Szabad Szó, 1946. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)
1946-01-02 / 1. szám
— S.:rff*. 1941 »amu« 2 y'.i Waa^Mi A női egyenjogúság kiterebélyesítése volt az egyik célja a Fasisztaellenes Nők Szövetsége vezetőségi értekezletének Temesvár. Cossinsky Olgával, a Fasisztateillenes Nők Szövetségének Temesmegyei titkárnőjével beszélgetünk a szövetség székházában. Bukaresti munkájáról és élményeiről számol be kedves jó magyarsággal. Nem interjú ez. Két mai aszszony beszélget. — Mi volt a célja bukaresti utazásinak? — teszem fel az első kérdést. — A Romániai Fasisztaellenes Nők Szövetségét tartományonként átszervezik. E célból a bukaresti központ az egész ország területéről a megyei titkárnőket gyűlésre hívta. A munka két részre oszlott. Az első: az átszervezéshez szükséges irányelvek átvétele. A második: az UFAR- munka újjászervezése, új munkatervek ismertetése. Ez utóbbi részletei érdekeltek. E téren, talán már a párizsi Női Világkongresszus A tanítónőkről sem feledkeztünk megírt is nagy igazságtalanság és jogfosztottság uralkodott a nők rovására. Bármilyen teljesítményt mutatott a tanítónő, tanfelügyelő sohasem lehetett. Ez is az új munkatervnek egyik pontja. Ne is lehessen tanfelügyelő, ha arra érdemes. A tanügy nem fogja kárát vallani. — Még egy, nagyon fontos új munkatervet fektettünk le Bukarestben- Egészségügyi csoportokat fogunk szervezni városokban, falvakban egyaránt, a tífusz, rüh, tetv leküzdésére. E csoportok mindenütt felveszik a kapcsolatokat a kerületi orvosokkal az együttműködés céljából. Az egészségügyi szolgálat nálunk nak hatása lesz tapasztalható. — Igen nagyarányú érdekes, új munkát kell feldolgoznunk, — mondja lelkesen. Ez az értelmiségi női dolgozókat érdekli. Az állami tisztviselőnők sohasem részesültek a férfiakkal egyenlő előléptetésben szolgálati éveik után. A régi rend itt is kihasználta a női munkaerőt. Szövetségünk rövidesen statisztikát fog készíteni az összes állami tisztviselőkről szolgálati éveik tekintetbe vételével. A Fasisztaellenes Nők Szövetsége demokratikus kormányunkkal el fogja ismertetni minden egyes állami tisztviselőnő elmaradt előléptetésének jogosultságát. Ki fogjuk harcolni, ennek mielőbbi utólagos elintézését.. . Ezt aztán jól kiböngésztétek — mondom —, de sok érdemes nőnek lesz ebből igazi öröme igyen hiányos. A női tömegmunka nagyot lendíthet rajta. Reméljük, hogy e nemes és sürgetően fontos munkához nőtestvéreink minél nagyobb számban csatlakoznak. Tudjuk, hogy elsőszámú közellenségünk a bacillus. Csak úgy győzhető le, ha mindannyian összefogunk ellene. Negyed óra helyett öt negyed óra . Fővárosi megbeszélésünk alatt a Magyarországi Demokrata Nők Szervezetének négytagú küldöttsége jelentette be magát egy napon, rövid hivatalos látogatásra. Előzetesen már tisztelegtek a kormánynál. A Fasisztaellenes Nők Szövetségének központi vezetősége és a tartományi kiküldöttek élénk izgalommal várták az érdekes vendégeket. Molnár Erikné, a magyarországi népjóléti miniszter felesége, a küldöttség vezetője. Az ő kabinetfőnöknője egy bájos fiatal leány. Egy orvosnő és a negyedik szintén vezető személyisége a M. D. N. Sz.-nek. Négy remek asszony. El voltunk ragadtatva tőlük. Ők is jól érezhették magukat köztünk, mert negyed óra helyett egy és egy negyed órát maradtak. A kérdések özönével ostromoltam Costinskyt. Miről és milyen nyelven folyt a tárgyalás? — A magyar orvosnő tudott románul és én voltam a magyar tolmács. Olyan testvéries volt a hangadat, hogy mindenképen megértettük egymást. Valamennyi időszerű kérdés felvetődött. Hogy áll Magyarországon a női szervezkedés? — Mikor még Debrecenben volt a kormány, Budapest ostroma alatt, akkor Debrecenben kezdeményezték a női szervezkedést. Nyolc taggal indult a M. D. N. Sz. Rövidesen a vidéki szervező munka tömeges csatlakozásokat eredményezett. A testet öltött valóság *— Mi a munka iránya a M. D. N. Sz.- ben? *— Az egészségügyi szolgálaton van a fősúly. A kifosztott, lerombolt, beteg Magyarországon ez a legégetőbb tennivaló. — A választásokról mit mondtak? — Megerősítették azt, amit mi is tudtunk, hogy főként a nők felvilágosodottságának hiánya az eredmény oka. És még mit tudsz mondani e látogatásról, amely, mint látom, annyira felvillanyozott? — Ezek után még csak annyit, hogy a román-magyar testvériesülés gondolata e látogatás folymán testet öltött valóság lett. H. R. Ne is lehessen tanfelügyelő Lugoson ! apró- és keretes hirdetések ! feladhatók a Szabad Szó részére I Berthelot utca 5. szám, I. emelet, I Telefonszám 54 1823 január 1. Százhuszonhárom évvel ezelőtt született a magyarság legnagyobb költője és a világirodalom egyik legjelentősebb alakot Petőfi Sándor. Tüneményes költői pályát futott be. A magyar költészet egén olyan ragyogó csillag még nem volt, sem előtte, sem utána, mint Petőfi, a nép gyermeke. Nem tudjuk, hogy költészetében mit csodáljunk jobban: kristálytiszta, leheletfinom líráját, elbájolóan művészi tájleírásait, fordulatos és népi igazságokat felfedő elbeszélő verseit, avagy forradalmi és szabadságharcos költeményeit? Minden verse egy-egy ritka gyöngyszeme a magyar költészetnek. Bármiről is énekelt, páratlanul művészit alkotott. És ami a legnagyobb erőssége, a nép előtt is érthetően verselt. Verseiből a nép hangja csendült ki — a nép felé. Mindig a nép gondolatvilágán belül maradt. Senki még úgy nem énekelte meg a magyar nép örömétbaját, mint éppen ő. Egy percig sem távolodott el a néptől. Sorsa egy volt a nép sorsával: hányt-vetett, küszködő, elnyomott és álmokkal teli. Erről a sorsról énekelt, ezt a sorsot akarta megváltoztatni. A nép érezte ezt és éppen ezért, legnépszerűbb, legszeretettebb költője Petőfi és az is marad, míg magyar ember verset olvas e földön. Petőfi nagysága és halhatatlansága talán nem vált volna teljessé, ha nem küzd és nem áldozza fel életét a nép szabadságáért. Minden vágya, törekvése odairányult, hogy szabadnak és függetlennek lássa a magyar népet, a földesurak és a német önkény elnyomásának kettős terhét szenvedő jobbágy-milliókat. Forradalmi verseiben szembeszállt a nép nyúzaival, a szabadság-eszmék ellenségeivel. Magatartása, kiállása a népi szabadságjogokért, végig következetes és meg nem alkuvó volt. A politikailag iskolázott és kora társadalmi kérdéseiben járatos költő éles szemmel látta a magyar nép ellenségeit. Tudatában volt annak, hogy a nép harcát miként kell megvívni az elnyomókkal szemben. A magyar szabadságharc leglángolóbb lelkű hőse tudta és vallotta, hogy a magyar nép szabadságát csak a többi „rabszolganép“ felszabadulásával lehet biztosítani. A magyar nép szabadsága mellett harsogó énekese volt a világszabadságnak is. Kitéphetetlenül élt lelkében az a meggyőződés, hogy a világ minden elnyomott népét megilleti a szabadság. „Petőfi a szabadságot az emberi élet nagy mozgató erejének, világot formáló, teremtő elvnek tartotta. Szabadsághite hit volt abban, hogy az ember a boldogságot nem ajándékba kapja, hanem ki kell verekednie önmagának. Az ő szabadsághite hit volt a népben és kételkedés volt abban, hogy a függetlenség kivívása, az egyenlőség és testvériség megvalósítása, a boldog és emberi élet, felülről fog a magyar nép ölébe pottyanni. Ez Petőfi „népiességének“ legbensőbb magva és ma is fölöttébb időszerű“ — írja róla Révai József. Igen, Petőfi szelleme, példaadása ma is időszerű. Miként ő látta, hogy Magyarországon 1898 után a lgfontosabb feladat a nemzeti egységbe való tömörülés a nemzeti függetlenség megvédelmezésére, úgy nekünk is látnunk kell, hogy a Vörös Hadsereg győzelmei nyomán ölünkbe hullott szabadságjogokat a reakció makacs és következetes támadásaival szemben csak úgy védelmezhetjük meg, ha nagy költőnk harci szellemében minden szabadságszerető és népe boldogulását kívánó demokrata magyart a nemzeti egység zászlaja alá tömörítünk. A fasizmus katonai megsemmisítése még nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van és a népellenes, a szabadságellenes körök ölhetett kezekkel ülnek. Nem! Sőt ellenkezőleg, minden eszközt megragadnak, a sovinizmus aljas eszközét is, hogy nemzeti egyenjogúsági mttói megfosszanak. Ez az egyenjogúság pedig minden itt élő mai gyár kincse, osztályra, vallásra és politikai pártállásra való tekintet nélkül. Elvesztése minden magyart egyaránt érintene. Egyetlen becsületes magyar ember sem engedheti meg magának ma a széthúzás, a félreállás fényűzését. Petőfi szelleme azt parancsolja, hogy szabadságjogaink biztosítása, népünk boldogulása érdekében valósítsuk meg a nemzeti egységet és vállvetve a románság és a szomszéd nemzetek népi erőivel, küzdjünk a boldogabb emberi életért. LAZAR JÓZSEF Petőfi Sándor verse Szilveszter éje 1847-ben Az esztendőnek a halála Oly ünnepélyes egy halált Ilyenkor minden jobb halandó Elzárkózik, magába száll. S nem hogy barátnak, hanem még az Ellenségnek is megbocsát, És ez valóban nagyszerű, szép. De én is igy tegyek-e hát? Csak a zsarnok s a szolgalélek, E kettő az én ellenem, S én zsarnokoknak s rabszolgáknak Bocsássák meg? ... nem, soha sem ! Az Isten itélőszékénél, Még ott sem mondok egyebet: „Hogysem ezeknek megbocsássak, Inkább elkárhozott legyek/“ Heti Fgyelőiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Irodalom — Művészet — Tudomány A MAGYAR FELSZABADULÁS KARÁCSONYI VÉRTANÚJA. Most van egy esztendeje, hogy karácsony estéjén vértanúhalált halt Bajcsy Zsilinszky Endre, a sopronkőhidai fogház udvarán, ő volt a magyar ellenállási mozgalom leghősibb alakja,' aki vére utolsó cseppjéig küzdött a külső el-,' nyomók és belső cinkosaik a Szálasi-labancok ellen. Nem rettent meg a kínzatásoktól, hű maradt eszméjéhez utolsó leheletéig, s végrendeletében azt hagyta örökül szeretett népének, hogy soha többet ne adja meg magát örök ellenségének, a németnek. Most majd síremléjket állítanak Zsilinszky Endrének a tarpai akácos temetőben, ahol Esze Tamás unokái nyugosznak. A márványtömbre pedig ezt a régi kuruc verset vésik majd : Tíz jó évig a halálban. Egy rossz karddal száz csatában, Soha- soha hites vágyban Soha- soha vetett ágyban. Kergettem a labanc hordát, Sirattam a szivem sorsit, Mégsem fordult felém orcád. Rosszcsillaga Magyarország. Magyarország hálás, könnyes orcája azonban, most már az ő nagy hőse felé fordul s a tarpai sirdomb mellett ezentúl ott áll örök diszőrséget* népe emlékezete. 'C CSAJKOVSZKIJ-MUZEUM Kim városában van az a ház, ahol Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző Anyegin és Piquedame című műveit megalkotta Amiki** az SS.-hordák Kimben három hétig garázdálkodtak, minden tönkre tettek, Csajkovszkij házát sem kímélték, noha tudták, hogy az törtérelmi emlék. A bútorokat szétvitték, a házat pedig garázsnak rendezték be. A felszabadítás után azonban a Szovjet Unió újból felépít?« mindent és ma már a nézők ezrei látogatják. A helyreállított Csajkovszkij múzeumot. * THOREZ KÖNYVE Az Orosz Könyv kiadásában rendkívül érdekes újdonság jelent meg magyar nyelven: Maurice Thorez „Franciaország a rethondesi kapituláció után“ című műve. A mindenbe beavatott, mindent meglátó kommunista vezérpolitikus 1940 június 22-től 1942 teléig közli megfigyeléseit ebben a könyvecskében, amely, azonban Franciaország minden megpróbáltatásainak és későbbi felemelkedésének éles keresztmetszetét adja. A tragédia megdöbbentő részleteivel ismerkedünk meg, hogy a repülőgépet felfedező Franciaországnak a munkaadók és politikusok szabotázsa következtében nem volak repülőgépek Évenként csak hét tankost gyártottak s a halálos veszedelem utolsó óráiban is szállították még a németeknek a bauxitot, az ellenük indítandó háború céljaira. Meglátjuk Laval és a többi gonoszok igazi ábrázatát, a francia-szovjet szerződés elgáncsolásának belső körülményeit. Majd a német lerohanás után kibontakozik előttünk a szétbontott Franciaország, a Hitlerrel üzérkedő s annak győzelmére spekuláló áruló franciák kamarillájával. De a francia nép lassan felemelkedik és, leszámol belső és külső ellenségeivel. Látjuk az egész országot behálózó hősi partizánharcot" Végül olvashatjuk azokat a látnoki megállapításokat, amelyek már előrevetítik Franciaország felszabadulását. Aki ezt a korszakot igazában meg akarja ismerni, annak el kell olvasnia Thorez könyvét. MAGYAR ÉNEKES AMERIKAI SIKERE Sándor György, magyar származású tenoréta, most mutatkooott be New Yorkban a Metropolitain Opera színpadán, óriási sikere volt és a sajtó egyhangú megállapítása szerint Sándor György hangjának szépsége a legnagyobb művészekre emlékeztet. 1 13oldog újévet kíván összes vevőinek \ KRA s I ! drogéria, ületszertár és festék- I lerakat. Mindenkinek rendelkezik esére áll 5 lerakatban. Ímiin9num»myw—wimwiaiwm—tamm« ■wmUHfMiTitni