Szabad Szó, 1952. október-december (9. évfolyam, 231-306. szám)

1952-10-01 / 231. szám

WLÁG RffOLETÁRJA! ELJfSUVETEK! W A R.M.P. TEMESVA­R­ T­ARTOM­ÁNYI BIZOTTSÁGA • ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTAN­ÁCS NAPILAPJA IX. évfolyam, 231. szám 4 oldal, ára 20 bánis Szerda, 1952 október 1 A Kínai Népköztársaság harmadik évfordulója*) A nagy kínai nép október 1-én ün­nepli a Kínai Népköztársaság kikiál­tásának harmadik évfordulóját. A kí­nai nép, s vele­ együtt a világ minden dolgozója örömmel és büszkeséggel szemléli a népi demokratikus Kína ép­í­tésének a kommunista párt és Mao Ce-tung elvtárs kipróbált vezetésével elért óriási sikereit. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom végkép meg­ingatta az imperializmus pilléreit a gyarmati és­­függő országokban. Ha­tása nyomán új, magasabb fokra emelkedett a kínai nemzet, szabad­ságmozgalom is. A kínai népi demo­kratikus forradalom elsősorban azért győzött, mert a Szovjetunió a máso­dik világháborúban szétzúzta a hitleri Németországot és a militarista Ja­pánt, s megalakult a nemzetközi anti­­imperialista és demokratikus tábor. A Szovjetunióval, az imperialista­­ellenes és demokratikus tábor minden országával megbonthatatlan szövet­ségben és barátságban élő kínai nép sikeresen építi független, békeszerető demokratikus államát. Három év aránylag rövid idő. Mégis mily valóban meglepő változá­sok történtek ez idő alatt a kínai nép életében! A kínai nép, hála az anti­­feudalista és antiimperialista forra­dalom győzelmének — e legnagyobb nemzetközi eseménynek 1917 októbere óta — s a fasizmuson aratott 1945-ös győzelem eredményeként történelme során először egyesítette addig szét­darabolt területeit. Kína nagyszámú nemzetiségei egységes és összetartó családban tömörültek. A felszabadult nép kiemelkedő eredményeket ért el új társadalmi és állami rendjének megszilárdításában. A kínai nép az új élet építésében, a nagy társadalmi és gazdasági át­alakítások megvalósításában, hazája iparosításában és mezőgazdaságának felemelésében önzetlen testvéri se­gítséget kapott és kap továbbra is a szovjet néptől. Az 1950 február 14-én aláírt szov­­jet-kínai barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés má­sodik évfordulóján Mao Ce-tung elv­társ Sztálin elvtárshoz intézett táv­iratában a következőket írta: „Köszönetet mondunk, hogy a Kí­nai Népköztársaság és a Szovjetunió között létrejött barátsági, szövetségi és kölcsönös sz­gélynyújtási szerződés és a szerződéssel kapcsolatos egyez­mények szellemében az elmúlt két év folyamán a szovjet kormány és a szovjet nép pieleg és önzetlen támo­gatást nyújtott a kínai kormánynak és a kínai népnek. Ez­ a segítség sok­ban hozzájárult az új Kína népgaz­daságának helyreállításához és fej­lesztéséhez, valamint államának meg­szilárdításához“. Sztálin elvtárs a japán imperialis­tákon aratott győzelem hetedik év­fordulója alkalmából 1952 szeptember 2-án Mao Ce-tung elvtárshoz intézett táviratában így írt: „A Szovjetunió és a Kínai Népköz­­társaság nagyszerű barátsága szilárd biztosíték az új agresszió veszélyével szemben. Ez a barátság a Távol-Kelet és az egész világ békéjének erős bás­tyája­. A szovjet és a kínai nép megbont­hatatlan szövetségének és barátsá­gának­ újabb ékes megnyilatkozása: azok a nagyszerű eredmények, ame­lyeket a szovjet kormány és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége között nemrég lefolyt tárgyalások fo­lyamán értek el. A szovjet-kínai hi­vatalos közlemény bejelenti, hogy a szovjet kormány legkésőbb 1952 de­cember 31-én ellenszolgáltatás nél­kül a Kínai Népköztársaság kormá­nyára ruházza át a kínai Csang-Csou vasútvonal közös igazgatására vonat­kozó minden jogát, a vasútvonalhoz tartozó minden ingósággal együtt.­­Ez a szerződés újból a két nagy nép nagy barátságának életerejét bizo­nyítja. Ugyancsak ezt juttatja kife­jezésre az ez év szeptember 15-én *) A „Tartós békéért, népi demo­kráciáért!9­39 (203.) számából­ megkötött szovjet-kínai egyezmény is, amelynek értelmében meghosszab­bítják a portarthuri haditengeré­szeti támaszpont közös használatát mindaddig, míg nem kötik meg a Kínai Népköztársaság és Japán, va­lamint a Szovjetunió és Japán béke­­szerződését. Az őrült világuralmi tervektől meg­­ittasult amerikai agresszorok több mint két évvel ezelőtt behatoltak Ko­reába, s elfoglalták a kínai Tajvani­­szigetet. Arra számítottak, hogy így visszaszerzik elvesztett ázsiai pozí­cióikat, s újból rabságba döntik Kína és Korea népét. Az amerikai imperia­listáknak és nemzetközi rablóbandá­juknak e bűnös tervei szégyenletesen összeomlottak a koreai és kínai nép hősiességén és önfeláldozásán. Nem sikerült megakadályozniuk a népi Kína lenyűgöző méretű gazdasági és kulturális építőmunkáját! A hároméves Kínai Népköztársaság állami, gazdasági és kulturális építő­­munkájának eredményei újra meg új­ra megerősítik azt az igazságot, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatása nyomán a­­demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelem­be bekapcsolódott népek alig rázzák le a szociális és a gyarmati elnyomás igáját, az építés és a kezdeményezés csodáit művelik, végbeviszik a munka legnagyobb hőstetteit, s mesébe illő sikerek közepette építik új életüket. Fennállásának három esztendeje alatt a Kínai Népköztársaság több mint kétszeresre emelte ipari, s más­­félszeresre mezőgazdasági termelését. Ezalatt Kínában nyolc-kilencszeresé­re emelkedett a vas-, acél- és gépgyár­tás, s megkétszereződött a szén és a villamosenergia termelése. Harminc­öt fontos iparcikk termelésében a há­­ború előtti legmagasabb színvonal­nak átlag 126 százalékát érték el. A munka termelékenysége 88 százalék­kal emelkedett. A népi Kína az or­szág történetében ismeretlen akku­mulációs forrásokat tárt fel. Már az idén lehetővé vált, hogy a költségveté­si kiadásoknak több mint felét gazda­sági és kulturális építőmunkára for­dítsák A szocialista jellegű állami szektor ma már döntő szerepet játszik Kína gazdaságában. A nehéziparnak 80 százaléka, a könnyűiparnak körül­belül 40 százaléka, az egész vasúti hálózatnak és a hajózásnak csaknem 60 százaléka az állam tulajdonában van. Az összes betéteknek, hiteleknek és kölcsönöknek majdnem 90 százalé­kát az állami bankok kezelik. Mélyreható változások történtek Kína mezőgazdaságában is. A nagy­szabású földreform óriási néptöme­geket érintett. 428 millió ember lakik azon a területen, ahol a földreformot már végrehajtották. Az idei télen és a jövő tavasszal pedig az egész or­szágban befejezik a földreformot, egyes nemzeti kisebbségek­ lakta vi­dékeken kívü­l. A földreform megsemmi­sítette a feudális kizsákmányolás rendszerét, megszüntette a földesúri osztályt, vagyis kiirtotta a reakció fő gyökereit, szétzúzta a külföldi imperia­listák fő támaszát. Felszabadultak a falu termelőerői, s megnyílt az út az ország iparosítása felé. Az elmúlt három év alatt Kína több mint 35 százalékkal növelte gabona­­termését, s ma már nemcsak sajá­t gabonaszükségletét fedezi, hanem kül­földre is száll­­t. A gyapot termelése körülbelül megháromszorozódott, s most már teljesen elegendő az ország szükségleteinek fedezésére. A mező­­gazdaság mind nagyobb arányokban látja el nyersanyaggal a gyorsan fej­lődő hazai ipart, mind nagyobb meny­­nyiségű­ iparcikket fogyaszt, s bizto­sítja az ország növekvő élelmiszer­szükségletét. Emelkedik a kínai nép anyagi és kulturális színvonala. A munkások átlagbére három év alatt 60—120 szá­zalékkal emelkedett. Több mint két­­szeresre-háromszorosra növekedett a parasztok jövedelme. A múlt év végéig­­ több mint 2.200.000 munkanélküli­­ (Folytatás a 4-ik oldalon) Mai számunk tartalmából: A Kínai Népköztársaság há­rm győzelmes esztendeje. (2. oldal). Fokozottabb támogatást az újonnan szervezett gépállomásnak (5. oldal). A harckocsi legénysége. (3. oldal). A forradalmi elmélet és a for­sa­dal­mi tapasztalat hatalmas kin­csestára. (3. oldal). A szövetségi szovjetköztársaságok pártkongresszusai megválaszt­­ják küldötteiket a SZK(b)P XIX Kongresszusára. (4. oldal). A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére! Csúcseredmények az ünnepi műszak napján A temesvári Vasúti Főműhelyek munkásai elhatározták, hogy a Szov­jetunió Kommunista (b) Párt XIX. kongresszusát az ünnepi műszak alatt elért újabb eredményekkel köszöntik. Az ünnepi műszak előtti napon az összes, munkahelyeket alaposan meg­szervezték, ellátták az egész napra szükséges anyaggal, hogy valóban eddig el nem ért eredményekkel kö­szöntsék a XIX. Pártkongresszust. Az 1. számú mozdony­as­ztályon a munkások átlag 35 százalékkal ter­melték túl a normát. Kitűnt Scuteluscu Vasile élmunkás-kazánkovács cso­portja 70 százalékos normatulszárnya­­lással. A 2. számú személykocsi-osztályban átlag 68 százalékos normatulhaladást értek el a dolgozók. A legkiemelkedőbb eredményt Sârbescu Vasile munkacso­portja 72 százalékos normatúlhaladás­­s­al ért el. A 3. számú tehervagon-osz­tály 52 százalékkal termelt többet az átlag normánál. Ebben az osztályban Topa Emilian esztergályos csoportja 98 százalékkal haladta túl a normát. Volariu Ioan­kovács munkacsoportja két normát teljesített az ünnepi mű­szak napján, 100 százalékkal szárnyal­ta túl a normát. A 4. számú mechanikai­­osztály átlag 59 százalékkal adott több terméket. Tulvegin Alexandru csoportja 110 százalékkal termelt töb­bet a normánál. Az öntöde munkásai is igyekeztek a többi osztály jó példáját követni, s így 28 százalékkal haladták túl átlag a normát. Ebben az osztályban az IMSZ-brigád Sandru Petru irányítá­sával 67 százalékkal termelt többet a napi normánál. Jó eredményt ért el még Bochis Mihai esztergályos munka­csoportja, a normát 66 százalékkal ha­ladták túl. A Vasúti Főműhelyek munkásai a Szovjetunió Kommunista (K) Párt XIX. kongresszusa tiszteletére szer­vezett ünnepi műszakban átlag 51 szá­zalékot termeltek többet az átlag nor­mánál. Túlszárnyalták előirányzatukat A Bumbacul-textilgyár dolgozóit új munkafelajánlásokra serkentette az az akaratuk, hogy kimutassák szeretetü­­ket és csodálatukat a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja iránt, annak XIX. kongresszusa alkalmából. Új munkafogadalmak, új versenykihí­vások hangzottak el, új termelési ered­mények születtek. A fonodában, — amely azelőtt terv alatt termelt, — az egyik csoport vezetője, a kommunista Burca Ecaterina versenyre hívta ki a másik két csoport kollektíváját, a terv túlhaladása érdekében. Burca Ecate­­rina csoportja halad az élen: a ver­seny lendületében szeptember 20-tól 27-ig terjedő előirányzatukat 101.5 százalékban valósították meg. A III. egységben Magyar Piroska szövőnő, aki 5 százalékos előirányzat-túlhala­­dást fogadott, 21.66 százalékkal. Láng Mária pedig 13.3 százalékkal haladta túl előirányzatát. Az I. számú egység szövődésében a kommunista Csendesi Gizella 33.96, az ifjúmunkás Nicolae Elena pedig 16.46 százalékkal termelt többet az előirányzatnál. Újítással a gyártási folyamatban : két műveletet egy műveletre csökkentettek Az Ambalajul Metalic­ fémárugyár dolgozói a Szovjetunió Kommunista (­bolsevik) Pártja XIX. kongresszusá­nak fogadására, fokozták versenylen­­dületüket. Ennek eredményeképpen ki­váló termelési győzelmek születtek. A gyár dolgozói 27-én befejezték és 17 százalékkal túlhaladták havi globális tervüket. Az egész évi feladatokhoz viszonyítva, már november 28-ra termeltek. Az ünnepi műszak kiemelkedő ered­ményei tesznek tanúbizonyságot ar­ról, milyen történelmi jelentőségű eseménynek tekintik az Ambalajul Metalic­ fémárugyár dolgozói a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Párt­ja kongresszusát, s milyen lelkesedést vált ki ez belőlük. Az eddig elért, havi csúcseredménynél 64 százalékkal ter­meltek többet a gyár dolgozói, az ün­nepi műszak napján, a tervhez viszo­nyítva pedig 300 százalékkal több készárut adtak át a raktárnak. A szá­mos, kimagasló teljesítményt elért dol­gozó közt különösen kiválik Baksai Lajos elvtárs, a bádogosmű­hely mes­tere, a párt­alapszervezet titkára; az ünnepi műszak napjára egy újítást ké­szített, amely a gyártási folyamatban két műveletnek egyszerre való elvég­zését eredményezi. A jövő esztendei bőséges termés biztosításáért! # " Élenjárnak az őszi munkákban A minisztertanács és a Párt Köz­ponti Vezetősége határozatának meg­felelően "végzik az őszi munkákat a Faget-rajoni kollektív gazdaságok. A monostori „Tartós Belte“ kollektív gazdaság, valamint a bichigi „Vasile Roaita“ gazdaság már befejezte a búza és őszi árpa vetőmag tisztítását és kezelését és Ugyanúgy befejezték a kukorica és napraforgó betakarítá­sát is. E gazdaságok, éppenúgy, mint a ligeti „Lenin Útja“ kollektív gazdaság, a rajonban elsőkként be­adták a kukorica- és napraforgó­kvótát is és az állam iránti becsü­letbeli kötelezettségük teljesítéséhez a legszebb csöveket és szemeket válo­gatták ki.­­ A kapások betakarításával és a ve­tőmagvak tisztításával egyidejűleg a betlenházi gépállomás traktoristái megkezdték a szántást a kollektív gazdaságok földjein. A monostori gaz­daság földjein például eddig 50 hek­tárt szántottak fel vetés alá és 20 hektárnyi őszi mélyszántást is végez­tek, a bichigi gazda­ság földjein pedig több, mint 30 hektárt készítettek el idejében a vetés alá. Ugyanakkor, részben a traktoristák, részben a kol­lektivisták saját fogataikkal, meg­kezdték idejében a gabonafélék ve­tését is. A fageti gazdaság kiterjedt területén már zöldes az 5 hektáron, megfelelő időben elvetett rozs és a többi gazdaságban is javában halad az őszi árpa, a búza vetése. A monostori kollektivisták ezenkí­vül elhatározták, hogy 75 hektárnyi trágyázott területet készítenek elő tavaszra, melyen majd burgonyát, ká­posztát és más zöldség- és főzelék­félét termelnek, valamint dinnyét. Ez egyike lesz a tartomány legnagyobb kollektivista kertgazdaságainak, a­­mely jelentős mértékben hozzájárul majd a városi dolgozók zöldség- és főzelékfélékkel való ellátásához. Az élenjáró kollektív gazdaságok példáját kell kövessék Figet vajon egyénileg dolgozó parasztjai, hogy jövő nyáron bőséges termést takarít­hassanak be ők is. Haladéktalanul kezdjék meg Detta rajon minden községében az őszi vetési munkálatokat Detta rajonban számos kollektív gazdaság és egyénileg dolgozó pa­raszt kezdte meg a földművelésügyi­­ minisztérium meghatározta időben az őszi vetési kampányt. A fényt „Au­gusztus 23“ kollektív gazdaság ős­zi­­árpája már zöldet, az őszibúzából 120 hektárt elvetettek. E munkálatokat to­vább szorgalmazzák. A dettai „Oleg Kosevoj“ kollektív gazdaságban, mi­után teljesítették árpavetési tervüket, hozzá kezdtek a többi gabonaneműek vetéséhez. Eddig 13 hektár búzát, 2 hektár rozsot vetettek el. A gádi kol­lektiv gazdaság is elvetette mind a 45 hektár őszi árpát és hozzákezdett a bú­za vetéséhez. Gyéren a ■ kollektiv gazdaság száz százalékban elvé­gezte a magtisztítás­t, mig­ a ma­gánszektorban az előirányzott 218 tonnából csupán 35 tonnát tisztítottak meg az idegen anyagtól. Keresztesek a 120 tonnából 65 tonnát mentesítet­tek az idegen anyagtól. A rajon kollektív gazdaságai álta­lában jó eredményt értek el mind a vetésben, mind a magtisztítás­ban, mind pedig az őszi szántásban. A dé­­zsánfalvi kollektív gazdaság például az őszi vetésnek előirányzott 153 hek­tárból 144 hektárt előkészített, a gyéri kollektív gazdaság a 143 hektárból 131 hektárt szántott fel. Akadnak azonban a kollektív gazdaságok között is olyanok, mint a tógyéri kollektív gaz­daság, amely a 184 hektárból alig 19 hektárt szántott fel, vagy mint a den­­tai, amely a 251 hektárból csupán 60 hektárt készített elő. A magánszektor­ban azonban nagyobb a lemaradás. Perkoszova községben például az elő­irányzott 1270 hektárból alig 76 hek­tárt szántottak fel. Győr községben, ahol a vetőmagtisztítással is alapo­san elmaradtak, az előirányzott 1240 hektáros területből 90 hektárt szántot­tak fel. Gátalja község 2450 hektáros őszi vetésre előirányzott területéből eddig 480 hektárt készítettek el vetés­re. Ugyancsak hasonló a helyzet ezzel kapcsolatosan Zsebelyen is, ahol a 2440 hektár földből 526 hektárt ké­szítettek elő az őszi vetéshez. Az őszi vetést, ahol azt nem az őszi kapásnövények — burgonya, kukorica, cukorrépa, stb. — után végzik, ott ok­tóber 5-ig, a földművelésügyi minisz­térium megszabta határidőig el kell vé­gezni. Ahol az ősziek után vetnek, ott október 15-ig kell azt elvégezni. Ezzel szemben Detta vajon eddigi megvaló­sítása a vetési tervből nagyon kevés. Éppen ezért meg kell gyorsítani min­den községben, de különösen a kul­logó községekben a vetést és az ezzel kapcsolatos munkálatokat. A közsé­gek néptanácsainak jobban kell meg­szervezniük a munkálatokat és nem az irodából, hanem a terepen kell el­lenőrizniük,­ irányítaniuk azt. Egyes néptanácsok, mint például a gyülvészi, németsztamorai, vessék le bürokra­tikus magatartásukat. Menjenek ki a terepre. Németsztamorán például szeptember 27-én a néptanács elnöke, alelnöke és a gazdasági­ felelős, írnod az irodában ültek ahelyett, hogy a te­repen ellenőrizték volna a munkálatok menetét.

Next