Szabad Szó, 1950. október-december (7. évfolyam, 229-305. szám)

1950-10-01 / 229. szám

A BÉKE ZÁSZLÓVIVŐJE A Szovjetunióban megindult új, ha­talmas építkezésekről szóló jelentése­ket a világ minden részén úgy fogad­ták a békeszerető emberek százmillói, mint a Szocializmus Országa békepo­litikájának újabb dicső győzelmét. A nagy sztálini természetátalakító ter­vek valóraváltása, a gigászi építkezé­sek lelkesedést öntenk a békéért és haladásért küzdő embermilliókba Keleten és Nyugaton egyaránt. „Milyen lelkesedéssel és milyen ki­törő örömmel olvassák országunk dolgozói az erről szóló közleménye­ket" írja az Otyecsesztven Front című bolgár Újság. — Ezekben a ha­tározatokban megmutatkozik az új vi­lág ereje a szocialista szovjet rend­szer hatalma. Melyik kapitalista or­szágban lehetséges valami ehhez fog­ható? A szovjet emberek nyugodt, szi­lárd akarata új erőt ad a békeszerető népeknek, az egész haladó emberi­ségnek. A sztálini erőre a Szovjet­unió növekvő gazdasági hatalmára és alkotó képességére, a szovjet embe­rek acélos keménységére támaszkod­nak manapság mindazok, akiknek drá­ga a béke és a népek közötti barát­ság ügye.“ A Szovjet Álam fennállásának első napja óta következetesen a béke, a népek közötti barátság politikáját folytatja A Szovjetunió a béke leg­főbb támasza és zászlóvivője. A szov­jet emberek — a Szocializmus Orszá­ga legyőzhetetlenségének biztos tu­datában — büszke öntudattal vesznek részt a sztálini tervek páratlanul álló hatalmas alkotásainak megvalósításá­ban. „A stockholmi békefe­lhívás aláírá­sával — mondotta Kolbatov elvtárs a szárbátovi „Sarló és Kalapács“ üzem művezetője — dolgozóink elszánt akaratukat fejezték ki, hogy megvé­dik a békét és fokozzák a Szovjet Haza erejét. A sztálingrádi és kujbi­­sevi vízierőművek építése újabb bizo­nyítéka annak, hogy a Szovjet Állam békepolitikát folytat s a Bolsevik Párt és a szovjet kormány mennyire gon­doskodik a népről. A kujbisevi és a sztálingrádi erőművek a kommuniz­mus alkotásai lesznek. Mi, mindeze­kért még önfeláldozóbban dolgozunk nemcsak a magunk, hanem az egész világ boldogságáért és a békéért.“ Hasonló békés alkotómunkát fejte­nek ki a népi demokratikus országok dolgozói is. A II. Békevilágkongresz­­szusra való előkészületek során széle­­sedik és erősödik a békefront tömeg­bázisa, ezt mutatják a béke híveinek lengyelországi­, bulgáriai, finnor­szági kongresszusai. Kongresszusra ülnek össze a Csehszlovák Köztársaságban, a Magyar Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint Chilében és más országokban is. Te­vékeny munka folyik Franciaország­ban, Olaszországban, a keleti orszá­gokban és Amerikában is a II. Béke­világkongresszusra való készülődés terén. A hős kínai nép e napokban ünnepli a Kínai Népköztársaság megteremté­sének első évfordulóját. A kínai nép, amely nemrégen rázta le rabláncait, most országának teljes demokratikus átalakításán dolgozik s a Népköz­­társaság megteremtésének első évfor­dulóját az újjáépítés, a békés alkotó munka nagyszerű sikereivel köszönti, amelyek ugyanakkor nagyszerű győ­zelmei a békefrontnak is. Minden békét óhajtó nép azzal vá­laszol az amerikai-brit imperialista háborús uszitók kihívásaira, hogy még tömörebben sorakozik fel a béke zászlaja alá. A békeharcosok első soraiban a szovjet nép halad. A szovjet emberek megmutatták az egész világnak mély­séges békeszeretetüket s mind újabb tettekkel, kimagasló munkagyőzel­­mekkel, a béke ellenségeinek kérlel­hetetlen leleplezésével járulnak hozzá a béke megszilárdításáért folyó harc ügyéhez. A szovjet küldöttség minden szavát az ENSz közgyűlésén a Szo­cializmus Országának békés építő megvalósításai támasztják alá. A Szovjetunióban folyó alkotó mun­ka és a szovjet küldöttség rendíthetet­len harca a békéért az ENSz köz­gyűlésén az egész világ egyszerű embereit harcra lelkesítik az új hábo­rú veszélye ellen, a békéért, a demo­kráciáért és a szocializmusért. A ROMÁN-MAGYAR BARÁTSÁGI HÉT ESEMÉNYEI Fogadás a bukaresti magyar követségen Bukarest. — Kalló Iván, a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti köve­te és meghatalmazott miniszter­e csü­törtökön délután a Román-Magyar Barátsági Hét alkalmából teát adott. A fogadáson megjelentek: P. Con­­stantinescu-Iasi, professzor akadé­mikus és Mihail Sadoveanu akadémi­kus, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Ta­nácsának alelnökei; dr. Petru Groza, miniszterelnök; Teohari Georgescu és I. Chisinevschi elvtársak, a RNR kor­mányának mi­ni­sz­te­re­l­nek ne­­y­e­­­tese­i ; Miron Constantinescu elvtárs az Ál­lami Tervhivatal elnöke; I. Rangheţ, Sorin Toma, Gh. Stoica elvtársak, a­­ Román Munkáspárt Központi Ve­zetősége tagjai és sokan mások. Megjelentek továbbá a diplomáciai testület tagjai: S. I. Kavtaradze a Szovjetunió bukaresti nagykövete; Van Ju Pin, a Kínai Népköztársaság nagykövete; Boris Manolov, a Bol­gár Népköztársaság nagykövete; Jon­­ny Löhr a Német Demokratikus Köz­társaság meghatalmazott minisztere; Tadeusz Fridzinszky, a Lengyel Köztársaság ügyvivője; Vaszil Ko­­nomi, az Albán Népköztársaság meg­hatalmazott minisztere, M. Sever a Csehszlovák Köztársaság nagykövet­sége részéről és mások. A foga­dáson résztvettek a magyar küldött­ség tagjai Kiss Árpád elvtárssal, a MNK könnyűipari miniszterével, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tagjával az élen. Díszelőadás a giulesti Vasutas Színházban A giulesti Vasutas Színház termé­ben diszelődást rendeztek a Román— Magyar Barátsági Hét alkalmával­­ itt időző magyar küldöttség tiszteletére. A műsoron román, magyar és szov­jet népdalok és néptáncok szerepeltek, é■melyeket a szállítóipari és közleke­dési szakszervezetek szövetségének énekkara és táncegyüttese és a gorji népi együttes adtak elő. Az ünnepség a szocializmus építésé­nek útján járó román és magyar nép szolidaritásának nagyszerű megnyil­vánulása volt. A díszelőadás résztve­vői lelkesen tüntettek a Szovjetunió, mindkét nép felszabadítója és a béke­­harc zászlóvivője, Joszif Visszáriono­­vics Sztálin mellett. A magyarországi sztahánov­sták üzemlátogatásai A Román—Magyar Barátsági Hét alkalmából fővárosunkban tartózkodó magyarországi élmunkások, szerdán folytatták a fővárosi nagyüzemek meglátogatását. Gigler Márton, a budapesti ,.Garz“-gyár sztah­ánovista öntője az „Augusztus 23.-üzemben a gyári öntők és az erre az alkalomra idehívott fővárosi öntők előtt munka­­módszerét ismertette amelynek segít­ségével sikerült kiküszöbölnie az ön­tési selejtet . Szőllősi Ibolya, a budapesti „Kis­­tex"-gyár legjobb szövőnője a "­No­vember 7."-szövődében vitatta meg a szövőnőkkel a legfejlettebb munka­­módszereket. Varga Barnabás élbányász a petró­leum- bánya- és földgázipari szak­­szervezet aktivistáival találkozott és a szocialista versenyek szervezésének tapasztalatait cserélte ki. A magyarországi élmunkásokat mindenütt meleg fogadtatásban része­sítették. Taxa plătită In numerar conf. Org. Dir. Gen. PTT Nr. 77.304/1948 Szaám/Szá A ROMÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG BÁNSÁGI NAPILAPJA VII. évfolyam 229. szám 6 oldal, ára 4 lej Vasárnap, 1950 október 1 A RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének törvé­nyre­ndelete a néptanácsok képviselői megválasztásának időpontjára vonatkozólag Az 1950 szeptember 8-i 6. számú törvény 78. szakaszának értelmében, a néptanácsok képviselői megválasz­tásának napját 1950 december 3. napjára állapítják meg. Bukarest 1950 szeptember 29. C. I. PARHON MARIN FLOREA IONESCU a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke Tanácsának titkára A Központi Választási Bizottság tagjainak kinevezése A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa kinevezte a Központi Választási Bizottságot. Stelian Moraru az OSZT titkára, a bizottság elnöke. Alexandru Draghici, a RMP Központi Vezetőségének tagja, bizottsági tag. Paul Cornea, az Ifjúmunkás Szövetség titkára, bizottsági tag. Ilie Danci, a RMP Sztálin­ tartomány­ szerkezetének titkára, bizottsági tag. Farkas Sándor, a Magyar Népi Szövetség részéről, bizottsági tag. Iosif Catran­ci a resicai kombinát szakszervezetének titkára, bizottsági tag. Eremia Pardau, az Ekésfront suceavai tartomány bizottságának titkára, bizottsági tag. Constantin Balmus, a G. I. Parhon-egyetem rektora, bizottsági tag. Matei Paraschiva. a fővárosi Industria Bumbacului B. üzem élmunkásnője, bizottsági tag. Constantin Serban. a baicoi kő­ola­jtelepek élmunkás szondamestere, bizottsági tag. Ilie Stoenescu a Legfelső Bíróság polgári szekciójának elnöke, a bizottság titkára. Megkezdődött a vetés az állami gazdaságokban Temnes tartomány állami gazdasá­gaiban megkezdődött az őszi vetés. Elsőknek a csenei és lieblingi állami gazdaságok fogtak ehhez a munkához, majd egyre több állami gazdaság je­lentette a vetés kezdetét. A vetési mun­kálatok során az állami gazdaságok a szovjet módszert alkalmazzák, ha­­ránt-h­osszant vetnek. Még az ösziárpa vetését is ezzel a módszerrel végzik. A kisberegszói állami gazdaság szep­tember 28-ig 40, a gyarmatai 20, a mericföldi állami gazdaság pedig 15 százalékban végezte el az ösziárpa vetését. A lieblingi és csenei állami gazdaságok már napokkal ezelőtt el­végezték ezt a feladatot és sok állami gazdaság példájukat követve az őszi­­árpa vetésének befejezéséhez közeled­nek. A Négy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának rendelete a tudósoknak, technikusoknak, művészeknek adományozandó címekről A Hivatalos Közlöny tegnapi száma közli a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának a tudósoknak, telmiku­­soknak, művészeknek adományozandó címek létesítésé­ről szóló rendeletét. A rendelet kimondja a következő címek létesítését: — A Román Népköztársaság érdemes tudósa; — A Román Népköztársaság népének művésze; — A Román Népköztársaság érdemes művésze; — A Román Népköztársaság művészetének érdemes mestere; — A Román Népköztársaság érdemes tanára. — A Román Népköztársaság érdemes tanítója. Ezeket a címeket a minisztertanács javaslatára a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa adományozza. A Román Népköztársaság érdemes tudósa címét azok a tudósok kapják, akik a tudományos kutatás, vagy a technika területén nagy érdemeket szereztek, a szocia­lizmus építésének szempontjából rendkívül fontos tudo­mányos technikai felfedezést tettek, vagy munkamódszer­­úyítást kezdeményeztek, valamint azok, akik kiváló munkát fejtettek ki a technika gyakorlatának területén, vagy a tudomány népszerűsítésének terén. A Román Népköztársaság népének művésze címét azok az élenjáró művészemberek kaphatják meg, akik­nek nagy szerepük van a színművészet, a zeneművészet, a filmművészet és a képzőművészetek fejlesztésében. A Román Népköztársaság érdemes művésze címet, azok kapják meg, akik a művészet bármelyik ágában, akár mint alkotóművészek, akár mint előadóművészek ki­válót alkottak. A Román Népköztársaság művészetének érdemes mestere címet a művészet bármelyik ágában kifejtett jelentős alkotómunkásságért lehet megkapni. A Román Népköztársaság érdemes tanára cím­et, azok a tanárok kapják meg, akik már hosszú ideje dol­goznak a közoktatásban és mint közép vagy felsőiskolai s egyetemi tanárok kiváló munkáságot fej­tettek ki. A Román Népköztársaság érdemes tanítója címet azok a tanítók kaphatják meg, akik már hosszú idő óta tanító­­­munkásságot fejtenek ki és nagy eredményeket mutatnak fel. Szekula Mihály áprilisra termel Azelőtt , amikor még nem volt állami tervünk, amelynek teljesítése és túlhaladja Népköztársaságunk meg­erősítését, felvirágzását jelenti - Sze­kula Mihálynak, a Teracota-gyár mun­kásainak is csak 12 hónapból állt az esztendő. De a terv indulásakor Sze­kula Mihály elhatározta, hogy hada kel az idővel, m­egrön­díti a hónapokat, határidő előtt fogja befejezni az évi előirányzatát. Fokozott erővel dolgozott. Gyors kézzel, sebes mozdulatokkal formázta a cserépkátyákhoz va'ó fehőpárkány', alakitotta kente a nyers agyagot a csempék belsejében. Formázás atom aztán a csempét megtisztította, usa. ..leverte­­, ahogy ezt a műnkét a gyám­ban nevezik. Szekula Mihály melle­t ugyanezt a munkát végezte munka­tár­sa is. Egyforma gyorsan járt a kezük, egyforma erősek a műnkért a" társak a szocialista­ versenyben. .. • egymás melletti munka új gondolata érlelt Szekula Mihály fejében: — Meg kellene próbá­lni még jobba­n, összedolgozni... jóiban megszervezed a munkánkat! Mi lenne, ha egyikem­ csak formázna, másik meg csak tisz­ -­tana! Bizonyos, hogy egy munkat­á­zist végezve gyorsabban haladnénk. Rögtön kipróbálták. Aztán már nem is tértek vissza a régi munkamódszer­re Sokkal könnyebben haladt a mun­ka, öröm volt így dolgozni, öröm volt néha odapillantani a sokkal na­gyobb halomban gyűlő kész darabokra. Aztán úgy szervezték meg a munkát, Hogii egyik hónapban Szekula Mihály formáz, társa pedig tisztit, a másik hónapban pedig beosztást cserélnek. Az új munkamódszerrel új fogada­lom is született­ , „50 százalékkal túl­haladjuk a terv-előirányzatunkat!" Ha erre a fogadalomra gondol Sze­kula Mihály, akkor új, fokozott erőt érez magában. És ez süti, hajtja át a munkában, hogy többet, jobbat ad­jon. Tudja ő, a saját életén keresztül érezte meg, mit jelent a háború. Édesapja rónáci kis házát bomba rombolta széjjel... De most .Szekály Mihály arra gondol, hogy egy esetle­ges új háborúban már sokkal, sokkal több félteni és veszíteni valója van, m­it egy kicsi ház. Több­ félteni valója van, hiszen kitágult távlatokat ka­pott az élete, nemcsak egy kis ház az övé, hanem övé a gyár is, övé az egész ország is, amellyel együtt fejlődik szebbé az élete, a felesége él­­­te. Meg akarja védeni mindezt, és tud­ja, hogy harcoljon érte: a munkájával, a tervvel. . A munka jobb megszervezésével, a holtidő kiküszöbölésével Szekula Mi­hály egymásután hagyja maga mögött a hónapokat. Maga mögött hagyja saját munkavállalását is- nem ha­nem átlagosan 74 százalékkal haladja t­l a terv-e­lőirá­nyzato­t . Új dátumot irt a kalendáriumba: már a jövő évi, áprilisi tervén dolgozik. És boldog, hogy így járul hozzá a béke megerősítéséhez. A következő törek­vése: felkészülni az ötéves tervre, mert akkor sem akar lemaradni tel­­­sít­ménye mögött... Szeruda Mihály

Next