Szabad Szó, 1945. április-június (2. évfolyam, 75-143. szám)
1945-04-01 / 75. szám
A fabiliztadlenea aatcritei : LONDON. — A dániai ellenállási mozgalom tagjai benyomultak Esbjerg város légoltalmi központjába, megszólaltatták a szirénákat, mire a német vasúti őrség az óvóhelyekre menekült. Ezt kihasználva a dán hazafiak felrobbantották a vasúti töltést és kisiklattak több német katonai vasúti szerelvényt. VARSÓ. — A varsói rádiót, amelyet a németek elpusztítottak, megfeszített munkával, gyorsan helyreállították. Az új adó már megkezdte műsorsugárzását. RÓMA. — XII. Pius pápa hatalmas tömeg előtt beszédet mondott a Vatikánban. Többek között ezt mondotta: „Súlyosan vétkeznek mindazok, akik elragadhatják magukat az erőszaktól. Ezeknek, ha vissza akarják nyerni üdvösségüket, ki kell irtaniok lelkükből a gyűlöletet és a túlzott nacionalizmust és a keresztényi testvériség szellemével kell áthatódniok“. BUDAPEST. — Jaross volt magyar belügyminiszter, Endre és Baky volt államtitkárokkal együtt letartóztatásban van, a néptörvényszék a napokban kezdi meg bűntárgyalásukat. BELGRÁD. — A szerb agrárpárt csatlakozott a Jugoszláv Felszabadítási Nemzeti Egységfronthoz. SZÓFIA. — összeült a bolgár szakszervezetek nagygyűlése. Ülésein a szovjet, jugoszláv és román küldöttségek is részt vesznek. BUDAPEST. — A néptörvényszék kötél általi halálra ítélte Csikvári Viktort, aki kerettag volt abban a fasiszta büntetőszázadban, amelyben a már kivégzett Rotyissal és Szívóssal együtt rendszeresen irtották a munkaszolgálatosokat. MOSZKVA. — Szlovákia felszabadított városaiban és falvaiban a férfiak tömegesen lépnek be Szvoboda tábornok csehszlovák hadtestébe. Szlovákia egyik városában ünnepélyes keretek között avatták fel az új alakulatokat. LONDON. — A Rajnán átkelt szövetséges csapatok a múlt héten több mint 4000 kényszermunkást szabadítottak fel, — főleg ukrán, belga, holland és francia férfiakat —, akiket a népetek elhurcoltak okiratukból. Vasárnap, i$4< ïprîfls r SZTÁLIN: A SZOVJETUNIÓ NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚJA 44 Nemrég jelent meg Sztálin marsall „A Szovjet Unió nagy honvédő háborúja“ című könyvének negyedik kiadása. E műnek rendkívül nagy a történelmi jelentősége. Szovjetpolgárok millióinak lelkét felvértezte, összefogta és irányította a hitleri Németország elleni harcban. Sztálin minden egyes beszédét, napiparancsát megtaláljuk „A Szovjet Unió nagy honvédő háborúja“ című művében, amelyek a Vörös Hadsereg elkeseredett, kemény küzdelmének, a gyűlölt ellenséggel való harcának egy-egy szakaszát jelzik. A könyvet M. Grigorján szovjet őrnagy, a Sztálin-díj nyertese a következőkben ismertette a hadrakelt Vörös Hadsereg politikai osztályának kiadásában Budapesten megjelenő „Új Szó“ egyik legújabb számában. hitleristák kikerülték az elkerülhetetlen és szigorú igazságszolgáltatást. A németeknek erre az igyekezetére félremagyarázhatatlan választ adott a Krimi Értekezletnek a fasiszta rendszer megse.issítéséről szóló határozata és a szövetségeseknek az a megdönthetetlen elhatározása, hogy a közejövőben keletről, nyugatról, északról és délről magában Németország szívében mérnek döntő csapást a hitlerista Németországra. Hasonlóképen téves volt a németeknek az a számítása, hogy a háborús nehézségek között elkerülhetetlen a szovjet népek egységének bomlása. A Szovjetunió valóban nehéz időket élt át. De a nehézségek még jobban elmélyítették az ország népeinek testvéri barátságát. Erre a fasiszta Németország vezetői nem számítottak. A Szovjet Unió minden népe egyöntetűen hazája védelmére kelt, mert tudta, hogy a haza védelme minden dolgozónak érdeke. A szabadságszerető népek élén 1941 július 3-án hallották a Szovjet Unió népei a rádión vezérük nyugodt, biztató szavát: „Elvtársak! Polgárok! Testvérek! Hadseregünk, Hajóhadunk katonái! Hozzátok fordulok, Barátaim!" A sztálini zsenialitás és egyszerűség a harctér minden katonájának és a hátország minden dolgozójának megmutatta a háború igazi okát, valódi jellegét és azt is, hogy ebből a háborúból a szovjet nép feltétlenül győztesen kerül ki. A hitleristák orvul, rablók módjára kezdték meg a háborút Széttépték a Szovjet Unió és a Németország közt fennálló kölcsönös meg nem támadási szerződést. Az volt a céljuk, hogy elrabolják a Szovjet Unió földjét, kenyerét, petróleumát és mindent, ami a szovjet népé. Le akarták rombolni a szovjet népek nemzeti kultúráját, meg akarták őket fosztani önálló államiságuktól. A németek hódító, rabló, imperialista háborút indítottak. Hitszegőn támadtak, hogy könnyebben valósítsák meg barbár céljaikat. A Szovjet Unió népei felsorakoztak az igazságos, felszabadító honvédő háborúra a német hódítók ellen, hazájuk függetlenségéért, nagy eszméikért, a szabad életért és a szabad munkáért — a szent földjük védelmére. A szovjet polgárok fő tulajdonsága: a félelmet nem ismerő bátorság a Vörös Hadseregben harcoló katonák millióinak és parancsnokaiknak lett a jellemző vonása. „A Szovjet Unió nagy, az egész népet átfogó honvédő háborújának — mondja Sztálin — nem csak az a célja, hogy a Szovjet-Uniót fenyegető veszedelmet elhárítsa, hanem az hogy , , , , segítse Európa minden népét, amely a német fasizmus igája alatt nyög. A hitlerista diplomaták és tábornokok a Szovjet Unió ellen indított háborút olyan politikai és hadi stratégiára építették, melynek főtényezői ideiglenesek és epizódszerűek, mint a váratlanság, a meglepetésszerűség. Az elmúlt háborúk tanulságai alapján Sztálin bebizonyította, hogy a háború kimenetelét végeredményben nem az ideiglenes, hanem az állandó tényezők döntik el: a hátország szilárdsága, a hadsereg szelleme, a hadosztályok száma és minősége, a hadsereg felszerelése, a parancsnokok szervezőképessége. A szovjet rendszer a győzelem elérésére ezeket a tényezőket mind megteremtette. A háború folyamán a németek elvesztették azt az előnyüket, melyet a háború elején a váratlan támadással szereztek. A szovjet katonák és parancsnokok harci tudása és harcművészete a háború folyamán állandóan növekedett. Ugyanígy fejlődött a szovjet hátország dolgozóinak szervezettsége és termelőképessége is. A Vörös Hadsereg hatalmas, félelmetes erővé nőtt, mely meg tudja semmisíteni a sokat reklámozott német hadsereget. Sztálin a Szovjet Unió népét a marxizmus - kiminizmus tudományos elmélete alapján vezette a szabadságszerető népek élcsapataként a hitleri Németország ellen vívott nagy háborúban. Festbement hitleri számítások Sztálin könyvében fölfedte mindazoknak a politikai számításoknak tarthatatlanságát, melyekre a hitleristák haditervüket építették. A háború megindításakor a hitleristák mindenekelőtt, arra grámimtak, hogy sikerül nekik az összes nagyhatalmakból koalíciót szervezniük a Szovjet Unió ellen. De a német hódítóknak ez a vágya nem valósult meg. Éppen ellenkezőleg történt. Maga a fasiszta Németország lett teljesen elszigetelve, a három nagyhatalom pedig — a Szovjet Unió, Nagybritannia és az Északamerikai Egyesült Államok — harcos szövetségbe tömörült. A nácik programmja: a faji gyűlölet, a „kiválasztott nép" uralma, idegen területek elfoglalása, a demokratikus szabadságjogok megsemmisítése. Ezzel az angol- amerikai-szovjet szövetség a maga programmját állította szembe. Ez a "programm a faji kiváltságok eltörlése, a népek egyenjogúsításának biztosítása, terülni épségük sérthetetlensége, a rabságba vetett népek felszabadítása, a derokratikus szabadságjogok helyreállása és a fasiszta rendszer megsemmisít..?. A hitleristák m^dent pl'^ - n’k. h cselszövéseikkel éket verjenek a Szovjet Unió és nyugati szövetségesei közé, hogy összeveszejtsék őket és ilyenformán a A lenini-sztálini nemzetiségi politika igazsága A népek közti barátság kiállta a próbát a háború leihatatan nehézségei közt, oly időben, amely a Szovjet Unió minden népétől anyagi és erkölcsi erejének legnagyobb megfejtését követelte. A háború megpróbáltatásai igazolták a lenini-sztálini nemzetiségi politika igazságát és életképességét, a Szovjet népeinek barátságát. A háború megerősítette és megacélozta ezt a barátságot. A különböző nemzettiségek fiaiból sok tehetséges tábornok, a „Szovjet Unió Hőseinek“ százai, tehetsé- ges parancsnokok és harcosok tíz- és százezrei kerültek ki, akik mind hűséges őrzői a szovjet hazának. „A háború — mondja Sztálin — a Szovjet Unió népei- nek családját a Vörös Hadseregt és a Vörös Hajóhadat önfeláldozóan támo-gató egységes, megbonthatatlan táborrá s kovácsolta. Végül következetesen elszámították magukat a németek, mikor lebecsülték a Vörös Hadsereg erejét, ütőképességét. Nem egyszer kürtölték tele a világot azzal, hogy megsemmisítették a Vörös Hadsereget, nem egyszer látták közelinek a végső győzelmet. A valóságban azonban ők közeledtek egyre inkább az öszszeomláshoz. 99 Kalandor-stratégián“ alapult Hitler „villámháborúja* A németek nemcsak azzal ítélték sajátmagukat menthetetlenül a pusztulásra, hogy minden nép és különösen a Szovjetunió népei iránti veszett dühükben és gyűlöletükben elvesztették lelkiismeretüket, becsületüket és erkölcsileg a vadállatok színvonalára süllyedtek. Háborús stratégiájuk mélységesen hibás volta is a német politika és hadsereg múlhatatlan pusztulását vonta maga után. Állandóan lebecsülik ellenfelük erejét és túlértékelik saját erejüket. Ebből származott az úgynevezett „villámháború“ elmélete. Innen ered a német stratégia kalandor jelllege. Ezzel a német stratégiával szemben áll a Vörös Hadsereg mélyen átgondolt, józan, a marx-lenini tudományos elmélet alapján felépített stratégiája. A Vörös Hadsereg a háború kezdetén, mikor a németek harckocsi- és repülőgéptúlerejével állt szemben, csökkvően védekezett. Az ellenség kifáradt és elvérzett. A sztálingrádi történelmi harcokban a Vörös Hadsereg a kezdeményezést ténylegesen kiragadta a fasiszta német csapatok kezéből. Több mint két esztendő óta a Vörös Hadsereg támadó hadműveleteket folytat. Teljesen megtisztította a szovjet földet a német megszállóktól. Ezzel elvégezte első feladatát. Majd kiverte a németeket Romániából, Bulgáriából, Finnországból és Magyarország jó részéből. Felszabadította Lengyelországot, Csehszlovákia és Jugoszlávia területének nagy részét. Ezzel betöltötte második felszabadító küldetését. A Vörös Hadsereg ma már német földön áll. Átkelt az Oderán, Drezda bejáratánál harcol, Berlintől alig 100 kilométerre. Németország katlanba szorult. Keletről a Vörös Hadsereg, nyugatról szövetséges csapatok fojtogatják. A háború alatt a Vörös Hadsereg Sztálin főparancsnok vezetése alatt egyre tökéletesebben sajátította el a hadművészetet. A szovjet katona páratlan példáit adta a kitartásnak, a félelmet nem ismerő bátorságnak, a modern haditechnikával bánni tudásnak. A szovjet parancsnokok páratlan példáit adták annak, hogyan kell hadműveleteket irányítani, más fegyvernemekkel együttműködni, manőverezni A Vörös Hadsereg erősebb a német hadseregnél. A honvédő háború alatt a gazdag tapasztalatokat kihasználva a Vörös Hadsereg a leghaladóbb haditudományt teremtette meg. Ezt a haditudományt méltán nevezzük sztálini haditudománynak, mert a Vörös Hadsereg lelke és feje Sztálin. Sztálin marsall könyvében ismételten hangsúlyozza, hogy a Vörös Hadsereg győzelme az egész szovjet nép győzelme. A szovjet hátország győzelme is, a munkásosztályé, amely a hadsereget a modern technika eszközeivel szerelte fel, a kolhozparasztságé, amely biztosítja a hadsereg és a hátország élelmezését. A háború alatt kiállták a vizsgát a szovjet rendszernek mind gazdasági szervezetei, mind politikai intézményei és ideológiai elvei .A háború tanulságai azt mutatják, hogy a szovjet rendszer nemcsak az ország gazdasági és kulturális fellendítése megszervezésének legjobb formája a békés építés éveiben, de a háború idején is legjobb formája a nép teljes ereje mozgósításának az ellenségisszatérésére.“ (Sztálin ) Sztálin könyve történelmet csinált. A Vörös Hadsereg a szövetséges hattertgekkel együtt teljes és végleges győzelmet arat az emberi szabadság és a nemzet függetlenség legádázabb ellensége, a hitleri Németország felett. »At..1 M. C. Igorján.