Szabad Szó, 1950. október-december (7. évfolyam, 229-305. szám)

1950-10-01 / 229. szám

2 SZABAD SZÓ Aínai nép a Kommunista Párt vezetése alatt megdöntötte a Kuomintang-rendszert, saját kezébe vette sorsának irányítását, kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot és nagy len­­dülettel hozzáfogott új életformájának berendezéséhez. Ennek alapelveit a Kínai Nép Politikai Tanácskozó Tes­tülete tavaly szeptemberben fektette le. A Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségének III. plenáris ülése és a Kínai Nép Politikai Tanácskozó Tes­tületének II. ülésszaka ez év júniusában számba vette az új, demokratikus Kína építési munkájának eddigi eredményeit s kijelölte a Kínai Népköztársaság nemzetgazdasága és kultúrája fejlesz­tésére irányuló feladatokat. * * *• Kínában szilárd alapokra helyezték a néphatalmat. Ezt a munkásosztály, a parasztság, a kispolgárság s más hazafias és demokratikus szervezetek népi frontja gyakorolja a munkásság és a parasztság szövetsége alapján, a munkásosztály vezetése alatt. A kínai néphatalomnak, fejlődése mai fokán imperialista- és feudalizmusellenes jel­lege van. Új, demokratikus, hatalmas és egységes Kína megteremtéséért har­col az imperializmus és feudalizmus ellen. Az országnak központi népkormánya és különböző helyhatósági szervei van­nak. A néphatalom helyi szerveit a nép által, az általános választójog alapján alkotott néptanácsok képezik. A régebben felszabadított északi és észak-keleti vidéken ez a választás le is folyt, az újabban felszabadult terü­leteken pedig katonai-közigazgatási hatóságokat neveztek ki a forradalmi vívmányok megszilárdítására, s ké­­őbb választott szervekkel helyettesítik őket. A Kínai Népköztársaság állampolgá­rainak megadták a legszélesebb körű demokratikus jogokat: a gondolat, a szó, a sajtó, a gyülekezés, a szervezke­dés, az írás, a közeledés, a vallás, a felvonulás és a tüntetés szabadságát. A nők a férfiakkal egyenlő jogokat kaptak minden téren. Kimondották az összes nemzetiségek jogegyenlőségét. Valamennyi együttlakó nemzetiség szabadon fejlesztheti nyelvét és írását. Csupán a reakciós elemeknek, a feudá­lis földesuraknak és a nagytőke kép­viselőinek nincsenek jogaik. Új államgépezetet hívnak életre a nép érdekeinek szolgálatára. Ennek egyik legfontosabb része a haderő — a felszabadító néphadsereg — és a közbiztonsági alakulatok, amelyeknek az a hivatása, hogy megvédjék az or­szág függetlenségét, területi épségét és szuverenitását s a nép törvényes jo­gait és érdekeit. Felállították a leg­több népbíróságot és új, népi alapokra helyezik az igazságszolgáltatást. A Kínai Népköztársaság a népi de­mokrácia ellen irányuló mindennemű ellenforradalmi megmozdulást elfojt. A Kuomintang utolsó maradványai és az új rendszer más ellenségei ugyanis még mindig próbálnak zavart kelteni az ország politikai és gazdasági életé­ben és igyekeznek megrendíteni a nép­­hatalom alapjait. A Kuomintang reak­ciós hívei — az amerikai imperialisták parancsára — rablóháborút szerveznek az ország különböző részeiben. De a néphatalom végrehajtó szervei megtö­rik ezek ellenállását és megteremtik a nép­­békés, alkotó munkájának lehető­ségeit a köztársaság egész területén. A népkormány és a Kínai Kommu­nista Párt az új államgépezet megal­kotásakor elsősorban munkásokat és parasztokat juttatott be a hivatalokba. A Komunista Párt arra törekszik, hogy a Kínai Népköztársaság feladatainak teljesítésére egy táborba tömörítse az összes demokratikus, haladó erőket. A néphatalom szervei a lakosság széles rétegeinek támogatásával sikeresen építik az új, demokratikus Kínát. A Kínai Népköztársaság teljesen le­­züllött, rendkívül visszamaradott gaz­dasági rendszert örökölt a reakciós Kuomintangtól. Kima — noha lakossá­ga az egész emberiség közel egyne­gyed részét teszi ki és rengeteg termé­szeti kincse van — egészen jelentékte­len helyet foglal el a világ ipari ter­melésében. Az imperialisták Kínában is minden lehető eszközzel gátolták az ipari fejlődést, hogy állandóan függő viszonyban tartsák az országot és ural­ják óriási piacát. A feudális és félfeudális földbirtok­­rendszer volt a termelőerők fejlődése, a földreform problémáját, a feudális birtokrendszer megszüntetésére és a parasztgazdaságok meghonosítására. De Kína óriási ország és így adottsá­gai nem mindenütt teljesen egyformák. A forradalom nem egyszerre diadal­maskodott a különböző vidékeken. Így a földreformot sem lehetett egy csa­pásra végrehajtani, de a régebben fel­szabadított vidékeken már a nemzeti szabadságharc idején életbe léptették Ez év elejéig megvalósították Mand­zsúriában, Észak-Kía egy részében és Henan vidékén, tehát eddig összesen mintegy 145 millió főt kitevő lakosság­ra terjedt ki. A mezőgazdasági munká­sok több mint 37 millió hektár földet kaptak A Kínai Kommunista Párt az eddigi tapasztalatok alapján elkészítette a végleges földreform-törvényt és a Kí­­nai Nép Politikai Tanácskozó Testüle­tének legutóbbi ülésszaka elé terjesz­nek legfőbb akadálya. A kínai falvak­ban a felszabadulásig teljes hűbéri rendszer uralkodott. A lakosság alig tíz százalékát kitevő földbirtokosoké és zsirosparasztoké volt a földterület 70— 80 százaléka, s így a népesség 90 szá­zalékát képező mezőgazdasági munká­soknak, szegény- és középparasztoknak csak a fennmaradt 20—30 százalék ju­tott. A parasztok legnagyobb része kénytelen volt földet bérelni s a ter­més 70—90 százalékát árenda fejében a földesuraknak és zsirosparasztoknak adni. AZ ÚJ DEMOKRATIKUS KÍNA FELÉPÍTÉSE Irta: A. KUZNYECOV A Kínai Kommunista Párt vetette fel elsőnek tette. A népkormány junius 28-án szen­tesítette. Az új törvény szerint a föl­desurak földjét, igavonóállatait, mező­­gazdasági berendezését, gabonafelesle­gét és gazdasági épületeit elkobozzák s szétosztják a nincstelen és törpebir­tokos parasztok között. A földreform megszilárdítja a sze­gényparasztok és a mezőgazdasági munkások szövetségét a középparasz­­tokkal s az ő támogatásukkal semlege­síti a zsirospar­asz­tokat. A földreformot fokozatosan valósít­ják meg, minden egyes vidék sajá­tos adottságai szerint. A tél folyamán és a jövő év tavaszán 100 millió lakos­ságú területen, 1951 —1952 telén pedig további 170—180 millió lakost szám­láló vidéken hajtják végre. Előzőleg óriási politikai és szervező munka fo­lyik mindenütt, a parasztok politikai öntudatának emelésére. Az egész or­szágban parasztszövetségek, ifjúsági — és női szervezetek alakulnak. Ji­ao Ce Tang A földreform megvalósítása elsöpri a földesúri osztályt — a kínai reakció legfőbb támaszát — fokozza a dolgozó parasztok tevékeny­ségét, még jobban egybeforrasztja őket a munkásosztállyal. A kínai néphatalom nagyarányú ár­­mentesítő és aszály elleni munkálatokat indított. A Liache-folyam mentén 500 kilométer hosszú gátat építettek. Az ország északi részében a Huanhe felső folyásánál pedig hatalmas öntözőcsa­­torna-hálózaton dolgoznak. A felsza­badító néphadsereg egységei tevéke­nyen részt vesznek a mezőgazdaság talpraállításában és fejlesztésében. Az utóbbi 18 hónapban hárommillió mű földet műveltek meg. (1 mu — 1/10 hektár.) Sikerült teljesen elvégezni az idei tavaszi vetést­­ — amint Mao Ce Tung, a Párt Központi Vezetőségének plenáris ülésén bejelentette — az idei termés jobb, mint a tavalyi volt. A Kuomintang uralma alatt Kína kereskedelme és ipara sokat hanyat­lott. Az ipari termelés és az árufor­galom állandóan csökkent, a szállítás szétzüllött, az infláció óriási arányo­kat öltött s igy az ország pénzügyi helyzete teljesen megingott. Ezzel pár­huzamosan az amerikai imperializmus befurakodott a gazdasági élet minden ágába, mivel C­sang Kai Sek korrupt nyújtotta neki Kína kizsákmányolá­sára. A Kommunista Párt és a népkor­mány az ország felszabadítása után haladéktalanul napirendre tűzte az ipar, a szálltmányozás, a kereskedelem és a pénzügyek minél sürgősebb talpra­­állítását és az egész gazdasági beren­dezkedés újjászervezését, hogy át le­hessen térni a félgyarmati és félfeu­dális gazdálkodásról a független és demokratikus gazdasági rendszerre. A Kínai Nép Politikai Tanácskozó Testü­lete „általános programmjának“ egyik sarkalatos tétele az, hogy Kínát mezőgazdasági országból fokozatosan ipari állammá alakítsa A nemzetgazdaság állami szektorára jelentős feladat hárul a gazdasági élet fejlesztésében. Tudvalévően államosí­tották a japán imperialisták, a Kuomin­tang vezetőklikkje és a kínai nagy­burzsoázia birtokában lévő iparvállala­tokat, bankokat, vasutakat, s­tb.-t. Hasonlóképpen átmentek az állam tulaj­donába az altalaj és a vizek kincsei, valamint az erdők is. Az idén már az állam kezében volt a szénbányák 50 százaléka, a bankokat és a vasutakat p pedig teljesen államosították. A Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségének III. plenáris ülése és a Kínai Nép Poli­tikai Tanácskozó Testü­letének 11. ülésszaka kiértékelte az or­szág gazdasági és ipari átszervezésé­nek első eredményét. A mérhetetlen in­flációt, a pénz és az árak rögzítésé­vel megszüntették. Az állami költség­­vetés bevételei és kiadásai lassanként egyensúlyba kerülnek. Az ország gaz­dasági helyzetének javítására kibocsá­tották az úgynevezett „népi győzelmi kölcsönt“. Sikeresen folyik az ipar talpraállítá­­sa. Mandzsúriában — Kína legfőbb ipari vidékén — a vállalatok 90 szá­zalékát újra üzembehelyezték s az államosított gyárak az év első negye­dében nemcsak teljesítették, hanem 9,2 százalékkal túl is szárnyalták a tervelőírást. Az idén ennek az ország­résznek egész ipari termelése — az előirányzat szerint — 93 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly volt. A szén­­termelésnek 20—30, a villamosáramé­nak pedig 43 százalékkal kell túlhalad­nia a tavalyit. Kína vasútvonalainak 80 százalékát már bekapcsolták a for­galomba. A népkorm­ány az eddigi sikerek alapján intézkedéseket foganatosított a dolgozók színvonalának emelésére. Az iparvállatoknál és a hivatalokban be­vezették a 8—10 órai munkaidőt, a kollektívszerződés-rendszert és a társa­dalombiztosítást, emelik a fizetéseket, védik a nők­ és serdülő ifjak munká­ját. Megkezdődött a közegészségügyi hálózat kiépítése is. .Sokezer kórházat, orvosi rendelőt, szanatóriumot és üdülő­telepet építettek a dolgozók részére. A Szovjetuniótól kapott pénzügyi, gazdasági és technikai segítség jelentős szerepet játszik Kína gaz­dasági fejlődésében „Az új kínai-szovjet egyezmény — mondotta Mao Ce Tung — megszilár­dította országaink baráti viszonyát Hozzásegít egyrészt újjáépítési mun­kánk szabad kifejlesztéséhez és meg­gyorsításához, másrészt serkentően hat az egész világ népeire, a békéért, a demokráciáért és a háború és az el­nyomás ellen vivott harcban." A Szovjetunió rengeteg anyagot szállít Kínának s jelentős kölcsönt nyújtott neki ezek megfizetésére. A Kínai Népköztársaság felhasználja gazdasági életének újjáépítésében a Szovjetunió gazdag tapasztalatait is. A kínai munkásosztály átveszi a Szov­jetunió dolgozóitól a haladott munka­módszereket. A szocialista versenyek mind nagyobb arányokat öltenek or­szágszerte. Tavaly decemberben Északu- Kitia üzemeiben és­­ bányáiban több mint 50 ezer munkás ért el csúcsered­ményeket. De mindez csak kezdeti szakasza a nemzetgazdaság fejlesztésének. Amint Mao Ce Tung mondotta „...a pénz­ügyi és­ gazdasági helyzet megszilárdít­­ásának három előfeltétele van: 1. A földreform kiteljesítése; 2. az ipari és kereskedelmi problémák helyes meg­oldása; 3. a lehető legmesszebbmenő ta­karékosság és az államgépezet költ­ségeinek csökkentése". A kínai néphatalom­ minden eszköz­zel érvényesíti befolyását a gazdasági életben, hogy megteremtse az igazi nemzetgazdaság szilárd alapjait. A legfőbb közigazgatási tanács kebelé­ben működő gazdasági bizottság most dolgozik a nemzetgazdaság talpraállí­­tására és fejlesztésére irányuló első ötéves terven (1951—1955) és ezzel párhuzamosan elkészült az 1951. év Mao Ce Tung elvtárs beszéde az élmunkások pekingi értekezletén Szeptember 25-én Petüingben ünnepélyes keretek között együttes ülésen megnyitották az élmunkások és a népfelszabadító hadsereg heidnek országos értekezletet az nteheziz­en a magas terméseredményeket elért parasztok népes csoportja is részt vesz. Az értekezlet résztvevői melegen üdvözölték Mao Ce Tung elvtársat, a kínai központi népi kormány­­Inakét és Csu Te elvtársat a központi né­p kormány elnökhelyettesét, a népi felszabadító hadsereg főparancsnokát, akiknek az értekezlet küldöttei számos ajándékot nyújtottak át. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Mao Ce Ta­ng elvtárs mondott beszédet. Melegen üdvözölte az értekezlet résztvevőt, majd a többi között ebeket mondotta: — Önök Kína legjobbjai akik győze­lemre ösztönzik a népi ipar minden á­gában folyó termelési mozgalmat. Önök a népi kormány megbízható támaszai, összekötő láncszem a népi kormány és a széles tömegek között. .A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívja a Párt minden tagját és az egész kínai népet, tanul­janak Önök­öt is, egyúttal Önöke­t­­s felhívja, hogy tanuljanak tovább a néptől. — Kína előtt — mondotta befejezésül Mao Ce Tung elvtárs — két nagy feladat áll: hatalmas hadsereget szervezni a határok védelmére és erő­­­gazdaságot kell létrehozni. Ennek a két feladatnak a teljesítése az Önök szoros összefogásától, a népfelszabadító hadsereg parancsnoki karának és közkatonáinak, a munkások, parasztok és az egész kínai lakosság összefogá­si­tól függ. tervét is. Mltidéz azt bizonyítja, hogy az új Kúrában komoly alapokon nyug­szik a gazdaság tervszerűsítése. * • * Rohamosan fejlődik a kulturális élet is. Ennek alapelveit szintén a Kínai Nép Politika Tanácskozó Testülete „általános tejében“ fektették le. A felszabadulás óta Északnyugat-iamnál­­ban 60 százalékkal növekedett az is­kolák száma. A tanulók társadalmi osztályösszetétele is változott. Ezen a vidéken tavaly a munkások mezőgaz­dasági cselédek, kis- és középparasztok s a városi szegény lakosság gyermekei a tanulók számának 81,3 százalékát tet­ték ki, ami egyedüláll Kína történeté­ben. Megkezdődött az írástudatlanság elleni harc a felnőtt lakosság körében is. A télen tízmillió paraszt tanult irni­­olvasni. Ma már 2000 olyan iskola mű­ködik az országban, amelyekben a munkások úgy tanulhatnak, hogy ne szakítsák meg mindennapi munkáju­kat. Eddig 750 ezren hallgatták ezek előadásait. Az egész közoktatást úgy szervezték át, hogy szoros kapcsolat­ban legyen a nép harcával A tanárok részére külön politikai tanfolyamokat rendeztek. A Kommunista Párt azon igyekszik, hogy a népi demokrácia tá­borába terelje a régi értelmiségieket és szakembereket is. A kínai nép műveit rétegeiben élénk érdeklődés nyilvánul meg a szovjet kultúra és az orosz nyelv elsajátítása iránt. Tavaly felállí­tották a Kínai Tudományos Akadémiát s ma már 14 tudományos intézete van. Ezeken kívül számos más tudományos intézet működik az országban. A nép­­egyetemen képezik ki az ország újjá­építéséhez szükséges kádereket. A fő­iskolák tágra nyitották kapuikat a munkások és parasztok előtt. A nép­­köztársaság egész területén 624 újság jelenik meg, közülük 165 napilap. A hadseregnek külön 216 lapja van Rohamosan fejlődik Kína új, népi irodalma és művészete is. Mindkettő teljes egészében a nép érdekeit szol­gálja és nagyban hozzájárul a tömegek politikai öntudatának és munkalendüle­­tének emeléséhez. Tavaly júliusban volt Pekingben az írók és művészek kép­viselőinek első értekezlete, több mint 600 kiküldött részvételével. Megalapí­tották az Írók és művészek közös szer­vezetét azzal a célkitűzéssel, hogy tagjai minden képességükkel járuljanak hozzá az új népi kultúra kifejlesztésé­hez. Élénk fejlődésnek indult az utóbbi időben a műkedvelő színjátszás is. Az egész országban nagyszámú munkás­­színjátszó-csoport alakult. Nagy nép­szerűségnek örvend a mozi is. A kínai nép a szovjet népjjel és a vi­lág minden szabadságszerető népévé szoros barátságban él, dolgozik és építi új életét. A Szovjetunió barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött a Kínai Népköztár­sasággal. Ez, Kína jogegyenlőségének, állami függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának elvi alapjain nyugszik. Megszilárdította a Kinai Népköztársaság nemzetközi helyzetűt és nagyban hozzájárul a világbéke ügyének megerősítéséhez. Az amerikai és angol imperialisták ellenséges, támadószándékú politikát folytatnak a népi demokratikus Kínával szemben, alá akarják aknázni demokratikus rendszerét és újból gyarmati sorba szeret­nék süllyeszteni. Az Egyesült Államok kormánya — az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának engedelmes többségére tá­maszkodva — nem engedi be Kína képviselőjét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A koreai fegyveres tá­madás után az amerikai repülőgépek — Truman parancsára — számos kínai várost is bombáztak. Az imperialistáknak oly irányú próbál­kozásait, hogy visszafordítsák a törté­nelem kerekét és újból gyarmati igába lógják a népet, kudarcra vannak ítél­ve. A nagy kínai nép, miután kivívta szabadságát és függetlenségét, bizto­san halad a jobb jövő útján. Vezetője a diadalmas Kinai Kommunista Párt amely ádáz harcokban edződött és erő­södött meg s óriási tekintélyre tett szert hazája széles népi tömegei előtt. A Kinai Kommunista Párt munkájá­ban és harcában Marx, Engels, Lenin, Sztálin nagyszerű tanaira és a Bol­sevik Párt ragyogó tapasztalataira tá­maszkodva diadalra vezeti népét új, demokratikus Kína felépítéséért vívott harcban-

Next