Szabad Szó, 1945. április-június (2. évfolyam, 75-143. szám)
1945-04-01 / 75. szám
Vasárnap, 1948 április . KURKÓ GYÁRFÁS: A teljes jogegyenlőség biztosítja a népek békés együttélését Kiirtják sorainkból a román-magyar békés együttműködés ellenségeit, — hangsúlyozta a Romániai Magyar Népi Szövetség elnöke a brasói nagy népgyűlésen Brassó. Észak-Erdély visszatérése alkalmából nagyszabású ünnepi népgyűlés zajlott le Brassóban is, amelyen román, majd magyar nyelven nagy beszédet mondott Kurkó Gyárfás, a Romániai Magyar Népi Szövetség országos elnöke is. — Testvérek! — kezdte beszédét Kurkó Gyárfás. — A dicsőséges Vörös Hadí sereg fél éve már, hogy felszabadította Észak-Erdélyt a magyar fasiszták uralma alól. A szövetséges hatalmak és a román kormány között létrejött fegyverszüneti szerződés értelmében Erdély, vagy annak legnagyobb része Romániának visszaadatott. A román kormány ezzel szemben kötelezte magát, hogy a teljes jogegyenlőség alapján biztosítja az ország összes polgárainak szabad fejlődését. A reakció Maniuval az élen, azonban e helyett fasiszta, soviniszta gyilkosokat szabadított rá Észak-Erdély békés lakóira. Észak-Erdély védtelen népének azonnali segítséget kellett nyújtanunk e súlyos történelmi pilalanatban. Ezt azonban csak a román demokrácia és a szövetséges hatalmak, elsősorban a Szovjet Unió megértő támogatásával tehettük meg. A fasiszta és soviniszta közigazgatást visszavonták Észak- Erdélyből. — Ma a valóban demokrtikus erők összefogása és közös harcánk eredményeképpen demokratikus komány lére át az ország irányítását. A Szovjet Unió népbiztosi tanácsának határomn.ar értkeztében Észak-Erdély bekapcsolódik az ország vérkeringésébe. Öromam vesszük tudomásul, hogy Groza miniszterelnöknek Sztálin tábornagyhoz intézett táviratában a román kormány kötelezi magát az együttlakó nemzetiségek jogainak védelmére. Sztálin tábornagy, mikor választáviratában beleegyezését adta Észak- Erdélynek az ország közigazgatásába való bekapcsolásához, kihangsúlyozza a nemzetiségek jogainak biztosítását. Hálásak vagyunk a népek nagy barátjának ezen szavaiért, mert meg vagyunk győződve, hogy a teljes jogegyenlőség az az alap, amely biztosítani fogja az ítélő népek békés együttélését és fejlődését. Támogassuk a kormányt minden erőnkkel az ország demokratizálásában és a hitlerellenes front megsegítésében — hangsúlyozta Kurkó Gyárfás — hogy a győzelem minél hamarább bekövetkezék. A román demokrácia küzd a román fasiszták és soviniszta reakciósok ellen. Mi pedig tovább folytatjuk a harcot a Szálasi- és Horthy-, a magyar fasiszták és soviniszta reakciósok ellen. Kiirtjuk sorainkból a román-magyar békés együttműködés ellenségeit, hogy ezzel elősegítsük népeink testvéri együttműködését. A Romániai Magyar Népi Szövetség elnöke ezzel a felkiáltással fejezte be nagyjelentőségű beszédét: — Éljen a román-magyar testvériség! A hatalmas tömb szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a beszédet. mmmMMM Három város, három nyilatkozat Marosvásárhely, Brassó, Bukarest! A nemzetiségi miniszter megnyilatkozásai kétségbevonhatatlanul leszögezték a Groza-kormány nemzetiségi politikáját • Temesvár. — Vladescu-Racoasa Gheorghe egyetemi tanár, nemzetiségi miniszter, „a Racoasa“, aki az Antonescu-diktatúra idején a madoszistákkal együtt szenvedett börtönbüntetést demokrata érzelmeiért, az Észak-Erdély bekapcsolódása alkalmából rendezett kolozsvári ünnepség után Bányai László, a Magyar Népi Szövetség központi intézőbizottsági tagjának kíséretében északerdélyi körútra indult. A miniszter Kolozsvárról való eltávozása előtt a M. N. Sz. északerdélyi vezető személyiségeivel tárgyalt. A székelyföldi körútja során mondott beszédek, a Magyar Népi Szövetségnek Marosvásárhelyt átnyújtott emlékiratára adott válasza, brassói nyilatkozata és fővárosi sajtóinterjúja híven tükrözi vissza a Groza-kormány őszintén demokrata politikáját az együttlakó népek, főleg pedig a lélekszámra legnagyobb nemzetiség, a romániai magyar nép iránt. A nemzetiségi minisztérium működésének második szakaszába lépett, s ezért — ahogyan maga Vladescu- Racoasa miniszter mondotta — át lehetett térni a tényleges megvalósításokra. A miniszter szájából elhangzott szavak s nem utoljára a helyszínen hozott intézkedések az itt élő magyar nép jövőjét illetően derűlátó kilátásokat vetítenek elénk. Lássuk azonban a nemzetiségi miniszter körútját időrendi sorrendben : A magyarság helyet kap a kormányban Vladescu-Racoasa minisztert Marosvásárhelyre érkeztekor Groza Victor megyefőnök románul, Nemes Dezső pedig magyar nyelven üdvözölte. A miniszter válaszában hangoztatta, hogy első kötelességének érezte, Kolozsvárról Marosvásárhelyre, ebbe a magyar központba látogasson el, „ahol a küzdelem, a szenvedés, a megpróbáltatások, s a veszteségek nagyobbak voltak és jobban kiemelődtek." „A megbékélés kísérlete kevés lenne a múlt után, feladatunk az eddig tekintetbe nem vett jogok biztosítása. Ezt most teljes határozottsággal akarjuk helyrehozni." — „Nincs mitől félnie országunknak, mert kétmillió, jogát követelő magyar él itt. Ezek a nemzetiségi miniszter beszédéből a legkifejezőbb idézetek. A Nemzeti Demokrata Arcvonal marostorda megyei tanácsának helyiségében lefolyt értekezleten Vladescu-Racoasa elé terjesztették a Magyar Népi Szövetség tizenkét pontból álló emlékiratát. Az emlékirat az Észak- Erdély területéről bármilyen címen elhurcolt és román őrizet alatt álló egyének szabadonbocsátását, az északerdélyi N. D. A.-tanács kinevezte köztisztviselők helyükön hagyását, a teljes nyelvhasználat elismerésének jogát, Kolozsvárra magyar egyetemet, Marosvásárhelyre mezőgazdasági főiskolát és műegyetemet, a németektől elhagyott földek felosztásánál a magyarság arányszámának megfelelő részesedést, a rekvirálásnak és a közmunkáravitelnek a szakszervezetek ellenőrzése alá való helyezését, végül pedig a magyarságnak a korarányban helyet kér. A N. D. A.-helyiségből távozva a miniszter előbb megtekintette Vásárhely büszkeségét, a közművelődési palotát, majd a városháza előtti térre ment, ahol tízezres tömeg előtt beszélt. Mit mondott itt: — Örömmel tapasztalom, hogy Erdély jó talaj a demokrácia számára. Vizsgálja meg ki-ki magát, űzze ki szívéből a sovinizmus utolsó maradványát is. Tűnjék el egyszers mindenkorra ez a rákfene. Találkozzék össze a magyar és a román. A miniszter az emlékirat minden egyes szerephez juttatása kérdésére, a nemzetipontjára külön-külön válaszolt, megyegységi miniszter szó szerint ezt válaszolta: réseket fűzött hozzá, a felszólalóknak !s Önöknek is alkalmuk lesz arra, hogy megfelelj, a felelősséget és a közvetlen nehézségeket Az emlékirat utolsó pontjára, vagyis a magukra vegyék. Ezzel majd mirajtunk magyarságnak a kormányban történő is segítenek. „Találkozzék össze a magyar és a román“ Sztalbad Szó .-t. A munkatáboroknak nincsen létjogosultsága Vladescu-Racoasa északerdélyi körútjának további részéről és ott szerzett személyes tapasztalatairól a Magyar Népi Szövetség központi lapjában, a Brassóban megjelenő Népi Egységben megjelent nyilatkozata tájékoztat. Az újságírónak arra a kérdésére, Észak- Erdély népe hogyan fogadta a Szovjet Unió döntését, amllyel jóváhagyta ennek az országrésznek a román közigazgatásba való bekapcsolását, ezt felelte: " Kijelenthetem, hogy ez a történelmi jelentőségű tény mindenfelé nagy örömet, megkönnyebbülést és tökéletes megnyugvást váltott ki. A bekapcsolódás ténye kétségtelenül kiindulópontja lesz az együttélő román és magyar nép kapcsolatainak, helyesebben azoknak a természetes kapcsolatoknak, amelyek ez országrész együttélő népi tömegeinek mélyén mindenkor jelen voltak. Csupán az érezheti át az előbb elmondottak komoly jelentőségét, aki részt vett az északerdélyi demokratikus szervezeteknek és a mindenütt élenjáró Magyar Népi Szövetség rendezésében lezajlott kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, esiker dal és a mindezeket megelőző brassó hatalmas népgyűléseken, ahol a román zászló, az egyesült nemzetek és közöttük a Szovjet Unió lobogói mellett ott lengtek a magyar színek is. — A Groza-kormány — folytatta a miniszter — kötelességének tartotta intézkedni a gyűjtőtáborok feloszlatása tekintetében, — ahol legnagyobb részt ártatlan emberek szenvedtek. Az újságíró most a népválasztotta északerdélyi hatóságok működése kapcsán tett fel kérdéseket. — Az északerdélyi népválasztotta és a lakosság közvetlen közreműködésével tevékenykedő hatóságok tekintetében az a megállapításom, hogy amerre jártam, általában kielégítő módon, sőt egyes helyeken kitűnően működnek. Vannak helyek ahol ezt a közigazgatást a megvalósítandó lényegbeli demokrata közigazgatás mintájául vehetjük. A hírlapíró most azzal a kérdéssel fordult a miniszter felé, mit szándékozik tenni a kormány a magyarságnak oly súlyos sérelmét képező munkatáboros ügyében. Vladescu-Racoasa ezt válaszolta: " Ahogy meggyőződtem róla, ezeknek a munkatáboroknak nincs többé létjogosultsága, mivel az illető parancsnokok közlése szerint, e táborok hozama nem áll arányban a rájuk fordított időpazarlással és költségekkel. A munkatáborok, a nyomorúság, a szabálytalanságok és minden esetben a nemzetiségű feszültség melegágyai. Megszűnni tetésük annál is inkább fontos, mert a mezőgazdasági munkálatok elvégzése sok munkáskezet kíván. Az újságíró utolsó kérdése az észak- erdélyi közművelődési körülményekre vonatkozott. " — Észak-Erdélyben, mint egész Romániában is, az együttélő népek kulturális élete semmiféle akadályba nem ütközik. Ez megfelel annak a szellemnek, amely egyrészt a kormány, másrészt a N. D. A. egész működését jellemzi. De megfelel azoknak a kötelezttségeknek is, amelyeket az állam a nemzetiségi törvény révén magára vállalt. »«; »■ A miniszter Z a har a ezredes, megyei prefektus, Kurkó Gyárfás, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke és Binyai László, a M. N. Sz. központi intézőbizottságának tagja kíséretében megjelent a brassókörnyéki Földvárott és Hidvégen lévő gyűjtőtáborban, elrendelte a tábor haladéktalan feloszlatását és az ott fogva tartott személyek szabadon bocsátását. 1* * * A román demokrácia nem tűr semmiféle sovinizmus* A nemzetiségi minisztérium szerepéről, a nemzetiségi törvényről, továbbá a törvény most készülő végrehajtási utasításáról Vladescu Racoasa már Bukarestben nyilatkozott, ahol a külföldi és belföldi újságírók előtt elhangzott kijelentéseinek éppen e körülmény miatt súlya és jelentősége van. A nemzetiségi minisztérium feladatáról a miniszter ú7 vélekedett. " A nemzetiségi minisztériumnak az a hivatása, hogy a nemzetiségek helyzetével összefüggő eridémika, és a nemzetiségeket érintő kérdésekben kívánatos irányelveket megoldja. A minisztérium pillanatnyilag a nemzetiségi törvény végrehajtási utakázámk elkéső a téren dogozik. A végrehajtási utasítás intézkedéseit a nemzetiségek képviselőinek közvetlen közreműködésével a helyszínen hajtjuk végre. A nemzetiségi törvény elleni vétségekről és büntetésekről szóló készülőben lévő törvény mindenfajta sovinizmust megtilt. A jelenlegi román demokrácia egyként ellene van a román sovinizmusnak, éppen úgy mint az állam keretében élő bármely nemzetiség sovinizmusának. Az állampolitikai megértés semmiféle különbséget nem tesz a többségi és kisebbségi elemek közöt, mint ahogyan nem mérvadó számára a tulajdonképpeni számbeli többség vagy kisebbség sem. * Három város. Három nyilatkozat. Marosvásárhely, „a székely főváros". Brassó, a Barnaság központja, Bukarest, az ország fővárosa. A nemzetiségi miniszter három meg-,nyilatkozásán keresztül szólalt meg a Groza-kormány nemzetiségi politikája. S erről a nemzetiségi politikáról Vladescu-Racoasa miniszterrel együtt mi is erősen hisszük, hogy kiinduló pontja lesz a román nép és a magyar nép őszintén demokrata egymásratalálásának és történelmi egymásra utaltságának. Ami 1447 óta a reakció mesterkedése miatt többször kudarcot vallott, azt 1941 valósítja meg, PAÁL JÁNOS.