Szabad Föld, 2022. július-december (78. évfolyam, 26-52. szám)
2022-12-23 / 51-52. szám
22 Kultúra Tóth Eszter Zsófia első, önéletrajzi ihletésű novelláskötetében Klárin keresztül ismerjük meg a címszereplőt. Klári számára Apa nagyon sokat jelentett. Amint a szerző is írja: „Apa, aki a legfontosabb volt mindig, és már tudom, marad is. Apa szeretetteljes és igazságos volt és legyőzte a nehézségeket." A szerzővel írásain keresztül lapunk hasábjain vagy éppen a megyei napilapok történelmi cikkeket közlő rovatában is találkozhatunk. De bárhol vagyunk, összefuthatunk vele. Akár a televízió beszélgetős műsoraiban, akár a piacon, bevásárlás közben, esetleg az utcán, amint éppen a szerkesztőségbe igyekszik. De miért is állít össze novelláskötetet egy eddig 15 kötetes történész, társadalomkutató? Mert bizony nemcsak szakmai írásai jelentek meg az elmúlt években, hanem irodalmi folyóiratokban, internetes oldalakon novellái, kisebb történetei is. Ezek mostantól már egybeszerkesztve, kötet formájában is hozzáférhetők. A novellákban és pillanatképekben szereplő Apa mindig mindent meg tudott oldani, és mindennek megadta a módját. Nem esett kétségbe, amikor csoportos létszámleépítés áldozata lett. Ha kellett, megvigasztalta lányát. Az utcán még a saját egészségét kockáztatva is megmentette egy fiatalember életét. És nem ment túrázni bot nélkül. Miközben Klári és Apa történeteit olvassuk, felidézzük az elmúlt évtizedek történéseit. Ismét betekintünk a Delta című tévéműsorba, gyötrődünk a zánkai úttörőtáborban, Bécsbe utazunk bevásárolni, állást keresünk az Expressz újságban, a kilencvenes években pedig ott vagyunk az első nyugati utazáson. Együtt éljük át egy kislány cseperedését és felnőtté válását, miközben megismerjük egy család örömeit és gondjait. És milyen volt még Apa? „Apa nagyon szerette anyát, diplomatatáskával járt, Sophianae-t szívott. Apa, mikor nevetett, beleremegtek a falak. Kedvenc étele a krumpliprósza volt, itala pedig a dobozos sör. Szerette Elvis Presleyt és Simándi József Hazám áriáját. Apa húsz éve halott, de a történetei által olyan, mintha itt lenne újra és a példájával segítene." (németh) 2022. december 23. ♦ A vidék családi hetilapja Földöntúli fények között A Szépművészeti Múzeum az idei ünnepi időszakban is tud olyat adni, amire megérte várni, és amit útravalóul hazavihetünk magunkkal. Tökéletes, lélekemelő pillanatokat kapunk a spanyol festészet kiemelkedő alakja, a görög születésű El Greco művészetét bemutató tárlaton, amely február 23-ig látogatható. Komoly vállalás egy életműkiállítás: összefoglal és minden fontosat megmutat, ráadásul a krétai származású művész esetében első alkalommal látható Magyarországon. El Greco, a manierizmus óriása azért is ismerős lehet számunkra, mert a Szépművészeti Múzeumban őriznek legszebb alkotásai közül ötöt. Nehéz kedvencet választani: A bűbánó Magdolna kérdő-elgondolkodó arca vagy a zaklatott hangulatú, egyben drámai erejű Krisztus az Olajfák hegyén? Büszkék lehetünk ezekre, kvalitásos képeink gyakran szerepeltek már eddig is külhoni kiállításokon - ám ezúttal mi látjuk vendégül az összesen majdnem 50 El Greco-alkotást, mellette pedig még mintegy 20 mű szerepel korabeli alkotóktól. Értő és merengésre, elcsendesedésre elég időt hagyó módon rendezték el a műveket. Nincs zsúfoltság, minden műnek van helye és tere hét egységbe szervezve. Az 1541-es születésű El Greco a bizánci hagyományú képzőművészet alapjainak biztos ismeretével érkezett Velencébe, ahol többek között Tiziano és Tintoretto alkotásaiból tanult és képezte magát. Miután találkozott a velencei színgazdagsággal, 1570 novembere után Rómában Michelangelo monumentális világával, művészetelméleti tanulmányait is tökéletesítette. Sokat olvasott olaszul - azon a nyelven, amelyet, úgy tűnik, még a görögnél is jobban kedvelt -, és végre megmutathatta, mire képes. Korai munkáin az ikonokat idéző, kötöttebb mozdulatú alakokkal találkozunk, ezek határozott színvilágú, fatáblára festett alkotások. Az 1570-es évek után egyre szabadabban dolgozott a művész: olajképek sora következett különös hangsúlyú tájháttér-ábrázolásokkal, vászonra festett portrék, sőt oltárfelépítmények (retablók) szobrai, valamint a toledói időszakban kisméretű rézmetszetek is, melyek révén még ismertebbé vált. A portrékon kívül a vallásos áhítat kiemelkedő példáit is látjuk itt: a szentek sora - például a valószínűsíthető önarckép, Szent Pál apostol köztük Szent Ferenc alakja kiemelten népszerű volt abban az időben. Harminchat évesen már Toledóban találjuk a művészt, és bár innen Madridba vágyott, hogy a királyi udvarban dolgozhasson II. Fülöp megrendeléseire várva, végül ott maradt haláláig, 1614-ig. A király nem kedvelte a manierizmus nyugtalan vonalait, az arányok esetében a reneszánsztól eltérő túlzásokat, így aztán több alkalommal el is utasította az El Greco által felajánlott alkotásokat. A szenvedélyes művész így elsősorban az egyház számára dolgozott, művei egyre átszellemültebbek lettek. Ezt példázza az 1590-es évek vége felé készített Angyali üdvözlet kavargó, felhőkbe burkolt angyalserege, Mária látomást figyelő tekintete. Ne keressük a robusztus figurákat, mert a festő színes ruhákba öltöztetett, lebegő alakjai a lelkivilágukat tükrözik vissza. A műalkotásokon szereplő szentek, tanítványok, mennyei hírhozók szemei felfelé néznek, az őket megvilágító vagy kiemelő fények sem ebből a világból érkeznek. Különös kincse még a tárlatnak a valaha Nemes Marcell gyűjteményébe tartozó Gonzaga Szent Alajos portréja, mely letétként még hosszú ideig része lesz a múzeum szépségeinek. L. F. A. A KÍSÉRŐK. A lélek világára nyitó kiállítást az El Greco-műhely kiemelkedő alkotóinak munkái zárják: a festő fia, Jorge Manuel Theotokopuli képei (aki apja nem egy alkotását fejezte be) és Luis Tristán két festménye. Utóbbiak közül a Királyok imádása már a spanyol barokk nagymester, Velázquez számára mutatott példát. Laokoón és fiai története, a háttérben Trója helyett Toledó városa látható Bűnbánó Magdolna Krisztus feltámadása A finom arcú Gonzaga Szent Alajos portréja „Az én országom nem e világból való" (János evangéliuma, 18.) DARNAY KATALIN FELVÉTELEI