Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-08 / 18. szám

2 Jó munkánk eredménye CSÖKKENTJÜK TÖBB IPARI CIKK KISKERESKEDELMI ÁRÁT Amióta pártunk új vezetősége vette kezébe a társadalom irányítását, és jobban érvényesül a párt vezető sze­repe, egyre több hírt olvashattunk a sajtóban arról, hogy a népgazdaság az inflációs jelenségek után eredmé­nyesen konszolidálódik, teljesítjük a termelési terveket, jobb az áruellá­tás. Idén az év első hónapjaiban meg­elégedéssel vettük tudomásul, hogy az ipar teljesíti tervét, a mezőgazdaság pedig a tervezettnél is több árut adott a piacra. Bizony nem kis örömmel látjuk, hogy a lakosság élelmiszer­­ellátása javul, és például nem kell húsért sorbaállni a vásárlóknak. Egyszóval pártunk vezetésével dol­gozóink sikert sikerre halmoznak és az egész világ előtt büszkék lehetünk eredményeinkre. A lakosság körében egyre nagyobb fokú megelégedés ta­pasztalható, bíznak szocialista rend­szerünkben, és hogy nem félnek többé az inflációs jelenségektől, annak élő bizonyítéka, hogy becsülik pénzüket, s egyre növekedik a takarékbetétek összege. Amíg az 1968-as évben 49 milliárd korona volt a lakosság taka­rékbetétje, a múlt évben már 64 mil­liárd. A sorozatos gazdasági sikerek után várható volt, hogy pártunk és kormá­nyunk intézkedéseket tesz a kiskeres­kedelmi árak csökkentésére. Nem ért váratlanul a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának bejelenté­se, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irányelvei­ből kiindulva, május 3-tól csökkenti az ipari cikkek kiskereskedelmi árát, ami a lakosság számára 1,4 milliárd korona megtakarítást jelent. Ez a megtakarítás azért vált lehe­tővé, mert a múlt évben az előző évekhez viszonyítva 5,1 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem, 7,8 százalékkal az ipar bruttó termelése, a munka termelékenysége pedig 8,1 százalékkal, ugyanakkor a bérek ro­hamos emelkedése mérséklődött. Álta­lában megszilárdult az ökonómiai helyzet a piaci termelés a szükséglet­nek megfelelően fejlődik. Kedvezően befolyásolták a nemzetgazdaságot a felszabadulás 25., a párt 50. évfordu­lójára, valamint a XIV. kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalá­suk teljesítése is. Summa summárum , hatékonyabb munka több árut ered­ményezett. Az áruellátás azért is ja­vult,­­ mert egyes ipari beruházások most kamatoznak. A női harisnyák ára az 1963-as 45 koronás szintről május 3-a után 10 koronára csökken. Ez azért vált lehetővé, mert 1966-ban még csak 10 milliárd, a múlt évben már 35,7 milliárd párat gyártottunk és 1972-ben pedig 42 milliárd párat gyártunk. Az árleszállítás következtében az ipari cikkek ára átlagosan 16 száza­lékkal csökken, és mintegy 4000 áru­fajtát érint. Főleg a műszálas textí­liák és gépipari áruk lesznek olcsób­bak. Kommentárunkban idézzük né­hány árucikk árának csökkenését szá­zalékban. Padlóburkológumi 24,6, padlóburko­ló lemezek, linóleumon kívül, 24,7, tranzisztoros rádiók 9,4, televíziós ké­­szülékek 11,5, gázrezsók 19,1, gáz­hűtőszekrények 11,8, kompresszoros hűtőszekrények 16,1, borotvapengék 33,3, pamut- és műszálszövésű ruha­anyagok 16,7, poliészter selyemkel­mék, teszilkeverékek 18,8, műszálból készült kötöttáru 22,8 százalék, szin­­tetikus fonálból kötött ruhák felnőt­tek és gyermekek számára 9,8, mű­szálas férfi kötött ingek 17,5, műszálas női varrás nélküli harisnyák 32, pa­mutkeverékekből készült készruhák felnőttek és gyermekek számára 19,1, teszti készruhák felnőttek és gyerme­kek számára 21,7, poretán készruhák felnőttek és gyermekek számára 25,1 százalékkal lesz olcsóbb. Említésre méltó még, hogy a hús­konzervek ára is 20 százalékkal csök­ken. Pártunk és kormányunk intézkedé­se remélhetőleg még jobb munkára serkenti dolgozóinkat. (balra) SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 8. Gyorsabban fejlesztjük Szlovákia iparát AZ SZLKP KB ÜLÉSÉRŐL Április 27-én ülésezett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának plénuma. Az ülést Ján Janik az elnökség tagja és a KB mezőgaz­dasági titkára vezette. A plénum jó­váhagyott néhány előterjesztett anya­got és dokumentumot, s meghallgatta Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszámolóját. Jozef Lenárt elvtárs beszéde beve­zető részében foglalkozott az évzáró taggyűlésekkel, a járási és kerületi pártkonferenciákkal, valamint a CSKP XIV. kongresszusára való előkészüle­tekkel. Megállapította, hogy az évzá­ró taggyűlések és a pártkonferenciák objektíven értékelték és lezárták az elmúlt fejlődési szakaszt, összefoglal­ták a tanulságokat és levonták a kö­vetkeztetéseket a párt politikai mun­kájának megvalósítása érdekében. Fi­gyelmük a pártmunka kérdéseire, az elméleti és szervezeti egységre irá­nyult. Gazdasági téren sürgették a forgó­alapok intenzív kihasználását, a mun­kaidő jobb kihasználását, a munka­­fegyelem jobb megszilárdítását, a tu­domány és technika vívmányainak bátrabb alkalmazását. A mezőgazda­sággal kapcsolatban a beszámolók sürgették a szakosítást, a termelés összpontosítását. Szorgalmazták a fi­zetett és ingyenes szolgáltatások bő­vítését. Az első negyedévi terv teljesítésé­vel kapcsolatban Lénárt elvtárs el­mondotta, hogy Szlovákia ipara a ter­vet 102,3 százalékra teljesítette, tehát a múlt évhez képest ugyanannyi idő alatt 8,7 százalékos növekedés volt. A termelési tervet nem teljesítette a cellulóz- és papíripar, az üveg-, ke­rámia- és porcelánipar. A ruhaipar sem érte el a múlt évi színvonalat. Az első negyedévi terv teljesítésé­ben a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium ipari vállalatainak igen nagy része van, mert azok terv­­feladataikat 4,9 százalékkal túltelje­sítették. Továbbá elismerést érdemel­nek a Tüzelőanyag-ipari és Energeti­kai Minisztérium vállalatai, amelyek 4 százalékkal, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai, me­lyek 1,5 százalékkal teljesítették túl tervfeladataikat. A szénbányák 107,5 százalékos tervteljesítéssel jelesked­tek. Jó eredmények születtek az állat­­tenyésztési termékek felvásárlásában is. A mezőgazdasági üzemek vágómar­hából 4,2 ezer tonnát, vágósertésből 5,4 ezer tonnát, baromfiból 1,4 ezer tonnát, tojásból 26,4 millió darabot adtak el terven felül. Viszont a ke­let-szlovákiai kerület 4,4 millió liter tejjel maradt adós. Az építőipari vállalatok is jó mun­kát végeztek és lényegesen fokozó­dott a munka termelékenysége. A plénum ülésén aplikálták a szlo­vákiai viszonyokra a CSKP XIV. kong­resszusára előkészített irányelveket, amelyek megszabják a népgazdaság fejlődését az új ötéves tervben. Lé­nárt elvtárs ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a gazdaságpolitika fő­célja megteremteni a feltételeket a lakosság életszínvonalának tartós emelkedéséhez. Természetesen ehhez meg kell teremteni az anyagi forrá­sokat, mégpedig a termelés fokozásá­val. A beszámoló ezen részéből kiemel­hetünk néhány adatot. A Szlovák Szo­cialista Köztársaság ipari termelése 1975-ig például 57 százalékkal nö­vekszik. Az országos iparfejlesztés üteménél ez lényegesen nagyobb, és célja Szlovákia ipari fejlesztési sza­kaszának betetőzése. A kohóipar 67,7 százalékkal fokozza termelését, a gép­ipar pedig 65,3 százalékkal. Ez is gyorsabb ütemű az országos fejlődés­nél. A szlovákiai gépipari fejlesztés egyik legfontosabb feladatának a komplett gépkocsigyár felépítését tartja. Figyelemreméltó, hogy Szlová­kia ipara a jövőben a strukturális változások következtében egyre több befejezett terméket állít elő. Előtérbe kerül a tehergépkocsi gyártás fejlesz­tése is. Mindkét köztársaságban gyorsab­ban fejlődik a vegyi ipar, ami lehe­tővé teszi, hogy hektáronként a je­lenlegi 165 kg tiszta tápanyag helyett 220 kg-ot adagoljunk. Fejlődik még a közszükségleti ipari cikkek terme­lése, ami százalékarányban kifejezve jóval nagyobb lesz, mint a negyedik ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés 14,8 szá­zalékkal, az árutermelés pedig 23,2 százalékkal növekszik. Szlovákia tehát az elkövetkező öt évben az eddiginél még rohamosab­ban fejlődik, és a helyi viszonyoknak megfelelően olyan termelési ágak ke­rülnek előtérbe, amelyek lehetővé te­szik a népgazdaság szükségleteinek, és a lakosság igényeinek kielégítését. Mezőgazdaságunk távlatai J­A­N J­A­N­O­V­I­C MÉRNÖK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER BESZÉDÉBŐL Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Piešťany­­ban 1971. április 22-én a mezőgazda­­sági vezető dolgozóinak szemináriu­mán beszédet mondott a mezőgazda­ság eddigi fejlődéséről, eredményei­ről, valamint további távlatairól. A beszámoló felölelte a mezőgazdaság fejlődésének programját, a kooperá­ció és integráció keretében, valamint foglalkozott a mezőgazdasági és élel­miszeripari termelőerők kapcsolatai­val, illetve jövőbeni hatásával a koo­perációs és integrációs távlatok szem­pontjából. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter részletesen, tudományos alapossággal elemezte a mezőgazda­ságot, és beszámolója arra irányult, hogy kedvező feltételeket teremtsünk az új ötéves terv teljesítésére. A táv­latok szempontjából megemlítette, hogy 1975-ig Szlovákiában mintegy 15 százalékkal kell emelnünk a mező­­gazdasági nyerstermelést, azonban az árutermelést több mint 26 százalék­kal. Főleg az utóbbi nem kis feladat, mert egyes mezőgazdasági üzemek a nyerstermeléshez képest még mindig kevés árut adnak aránylag a piacra. A termelés fokozása mellett előtérbe kerül az áru minősége mind a mező­­gazdasági előtermelésben, mind az élelmiszeriparban. Tehát nemcsak a mennyiségi növelésével kell majd so­kat foglalkoznunk, hanem emellett a minőségi termeléssel is. A mezőgazdaságban a különböző szolgáltatásokban, valamint az élel­miszeriparban 1975-ig megközelítőleg 23—24 milliárd koronát ruháznak be, amellyel megteremthetjük a tervezett termelési szinthez a kellő anyagi­technikai alapot. Nem kis mennyiség ez és ezért törődnünk kell azzal, hogy ezek az eszközök a távlati fej­lődés szempontjából a minél haté­konyabb termelés érdekében legye­nek felhasználva. A beruházási politikának arra kell irányulni, hogy minőségi változást hozzon a növénytermesztésben és az anyagi-technikai alapban új szakaszt teremtsen. Elő kell segítenie a szol­gáltatások fejlődését és az élelmiszer­­iparban optimális feldolgozóképessé­get kell teremtenie. A technikai fejlődés mellett a me­zőgazdasági és élelmiszeripari kom­plexumban meg kell oldani a munka­erőszükséglet problémáját is. Csök­kenteni kell az élőmunka-szükségle­tet, és a másik oldalon növelni kell a munka termelékenységét. A mező­­gazdasági termelésben 1975-ig 55—60 ezer állandó dolgozóval kevesebb lesz, mint a jelenlegi időszakban. Ter­mészetesen ez megköveteli a munka­erők jobb felkészültségét, mindenek­előtt jobb képzettségét. Miniszterünk azután taglalta, hogy már eddig is bizonyos eredmények születtek a mezőgazdasági termelés kooperációjában. Ez a legjobban meg­nyilvánult a meliorációs munkák végzésénél. A múlt év végéig 50 kö­zös vállalat alakult, amelyeknek az efsz-eken kívül sok esetben az állami gazdaságok is tagjai. A közös épít­kezési vállalatoknak több mint tíz­ezer dolgozója van és évente mintegy 600 millió korona értékű munkát vé­geznek. A kooperáció igen előtérbe került a baromfitenyésztésben, a ser­téshizlalásban és a szarvasmarha hiz­lalásban is. Janovic elvtárs a közös vállalkozásokkal kapcsolatban meg­említette, hogy ezeket az eddigi ta­pasztalatok alapján kell továbbfej­leszteni. Ezután többször hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében fő cé­lunk a termelés intenzifikálásának és hatékonyságának további fokozása. Leszögezte, hogy ez a tevékenység a jövőben ipari jellegű lesz, és ehhez ténylegesen megteremtik az anyagi és műszaki feltételeket. Az ötéves terv­ben például lehetővé tesszük, hogy a mezőgazdasági üzemek hektáronként már 210—220 kg tápanyagot lekötő műtrágya mennyiséget használjanak a termeléshez, 1980-ig pedig körül­belül 270—280 kg-ot. Növekszik a nö­vényvédőszerek mennyisége is. A növénytermesztés gépesítése oly­módon történik, hogy egyre több lesz a nagyobb teljesítményű traktorok és gépek száma. Például 80, 140, sőt 200 lóerős traktorok lesznek. A gabona­­betakarítást főleg E 512-es kombájn­nal végezzük. De lényegesen gépesít­jük a takarmány begyűjtését, úgy zöld, mint száraz állapotban, fokozzuk a szárítókapacitást és lényegesen na­gyobb területet trágyázunk majd légi úton. Az állattenyésztésben az ötéves tervben a baromfitenyésztés főleg nagy teljesítőképességű, igényesen gépesített farmokon történik majd és szintén nagy termelőegységeket épí­tünk a sertések hizlalására, s néhány nagy kísérleti telepet építünk szarvas­­marhák tenyésztésére is. Amíg az anyagi és technikai alap megterem­tésének első szakaszában az állatte­nyésztésben csak 60—100, később 174 tehén, 50 borjú, valamint 150 fiatal szarvasmarha, a sertéstenyésztésben 200—600 darab számára építettünk ólakat, az új távlatok szerint már 400—800 tehenet összpontosítunk, de kiemelt esetekben 1000, sőt ennél is több darabot, a szarvasmarha hizla­lásban 500—1000 darabot, kiemelt esetben 5000 darabot. A sertéshizla­lásban is nagy változás történik ezen a téren. Általában 5—10 ezer darab hízósertést összpontosítunk, amely az eddigi termelési központoknak mint­egy 10—20-szorosát teszi ki. A beszámoló hosszabb fejezetet szentel a mezőgazdasági üzemek egye­sítésének. Janovic elvtárs elmondotta, hogy nem kell mindenáron egyesíte­ni. Már 2—3 ezer hektáros gazdasá­gokban is lehet szakosítani, illetve hatékonyabbá tenni a termelést. Azonban a további szakosítás érde­kében meg kell szüntetnünk azokat a kis gazdaságokat, amelyek fékezik a termelés fokozását. Szlovákiában a jelenlegi időszakban még 200 essz­­nek van 300 hektárnál kisebb föld­területe és ebből 50­ efsz-nek 200, vagy ennél kevesebb. A helyzet úgy fest, hogy efsz-eink mintegy fele gaz­dálkodik megközelítőleg 700 hektáros földterületen. Ilyen kis területeken nehezen képzelhető el a mezőgazda­­sági termelés hatékonyabbá tétele, fejlesztése. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter azonban a mezőgazdasági üzemek egyesítésével kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy a társu­latoknak teljesen az önkéntesség alap­ján kell történni és nem szabad hoz­záfogni megfelelő politikai és ökonó­miai előkészítés nélkül. Konkrét ter­melési és beruházási program hiányá­ban, az egyesülendő mezőgazdasági üzemek nem kérhetnek pénzügyi esz­közöket. A mezőgazdaság távlati fejlődésé­vel kapcsolatban több politikai és szervezési intézkedés történik majd. A közeli időszakban megalakul egy föderációs bizottság, amely részlete­sen kidolgozza a mezőgazdasági fej­lesztési programmal összefüggő szer­vezési intézkedéseket. Hasonló bizott­ságok a nemzeti minisztériumokban is alakulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ötéves terv feladatainak és a hosszabb távlatoknak megfelelően, a program szerint fejlődjön a mező­­gazdaság. Helyes lesz, ha a járások­ban és kerületekben is alakulnak úgynevezett „realizációs“ bizottságok. A további intézkedések keretében politikai-szervezési alapelveket adnak ki a kooperációs tevékenységekkel, a mezőgazdasági üzemek egyesítésével és más, a programmal összefüggő problémával kapcsolatban. A beszámoló foglalkozik még a szol­gáltatások komplex fejlesztésével, kö­zös vállalatok nyitásával, megemlíti, hogy egész sor pénzügyi és jogi jel­legű problémát kell megoldani az ál­lami vállalatoknál, amelyek szintén a jövőben kooperációs alapokon mű­ködnek majd. A beszámoló befejező része biza­kodva állapítja meg, hogy a nagy fel­adatok teljesítésére kedvező feltételek vannak és sikeresen fejleszthetjük mezőgazdaságunkat. A népszámlálás előzetes eredményei A Szövetségi Statisztikai Hivatal dolgozói sajtóértekezleten tájékoz­tatták az újságírókat az 1970. de­cember 1-i állapotot tükröző or­szágos népszámlálás előzetes ered­ményeiről. Az adatokat Jan Kazi­­mour, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke közölte. Ezek sze­rint hazánk 14 millió 362 ezer lakosa közül 6 millió 997 ezer a férfi, és 7 millió 365 ezer nő. A lakosság szaporulata az utób­bi években meglassult. Annak el­lenére, hogy az utóbbi tíz évben Szlovákiában 369 ezerrel gyarapo­dott a lélekszám, és így már 4 millió 542 ezer 092 lakost tart­hatunk nyilván és a Cseh Szocia­lista Köztársasághoz képest a sza­porulat 122 ezerrel volt több, ke­vés gyerek születik. Országos mé­retben például az 1961-es évi hely­zethez viszonyítva, 15 éves korig 427 ezerrel kevesebb a fiatal. Ugyanakkor meghosszabbodott az életkor, ami meghaladja átlago­san a 70 évet, és a 60 évnél idő­sebb személyek száma 556 ezerrel több, mint 10 évvel ezelőtt. Az összlakosság 17 százaléka 60 éven felüli, ami igen kedvezőtlen je­lenség a népgazdaság szempontjá­ból, mert ha figyelembe vesszük, hogy csökken a fiatalok száma, meg kell állapítanunk, hogy egy­re kevesebb a termelő munkát végző polgár. A lakosság 65 százaléka cseh nemzetiségű, 29,2 százaléka pedig szlovák. A pontos adatok szerint tehát hazánkban 9 millió 341 ezer 208 cseh és 4 millió 192 ezer 692 szlovák nemzetiségű polgár él. Meg kell jegyeznünk, hogy Cseh­országban 309 ezer szlovák nem­zetiségű polgár telepedett le. A magyar nemzetiségű lakosság száma 572 568, tehát a lakosság 4 százaléka, ezeknek nagy része Szlovákiában él. Ezenkívül 66 777 lengyel, 85 582 német, 58 667 uk­rán, orosz és más nemzetiségű. Az elmúlt 10 év alatt lényege­sen fejlődöt a lakáskultúra. Mint­egy 4 millió 410 ezer lakást tar­tunk nyilván, az elmúlt évtized­ben a lakások száma 411 ezerrel gyarapodott, azaz 10,7 százalék­kal. Szlovákiában lényegesen több új lakás épült. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a felszabadulás óta épített házak a meglévő ös­­­szes lakások 58,1 százalékát te­szik ki, ezzel szemben Csehor­szágban csak 31,2 százalékát. A cseh országrészekben általában rosszabb minőségűek a házak. Szlovákiában világméretben is szinte hihetetlen épültek az új házak, gyorsasággal Ezzel egy ország sem dicsekedhet, hogy 25 év alatt építette fel a lakások 50 százalékát. Az új lakások rend­kívül korszerűek. Hogy csak né­hány adatot említsünk, 29 százalé­ka központi fűtéses, 57 százaléka fürdőszobás, 69 százalékában mo­sógép van, 61 százalékában hűtő­­szekrény. A népszámlálás részeredményei arról tanúskodnak, hogy polgá­raink életszínvonala egyre emel­kedik. Jobb feltételek nyílnak a gyerekek nevelésére és általában egészségesebb körülmények között laknak a családok. (k)

Next