Szabad Szó, 1946. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1946-01-02 / 1. szám

Helyzetjelentés a bánsági falvakból (VI.) Am­erikaikult német a maroknyi magyarságnak benne kell élnie népi közösségében A falujáróknak annyi a mondanivaló­juk, hogy észre sem veszik, itt vannak Orczyfalván. Vingától szakadtak el és beléptek egy halott községbe, amelyben, még nem olyan régen, az utcán is for­tyogott a hitlerizmus. Most, mintha jár­vány verte volna. Egy-egy öreg csontos arcú német végig siet a hosszú utcán, ér­deklődés, tekintgetés nélkül menekül az idegen elől. Aféle félezer holdas sváb me­nyecske jön szembe, tíz lépésről készül a köszönéshez s mikor „kuntag“-ol, aláza­tosan elmosolyogja magát. Nem kell a szomszédba menni, ha élelemre, takar­mányra, vagy tűzifára van szükség. Ezr­ ilyen német nagyközség ngy megszedte magát az utolsó félévszázadban, hogy ak­kor is gazdagabb lesz a vele együtt élő magyarnál, mikor már a sváb házakban és magtárakban csak az egereket találjuk. K­ém­tett összeköttetéseik, úgynevezett kintlevőségeik még sokáig átvészeltetik őket. Talán éppen ennek tudatában, any­­nyira sötétben bujkálók. A velük érintke­ző más nemzetiségűeket rémi­tetik. „...ne féljenek, maguk is sorra kerülnek! Én tu­dom, nekem e°v nagy úr mondta a vá­rosban!...“ — sziszegik s a végén maguk is elhiszik, amit az imént ravaszul ki-­­ agyaltak. A közöttük élő csekélyszámú­­ demokrata érzelmű németre különösen haragszanak. És itt vannak a magyarok is... Estére hoztuk össze a mi testvéreinket, tagértekezletre. Valamennyien a németek szolgálatára jöttek, mikor Orczyfalvára telepedtek. Tavalyig őket szolgálták. Mint jelentették, becsteteken kaptak a hitleris­ták földjéből és igafelszerelésből. F­ddig ,s ők szántottak, ők kapáltak, ők takarítot­ták be a sváb földeket, most a maguk portájára viszik a gabonát Negyvenhárom család él a falu zegzugá­n, mintha a kegyetlen sors, Orczyfalva felett rostából szórta volna széjjel őket. Szegény, jó emberek. Petőfi is ezeket ölel­te szívére, megjósolva nekik a szabadsá­gukat. Itt vannak, ellőttek, de halgat­nak. Még nem tanulták meg a közösségi élet belső, építő munkáját. Jóságos és vá­gyó szemeikből a gyötrő gondolat ólál­kodik. Ugye, szabadok vagyunk? Ugye, ezután mindenünk lesz? A MNSz megyei kiküldöttje megrázza őket, szavakat, nyi­latkozatokat csal ki belőlük, végre meg­tud­juk, hogy belekapaszkodtak szabadsá­gukba, szervezkedtek s a Magyar Népi Szövetség orczyfalvai szervezetét rende­sen vezetik. De a szivük olyan jó, amilyen a V­lágon sehol sincs. A svábok szolgála­tában és a germán udvarokban is becsületes emberek maradtak s ha van nagy ügyük, ha tapasztalhattunk a szervezetükön belül nagyobb problémát, az a gyermeknevelés kérdése. Erről is be­széltünk nek­i. És akadt, aki hozzászólt, sőt az ifjakat is megkorholta, mert csak a vigasságot szeretik. Sok családból oda van a gyerek, a jó férj és az apa. Vagy nyugaton vagy keleten. A fekete fejken­dős anyákból nagy sóhajok szállnak vala­merre, azokhoz, akik ha itthon lestek, megezősti­k az orczyfalvai magyarok népi szervezetét. A M. N. Sz. központi szervei azonban addig is mindent elkövetnek,hogy Orczyfalva magyar lakossága benne éljen a romániai, demokratikus magyar közös­ségben. Sast György Szilveszteri vizsgálódás szomszédaink házatáján Rendben Csehszlovákia államháztartása nincsenek már pénzgondjai Jugoszláviának Jó pénz az újévi kívánsága minden dolgozónak az inflációval küszködő Magyarországon A pénz nemcsak azért romlott a háború után csak tvrm­erópaszerte, mert a háborús vesztesé­gek s a nagyfokú áruhiány feje tetejére állítot­ták az arányt kereslet és kínálat között hanem romlott ezért is, mert vannak, akik a pénzhigi­­tásban, a rettegett inflációban újabb meggaz­dagodási lehetőségeket keresnek. Súlyos pénz­ügyi gondokkal küzd csaknem minden ország. Nincs az az izgalmas regény, amely eleveneb­be vágó módon érzékeltetné a kizsákmányolás és éhínség ellen küzdő néptömegek harcát a fel­emelkedésért, mint a demokratikus kormányok mai harca a kenyérért, ruháért, a pénz értéké­nek visszaállításáért. Ennek a harcnak három izgalmas szakaszát tükrözi három szomszédos országnak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának és Magyarországnak hihetetlen erőfeszítése is a dinár, a korona, illetve a pengő értékének­­visszaálításáért. A szerencsés Csehszlovákia ahol keveset pusztított a háború pénzügyileg is hamarább fából ki a nehézségekből, mint többet szenvedett szomszédai. A háború befe­jezése után kétféle pénz volt forgalomban : a cseh korona és a szlovák korona. Különösen Szlovákiában mutatkoztak inflációs jelenségek, s tehát a szlovák korona megszilárdítása volt az első cél. Lebélyegezték a szlovák koronát, a bankjegyek névértéke azonban változatlan maradt. Leértékelés az egységes pénzreform alkalmával sem történt. Az új pénz kibocsátá­sakor 1:1 arányban váltották be a régi bank­jegyeket újakra. De­­ senki sem kaphatott sok koronánál több új bankjegyet. Bármennyi pénzt is szolgáltatott be valaki, az 500 ko­ronán felüli összegért — mint ez Franciaor­szágban és Jugoszláviában is történt —bonokat­­kapott. A befagyasztás kínosan érintette a nagykeresetűeket, de annál megnyugtatóbban hatott a kiskeresetű dolgozókra. A gyárak, vállalatok, üzemek, biztosító társaságok zárolt betétjeikből természetesen továbbra is kaptak pénzt, a megfelelő igazolás alapján: munkása­ik fizetésére, árunyersanyag beszerzésre, egy­szóval üzemi kiadásokra. Pénzt kaptak betét­jeikből az igazoltan keresetképtelenek, betegek, változatlanul folyósították a tanulmányi ösz­töndíjakat, stb.„ annak azonban erélyesen gátat vetettek hogy a pénzhigitás tovább terjedjen. Viszont érdekes, hogy jelentősebb defláció sem tapasztalható, az árak nem igen csökkentek, ami annak tulajdonítható, hogy a csehszlovák koronának a pénzreform előtt is meglehetősen szilárd vásárló ereje volt. Egy kiló cukor 8 korona — ez talán mindennél jobban szemlélteti a helyzetet. Külön előnye Csehszlovákiának: csaknem épen maradt ipara és nem utolsó sor­ban az UNRRA jelentékeny segítsége. Olcsó tehergépkocsikat, különböző ruházati cikkeket stb. kapott az ország az UNRRA-tól, ami nagymértékben enyhítette a szállítási nehézsé­geket is, az áruhiányt is. Sokkal súlyosabb pénzügyi nehézségekkel kellett megbirkóznia Jugoszláviának, pedig az UNRRA-tól Jugoszlávia is több mint 90 ezer tonna árut kapott. Ez a külföldi segítség azonban csekélység azokhoz az óriási veszteségekhez képest, melye­ket a háború és a német megszállás okozott. Jugoszláviában is kétféle pénznem volt forga­lomban a háború végén a Nedics-féle szerb dinár és a Pavelics féle horvát kuna. A Tito kormány nyomban a háború befejezésekor megvalósította a pénzreformot és már május­ban beváltotta a régi pénzeket. A beváltási arány a dinárra és a kunára nézve egyforma volt,­­ új dinárt adtak 20 régi dinárért vagy kunáért, a jovo új dinárnak megfelelő összeg erejéig, ötezer dinárnál több új pénzt senki sem kapott, a beváltásra kerülő összeg többi részét befagyasztották és csak három hónap leforgása alatt váltották be. A zárolt betétek­ből igazolt üzemi költségekre minden vállalat kivehette havonta az őt megillető részt. Az át­meneti befagyasztás révén bekövetkezett pénz­szűke hatalmas árzuhanást eredményezett. Az árak és bérek viszonya ma Jugoszláviában sokkal jobb, mint májusban remélték. Jugoszlá­via pénzügyi helyezete oly mértékben javult, hogy az állam máris nagyobb befektetéseket eszközölhetett széleskörű unla­nk­ési munkála­taira is. Rendkívül súlyos a pénzügyi helyzete ezzel szemben Magyarországnak, ahol for­galomba kerültek már a százezer pengős bank­jegyek is. Magyarország bankjegyforgalma az elmúlt hetekben naponta csaknem egy milliárd pengővel emelkedett, az árszínvonal pedig de­cember elején csaknem nyolcszorosa volt a jú­niusi áraknak. Egy kiló répa 8 ezer pengő, egy csirke 100 ezer pengő, egy kiló cukor („feke­tén“) 300.000 pengő, egy pár férficipő 1 millió 800 ezer pengő volt december közepén. Az új magyar kormány programmjának egyik legfőbb pontja az infláció megfékezése, erélyes pénzügyi politika a drágaság letörésére, a pengő értékének helyreállítása s ha lehetőség adódik, új pénz forgalombahozása. A december 19-én elrendelt 7­ százalékos bankjegydézsma csak kezdete az erélyes pénz­ügyi politikának. Bélyegjeggyel kell ellátni az 1000, 10.000 és 100.000 pengős bankjegyeket, címletük háromszoros értékében. A pézdézsma célja: a bankjegyforgalom csökkentése az ed­digi forgalomnak körülbelül egynegyedére. Ez a pengő operáció természetes­en nem jelenti, hogy az árak nyomban negyedükre esnek szintén, de szüksé­ges lépés volt a spekulációs tőke megfékezé­sére és már az eddigi eredmények is mutatják, hogy a pénzdézsma nem tévesztette el hatását. Felbukkant a magyar gazdasági életben két rég nem látott jelenség: a kínálat és a hitel Egyrészről árut kívánnak eladni, másrészről hajlandóság mutatkozik rövidlejáratú pengő­­hitel nyújtására. Megindult és tart az árzuha­nás az élelmiszer és valutapiacon. Megkezdő­dött az arany árának előbb lassú, majd egyre gyorsuló lemorzsolódása is. Minthogy a keres­kedelem az utóbbi időben a dollár és az arany árfolyamához igazodott, a dollár új, zso.poc pengős árfolyamának megállapítása bombaként hatott a piacra. Eddig nem fordult elő, hogy a közönség a bankokban olcsóbban adja el valu­táit, mint a Nemzeti Bank hivatalos árfolya­ma. Most azonban a pénzszűke fokozott el­adásra késztette azokat, akik vagyonukat hol­ Szerda, 1946 jani­r­s lárban és más külföldi pénznemben helyezték el A pénzhiány és a valutakínálat eredménye­ként a valuták árfolyama rohamosan csökkent és a hivatalos árfolyam alá zuhant, olyannyi­ra, hogy amikor december 21-én újabb 30 szá­zalékkal leszállították a dollár hivatalos árfo­lyamát (150 ezerről 107 ezer pengőre), a va­­lutakínálat ekkor sem állt meg. Ez egyik leg­nagyobb eredménye a pénzdézsmának. A valuták áresésének természetes következ­ménye­ a lényeges olcsóbbodás az élelmiszer­­piacon. Az első napokban 16 százalék volt az árcsökkenés mértéke. A karácsonyi kereslet némileg megállította ugyan ezt a folyamatot, de utána ismét fokozatosan morzsolódnak az árak. Most már „feketén" is 100.000 pengőért kapható cukor, aminek kilója néhány nappal ezelőtt még 300.000 pengőbe került. Kelká­poszta 12 ezer pengő az előbbi 32 ezer pengős a­r helyett, a csirke ára pedig 110 ezerről 30 ezer pengőre esett. Férficipő is kapható egy millióért az előbbi 1 millió 800 ezres bolti árá­val szemben. A textilkereskedelemben folyó százalék között mozog az árzuhanás. Előkerült az elrejtett liszt és burgonya is Budapesten karácsonykor volt elég kenyér, nem is kellett érte­ sorbanállással órákat eltöl­teni. A tűzifa ára szintén meglepetésszerűen lement: 50 ezer pengőért lehet venni egy egy mázsa aprított fát, aminek az ára néhány pap előtt még 250—270 ezer pengő volt. És még néhány szemléltető példa: leszállítják a dohány árát, rövidesen száz százalékkal emelik a d­o­­hány­fejadagot. Olcsóbb a só,­­ de még a mozijegy is. A pénzdézsmáról bebizonyosodott, hogy kemény, de egyben komoly kísérlet is a kiegyenlítődél felé. Természetesen a hallatla­nul lecsökkent árumennyiség növelése, a terme­lés fokozása is szükséges, továbbá az igazságos áruelosztás megszervezése. Ez a következő ál­lomása az infláció elleni küzdelemnek, ez a biztosítéka az igazi javulásnak. S az új pénz, az erős, jó pénz, ami ma minden dolgozó leg­hőbb újévi kívánsága Magyarországon. Kulcsár Sándor Közös előadásokat terveznek a bukaresti Opera és a kolozsvári Állami Magyar Színház énekesei Kolozsvár. Szentimrei Jenő a ko­lozsvári Állami Magyar Színház igazga­tója hivatalos bukaresti tartó-Vol-Mm­iatt igyekezett a román színházz él'*M köze­lebbi kapcsolatokat keresni. K’Törö­m az Opera ének- és zen°kara tett rá mély benyomást a „Boris Gudonov“ előadá­sán. Az opera kiváló főzenetgasztrate­'­­ni ezredes, a román-magyar testvér­­vi­szony kiépítésének lelkes barátja azza az érdekes javaslattal fordult Szetimrei Je­nőhöz, hogy január második felében kö­zös hangverseny-körutat szervezzenek meg a bukaresti opera és * kot«-«-r.tr. Állami Megyar Színház legkiválóbb éne­kes tagj­inak közreműködésév­,l. He ez a körút sikerrel járna. e°-v későbbi időpont­ban az Ókirályság és Magyr *û r jelen­­tős'bb városaiban megtimételhető volna. A támvilásk ebben az irányban immáraz előre haladtak, hogy már csak a két szín­ház januári műsorterve-mi«A! fii»», hogy mely művész tagÿit tudja erre a körútra né­külözni. Két magyar operát is kért Masei«, ez­ ed's, melynek szövegét h­íran­­dó lefordítani és a bukaresti Nem^t* Színházban bemutatni, nom­in­én kilá­tásba helyezte, hogy igvekezni fog az Opera műsortervébe beilleszteni magyar romaének­ek vendégjáré­t, szüre­tüket term­észietesen kívánságuk szerint akár román, akár magyar nyelven éne­kelhetik. Boldog újévet kíván tisztelt ügyf­einek és ismerőseinek RECLAMA hirdetési iredi temesvári fiókja Merczy­ utca 4. Távbeszélő 24-26

Next