Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-24 / 25. szám

I Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1972. június 24. A veszteségmentes betakarításért A CSKP XIV. kongresszusa részletesen körvonalazta, miként emelhetjük a mezőgazdasági termelés színvonalát az elkövet­kező években. A nagyobb eredményekhez vezető intézkedések szükségességével teljes egészében egyetértett az efsz-ek VIII. országos kongresszusa is. Sok szó esett többek között arról is, hogy lényegesen csökkenteni kell a betakarításnál és a ter­mények tárolásánál jelentkező komoly veszteségeket. Most, az aratás „előestéjén" különösen el kell gondolkodni ezen a kérdésen és meg kell tenni minden lehetőt azért, hogy a szemveszteséget — az előző évekhez viszonyítva — lénye­gesen csökkentsük. A­ siker egyik nagyon fontos előfeltétele a gépek időbeni és szakszerű megjavítása, az aratási munkák legcélszerűbb módszereinek alkalmazása, valamint az, hogy a szállítás és a gabonaraktározás zavarmentes legyen. Ezeknek az előfeltételeknek a megteremtése elmélyült felelősséggel pá­rosuló rugalmas munkát kíván mindazoktól, akiknek a gabona­betakarításhoz valami közük van. Az aratási munkálatok színvonala az utóbbi években lénye­gesen emelkedett. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a mező­­gazdaságunk sok jó szakemberrel, tehetséges szervezővel ren­delkezik, akik a betakarítás új technológiáját szakszerűen tudják alkalmazni. Megnyugvással állíthatjuk, hogy az idei aratás előtt több olyan jelenséggel találkozhatunk, melyek kedvezőek az aratás menetére. Így például bíztató jelenségként könyvelhető el az is, hogy az SZK—4-es gabonakombájnok előkészítéséhez — az előző évekhez viszonyítva — több pótalkatrész állt rendelke­zésünkre, vlamint az, hogy lényegesen növekedett az E—512-es gabonakombájnok száma. Adva vannak tehát a legfontosabb előfeltételek ahhoz, hogy a gabona rövid idő alatt a raktárak­ba kerüljön. Ismeretes, hogy az időjárás nem hatott legkedvezőbben a kalászosokra, főleg nem az aratási munkák tekintetében. Ugyanis a vegyszeres növényvédelem hatékony lebonyolítását fékezték az áprilisi eőzések, s így a gabonák nagy része el­gyomosodott, majd sok gabona megdőlt , ezért nehéz aratásra számíthatunk. S mivel fennáll a hatványozottabb szemvesz­teség veszélye, helyes lesz, ha a szocialista munkaverseny — a teljesítmény mennyiségének értékelése mellett — főleg a szemveszteség csökkentésére irányul. A sokéves tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy az el­gyomosodott gabonákat helyes lesz kétmenetesen aratni, illet­ve betakarítani, mivel egyenes kombájnaratás esetében a nagy­mennyiségű nyers gyom túlterheli a kombájn cséplőszerkezetét és törvényszerűen növeli a szemveszteséget. Rendre vágni azonban csak annyit lesz ajánlatos, amit másnap ki tudunk csépelni. A meghűlt gabonákkal kapcsolatban csak annyit, hogy azokat legjobb lesz egy oldalról, tehát egy irányban aratni. Kétségtelen, hogy az aratási munkák sikere nagyban függ az irányítás és a munkaszervezés színvonalától. Nagyon lénye­gesen befolyásolja a munkák ütemét az, hogy egyes mezőgaz­dasági üzemek vagy járások hogyan használják ki a kooperá­ciós kapcsolataikat. S mivel sok éven keresztül nagyon hálás­nak bizonyult a gabonakombájnok átcsoportosítása — távolab­bi vidékekről és az egyes járásokon belül is — ezt a jó és hatékony módszert feltétlenül tovább kell fejleszteni. Az aratásban nagyon komoly szerepet töltenek, illetve tölt­hetnek be a gép- és traktorállomások annál is inkább, mert sok kombájnnal és szállítóeszközzel rendelkeznek. Az éssze­rűségre való törekvés azt igényli, hogy a gép- és traktorállo­­mások terménybetakarító és szállító eszközeit mindig oda kell összpontosítani, ahol a legnagyobb segítségre van szükség. Hálás lenne az is — tekintettel a nehéznek mutatkozó ara­tásra — ha egyes ipari üzemek védnökséget vállalnának a közeli mezőgazdasági üzemek felett — ami nemcsak az aratási ünnepélyen való közös szórakozásban, hanem a gabonabeta­karításban való aktív részvételben is kifejezést nyerne. Tény, hogy az ipari üzemek szállítóeszközei, valamint a faluról szár­mazó ipari dolgozók, komoly hozzájárulást jelentenének az aratási munkákhoz, lényegesen meggyorsíthatnák annak üte­mét. > . Tekintettel arra, hogy több gabonasiló építése vontatottan halad, az idén is számolhatunk gabonaratkározási gondokkal. Sok helyen azonban — egy kis körültekintéssel, felelősségtel­jesebb hozzáállással — még mindig lehetne javítani a helyze­ten. Főleg olyan esetekben, amikor az épülő gabonasiló üze­meltetéséhez csak az „utolsó simításokra““ van szükség. Per­sze egyben ajánlatos lenne az is, hogy a felvásárló és ellátó vállalat kellő mennyiségű ponyvát biztosítana a szabad ég alatt tárolt gabona károsodásának megelőzése céljából. Elmélyültebb felelősséget, lelkiismeretesebb munkát igényel­t a gabona szállítása is. A múlt években ugyanis a szemveszte­séget lényegesen növelte, hogy a traktorosok nem álltak pon­tosan a kombájn mellé, így sok mag a földre hullott. S ezt a veszteséget még növelte a menetközben elszórt mennyiség is. Minden lehetőséget el kell tehát követni a szemveszteség lényeges csök­entése céljából. Ez megköveteli nemcsak az egész társadalmunk érdeke, hanem a mezőgazdasági dolgozók sajátos érdeke is. GAL JEROMOS í Szakmelléklet — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója KERTÉSZET-MÉHÉSZET MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG. Az ШСНЕВЛ ’72 vegyipari kiállítás a mezőgazdaságban is elsők között mutatja be gyártmányait. Az utóbbi években a növény­­termesztés előrelépése jelentősen befolyásolja a hektár­ hozamokat, és egyáltalán a mezőgazdasági termelés fej­lődését. Tehát az ipari trágyák vásárlásának egyre jobb lehetősége és a gyomirtószerek jelentősen hozzájárul­nak, hogy a közellátás egyre javuljon hazánkban. Megnyitotta kapuit az Incheba 72 Június 23-án, Bratislavában a Kul­túra és Pihenés Parkjában idén ha­todszor nyitotta meg kapuit az érdek­lődők sokasága előtt az Incheba nem­zetközi vegyipari kiállítás. A nemzetközi viszonylatban évek során hazánk számára nagy tekin­télyt szerzett vegyipari kiállítás a ko­rábbi években túlsúlyban a gyógy­szeripari gyártmányok bemutatására szorítkozott, de újabban a KGST vegyipari szekciója úgy határozott, hogy az 1972-es esztendőtől kezdve évente hagyományosan az ember szol­gálatát célzó vegyipari szükségletek bemutatása jegyében rendezik majd meg. A több mint négyszáz kiállító vál­lalat közül a hazai vegyipari termé­keket bemutatók száma 251, s ebből 25 külkereskedelmi jogkörrel van fel­ruházva. Az Incheba nemzetközi vegyipari kiállítás irányában való nagy külföldi érdeklődés tanúbizony­ságaként könyvelhető el, hogy a múlt esztendőhöz viszonyítva nyolcvan­­néggyel gyarapodott a kiállító válla­latok száma, s a kiállítás alapterülete (20 ezer négyzetméter) idén 3273 négyzetméterrel bővült. Dr. IMRICH MINÄR — az Incheba külkereskedelmi vállalat vezérigazga­tója — tájékoztatása alapján a szo­cialista nemzetközösség országaiból 76, s 80 egyéb ország vegyipari vál­lalata bocsátotta közszemlére termé­keit. Romániából 10, Magyarországról 20, az NDK-ból 25, a Szovjetunióból 5, Bulgáriából 3, Lengyelországból pedig 1 vegyipari vállalat vesz részt a nagy­szabású nemzetközi seregszemlén. Ez­zel szemben a tőkés országokból, az NSZK a legnagyobb kiállító, mely 21, Ausztria 16, Svájc pedig 14 vegyipari vállalattal képviselteti magát. Amint a fenti adatok is bizonyítják a szocialista országok közül hazán­kon kívül az NDK a legnagyobb ki­állító, s felvetődött a kérdés, hogy Lengyelország miért csak egy válla­lattal jelenik meg az Indi­eban. A vá­lasz erre az volt, hogy a lengyel vegyipart ez az egy vállalat fogja össze, melynek keretében számos részleg termékeit bocsátják közszem­lére. Érdemes megemlíteni, hogy a nem­zetközi vegyipari kiállítás megnyitá­sától kezdve június 30-ig számos tu­dományos értekezletet tartanak, mely­nek keretében sor kerül a mező­­gazdasági termelés chemi­­z­á­l­á­s­a elnevezésű nagyszabású ak­cióra is, s ennek rendezésére hazánk illetékes szervei kaptak megbízatást, s a KGST tagállamai közül ebben az akcióban az NDK illetékes vegyipari szerve is részt vesz. A tudományos programot a Cseh­szlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia intézményei, valamint az illetékes főiskolák garantálják. A me­zőgazdasági termelés chemizálásának problematikáját négy tudományos szekcióban tárgyalják. Az egyik szek­cióban a műtrágya-gyártás jelenét és jövőjét, a másikban a műtrágyák gya­korlati aplikálását, a harmadikban a növények vegyszeres kezelésének módszertanát, a negyedikben pedig a növények vegyi táplálásának proble­matikáját vitatják. A szóbanforgó mezőgazdasági che­­mizálási rendezvényre 863 személy, s ebből 384 külföldi jelentette be ér­kezését, így a Szovjetunióból 49, az NDK-ból 47, Romániából 18, Magyar­­országról 35, Lengyelországból 8, Ju­goszláviából 27, az NSZK-ból 43, Ang­­­liából 27 s a többi tőkés országból­ is számos szakember érkezik hazánkba, hogy részt vehessen a mezőgazdasá­got nagyon érzékenyen érintő tudo­mányos értekezéseken. Az INCHEBA ’72 keretében nagyon jelentős helyet foglal el a KGST lakáskémiája elnevezésű kiállítási rész, mely 500 négyzetméteren össze­vontan mutatja be a tagállamok expo­­iátjait a Kultúra és­ Pihenés Parkja F pavilonjában. Ebben a kiállítási részben láthatjuk a kozmetikai, a lak­­berendezési, a higiéniai és a modern lakáskultúrával és személyi higiéniá­val összefüggő vegyi készítményeket. HOKSZA ISTVÁN

Next