az NDK népi meteorológusai (mivel a mókusok szokatlanul sok diót gyűjtöttek az ősszel) és az amerikai hivatásos meteorológusok igen kemény télre számítanak. Nos, ahogy a magyar kollégáiktól többször is hallhattuk, még minden lehetséges. Ami pedig ebben a bizonytalanságban mégiscsak biztató, a téli napfordulótól kezdve lassacskán hosszabbodni kezdenek a napok, s a hónap végéig egy perc híján egy órát nyerünk az éjszakák rovására. Mindehhez számítsuk hozzá a január 6-án kezdődő farsang bú-, és hideget felejtő alkalmait, s mindjárt jobb kedvvel, bizakodással várhatjuk a még ismeretlen 80-as január további jeles napjait. Vízkeresztét január 6-án, amikor, ha csepeg az eszterhéj, vagy a kerékvágásban víz ered a hóból, akkor, legalábbis a népi regula szerint, jó termőd idő lesz. Huszonkettedikén, ha megcsordul Vince, tele lesz a pince — ősz utóján borral. Huszonötödikén a tiszta Pál-fordulása, vagyis a szép idő fordítja a telet kedvező terméskilátásokra ... (súlyán) AKTÍV PIHENÉS A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 21.1979. (XII. 6.) MÉM számú rendeletével korlátozta a fenyő fűrészáru felhasználását. A rendelet szerint fenyő fűrészáru nem használható fel a következő készítményekhez: építési favárszankezetek és válaszfalak, a teherviselő keresztszerkezetek kivételével; rakodólapelem és kész rakodólap; raktári polc; kerítés és korlát; redőny; padlózat járórétege — hajópadló — és egyéb padozat! burkolat járórétege; külső és belső falburkolat; gépláda alátét; mezőgazdasági szedőláda; faház, kivéve a szociális, valamint az oktatási épületeket és a kis települések üzletházait. A korlátozás nem terjed ki a fenyő fűrészáru műemlékvédelmi célokra történő felhasználására. A korlátozás alól — kivételesen indokolt esetben — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felmentést adhat. A rendelet végrehajtását az állami erdőfelügyelőségére jogosultak ellenőrizni. A rendelet 1930. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a faház, valamint a rakodólap-elem és a kész rakodólap tekintetében 1981. január 1. napjától kell alkalmazni. A MÉM irányelveket adott ki az 1980. évi vállalati és üzemi tervek készítéséhez. A közlemény egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy az éves terv előkészítését, illetve készítését minden gazdálkodó szervezetnél az előző időszak elemzésével és az ebből adódó 1980. évi feladatok kimunkálásával kell kezdeni. A bonyolultabb feladatok megoldásaira — az éves terv mellékleteként — szöveges intézkedési program készítése célszerű. 1980. JAKI 1 All 6. Naptár: mit tartogat az év? Kicsit ugyan még szokatlan, de a hét végére már a kezünk is gépiesen jegyzi a levél, vagy a hivatalos papírok alá az új dátumot: 1980. január... Hogy máris találkozunk a Hivatallal? Találkozunk ám, méghozzá a saját otthonunkban, mert — miként a legutóbbi számunkban is jeleztük — az új esztendő első munkanapja a népszámlálással kezdődik. Utoljára éppen tíz éve számláltak meg bennünket, s akkor tízmillió 314 152-en voltunk (353 108-cal többen, mint 1960-ban). Az idei évkezdetnek egyébként van a számolással összefüggő más közérdekű aktualitása is: január 1-én lépett érvénybe a nemzetközi mértékegységrendszer, az úgynevezett Systéme Internacionale (rövidítve a Sí, magyarul kiejtve: esi). No, nem kell tőle megijedni, mert egyelőre a lakosságot csak közvetve érinti. Hivatalosan megszűnt a mázsa, de marad a kilogramm; a motorok teljesítményét nem lóerőben mérik, hanem kilowattban; a kalóriát a joule váltotta fel stb. Változatlanul használható: a liter, a fok, az ívperc, az ívmásodperc, a tonna, a perc, az óra, a nap, a hét és a hónap. És természetesen az év is, amely az idén — szökőév lévén — egy nappal hosszabb lesz. A kéthetenkénti szabad szombatok a jövő hét végén nyitják az idei sort —, s velük, meg a hétköznapokra eső nyolc pirosbetűs ünneppel, továbbá a vasárnapokkal együtt — nem kevesebb, mint 87 pihenőnapot számolhatunk össze az 1980-as naptárban. Ez bizony az év negyedrésze, a rendes esztendei szabadság hozzászámolása nélkül! Tavaly még csak be-becsúszott, az idén azonban már végképp nem illeszthető a „félhétfős” és a „félpéntekes” műszakok divatja munkaintenzitásunk programjába. A sok közismert ok mellett annál inkább sem, mert a szokásosnál kiadósabb ünnepek bőséges alkalmat kínálnak a tartósabb kikapcsolódásra. Például: április 4-ével kezdődően négynapos ünnepet zár az idei, korai húsvét. Alig egy hónap múlva, május elsejéhez kapcsolódik a szabad szombat és a vasárnap. Augusztus 20-a „csak” a 34. munkahetet választja ketté, hogy azután november 7-e a szomszédos szombattal két és félnapos, a karácsony viszont ismét négynapos ünnep legyen. Hajdanában, a világi hatalomban is nagy szerepet játszó egyház szigorúan előírta híveinek a húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő és böjti időt. Manapság a január 6-án elkezdődő bálozási szezon hamvazó szerdán sem ér véget, egész évben farsang van. Amikor a mohácsi busók februárban eltemetik a telet, akkor szökik csak magasra a tavaszváró hangulat országszerte. Hogy milyen lesz az időjárás, mennyire tartja tiszteletben az évszakok naptári menetrendjét a zaklatott természet? — erről, a szokatlanul enyhe, már-már tavaszias december után nagy könnyelműség lenne jóslásokba bocsátkozni. Mindenesetre az idén egy nappal előbb, március 20-án megérkezik a csillagászati tavasz , és március 30-án 0 órától kezdve megkezdődik a szeptember 27-ig tartó nyári időszámítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy március utolsó vasárnapján egy órával előbbre kell csavarnunk óráink mutatóját , mert ehhez igazodik a közlekedés, és egyáltalán az ország vérkeringése —, aztán az ősz beköszöntése után, a nyári vasúti menetrend utolsó napján igazodunk vissza, a hagyományos időszámításhoz. Végül egy jó hír a naptárból eddig kiszorultaknak. Rájuk is gondoltak a szerkesztők, amikor az idei névsort, némi módosítással, a gyakrabban szereplő nevek elhagyásával, vagy a régiek mellett az újak feltüntetésével, 38 névnappal gyarapították, így került be a naptárba január 17-én az Antal mellé az Antónia, vagy április 22-én a Csilla mellé a Noémi. A május 22-ét Júlia megosztja Ritával; július 26-át az Anna Anikóval; míg az Andrások november 30-án az Andorokkal közösködnek. (súlyán) SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eek Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1978. Telefon: 138—821. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Telefon: 343-100. 336—130. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő hivatalnál a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V. József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 261—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 10 Ft, negyedévre 30 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk viszsza. Index: 25 778 79—5477. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950 e