Szabad Szó, 1946. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1946-01-02 / 1. szám

— S.:rff*. 1941 »amu« 2 y'.i Waa^Mi A női egyenjogúság kiterebélyesítése volt az egyik célja a Fasisztaellenes Nők Szövetsége vezetőségi értekezletének Temesvár. Cossinsky Olgával, a Fasisztateillenes Nők Szövetségének Temes­­megyei titkárnőjével beszélgetünk a szö­vetség székházában. Bukaresti munkájá­ról és élményeiről számol be kedves jó ma­­gyarsággal. Nem interjú ez. Két mai asz­­szony beszélget. — Mi volt a célja bukaresti utazási­nak? — teszem fel az első kérdést. — A Romániai Fasisztaellenes Nők Szövetségét tartományonként átszervezik. E célból a bukaresti központ az egész or­szág területéről a megyei titkárnőket gyűlésre hívta. A munka két részre osz­lott. Az első: az átszervezéshez szükséges irányelvek átvétele. A második: az UFAR- munka újjászervezése, új munkatervek ismertetése. Ez utóbbi részletei érdekeltek. E téren, talán már a párizsi Női Világkongresszus A tanítónőkről sem feledkeztünk meg­írt is nagy igazságtalanság és jogfosztott­­ság uralkodott a nők rovására. Bármilyen teljesítményt mutatott a tanítónő, tanfel­ügyelő sohasem lehetett. Ez is az új mun­katervnek egyik pontja. Ne is lehessen tanfelügyelő, ha arra érdemes. A tanügy nem fogja kárát vallani. — Még egy, nagyon fontos új munka­tervet fektettünk le Bukarestben- Egész­ségügyi csoportoka­t fogunk szervezni városokban, falvakban egyaránt, a tífusz, rüh, tetv leküzdésére. E csoportok min­denütt felveszik a kapcsolatokat a kerü­leti orvosokkal az együttműködés céljá­ból. Az egészségügyi szolgálat nálunk nak hatása lesz tapasztalható. — Igen nagyarányú érdekes, új mun­kát kell feldolgoznunk, — mondja lelke­sen. Ez az értelmiségi női dolgozókat ér­dekli. Az állami tisztviselőnők sohasem részesültek a férfiakkal egyenlő előlépte­tésben szolgálati éveik után. A régi rend itt is kihasználta a női munkaerőt. Szö­vetségünk rövidesen statisztikát fog ké­szíteni az összes állami tisztviselőkről szolgálati éveik tekintetbe vételével. A Fasisztaellenes Nők Szövetsége demokra­tikus kormányunkkal el fogja ismertetni minden egyes állami tisztviselőnő elmaradt előléptetésének jogosultságát. Ki fogjuk harcolni, ennek mielőbbi utólagos elinté­zését.. .­ Ezt aztán jól kiböngésztétek — mondom —, de sok érdemes nőnek lesz ebből igazi öröme i­gyen hiányos. A női tömegmunk­a nagyot lendíthet rajta. Reméljük, hogy e nemes és sürgetően fontos munkához nőtestvé­­reink minél nagyobb számban csatlakoz­nak. Tudjuk, hogy elsőszámú közellensé­günk­ a bacillus. Csak úgy győzhető le, ha mindannyian összefogunk ellene. Negyed óra helyett öt negyed óra . Fővárosi megbeszélésünk alatt a Magyarországi Demokrata Nők Szer­vezetének négytagú küldöttsége jelentette be magát egy napon, rövid hivatalos lá­togatásra. Előzetesen már tisztelegtek a kormánynál. A Fasisztaellenes Nők Szö­vetségének központi vezetősége és a tar­tományi kiküldöttek élénk izgalommal várták az érdekes vendégeket. Molnár Erikné, a magyarországi népjóléti mi­niszter felesége, a küldöttség vezetője. Az ő kabinetfőnöknője egy bájos fiatal leány. Egy orvosnő és a negyedik szintén vezető személyisége a M. D. N. Sz.-nek. Négy re­mek asszony. El voltunk ragadtatva tő­lük. Ők is jól érezhették magukat köz­tünk, mert negyed óra helyett egy és egy negyed órát maradtak. A kérdések özönével ostromoltam Co­­stinskyt. Miről és milyen nyelven folyt a tárgyalás? — A magyar orvosnő tudott románul és én voltam a magyar tolmács. Olyan testvéries volt a hangadat, hogy minden­­képen megértettük egymást. Valamennyi időszerű kérdés felvetődött. Hogy áll Magyarországon a női szer­vezkedés? — Mikor még Debrecenben volt a kor­mány, Budapest ostroma alatt, akkor De­brecenben kezdeményezték a női szervez­kedést. Nyolc taggal indult a M. D. N. Sz. Rövidesen a vidéki szervező munka tömeges csatlakozásokat eredményezett. A testet öltött valóság *— Mi a munka iránya a M. D. N. Sz.- ben? *— Az egészségügyi szolgálaton van a fősúly. A kifosztott, lerombolt, beteg Magyarországon ez a legégetőbb tenni­való. — A választásokról mit mondtak? — Megerősítették azt, amit mi is tud­tunk, hogy főként a nők felvilágosodott­­ságának hiánya az eredmény oka. És még mit tudsz mondani e látogatás­ról, amely, mint látom, annyira felvilla­nyozott? — Ezek után még csak annyit, hogy a román-magyar testvériesülés gondolata e látogatás folymán testet öltött valóság lett. H. R. Ne is lehessen tanfelügyelő Lugoson ! apró- és keretes hirdetések ! feladhatók a Szabad Szó részére I Berthelot­ utca 5. szám, I. emelet, I Telefonszám 54 1823 január 1. Százhuszonhárom évvel ezelőtt született a magyarság legnagyobb költője és a vi­­lágirodalom egyik legjelentősebb alakot Petőfi Sándor. Tüneményes költői pályát futott be. A magyar költészet egén olyan ra­gyogó csillag még nem volt, sem előtte, sem utána, mint Petőfi, a nép gyermeke. Nem tudjuk, hogy költészetében mit cso­dáljunk jobban: kristálytiszta, leheletfi­nom líráját, elbájolóan művészi tájleírá­sait, fordulatos és népi igazságokat felfe­dő elbeszélő verseit, avagy forradalmi és szabadságharcos költeményeit? Minden verse egy-egy ritka gyöngyszeme a ma­gyar költészetnek. Bármiről is énekelt, páratlanul művészit alkotott. És ami a legnagyobb erőssége, a nép előtt is érthet­­ően verselt. Verseiből a nép hangja csen­dült ki — a nép felé. Mindig a nép gon­­dolatvilágán belül maradt. Senki még úgy nem énekelte meg a magyar nép örömét­­baját, mint éppen ő. Egy percig sem tá­­volodott el a néptől. Sorsa egy volt a nép sorsával: hányt-vetett, küszködő, elnyo­mott és álmokkal teli. Erről a sorsról éne­kelt, ezt a sorsot akarta megváltoztatni. A nép érezte ezt és éppen ezért, legnép­szerűbb, legszeretettebb költője Petőfi és az is marad, míg magyar ember verset ol­vas e földön. Petőfi nagysága és halhatatlansága talán nem vált volna teljessé, ha nem küzd és nem áldozza fel életét a nép szabadságá­ért. Minden vágya, törekvése odairányult, hogy szabadnak és függetlennek lássa a magyar népet, a földesurak és a német önkény elnyomásának kettős terhét szen­vedő jobbágy-milliókat. Forradalmi ver­seiben szembeszállt a nép nyúzaival, a szabadság-eszmék ellenségeivel. Magatar­tása, kiállása a népi szabadságjogokért, vé­gig következetes és meg nem alkuvó volt. A politikailag iskolázott és kora társadal­mi kérdéseiben járatos költő éles szemmel látta a magyar nép ellenségeit. Tudatá­ban volt annak, hogy a nép harcát mi­ként kell megvívni az elnyomókkal szem­ben. A magyar szabadságharc leglángolóbb lelkű hőse tudta és vallotta, hogy a ma­gyar nép szabadságát csak a többi „rab­szolganép“ felszabadulásával lehet bizto­sítani. A magyar nép szabadsága mellett harsogó énekese volt a világszabadságnak is. Kitéphetetlenül élt lelkében az a meg­győződés, hogy a világ minden elnyomott népét megilleti a szabadság. „Petőfi a sza­badságot az emberi élet nagy mozgató erejének, világot formáló, teremtő elvnek tartotta. Szabadsághite hit volt abban, hogy az ember a boldogságot nem aján­dékba kapja, hanem ki kell verekednie ön­magának. Az ő szabadsághite hit volt a népben és kételkedés volt abban, hogy a függetlenség kivívása, az egyenlőség és testvériség megvalósítása, a boldog és em­beri élet, felülről fog a magyar nép ölébe pottyanni. Ez Petőfi „népiességének“ leg­bensőbb magva és ma is fölöttébb idő­szerű“ — írja róla Révai József. Igen, Petőfi szelleme, példaadása ma is időszerű. Miként ő látta, hogy Magyaror­szágon 18­9­8 után a lgfontosabb feladat a nemzeti egységbe való tömörülés a nem­zeti függetlenség megvédelmezésére, úgy nekünk is látnunk kell, hogy a Vörös Hadsereg győzelmei nyomán ölünkbe hullott szabadságjogokat a reakció makacs és következetes támadásaival szemben csak úgy védelmezhetjük meg, ha nagy költőnk harci szellemében minden sza­badságszerető és népe boldogulását kívánó demokrata magyart a nemzeti egység zászlaja alá tömörítünk. A fasizmus ka­tonai megsemmisítése még nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van és a népellenes, a szabadságellenes körök ölhetett kezekkel ülnek. Nem! Sőt ellen­kezőleg, minden eszközt megragadnak, a sovinizmus aljas eszközét is, hogy nemze­ti egyenjogúsági mt­tói megfosszanak. Ez az egyenjogúság pedig minden itt élő mai gyár kincse, osztályra, vallásra és politikai pártállásra való tekintet nélkül. Elvesz­tése minden magyart egyaránt érintene. Egyetlen becsületes magyar ember sem engedheti meg magának ma a széthúzás, a félreállás fényűzését. Petőfi szelleme azt parancsolja, hogy szabadságjogaink biztosítása, népünk bol­dogulása érdekében valósítsuk meg a nem­zeti egységet és vállvetve a románság és a szomszéd nemzetek népi erőivel, küzd­jünk a boldogabb emberi életért. LAZAR JÓZSEF Petőfi Sándor verse Szilveszter éje 1847-ben Az esztendőnek a halála Oly ünnepélyes egy halált Ilyenkor minden jobb halandó Elzárkózik, magába száll. S nem hogy barátnak, hanem még az Ellenségnek is megbocsát, És ez valóban nagyszerű, szép. De én is igy tegyek-e hát? Csak a zsarnok s a szolgalélek, E kettő az én ellenem, S én zsarnokoknak s rabszolgáknak Bocsássák meg? ... nem, soha sem ! Az Isten itélőszékénél, Még ott sem mondok egyebet: „Hogysem ezeknek megbocsássak, Inkább elkárhozott legyek/“ Heti Fgyelő­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Irodalom — Művészet — Tudomány­­ A MAGYAR FELSZABADULÁS KARÁ­CSONYI VÉRTANÚJA. Most van egy esztendeje, hogy karácsony estéjén vértanúhalált halt Bajcsy Zsilinszky­­ En­dre, a sopronkőhidai fogház udvarán, ő volt­ a magyar ellenállási mozgalom leghősibb alakja,' aki vére utolsó cseppjéig küzdött a külső el-,' nyomók és belső cinkosaik a Szálasi-labancok­­ ellen. Nem rettent meg a kínzatásoktól, hű ma­radt eszméjéhez utolsó leheletéig, s végrendele­­­tében azt hagyta örökül szeretett népének,­ hogy soha többet ne adja meg magát örök­ ellenségének, a németnek. Most majd síremlé­j­ket állítanak Zsilinszky Endrének a tarpai akácos temetőben, ahol Esze Tamás unokái nyugosznak. A márványtömbre pedig ezt a régi kuruc verset vésik majd : Tíz jó évig a halálban. Egy rossz karddal száz csatában, Soha- soha hites vágyban Soha- soha vetett ágyban. Kergettem a labanc hordát, Sirattam a szivem sorsit, Mégsem fordult felém orcád. Rosszcsillaga Magyarország. Magyarország hálás, könnyes orcája azonban, most már az ő nagy hőse felé fordul s a tarpai sirdomb mellett ezentúl ott áll örök diszőrséget* népe emlékezete. 'C CSAJKOVSZKIJ-MUZEUM Kim­ városában van az a ház, ahol Csajkov­szkij, a nagy orosz zeneszerző Anyegin és­ Piquedame című műveit megalkotta Amiki** az­ SS.-hordák Kimben három hétig garázdál­­kodtak, minden tönkre tettek, Csajkovszkij házát sem kímélték, noha tudták, hogy az tör­­tér­elmi emlék. A bútorokat szétvitték, a házat pedig garázsnak rendezték be. A felszabadítá­s után azonban a Szovjet­ Unió újból felépít?«­ mindent és ma már a nézők ezrei látogatják­­. A helyreállított Csajkovszkij múzeumot. * THOREZ KÖNYVE Az Orosz Könyv kiadásában rendkívül érde­kes újdonság jelent meg magyar nyelven: Mau­rice Thorez „Franciaország a rethondesi ka­pituláció után“ című műve. A mindenbe bea­vatott, mindent meglátó kommunista vezérpo­­litikus 1940 június 22-től 1942 teléig közli megfigyeléseit ebben a könyvecskében, amely, azonban Franciaország minden megpróbáltatá­sainak és későbbi felemelkedésének éles ke­resztmetszetét adja. A tragédia megdöbbentő részleteivel ismerkedünk meg, hogy a repülő­­­gépet felfedező Franciaországnak a munkaadók és politikusok szabotázsa következtében nem volak repülőgépek Évenként csak hét tankost gyártottak s a halálos veszedelem utolsó órái­ban is szállították még a németeknek a bauxi­­tot, az ellenük indítandó háború céljaira. Meg­látjuk Laval és a többi gonoszok igazi ábráza­tát, a francia-szovjet szerződés elgáncsolásának belső körülményeit. Majd a német lerohanás után kibontakozik előttünk a szétbontott Fran­ciaország, a Hitlerrel üzérkedő s annak győ­zelmére spekuláló áruló franciák kamarillájá­val. De a francia nép lassan felemelkedik és, leszámol belső és külső ellenségeivel. Látjuk az egész országot behálózó hősi partizán­harcot" Végül olvashatjuk azokat a látnoki megállapí­tásokat, amelyek már előrevetítik Franciaor­szág felszabadulását. Aki ezt a korszakot iga­zában meg akarja ismerni, annak el kell olvas­nia Thorez könyvét. MAGYAR ÉNEKES AMERIKAI SIKERE Sándor György, magyar származású tenoré­­ta, most mut­atkooott be New­ Yorkban a Met­ropolitain Opera színpadán, óriási sikere volt és a sajtó egyhangú megállapítása szerint Sán­dor György hangjának szépsége a­ legnagyobb művészekre emlékeztet. 1 13oldog újévet­­ kíván összes vevőinek \ KRA s I ! drogéria, ü­letszertár és festék- I lerakat. Mindenkinek rendelkezik e­­­sére áll 5 lerakatban. Ímiin9num­»myw—wimwiaiwm—tamm« ■wmUHfMiTitni

Next