Szabad Szó, 1950. október-december (7. évfolyam, 229-305. szám)
1950-10-01 / 229. szám
2 SZABAD SZÓ Aínai nép a Kommunista Párt vezetése alatt megdöntötte a Kuomintang-rendszert, saját kezébe vette sorsának irányítását, kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot és nagy lendülettel hozzáfogott új életformájának berendezéséhez. Ennek alapelveit a Kínai Nép Politikai Tanácskozó Testülete tavaly szeptemberben fektette le. A Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségének III. plenáris ülése és a Kínai Nép Politikai Tanácskozó Testületének II. ülésszaka ez év júniusában számba vette az új, demokratikus Kína építési munkájának eddigi eredményeit s kijelölte a Kínai Népköztársaság nemzetgazdasága és kultúrája fejlesztésére irányuló feladatokat. * * *• Kínában szilárd alapokra helyezték a néphatalmat. Ezt a munkásosztály, a parasztság, a kispolgárság s más hazafias és demokratikus szervezetek népi frontja gyakorolja a munkásság és a parasztság szövetsége alapján, a munkásosztály vezetése alatt. A kínai néphatalomnak, fejlődése mai fokán imperialista- és feudalizmusellenes jellege van. Új, demokratikus, hatalmas és egységes Kína megteremtéséért harcol az imperializmus és feudalizmus ellen. Az országnak központi népkormánya és különböző helyhatósági szervei vannak. A néphatalom helyi szerveit a nép által, az általános választójog alapján alkotott néptanácsok képezik. A régebben felszabadított északi és észak-keleti vidéken ez a választás le is folyt, az újabban felszabadult területeken pedig katonai-közigazgatási hatóságokat neveztek ki a forradalmi vívmányok megszilárdítására, s kéőbb választott szervekkel helyettesítik őket. A Kínai Népköztársaság állampolgárainak megadták a legszélesebb körű demokratikus jogokat: a gondolat, a szó, a sajtó, a gyülekezés, a szervezkedés, az írás, a közeledés, a vallás, a felvonulás és a tüntetés szabadságát. A nők a férfiakkal egyenlő jogokat kaptak minden téren. Kimondották az összes nemzetiségek jogegyenlőségét. Valamennyi együttlakó nemzetiség szabadon fejlesztheti nyelvét és írását. Csupán a reakciós elemeknek, a feudális földesuraknak és a nagytőke képviselőinek nincsenek jogaik. Új államgépezetet hívnak életre a nép érdekeinek szolgálatára. Ennek egyik legfontosabb része a haderő — a felszabadító néphadsereg — és a közbiztonsági alakulatok, amelyeknek az a hivatása, hogy megvédjék az ország függetlenségét, területi épségét és szuverenitását s a nép törvényes jogait és érdekeit. Felállították a legtöbb népbíróságot és új, népi alapokra helyezik az igazságszolgáltatást. A Kínai Népköztársaság a népi demokrácia ellen irányuló mindennemű ellenforradalmi megmozdulást elfojt. A Kuomintang utolsó maradványai és az új rendszer más ellenségei ugyanis még mindig próbálnak zavart kelteni az ország politikai és gazdasági életében és igyekeznek megrendíteni a néphatalom alapjait. A Kuomintang reakciós hívei — az amerikai imperialisták parancsára — rablóháborút szerveznek az ország különböző részeiben. De a néphatalom végrehajtó szervei megtörik ezek ellenállását és megteremtik a népbékés, alkotó munkájának lehetőségeit a köztársaság egész területén. A népkormány és a Kínai Kommunista Párt az új államgépezet megalkotásakor elsősorban munkásokat és parasztokat juttatott be a hivatalokba. A Komunista Párt arra törekszik, hogy a Kínai Népköztársaság feladatainak teljesítésére egy táborba tömörítse az összes demokratikus, haladó erőket. A néphatalom szervei a lakosság széles rétegeinek támogatásával sikeresen építik az új, demokratikus Kínát. A Kínai Népköztársaság teljesen lezüllött, rendkívül visszamaradott gazdasági rendszert örökölt a reakciós Kuomintangtól. Kima — noha lakossága az egész emberiség közel egynegyed részét teszi ki és rengeteg természeti kincse van — egészen jelentéktelen helyet foglal el a világ ipari termelésében. Az imperialisták Kínában is minden lehető eszközzel gátolták az ipari fejlődést, hogy állandóan függő viszonyban tartsák az országot és uralják óriási piacát. A feudális és félfeudális földbirtokrendszer volt a termelőerők fejlődése, a földreform problémáját, a feudális birtokrendszer megszüntetésére és a parasztgazdaságok meghonosítására. De Kína óriási ország és így adottságai nem mindenütt teljesen egyformák. A forradalom nem egyszerre diadalmaskodott a különböző vidékeken. Így a földreformot sem lehetett egy csapásra végrehajtani, de a régebben felszabadított vidékeken már a nemzeti szabadságharc idején életbe léptették Ez év elejéig megvalósították Mandzsúriában, Észak-Kía egy részében és Henan vidékén, tehát eddig összesen mintegy 145 millió főt kitevő lakosságra terjedt ki. A mezőgazdasági munkások több mint 37 millió hektár földet kaptak A Kínai Kommunista Párt az eddigi tapasztalatok alapján elkészítette a végleges földreform-törvényt és a Kínai Nép Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi ülésszaka elé terjesznek legfőbb akadálya. A kínai falvakban a felszabadulásig teljes hűbéri rendszer uralkodott. A lakosság alig tíz százalékát kitevő földbirtokosoké és zsirosparasztoké volt a földterület 70— 80 százaléka, s így a népesség 90 százalékát képező mezőgazdasági munkásoknak, szegény- és középparasztoknak csak a fennmaradt 20—30 százalék jutott. A parasztok legnagyobb része kénytelen volt földet bérelni s a termés 70—90 százalékát árenda fejében a földesuraknak és zsirosparasztoknak adni. AZ ÚJ DEMOKRATIKUS KÍNA FELÉPÍTÉSE Irta: A. KUZNYECOV A Kínai Kommunista Párt vetette fel elsőnek tette. A népkormány junius 28-án szentesítette. Az új törvény szerint a földesurak földjét, igavonóállatait, mezőgazdasági berendezését, gabonafeleslegét és gazdasági épületeit elkobozzák s szétosztják a nincstelen és törpebirtokos parasztok között. A földreform megszilárdítja a szegényparasztok és a mezőgazdasági munkások szövetségét a középparasztokkal s az ő támogatásukkal semlegesíti a zsirosparasztokat. A földreformot fokozatosan valósítják meg, minden egyes vidék sajátos adottságai szerint. A tél folyamán és a jövő év tavaszán 100 millió lakosságú területen, 1951 —1952 telén pedig további 170—180 millió lakost számláló vidéken hajtják végre. Előzőleg óriási politikai és szervező munka folyik mindenütt, a parasztok politikai öntudatának emelésére. Az egész országban parasztszövetségek, ifjúsági — és női szervezetek alakulnak. Jiao Ce Tang A földreform megvalósítása elsöpri a földesúri osztályt — a kínai reakció legfőbb támaszát — fokozza a dolgozó parasztok tevékenységét, még jobban egybeforrasztja őket a munkásosztállyal. A kínai néphatalom nagyarányú ármentesítő és aszály elleni munkálatokat indított. A Liache-folyam mentén 500 kilométer hosszú gátat építettek. Az ország északi részében a Huanhe felső folyásánál pedig hatalmas öntözőcsatorna-hálózaton dolgoznak. A felszabadító néphadsereg egységei tevékenyen részt vesznek a mezőgazdaság talpraállításában és fejlesztésében. Az utóbbi 18 hónapban hárommillió mű földet műveltek meg. (1 mu — 1/10 hektár.) Sikerült teljesen elvégezni az idei tavaszi vetést — amint Mao Ce Tung, a Párt Központi Vezetőségének plenáris ülésén bejelentette — az idei termés jobb, mint a tavalyi volt. A Kuomintang uralma alatt Kína kereskedelme és ipara sokat hanyatlott. Az ipari termelés és az áruforgalom állandóan csökkent, a szállítás szétzüllött, az infláció óriási arányokat öltött s igy az ország pénzügyi helyzete teljesen megingott. Ezzel párhuzamosan az amerikai imperializmus befurakodott a gazdasági élet minden ágába, mivel Csang Kai Sek korrupt nyújtotta neki Kína kizsákmányolására. A Kommunista Párt és a népkormány az ország felszabadítása után haladéktalanul napirendre tűzte az ipar, a szálltmányozás, a kereskedelem és a pénzügyek minél sürgősebb talpraállítását és az egész gazdasági berendezkedés újjászervezését, hogy át lehessen térni a félgyarmati és félfeudális gazdálkodásról a független és demokratikus gazdasági rendszerre. A Kínai Nép Politikai Tanácskozó Testülete „általános programmjának“ egyik sarkalatos tétele az, hogy Kínát mezőgazdasági országból fokozatosan ipari állammá alakítsa A nemzetgazdaság állami szektorára jelentős feladat hárul a gazdasági élet fejlesztésében. Tudvalévően államosították a japán imperialisták, a Kuomintang vezetőklikkje és a kínai nagyburzsoázia birtokában lévő iparvállalatokat, bankokat, vasutakat, stb.-t. Hasonlóképpen átmentek az állam tulajdonába az altalaj és a vizek kincsei, valamint az erdők is. Az idén már az állam kezében volt a szénbányák 50 százaléka, a bankokat és a vasutakat p pedig teljesen államosították. A Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségének III. plenáris ülése és a Kínai Nép Politikai Tanácskozó Testületének 11. ülésszaka kiértékelte az ország gazdasági és ipari átszervezésének első eredményét. A mérhetetlen inflációt, a pénz és az árak rögzítésével megszüntették. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai lassanként egyensúlyba kerülnek. Az ország gazdasági helyzetének javítására kibocsátották az úgynevezett „népi győzelmi kölcsönt“. Sikeresen folyik az ipar talpraállítása. Mandzsúriában — Kína legfőbb ipari vidékén — a vállalatok 90 százalékát újra üzembehelyezték s az államosított gyárak az év első negyedében nemcsak teljesítették, hanem 9,2 százalékkal túl is szárnyalták a tervelőírást. Az idén ennek az országrésznek egész ipari termelése — az előirányzat szerint — 93 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly volt. A széntermelésnek 20—30, a villamosáraménak pedig 43 százalékkal kell túlhaladnia a tavalyit. Kína vasútvonalainak 80 százalékát már bekapcsolták a forgalomba. A népkormány az eddigi sikerek alapján intézkedéseket foganatosított a dolgozók színvonalának emelésére. Az iparvállatoknál és a hivatalokban bevezették a 8—10 órai munkaidőt, a kollektívszerződés-rendszert és a társadalombiztosítást, emelik a fizetéseket, védik a nők és serdülő ifjak munkáját. Megkezdődött a közegészségügyi hálózat kiépítése is. .Sokezer kórházat, orvosi rendelőt, szanatóriumot és üdülőtelepet építettek a dolgozók részére. A Szovjetuniótól kapott pénzügyi, gazdasági és technikai segítség jelentős szerepet játszik Kína gazdasági fejlődésében „Az új kínai-szovjet egyezmény — mondotta Mao Ce Tung — megszilárdította országaink baráti viszonyát Hozzásegít egyrészt újjáépítési munkánk szabad kifejlesztéséhez és meggyorsításához, másrészt serkentően hat az egész világ népeire, a békéért, a demokráciáért és a háború és az elnyomás ellen vivott harcban." A Szovjetunió rengeteg anyagot szállít Kínának s jelentős kölcsönt nyújtott neki ezek megfizetésére. A Kínai Népköztársaság felhasználja gazdasági életének újjáépítésében a Szovjetunió gazdag tapasztalatait is. A kínai munkásosztály átveszi a Szovjetunió dolgozóitól a haladott munkamódszereket. A szocialista versenyek mind nagyobb arányokat öltenek országszerte. Tavaly decemberben Északu- Kitia üzemeiben és bányáiban több mint 50 ezer munkás ért el csúcseredményeket. De mindez csak kezdeti szakasza a nemzetgazdaság fejlesztésének. Amint Mao Ce Tung mondotta „...a pénzügyi és gazdasági helyzet megszilárdításának három előfeltétele van: 1. A földreform kiteljesítése; 2. az ipari és kereskedelmi problémák helyes megoldása; 3. a lehető legmesszebbmenő takarékosság és az államgépezet költségeinek csökkentése". A kínai néphatalom minden eszközzel érvényesíti befolyását a gazdasági életben, hogy megteremtse az igazi nemzetgazdaság szilárd alapjait. A legfőbb közigazgatási tanács kebelében működő gazdasági bizottság most dolgozik a nemzetgazdaság talpraállítására és fejlesztésére irányuló első ötéves terven (1951—1955) és ezzel párhuzamosan elkészült az 1951. év Mao Ce Tung elvtárs beszéde az élmunkások pekingi értekezletén Szeptember 25-én Petüingben ünnepélyes keretek között együttes ülésen megnyitották az élmunkások és a népfelszabadító hadsereg heidnek országos értekezletet az ntehezizen a magas terméseredményeket elért parasztok népes csoportja is részt vesz. Az értekezlet résztvevői melegen üdvözölték Mao Ce Tung elvtársat, a kínai központi népi kormányInakét és Csu Te elvtársat a központi nép kormány elnökhelyettesét, a népi felszabadító hadsereg főparancsnokát, akiknek az értekezlet küldöttei számos ajándékot nyújtottak át. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Mao Ce Tang elvtárs mondott beszédet. Melegen üdvözölte az értekezlet résztvevőt, majd a többi között ebeket mondotta: — Önök Kína legjobbjai akik győzelemre ösztönzik a népi ipar minden ágában folyó termelési mozgalmat. Önök a népi kormány megbízható támaszai, összekötő láncszem a népi kormány és a széles tömegek között. .A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívja a Párt minden tagját és az egész kínai népet, tanuljanak Önököt is, egyúttal Önökets felhívja, hogy tanuljanak tovább a néptől. — Kína előtt — mondotta befejezésül Mao Ce Tung elvtárs — két nagy feladat áll: hatalmas hadsereget szervezni a határok védelmére és erőgazdaságot kell létrehozni. Ennek a két feladatnak a teljesítése az Önök szoros összefogásától, a népfelszabadító hadsereg parancsnoki karának és közkatonáinak, a munkások, parasztok és az egész kínai lakosság összefogásitól függ. tervét is. Mltidéz azt bizonyítja, hogy az új Kúrában komoly alapokon nyugszik a gazdaság tervszerűsítése. * • * Rohamosan fejlődik a kulturális élet is. Ennek alapelveit szintén a Kínai Nép Politika Tanácskozó Testülete „általános tejében“ fektették le. A felszabadulás óta Északnyugat-iamnálban 60 százalékkal növekedett az iskolák száma. A tanulók társadalmi osztályösszetétele is változott. Ezen a vidéken tavaly a munkások mezőgazdasági cselédek, kis- és középparasztok s a városi szegény lakosság gyermekei a tanulók számának 81,3 százalékát tették ki, ami egyedüláll Kína történetében. Megkezdődött az írástudatlanság elleni harc a felnőtt lakosság körében is. A télen tízmillió paraszt tanult irniolvasni. Ma már 2000 olyan iskola működik az országban, amelyekben a munkások úgy tanulhatnak, hogy ne szakítsák meg mindennapi munkájukat. Eddig 750 ezren hallgatták ezek előadásait. Az egész közoktatást úgy szervezték át, hogy szoros kapcsolatban legyen a nép harcával A tanárok részére külön politikai tanfolyamokat rendeztek. A Kommunista Párt azon igyekszik, hogy a népi demokrácia táborába terelje a régi értelmiségieket és szakembereket is. A kínai nép műveit rétegeiben élénk érdeklődés nyilvánul meg a szovjet kultúra és az orosz nyelv elsajátítása iránt. Tavaly felállították a Kínai Tudományos Akadémiát s ma már 14 tudományos intézete van. Ezeken kívül számos más tudományos intézet működik az országban. A népegyetemen képezik ki az ország újjáépítéséhez szükséges kádereket. A főiskolák tágra nyitották kapuikat a munkások és parasztok előtt. A népköztársaság egész területén 624 újság jelenik meg, közülük 165 napilap. A hadseregnek külön 216 lapja van Rohamosan fejlődik Kína új, népi irodalma és művészete is. Mindkettő teljes egészében a nép érdekeit szolgálja és nagyban hozzájárul a tömegek politikai öntudatának és munkalendületének emeléséhez. Tavaly júliusban volt Pekingben az írók és művészek képviselőinek első értekezlete, több mint 600 kiküldött részvételével. Megalapították az Írók és művészek közös szervezetét azzal a célkitűzéssel, hogy tagjai minden képességükkel járuljanak hozzá az új népi kultúra kifejlesztéséhez. Élénk fejlődésnek indult az utóbbi időben a műkedvelő színjátszás is. Az egész országban nagyszámú munkásszínjátszó-csoport alakult. Nagy népszerűségnek örvend a mozi is. A kínai nép a szovjet népjjel és a világ minden szabadságszerető népévé szoros barátságban él, dolgozik és építi új életét. A Szovjetunió barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött a Kínai Népköztársasággal. Ez, Kína jogegyenlőségének, állami függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának elvi alapjain nyugszik. Megszilárdította a Kinai Népköztársaság nemzetközi helyzetűt és nagyban hozzájárul a világbéke ügyének megerősítéséhez. Az amerikai és angol imperialisták ellenséges, támadószándékú politikát folytatnak a népi demokratikus Kínával szemben, alá akarják aknázni demokratikus rendszerét és újból gyarmati sorba szeretnék süllyeszteni. Az Egyesült Államok kormánya — az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedelmes többségére támaszkodva — nem engedi be Kína képviselőjét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A koreai fegyveres támadás után az amerikai repülőgépek — Truman parancsára — számos kínai várost is bombáztak. Az imperialistáknak oly irányú próbálkozásait, hogy visszafordítsák a történelem kerekét és újból gyarmati igába lógják a népet, kudarcra vannak ítélve. A nagy kínai nép, miután kivívta szabadságát és függetlenségét, biztosan halad a jobb jövő útján. Vezetője a diadalmas Kinai Kommunista Párt amely ádáz harcokban edződött és erősödött meg s óriási tekintélyre tett szert hazája széles népi tömegei előtt. A Kinai Kommunista Párt munkájában és harcában Marx, Engels, Lenin, Sztálin nagyszerű tanaira és a Bolsevik Párt ragyogó tapasztalataira támaszkodva diadalra vezeti népét új, demokratikus Kína felépítéséért vívott harcban-