Szabad Szó, 1951. július-szeptember (8. évfolyam, 154-230. szám)

1951-07-03 / 154. szám

♦ A Mi­nai Kommunista Párt dicsőséges 30 esztendeje*) A kínai nép és a nemzetközi kom­munista mozgalom nagy lelkesedés, sem ünnepli július elseje nevezetes dátumát, a Kínai Kommunista Párt fennállásának 30. évfordulóját. Harminc esztendő aránylag rövid idő. De milyen nagy és hősi utat tett meg az a Párt, amely egész tevékenységét, minden energiáját, vezetőinek tapasztalatát és bölcses­ségét s egyszerű harcosainak önfel­áldozását annak a célnak szent­elte, hogy fölébressze, nevelje, megszer­vezze Kína hatalmas néptömegeit és megvédje érdekeit! A munkasze­rető kínai nép évezredeken át az el­nyomók lárma alatt nyögött; eleven testét több mint 100 éven át impe­rialista ragadozók marcangolták. A Kommunista Párt élére állt a kínai nép nemzeti felszabadító harcának és tel­jes győzelemmel fejezte azt be. Kína független állammá, népköztársasággá vált, amely lerázta az imperialisták igáját, szétzúzta a Csang Kai Sek­­klikk reakciós rendszerét. Miután világtörténelmi győzelmet aratott a fegyveres küzdelemben, a haza leigázói ellen, a Kínai Kom­munista Párt megnyitotta a kínai nép elött az utat a szocializmus felé és sikeresen vezeti Új-Kína építését. Az egységes népi hatalom ma, Tibe­­tet is beleértve, az egész országra kiterjed, egyetlen kivétellel: az ame­rikai imperialisták által elfoglalt­­látván kivételével, szétverték a Kuomintang-csapatok maradványait, s végleg felszámolták a banditizmust. . 290 millió falusi lakost számlá­­á­ló területen végrehajtották már a zöldreformot. Az állami iparüzemek­ben kibontakozik a verseny, növek­­sző a munka termelékenysége. Új gyárépületek emelkednek. Az ország­­nek majdnem minden vasútvonalát helyreállították és új vasutak épülnek. Óriási öntözési munkálatok folynak. A gazdaság és a pénzügyek igazga­tásának a népi hatalom kezében való összpontosítása azt eredményezte, hogy megszüntették a hosszú éveken át dühöngött inflációt, megteremtett­­ék a szilárd alapot a nép életszín­­onalának emeléséhez. Először for­rul elő az utóbbi 73 év folyamán, egy Kína külkereskedelme — az ál­lami monopóliumok révén — kedvező mérleggel zárult. Mindezeket az ered­ményeket a Kínai Kommunista Párt vezetésével érték el. A Kínai Kommunista Párt azt a célt tű­zi maga elé, hogy elvezesse az or­­szágot a szocializmushoz. De tudja, hogy nem lehet átugrani a fejlődés jelenlegi szakaszát, amikor a gazda­sági életben az állami szektor mellett még magánkapitalista és államkapi-' talista, valamint kisárutermelő szek­torok is vannak­. Bármennyire bonyo­lultak is a körülmények Kínában, meg­van minden feltétel ahhoz, hogy az állami szektor biztosítsa vezető sze­repét és meghatározza Kína fejlődé­sét az ország iparosításához, a szo­cializmushoz vezető úton. Kínában az államhatalom nem pro­letárdiktatúra. Ez a hatalom a népi dem­okrácia diktat­úrája, melynek alapja a munkásosztály, a paraszt­­ság, városi kispolgárság szövetsége, de alapjában véve a munkásosztály és a parasztság szövetsége, mert ezek alkotják Kína lakosságának 80—90 százalékát. Ennek a két osz­tálynak a szövetségétől függ az át­menet az új demokráciából a szocia­lizmusba. A népi demokrácia dikta­túrájét a munkásosztály vezeti, ez biztosítja az ország fejlődését a szo­cializmus felé vezető úton. Nehéz és viszontagságos utat tett meg a Kínai Kommunista Párt. Útját nemcsak sikerek, hanem kudarcok és megszámlálhatatlan áldozatok is övezték, de győzelmet aratott, mert állandóan és hajthatatlanul a mar­­xista-leninista elméletet követte. A kínai forradalom győzelme a marxiz- ,­más­ leninizmus diadala, újabb bizo­nyítéka a nagyszerű tanítás nemzet­közi jellegének. A kínai forradalom azért győzött, mert a marxizmus-leni­nizmus osztatlan győzelmet aratott a kínai munkásmozgalomban. A marxizmus-leninizmus legyőzhe­tetlen tanítása a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után jutott el Kí­nába. A nagy orosz tapasztalat „min­den országnak mutat egyet mást, még­pedig igen lényeges dolgokat, elkerül­hetetlen és n©m távoli jövőjéből". (Lenin). A kínai kommunistáknak óriási tá­mogatást nyújtott és nyújt ma is Sztálin elvtárs. Állandóan nagy fi­gyelemmel kísérte a kínai nép küzdel­mét szabadságáért és függetlensé­géért, Sztálin elvtárs igen nagymér­tékben járult hozzá a kínai forradalom kérdéseinek elméleti kidolgozásához. A kínai forradalom fejlődésének egész menete, teljes mértékben igazolta Sztálin elvtárs elemzését és előrelá­­tását. Sztálin elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai forradalom az Ok­tóberi Szocialista Forradalom nyomán jelentős mértékben ki fogja szélesí­teni az imperialista front áttörését Keleten. Valóban így is történt. Pró­­fétailag hangzanak azok a szavak, amelyeket Sztálin elvtárs több mint 25 évvel ezelőtt mondott: „A kínai forradalmi mozgalom erői óriásiak. Még nem mutatkoztak meg amúgy igazában. De még megmutatkoznak a jövőben. Kelet és Nyugat kormány­zói, akik nem látják ezeket az erőket és nem számolnak velük kellőkép­pen, majd kárát látják“. A trockisták és a kínai forradalom más ellenségei ellen vivőtt küzdelem során Sztálin elvtárs megvilágította ennek a forradalomnak jellegét, táv­latait és hajtóerőit. Figyelmeztetett arra, hogy feltétlenül számításba kell venni minden országban a nemzeti sajátságokat, minden ország kommu­nista pártjának a legkisebb lehetősé­get is feltétlenül föl kell használnia, hogy „a proletariátusnak tömegek­­kel bíró szövetségest biztosítson, mégha ideiglenes, ingadozó, nem­­tartós és megbízhatatlan is az a szö­vetséges“, a tömegek politikai neve­lésében feltétlenül föl kell hasz­nálnia e tömegek saját politikai ta­pasztalat­ait. Sztálin megmondta, hogy a kínai forradalom a feudális maradványok­­ és az imperializmus ellen irányuló forradalmi mozgalom kellős áramla­tának egyesülése lesz, hogy az impe­rializmus ellen való harc Kínában mélységesen nép, és világosan nem­zeti jelleget fog ölteni, hogy ez a küzdelem lépésről-lépésre el fog mé­lyülni és eljut az imperializmus ellen vivőtt elkeseredett összecsapásokig és megrendíti az imperializmus alap­jait e­z egész világon. A kínai nép for­radalmi küzdelmének menete teljes egészében igazolta Sztálin elvtárs­­nak ezeket a tételeit. A Kínai Kommunista Párt marxista, leninista vezetése terén, a kínai forra­dalom kérdéseinek a marxizmus-leni­­nizmus alapján való kidolgozása te­­rén, kiemelkedő érdemeket szerzett Mao Ce Tung elvtárs, a Kínai Kom­munista Párt kipróbált vezére. „Há­lával adózunk Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak — mondotta Mao Ce Tung —, akik fegyvert adtak kezünkbe. Ez a fegyver nem gép­puska, hanem a marxizmus,leniniz­­mus.“ ,,Az SzK(b)Pártjának története — írta Mao Ce Tung — az egész világ kommunista mozgalmának legmaga­­sabbrendű szintézise, legmagasabb­­rendű összegezése, az utóbbi évszá­zad folyamán a világ egyetlen teljes­­értékű példája az elmélet és a gya­korlat egységének. Azon a példán, ahogyan Lenin és Sztálin a marxiz­mus általános elméleti igazságait összekapcsolta az Októberi Forrada­lom konkrét gyakorlatával és ezen az alapon tovább fejlesztette a marxiz­must, megtanulhatjuk, hogyan kell dolgoznunk itt nálunk, Kínában.“ A marxizmus-leninizmus lehetősé­get adott a Kínai Kommunista Pártnak, hogy tájékozódni tudjon min­­den helyzetben, megértse az esemé­nyek belső összefüggéseit és ne­­(Folytatás a 4-ik oldalon.) *) A „Tartós békéért, népi demo­kráciáért'' c lap 26. (138.) számából. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! TEMESVÁR - TARTOMÁNYI MANYI ES VAROS! NÉPT­­AGAINAK ES NAPILAPJA VIII. évfolyam, 154. szám 4 oldal, ára 4 lej Kedd, 1951 julius 3 Mai számunk tartalmából: Parféléi: A falusi alapszervezetekre komoly feladat hárul a ter­­mésbetakarítás jó megszervezésében (3. oldal). A mezőgazdaság gépesítése a Szovjetunióban 12. oldal). A lángelméjű sztálini vezetés diadala (3. oldal). A Koreai Demokratikus Népköztársaság kormánya csatlakozik a Szovjetunió álláspontjához a japán békeszerződés kérdésében (4. oldal). A KMP KV üdvözlete a Kínai Kommunista Pártnak • A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának A Román Munkáspárt Központi Vezetősége melegen üdvözli a hős Kínai Kommunista Pártot megalakulásá­nak 30. évfordulója alkalmával. A kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével, élén annak szeretett vezetőjével, Mao Ce Tung elvtárs­­sal, a forradalmi harc dicső útját tette meg, amíg elérte felszabadulását az amerikai és japán imperializmus és a belső feudális reakció igája alól. A kínai munkásosztály, valamint az egész kínai nép sikerei példaként szolgál­nak, bizalmat és reménységet öntenek Ázsia gyarmati és elnyomott népeibe a nemzeti függetlenségért és az im­perialista iga alóli felszabadulásukért folytatott har­cukban. Népünk meleg rokonszenvvel kíséri a kínai nép tör­ténelmi sikereit. Újabb sikereket kívánunk a Kínai Kommunista Pártnak történelmi művéhez, a hatalmas és boldog Kína megteremtéséhez, a világuralomra törő amerikai imperialisták aljas terveinek meghiúsításáért folytatott harcban. A népi Kína minden sikere, egyben sikere a legyőzhetetlen béketábornak is, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió áll és amelynek zászlóvivőé a nagy Sztálin. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége nevében: OH GHEORGHEI­DEJ főtitkár. A DOLGOZÓ NÉP KENYERÉÉRT­ 5977 hektár búzát arattak le Temesvár tartományban A tartományi nép­tan­ács mezőgaz­dasági osztályához beérkezett jelenté­sek szerint Temesvár tartomá­nyba­n növekvő lendülettel folyik a búza ara­tása. Eddig 5977 hektárt arattak le összesen. Ebből az állami gazdaságok 246, a kollektív gazdaságok 752, az egyénileg gazdálkodó dolgozó földmű­vesek 4979 hektár búzát arattak le július 1-ig. A rozs aratását is már megkezdték tartományunkban. Eddig 1918 hektárt arattak le. Ebből a kollektív gazdasá­gok 106 és a magánszektorban 1813 hektárt arattak le.­­Úgy állami, mint kollektív gazda­­ságaink és az egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesek végezzék az ara­tást fokozott lendülettel, hogy azt mi­nél előbb és idejében befejezhessék. Dettán is idejében kezdték meg az aratást Dettán a dolgozó földművesek Oláh Sándor és Oláh István kommunisták­kal az élen, június 23-án megkezdték az aratást. Az elsők között voltak Ujj Ferenc MNSz teg és Daji Stefan ekésfronti tag is. Példájukat Detta legtöbb öntudatos dolgozó földművese követte. Határunkban a gabona nagyon szép. Nálunk az idén három szérű lesz. Ha­marosan megkezdődik a szérűre való hordás is és ezzel egyidejűleg a cséplés, a bőséges termés hazahordá­sa, valamint házafias kötelességünk teljesítése, a kvóta leadása. A nép­ Urnács községünkben megkezdte a kvótaleadási ívek kiosztását is a dol­gozó földművesek között, hogy idejé­ben mindenki ismerje a beszolgálta­tandó mennyiséget. Községünk dol­gozó földművesei szeretettel adják át a kvótát a dolgozók államának. Hiányosság nálunk, hogy a faliúj­ságon nincsenek mozgósító cikkek, nem foglalkoznak a nyári munkála­tok fontosságával. A másik hiányos­­­ság pedig, hogy a kulturotthonban a kampány megkezdésekor leállt a kul­­turmunka, pedig a kampány idején szükségük lenne a dolgozó földműve­seknek a szórakozásra és a tanulásra. P. Kiss László, levelező. Temesvár rajonban Rékás jár az élen az aratásban Június 25-én Rékáson is megkezdték a már beérett kalászosok aratását. Ed­dig 226 hektár árpát, 42 hektár rozsot és 55 hektár búzát arattak le a község­­ben. Ez a szép eredmény a dolgozó földművesek öntudatát, a helyi párt­szervezet tagjainak követésre méltó személyies példamutatását bizonyítja. Legelsőknek a kommunisták kezdtek aratni, így például az árpa aratását Péter János kezdte meg. A rozs­ ara­tásában Kovács István, a búzáéban pedig Deák Mihály dolgozó földműves járt elől jó példával Szorgalmas munkájuk gazdag gyü­mölcsét a közös szérvre hsorolják. A hordási munkát hétfőn reggel kezdték meg és ezt követve, a cséplést is. A RNK külügyminisztériumának tiltakozó jegyzéke a jugoszláviai hatóságok provokációs és agresszív tevékenységével kapcsolatosan A Román Népköztársaság­­ kül­ügyminisztériuma június 29-én a következő tiltakozó jegyzéket nyúj­totta át a bukaresti jugoszláv kö­vetségnek, a jugoszláv hatóságok agresszív, provokációs­­ tevékenysé­ge miatt, a Román Népköztársa­ság területének valamint vízi-­­ és légiterének többszörös megsértésé­vel kapcsolatban. 1951 április 4-én a román kor­mány a JFNR bukaresti követsé­géhez intézett 1916. számú jegy­zékében kimutatta, hogy megsok­­szorosodtak a Román Népköztár­saság területe elleni provokációk, valamint a jugoszláv hatóságok gyil­kossági kísérletei a román határőrök ellen. A román kormány ismételt tilta­kozásai ellenére, a jugoszláv kor­mány semminemű intézkedést nem foganatosított államszervei­r­e pro­vokációs és agresszív tevékenysé­gének megszüntetésére, sőt támo­gatta a Román Népköztársasággal szembeni újabb és egyre gyakoribb ellenséges tevékenységet, az ország terüle­tei, valamint vízi- és légitere megsértését és a román határőrség el­leni fegyveres támadásokat, így­ 1951 március 26-án 20 óra 45 perckor Óbébi-körzetben a ju­goszláv határőrök tüzet nyitottak egy román tisztre, káplárra és öt köz­katonára, akik a határtól 300 méter távolságra román területen mentek. A jugoszláv határőrök hét lövést ad­tak le a csoportra s a lövedékek ro­mán területre hullottak. 1951 március 31.én 6 óra 30 perckor a Lătunași rajonbeli jugoszláv meg­figyelőhely hat határőre lövéseket adott le a Román Népköztársaság területe felé. A lövedékek a­ Román Népköztársaság területére estek a 28/10 és 28/11 határkövek között. 1951 április 4-én este két jugoszláv tiszt határsértést követett el a Ro­mán Népköztársaság területe ellen, behatolva a 196/A és 196/1 határkö­vek között. 1951 április 5-én este 8.30 órakor egy jugoszláv tiszt és egy közkatona Krivabara községből jövet román te­rületre, hatolt be, a 196/A és a 196/1-es határkövek között. 1951 április 16-án 17.45 órakor, a barakai őrséghez tartozó három ju­goszláv határőr behatolt a román területre, az 51/4 és 1/P határkövek között. 1951 április 23-án 10 óra 30 perc­kor jugoszláv határőr öt­ fegyverrel rátüzettek a 107-es és 108-as határ­kövek között tartózkodó román határ­őrökre. A jugoszláv határőrök kilenc töltényt lőttek ki s a golyók a RNK területére hullottak. 1951 április 24-én, 9 órakor nyolc jugoszláv állampolgár, akik három bárkával Rătcova község irányából jöttek, a jugoszláv határőrök védel­me alatt Hinova községtől dél­nyu­gatra megsértették a Román Népköz­­társaság vizeit azzal, hogy 20 méter­rel túlhaladtak a Dunán a határsávok A jugoszláv állampolgárok csak a román határőrök felszólítására hagy­ták el a román felségvizeket. 1951 április 25-én, 8 óra 20 perc­kor, kilenc jugoszláv állampolgár, szintén a jugoszláv határőrök védel­me alatt, ugyanannál a pontnál 20 méternyire hatolt be a Román Nép­­köztársaság felségvizeire. 1951 április 26-án reggel egy ju­goszláv határőr a 183/1 és a 193/2-es határkövek között behatolt román te­rületre. Ez alkalommal ellopott egy tekercs szögesdrótot. 1951 április 28-ról 29-re virradó éj­jel egy jugoszláv határőr Pardani környékén, a 148 és a 149/A jelzésű határkövek között behatolt a Román Népköztársaság területére. 1951 április 30-án délelőtt 10 óra 15 perckor két jugoszláv határőr rá­lőtt a 2-es számú Turnu-Severint hajógyártól 200 méterre nyugatra álló Tornán megfigyelőre. A golyók a Román Népköztársaság területére hullottak. Ugyanaznap este 8 órakor a ju­goszláv határőrök az Ada-Kaleh szi­gettől körülbelül 300 méternyire lévő Őrsről két fegyverlövést adtak le ro­mán területre; a golyók román terü­lt­t­re hullottak. Ugyanaznap este 11.30 órakor a zsombolyai körzettel szemben lévő őrsről a jugoszláv határőrök a 121-es és a 121/1-es határkövek között há­rom rakétát lőttek a Román Népköz­társaság területére. (Folytatás a második oldalon)

Next