Szabad Szó, 1950. október-december (7. évfolyam, 229-305. szám)
1950-10-01 / 229. szám
A BÉKE ZÁSZLÓVIVŐJE A Szovjetunióban megindult új, hatalmas építkezésekről szóló jelentéseket a világ minden részén úgy fogadták a békeszerető emberek százmillói, mint a Szocializmus Országa békepolitikájának újabb dicső győzelmét. A nagy sztálini természetátalakító tervek valóraváltása, a gigászi építkezések lelkesedést öntenk a békéért és haladásért küzdő embermilliókba Keleten és Nyugaton egyaránt. „Milyen lelkesedéssel és milyen kitörő örömmel olvassák országunk dolgozói az erről szóló közleményeket" írja az Otyecsesztven Front című bolgár Újság. — Ezekben a határozatokban megmutatkozik az új világ ereje a szocialista szovjet rendszer hatalma. Melyik kapitalista országban lehetséges valami ehhez fogható? A szovjet emberek nyugodt, szilárd akarata új erőt ad a békeszerető népeknek, az egész haladó emberiségnek. A sztálini erőre a Szovjetunió növekvő gazdasági hatalmára és alkotó képességére, a szovjet emberek acélos keménységére támaszkodnak manapság mindazok, akiknek drága a béke és a népek közötti barátság ügye.“ A Szovjet Álam fennállásának első napja óta következetesen a béke, a népek közötti barátság politikáját folytatja A Szovjetunió a béke legfőbb támasza és zászlóvivője. A szovjet emberek — a Szocializmus Országa legyőzhetetlenségének biztos tudatában — büszke öntudattal vesznek részt a sztálini tervek páratlanul álló hatalmas alkotásainak megvalósításában. „A stockholmi békefelhívás aláírásával — mondotta Kolbatov elvtárs a szárbátovi „Sarló és Kalapács“ üzem művezetője — dolgozóink elszánt akaratukat fejezték ki, hogy megvédik a békét és fokozzák a Szovjet Haza erejét. A sztálingrádi és kujbisevi vízierőművek építése újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjet Állam békepolitikát folytat s a Bolsevik Párt és a szovjet kormány mennyire gondoskodik a népről. A kujbisevi és a sztálingrádi erőművek a kommunizmus alkotásai lesznek. Mi, mindezekért még önfeláldozóbban dolgozunk nemcsak a magunk, hanem az egész világ boldogságáért és a békéért.“ Hasonló békés alkotómunkát fejtenek ki a népi demokratikus országok dolgozói is. A II. Békevilágkongreszszusra való előkészületek során szélesedik és erősödik a békefront tömegbázisa, ezt mutatják a béke híveinek lengyelországi, bulgáriai, finnországi kongresszusai. Kongresszusra ülnek össze a Csehszlovák Köztársaságban, a Magyar Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint Chilében és más országokban is. Tevékeny munka folyik Franciaországban, Olaszországban, a keleti országokban és Amerikában is a II. Békevilágkongresszusra való készülődés terén. A hős kínai nép e napokban ünnepli a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfordulóját. A kínai nép, amely nemrégen rázta le rabláncait, most országának teljes demokratikus átalakításán dolgozik s a Népköztársaság megteremtésének első évfordulóját az újjáépítés, a békés alkotó munka nagyszerű sikereivel köszönti, amelyek ugyanakkor nagyszerű győzelmei a békefrontnak is. Minden békét óhajtó nép azzal válaszol az amerikai-brit imperialista háborús uszitók kihívásaira, hogy még tömörebben sorakozik fel a béke zászlaja alá. A békeharcosok első soraiban a szovjet nép halad. A szovjet emberek megmutatták az egész világnak mélységes békeszeretetüket s mind újabb tettekkel, kimagasló munkagyőzelmekkel, a béke ellenségeinek kérlelhetetlen leleplezésével járulnak hozzá a béke megszilárdításáért folyó harc ügyéhez. A szovjet küldöttség minden szavát az ENSz közgyűlésén a Szocializmus Országának békés építő megvalósításai támasztják alá. A Szovjetunióban folyó alkotó munka és a szovjet küldöttség rendíthetetlen harca a békéért az ENSz közgyűlésén az egész világ egyszerű embereit harcra lelkesítik az új háború veszélye ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. A ROMÁN-MAGYAR BARÁTSÁGI HÉT ESEMÉNYEI Fogadás a bukaresti magyar követségen Bukarest. — Kalló Iván, a Magyar Népköztársaság bukaresti követe és meghatalmazott minisztere csütörtökön délután a Román-Magyar Barátsági Hét alkalmából teát adott. A fogadáson megjelentek: P. Constantinescu-Iasi, professzor akadémikus és Mihail Sadoveanu akadémikus, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának alelnökei; dr. Petru Groza, miniszterelnök; Teohari Georgescu és I. Chisinevschi elvtársak, a RNR kormányának miniszterelnek neyetesei ; Miron Constantinescu elvtárs az Állami Tervhivatal elnöke; I. Rangheţ, Sorin Toma, Gh. Stoica elvtársak, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége tagjai és sokan mások. Megjelentek továbbá a diplomáciai testület tagjai: S. I. Kavtaradze a Szovjetunió bukaresti nagykövete; Van Ju Pin, a Kínai Népköztársaság nagykövete; Boris Manolov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete; Jonny Löhr a Német Demokratikus Köztársaság meghatalmazott minisztere; Tadeusz Fridzinszky, a Lengyel Köztársaság ügyvivője; Vaszil Konomi, az Albán Népköztársaság meghatalmazott minisztere, M. Sever a Csehszlovák Köztársaság nagykövetsége részéről és mások. A fogadáson résztvettek a magyar küldöttség tagjai Kiss Árpád elvtárssal, a MNK könnyűipari miniszterével, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tagjával az élen. Díszelőadás a giulesti Vasutas Színházban A giulesti Vasutas Színház termében diszelődást rendeztek a Román— Magyar Barátsági Hét alkalmával itt időző magyar küldöttség tiszteletére. A műsoron román, magyar és szovjet népdalok és néptáncok szerepeltek, é■melyeket a szállítóipari és közlekedési szakszervezetek szövetségének énekkara és táncegyüttese és a gorji népi együttes adtak elő. Az ünnepség a szocializmus építésének útján járó román és magyar nép szolidaritásának nagyszerű megnyilvánulása volt. A díszelőadás résztvevői lelkesen tüntettek a Szovjetunió, mindkét nép felszabadítója és a békeharc zászlóvivője, Joszif Visszárionovics Sztálin mellett. A magyarországi sztahánovsták üzemlátogatásai A Román—Magyar Barátsági Hét alkalmából fővárosunkban tartózkodó magyarországi élmunkások, szerdán folytatták a fővárosi nagyüzemek meglátogatását. Gigler Márton, a budapesti ,.Garz“-gyár sztahánovista öntője az „Augusztus 23.-üzemben a gyári öntők és az erre az alkalomra idehívott fővárosi öntők előtt munkamódszerét ismertette amelynek segítségével sikerült kiküszöbölnie az öntési selejtet . Szőllősi Ibolya, a budapesti „Kistex"-gyár legjobb szövőnője a "November 7."-szövődében vitatta meg a szövőnőkkel a legfejlettebb munkamódszereket. Varga Barnabás élbányász a petróleum- bánya- és földgázipari szakszervezet aktivistáival találkozott és a szocialista versenyek szervezésének tapasztalatait cserélte ki. A magyarországi élmunkásokat mindenütt meleg fogadtatásban részesítették. Taxa plătită In numerar conf. Org. Dir. Gen. PTT Nr. 77.304/1948 Szaám/Szá A ROMÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG BÁNSÁGI NAPILAPJA VII. évfolyam 229. szám 6 oldal, ára 4 lej Vasárnap, 1950 október 1 A RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének törvényrendelete a néptanácsok képviselői megválasztásának időpontjára vonatkozólag Az 1950 szeptember 8-i 6. számú törvény 78. szakaszának értelmében, a néptanácsok képviselői megválasztásának napját 1950 december 3. napjára állapítják meg. Bukarest 1950 szeptember 29. C. I. PARHON MARIN FLOREA IONESCU a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke Tanácsának titkára A Központi Választási Bizottság tagjainak kinevezése A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa kinevezte a Központi Választási Bizottságot. Stelian Moraru az OSZT titkára, a bizottság elnöke. Alexandru Draghici, a RMP Központi Vezetőségének tagja, bizottsági tag. Paul Cornea, az Ifjúmunkás Szövetség titkára, bizottsági tag. Ilie Danci, a RMP Sztálin tartomány szerkezetének titkára, bizottsági tag. Farkas Sándor, a Magyar Népi Szövetség részéről, bizottsági tag. Iosif Catranci a resicai kombinát szakszervezetének titkára, bizottsági tag. Eremia Pardau, az Ekésfront suceavai tartomány bizottságának titkára, bizottsági tag. Constantin Balmus, a G. I. Parhon-egyetem rektora, bizottsági tag. Matei Paraschiva. a fővárosi Industria Bumbacului B. üzem élmunkásnője, bizottsági tag. Constantin Serban. a baicoi kőolajtelepek élmunkás szondamestere, bizottsági tag. Ilie Stoenescu a Legfelső Bíróság polgári szekciójának elnöke, a bizottság titkára. Megkezdődött a vetés az állami gazdaságokban Temnes tartomány állami gazdaságaiban megkezdődött az őszi vetés. Elsőknek a csenei és lieblingi állami gazdaságok fogtak ehhez a munkához, majd egyre több állami gazdaság jelentette a vetés kezdetét. A vetési munkálatok során az állami gazdaságok a szovjet módszert alkalmazzák, haránt-hosszant vetnek. Még az ösziárpa vetését is ezzel a módszerrel végzik. A kisberegszói állami gazdaság szeptember 28-ig 40, a gyarmatai 20, a mericföldi állami gazdaság pedig 15 százalékban végezte el az ösziárpa vetését. A lieblingi és csenei állami gazdaságok már napokkal ezelőtt elvégezték ezt a feladatot és sok állami gazdaság példájukat követve az ősziárpa vetésének befejezéséhez közelednek. A Négy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának rendelete a tudósoknak, technikusoknak, művészeknek adományozandó címekről A Hivatalos Közlöny tegnapi száma közli a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának a tudósoknak, telmikusoknak, művészeknek adományozandó címek létesítéséről szóló rendeletét. A rendelet kimondja a következő címek létesítését: — A Román Népköztársaság érdemes tudósa; — A Román Népköztársaság népének művésze; — A Román Népköztársaság érdemes művésze; — A Román Népköztársaság művészetének érdemes mestere; — A Román Népköztársaság érdemes tanára. — A Román Népköztársaság érdemes tanítója. Ezeket a címeket a minisztertanács javaslatára a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa adományozza. A Román Népköztársaság érdemes tudósa címét azok a tudósok kapják, akik a tudományos kutatás, vagy a technika területén nagy érdemeket szereztek, a szocializmus építésének szempontjából rendkívül fontos tudományos technikai felfedezést tettek, vagy munkamódszerúyítást kezdeményeztek, valamint azok, akik kiváló munkát fejtettek ki a technika gyakorlatának területén, vagy a tudomány népszerűsítésének terén. A Román Népköztársaság népének művésze címét azok az élenjáró művészemberek kaphatják meg, akiknek nagy szerepük van a színművészet, a zeneművészet, a filmművészet és a képzőművészetek fejlesztésében. A Román Népköztársaság érdemes művésze címet, azok kapják meg, akik a művészet bármelyik ágában, akár mint alkotóművészek, akár mint előadóművészek kiválót alkottak. A Román Népköztársaság művészetének érdemes mestere címet a művészet bármelyik ágában kifejtett jelentős alkotómunkásságért lehet megkapni. A Román Népköztársaság érdemes tanára címet, azok a tanárok kapják meg, akik már hosszú ideje dolgoznak a közoktatásban és mint közép vagy felsőiskolai s egyetemi tanárok kiváló munkáságot fejtettek ki. A Román Népköztársaság érdemes tanítója címet azok a tanítók kaphatják meg, akik már hosszú idő óta tanítómunkásságot fejtenek ki és nagy eredményeket mutatnak fel. Szekula Mihály áprilisra termel Azelőtt , amikor még nem volt állami tervünk, amelynek teljesítése és túlhaladja Népköztársaságunk megerősítését, felvirágzását jelenti - Szekula Mihálynak, a Teracota-gyár munkásainak is csak 12 hónapból állt az esztendő. De a terv indulásakor Szekula Mihály elhatározta, hogy hada kel az idővel, megröndíti a hónapokat, határidő előtt fogja befejezni az évi előirányzatát. Fokozott erővel dolgozott. Gyors kézzel, sebes mozdulatokkal formázta a cserépkátyákhoz va'ó fehőpárkány', alakitotta kente a nyers agyagot a csempék belsejében. Formázás atom aztán a csempét megtisztította, usa. ..leverte, ahogy ezt a műnkét a gyámban nevezik. Szekula Mihály mellet ugyanezt a munkát végezte munkatársa is. Egyforma gyorsan járt a kezük, egyforma erősek a műnkért a" társak a szocialista versenyben. .. • egymás melletti munka új gondolata érlelt Szekula Mihály fejében: — Meg kellene próbálni még jobban, összedolgozni... jóiban megszervezed a munkánkat! Mi lenne, ha egyikem csak formázna, másik meg csak tisz -tana! Bizonyos, hogy egy munkatázist végezve gyorsabban haladnénk. Rögtön kipróbálták. Aztán már nem is tértek vissza a régi munkamódszerre Sokkal könnyebben haladt a munka, öröm volt így dolgozni, öröm volt néha odapillantani a sokkal nagyobb halomban gyűlő kész darabokra. Aztán úgy szervezték meg a munkát, Hogii egyik hónapban Szekula Mihály formáz, társa pedig tisztit, a másik hónapban pedig beosztást cserélnek. Az új munkamódszerrel új fogadalom is született , „50 százalékkal túlhaladjuk a terv-előirányzatunkat!" Ha erre a fogadalomra gondol Szekula Mihály, akkor új, fokozott erőt érez magában. És ez süti, hajtja át a munkában, hogy többet, jobbat adjon. Tudja ő, a saját életén keresztül érezte meg, mit jelent a háború. Édesapja rónáci kis házát bomba rombolta széjjel... De most .Szekály Mihály arra gondol, hogy egy esetleges új háborúban már sokkal, sokkal több félteni és veszíteni valója van, mit egy kicsi ház. Több félteni valója van, hiszen kitágult távlatokat kapott az élete, nemcsak egy kis ház az övé, hanem övé a gyár is, övé az egész ország is, amellyel együtt fejlődik szebbé az élete, a felesége élte. Meg akarja védeni mindezt, és tudja, hogy harcoljon érte: a munkájával, a tervvel. . A munka jobb megszervezésével, a holtidő kiküszöbölésével Szekula Mihály egymásután hagyja maga mögött a hónapokat. Maga mögött hagyja saját munkavállalását is- nem hanem átlagosan 74 százalékkal haladja tl a terv-előirányzatot . Új dátumot irt a kalendáriumba: már a jövő évi, áprilisi tervén dolgozik. És boldog, hogy így járul hozzá a béke megerősítéséhez. A következő törekvése: felkészülni az ötéves tervre, mert akkor sem akar lemaradni telsítménye mögött... Szeruda Mihály