Szabad Magyarság, 1958. március-december (3. évfolyam, 1-39. szám)
1958-09-28 / 26. szám
8. oldal SZABAD MAGYARSÁG 1958. szeptember 28 A Justília, művészet Magyar nap Detroitban Most rendezte meg a Detroiti Magyar egyházak és Társadalmi Egyesületek Segélybizottsága az összes érdekeltek közös résztvételével a nagyszabású Magyar Napot, amelyen mindhárom emigráció magyarsága egy szívvel-lélekkel hódolt honalapító királyunk emlékének, s bizonyságot tett a magyar jövőbe vetett törhetetlen hitéről. A Szent Korona mása a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének disz-szakasza által körülvett emelvényen állott. Az ünnepséget Ft. Jakab András plébános,, a Segélybizottság elnökének, a jóval ezren felüli közönséghez intézett szavai nyitották meg. Kiss János clevelandi zenetanár pofonon adta elő az ősi fohászt, “Hol vagy István király”-t. — Vincze András az ismert dalénekes Teghze Gerber nagysikerű dalával, a “Bujdosó magyarok imájával” szólt a szívekhez. Hajdú György az AMSz elnöke méltatta a nap jelentőségét. Beszédét magyar dalok követték Karcsák József előadásában, majd a kanadai Windsor Székely Szövetségének elnöke, Sáska Imre, Kiss Menyhért megható költeményét a “Censtochovai Máriát” szavalta el nagy hatással. A táncművészet is helyet kapott az ünnepségen, a detroitiak évek óta kedvelt kis balettprimadonnája, Bély Pepike magyar szólója éppen olyan sikert aratott, mint a kanadaiak tánctehetsége, Mutzhaus Erzsike magyar népi táncai. Az ünnepségen megjelent Potter szenátor a magyar szabadságharc jelentőségének méltatása kapcsán hitet tett a magyar ügy igazsága mellett, s hangsúlyozta, hogy Magyarországnak múltjához méltó helyet kell biztosítani a népek közösségében. A jól sikerült napot a detroiti cserkész csapat kitűnő együttese által előadott Cserkész induló s a Himnusz fejezte be. Kívánsághangverseny A szabadságharcos emigrációval Amerikába jutott s itt is jó nevet szerzett Würtzler-testvérek, meghonosították a “Kívánság hangversenyeket”, amelyekkel a nagy magyar településeken eddig is számos sikert arattak. Az Arany Hárfa Együttes, a múlt évi nagysikerű clevelandi szereplése nyomán, a most következő őszi évadban ismét megkezdi előadásait, amelyeknek keretében magyar dalok, operettrészletek, humor, zene tánc szerepelnek, hogy minden igényt kielégítsenek. Ezútt Buffalo és környéke magyar egyházainak és egyesületeinek Nagybizottsága, illetve annak végrehajtó bizottsága ezúton is értesíti Buffalo és környéke magyarságát, hogy az 1956. évi október 23-i szabadságharc évfordulója alkalmából október 18-án este 7 órai kezdettel emlékünnepséget rendez. Az ünnepség egyik ünnepi szónoka Vidovics Ferenc, a volt politikai foglyok Világszövetségének Elnöke. Szeretettel felhívjuk a magyarság figyelmét az évfordulóra és kérünk mindenkit, aki szívén viseli rabságban sínylődő magyar testvéreink sorsát, hogy az ünnepségen jelenjen meg. Az ünnepséget az UKRÁN HALL-ban tartjuk. — A rendező bizottság.* A belgiumi Magyar Szabadságharcos Szövetség ünnepséget tartott a brüsszeli Graf Van Egmonttal Cserhát Zsuzsa (soprán), Körmendy Margit (alt), Hontváry Miklós (tenor) alkotják az énekegyüttest s a zeneszámokat, melyek a két kitűnő művész, Würtzler Béla (nagybőgő) és Arisztid (hárfa) előadását közíüik, a kitűnő zeneszerző, Teghze-Gerber Miklós kíséri zongorán. A nagy érdeklődéssel várt műsor “Zenei express Budapesttől Bécsig” címmel szeptember 26 és 27-én, pénteken és szombaton, este 7.30 kor kerül bemutatásra Clevelandon, a Moreland színházban, Étterem külön termében. A belga sajtó, nagyszámú magyar és belga résztvevő jelenlétében Teleky József nyitotta meg az ünnepélyt, aki franciául és magyarul üdvözölte a jelenlevőket. Msgr. Dejardin francia nyelven tartott meleghangú beszédet. Egy népet — úgymond — amely az emigráció viharaiban ilyen módon tud megnyilatkozni, mint azt a brüsszeli Szent István napok bizonyítják, nem törhet meg sem az emigráció, sem bármi ellenséges elnyomás hatalma.” A Londonból érkező Veress Lajos vezérezredes, a világszövetség elnöke franciául köszöntötte a belga népet, amely már az első világháború után is nemes humanitással volt segítségére a magyarságnak. Történelmi visszapillantás után rámutatott arra, miként kellett a magyar népnek azért küzdenie, hogy követhesse országalapító nagy királyának útmutató Hat. Előfizetőnk a posta hibájából esetleg nem kapja meg a Szabad Magyarságot, kérjük, szíveskedjék lev. lapon jelenteni a kiadóhivatalnak, mely pótlóan megküldi. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS! Kérjük, hogy mindazok, akiknek tetszését lapunk megnyeri, szíveskedjenek előfizetésüket az alábbi szelvényei beküldeni, ismerőseiket és barátaikat hasonlóra bíztatni Előfizetési díj: 1 évre $10.; fél évre: $5.50; 3 hónapra: $3.— Itt levágandó — Alulírott .................................................. megrendelem a Szabad Magyarságot: — 1 évre — *2 évre — 3 hónapra — és az előfizetési díjat $..............-t — mellékelten küldöm money orderen, vagy csekken. Név: ......................................................... Pontos cím: .............................................. (Kérjük, szíveskedjenek a fenti megrendelést írógéppel, vagy olvasható nyomtatott betűkkel kitölteni.) sát, melyből ezeréves hit és hazaszeretet maradt örökségül. Répássy Miklós író, a világszövetség USA Intézőbizottságának tagja lelkes beszéde után Tollas Tibor, a Nemzetőr főszerkesztője saját verseiből szavalt. Mindkét ismert szabadságharcost melegen ünnepelték. Befejezésül a Magyarország Lángokban című szabadságharcos dokumentációs filmet mutatták be. T. E.* A venezuelai magyarok lapja, a Szabad Magyarság cikkírójának és caracasi képviselőjének, Rozanich Istvánnak szerkesztésében megjelenő Caribi Újság most érkezett el századik számához. Ebből az alkalomból Dr. Nyisztor Zoltán magyar lelkész meleg hangú levélben köszöntötte a lapot. Levelében egyebek közt így ír: “ .. .mi, öt kontinensen szétszóródott magyarok a kultúrigényt magunkkal hoztuk az emigrációba is. Elsorolni is nehéz volna, hogy hányan ülnek közülünk valóban versenyképes magyarok közül egyetemi tanszékeken, tudományos laboratóriumokban, folyóiratok, napilapok szerkesztőségeiben és hányan írnak már közülük a nagy világnyelveken tudományos és irodalmi műveket. Nincs még egy emigráció a világon, amely annyi kulturteljesítményt mutatna fel, mint a magyar! Ennek a kulturszolgálatnak egyik megható példája a Caribi Újság. Egy szegény ember vállán nyugszik az egész ... Támogatást soha senkitől nem kapott, de kritikát, lesajnálást, udvariatlan gesztust annál többet. Ennek a világrésznek rideg, anyagelvű nyelvén beszélve, azt mondhatnék, hogy holdkóros fantaszta, futóbolond. De mi lett volna a magyar kultúrából, ha nem lettek volna mindig futóbolondjai?! Ezért köszöntöm a lapot és annak meghatóan önzetlen szerkesztőjét, Kozanich Istvánt”. — Soraihoz a mi köszöntésünket és jó kívánságainkat is hozzáfűzzük.* San Diego magyarsága lelkesen ünnepelte meg, Szent István ünnepét az AFABN San Diegoi csoportjának rendezzésében. Az ünnepélyen közreműködtek: Csécs Marika, Donszky Árpád, dr. Tóth István, dr. Wáczek Ferenc, ifj. Wáczek Ferenc és Wáczek Lucy. Emigrációnk sorait idegen férgek rágják (Folytatás a 7. oldalról) Először ájulásba, azután halálba vinni azt az ellenséget, amelyet ébren sohasem tudnának megnyerni piszkos céljaik számára! Ezek szabadság alatt azt értik, hogy szabad Amerika sírját megásni! Mi nem ezt értjük szabadság alatt! A szabadság számunkra azt jelenti, hogy szabad harcolnunk az egyén, a család, a nemzet és a világ szabadságáért! Az Amerikát kommunizálni akaró “szabadságharcosok” jogos utódai az otthoni Szabadságharcos Szövetségnek, amely kommunista partizánokból állott. Volt Ávósok, volt párttitkárok, tisztitkárok, terménybegyűjtők, rendőrlegények, beteges agyú, meghasonlott és kétes exisztenciák, képzetlen, műveletlen, befolyásolható és félrevezetett emberek, akik csak 1945 után a Vörös hadsereg árnyékában jutottak szóhoz Magyarországon és akiket éppen 1956 győztes szabadságharca késztetett menekülésre, szövetkezve az 1919-es vörös terror bűnöseivel, maguk mellé állítva minden emigráció salakját és az emberiség söpredékét. Ezek a mi ellenségeink! De ezek nem magyarok és nem is szabadságharcosok! Ismerjük őket és le fogjuk leplezni őket irgalmatlanul! Az emigráció hősei Mi szabadságharcosok alatt azokat értjük, akik otthon is és itt is elkeseredetten harcolnak a nemzet szabadságáért és igazságáért . Vannak az emigrációnak is szabadságharcosai és hősi halottai. Ott van például Ft. Galambos József, aki elesett a hivatásnak, a becsületnek és a magyarságnak a mezején! Vannak előttünk kijött, előttünk járó, előttünk harcoló szabadságharcosok, ma is megismertem egypárat. Ma olyan prédikációt hallottam a szószékről, amilyet két esztendő óta még nem hallottam Amerikában. Ft. Török Dezső a szószékről adta meg a méltó választ a bennünket alattomosan támadó, ellenségnek. Megismertem Nt. Márton Sándort, aki minden magyar ügynek az atyja, támogatója és lelke és akiben nem csalódott még igaz magyar, vagy igaz szabadságharcos. Vannak szabadságharcosok, akiknek a nevét azok tudják csak, akik a közelükben élnek és ismerik a harcukat. Csak az ilyenek képviselhetik jogosan az emigrációban a magyar nemzetet! Ha sok ilyen szabadságharcos lesz, akkor megvalósul Petőfi látomása, megszületik a szabad, boldog, független Nagymagyarország! Beteljesedik Kossuth jóslata, az emigráció hadserege szabadítja fel Magyarországot! Valóra válik Széchenyi álma, művelt magyarok mennek haza Nyugatról Magyarországra! Magyar Emigráció! Csodát várok tőletek! A magyar összefogás csodáját. Ennek csak egy akadálya lehet: az emigráció vaksága és hetetlensége! Ezért nyitogatjuk a szemeket, erősítjük a hitet. Fogadjuk meg, hogy minden áldozatot vállalva harcolunk együtt Nagymagyarország felszabadításáig! Előttetek fogadom, hogyha Nagymagyarország felszabadításához csak az életemen keresztül vezet az út, akkor szívesen meghalok, csak Nagymagyarország felszabaduljon! Isten engem úgy segéljen! A szabadságharc hete A beszédet nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Mindenki megérezte, nem magyar áll szemben a magyarral a magyarság szent ügyében folyó harcban, hanem az igaz magyarok állnak szemben a kívülről és belülről egyaránt támadó ellenséggel, idegenekkel! Ezután dIt. Dömötör Tibor bejelentette, hogy a Független Magyar Szabadságharcos Szövetség clevelandi csoportja kezdeményezésére 1958 október 23.-a és október 30.-a között Amerika szerte megrendezik a Magyar Szabadságharc Hetét, hogy Amerika közvéleményét ismét a magyar ügy felé fordítsák! Youngstown magyarsága elsőként csatlakozott a mozgalomhoz! A Magyar Szabadságharc Hete alatt bejövő minden bevételt egy közös alapba, a Magyar Nemzeti Alapba fognak eljuttatni a rendezők és ebből a pénzből angol nyelvű tájékoztató kerül kiadásra. Dt. Dömötör Tibor beszéde után felszólalt Gadányi Ernő, a clevelandi MHBK csoportvezető és Szakáts István, az Erdélyi Felszabadító bizottság elnöke, aki Dömötör programmjának támogatására hívta fel a magyarságot. OLVASD! — TERJESZD! A “Szabad Magyarság”-ot MIÉRT NEM TÜNTETTÉK KI? A Washingtonban lezajlott Kossuth-emlékbélyegünnepség egyik műsorszáma volt, amikor Báchkay Béla, a Szövetség washingtoni központi titkára a Magyar Szövetség nevében emlékbélyeg albummal tüntette ki a közélet kiválóságait, így jelentették be és a kezdet nem is volt rossz, miután az USA elnökével kezdte a sort, de a befejezéssel már baj volt. Többen a hozzánk érkezett telefoni és levélbeni felszólalásukban megbotránkozásuknak adtak kifejezést, hogy az amerikai magyar nyelvű sajtóban nem találtak érdemesebbet a kitüntetésre, mint egy napi- és egy hetilap szerkesztőit, Gombos AMSZ igazgatósági tagot és Dénest, aki inkább “kotkodács” néven ismeretes “magasszínvonalú”, s a keresztény sajtót és Ft. Galambos Józsefet többször támadó cikkeiről. Ha tehát a Szövetségnél ilyen álláspont érvényesül, akkor felmerül a kérdés, hogy Báchkay és az AMSZ miért felejtette el kitüntetni az utóbbiakhoz méltó Klárt, akinek szintén “elterjedt” a hetilapja és hozzá még igen “szépen” foglalkozott a közelmúltban nem is egyszer Báchkay és Ágh László együttműködésével. 1-1a Gombos bokros “érdemei” elismerésre méltók, akkor a magyargyalázó Kláré is elvitathatatlanok és méltán veheti rossznéven, hogy az ő érdemeit nem honorálták megfelelően. Még több oka lehet a neheztelésre, hogy utóbbinak a magyargyalázásban versenytársa és kebelbarátja a “nagy publicista” Himler Márton szintén kimaradt a kitüntetettek közül. Mert, ha a vörösök áldozatainak hazaszállításáért nem is akarják újra jutalmazni, legalább azért a “pompás” könyvéért tehetnék ezt, amellyel nemrég lepte meg a világot a szovjet ellen harcoló antibolsevista magyar vezetők megkínzásáról s meggyalázásáról. Amellett pedig Gombos Népszava- Szabadság c. lapjának főmunkatársa, s mellette mint ilyen is joggal léphet fel igénnyel. Az is megütközést keltett, hogy a v. szovjetkollaboráns Nagy Ferenc is ott sündörgött a színen. Szerepelt a televízióban, magazinokban, könyvet is írt, interjút is adott, s akkor ő is nehezményezheti, hogy emlékbélyeg albumot mégsem kapott. Nagy mulasztás, valahogy ezt is jóvá kellene tenni. Nincs elég helyünk felsorolni, mindazok neveit, akikről elfelejtkeztek, akik pedig legalább annyi, ha nem több érdemet szereztek erre a kitüntetésre, mint azok a “sajtónagyságok”, akik megkapták. 15 ÜVEG KONYAK (Folytatás a 6. oldalról) a mosogatóba öntöttem. Kivéve egy tele üveggel, melyet megittam. Az ötödik dugót kihúzva, a mosogató tartalmát az üvegbe ürítettem,, kivéve egy tele lefolyót, melyet megittam. Most a hatodik mosogatót húztam ki és tartalmát a dugóba ürítettem, kivéve a dugóhúzót, melyet megittam. Ezek után a lefolyóból kihúztam a hetedik dugót és tartalmát megittam, kivéve egy tele pohárral, melyet kiürítettem. A nyolcadik dugó után kihúztam, amit megittam és tartalmát a pohárba ürítettem, kivéve a tele lefolyót, melyet bedugaszoltam. A kilencedik mosogatót kihúzva, lefolyattam, amit kiürítettem ... ... ekkor már elvesztettem türelmemet. Rámozdultam az üvegre, hogy ürítse ki ő a tizedik feleségemet. A házsártos mosogató a megmaradt 6 lefolyót erre a fejemhez vágta. Feleségem a mentőkért telefonált. ÖKÖRSZEM