Szabad Szó, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-01 / 231. szám

2 SZABAD SZÓ Csütörtök, 1953 október 1 A Kínai Népköztársaságban­ ­ i*i n u 11111 m i um mi mitMMHM wmwiu MHinmni ii ii 11 ii mu m um i h m m 111H mi m 11 m 111 m m 11 mm i ii i i i i ii i i ki iii i ESZAK-KIANGSZU ÚJJÁÉLED A Yi és a Su folyó megfékezése kiváló termést hozott Észak-Kiangszu ötmilliónyi népének A Yi és a Su folyó partján szorgos parasztok dolgoznak földjeiken, ame­lyeken zsenge búza és rizs hullámzik. Tudják, hogy munkájuk gyümölcsét már nem fenyegeti az áradás, ezért nyugodtan kezdenek betakarítási ter­vük teljesítéséhez, learatják nagyszerű termésüket. Az újonnan ásott levezető csatornák, az új gátak és zsilipek megfékezték a két folyó vadul höm­pölygő vizét. „Még néhány évvel ezelőtt“, meséli Li Zsui-ting, az öreg paraszt, „halál­veszedelemben voltunk, valahányszor elérkezett a nyári és őszi viharos zá­­poresők ideje. A Yi és Su folyók ára­dása tíz eset közül kilencszer elmosta termésünket.­ A Yi és Su folyók közötti medencé­ben termékeny föld terül el, amely H­­ollandia kiterjedésének csaknem ki­lenctizedét teszi ki. Az itt élő öt mil­lió földműves búzát és rizst termeszt. A parasztok évszázadokon át maka­csul küzdöttek az árvizek ellen, ame­lyek veszélyessége még fokozódott 1494 óta, mikor a dél felé kiáradó Sárga Folyó iszappal tömte el a Huai folyó csatornáját, amely a Yi és Su folyók közös levezető csatornája volt a tenger felé. Az árvizek okai A Yi és a Su folyó a Santung tar­tománybeli Yiming hegység magas­lataitól megduzzadva, rohamos folyás­sal zúdul le Santung déli szomszédja, Észak-Kiarigszu lapályaira. A sík te­rület meglassítja folyásukat és itt kez­dik lerakni az iszap nehéz súlyát, amelyet a hegyekről, dombokról hoz­tak magukkal. Ennek következménye­ként a folyammedrek állandóan emel­kedtek. Időszakosan ismétlődő áradá­sok történtek, amikor a sekély csator­nák nem voltak képesek a folyók vizét feltartani. Dél-Santung és Észak-Kiangszu sík területét több mint negyven folyó és csatorna hálózza be. Ezek közül né­hány, mint a Yi és Su mellékfolyója vagy mellékága közvetlen összekötte­tésben van a két nagy folyóval és a pusztító áradáshoz ezek is hozzájá­rulnak. A nyári és őszi nagy esőzések alatt a két folyó összesen 10.500 köbméter vizet szállít másodpercenként, de a két főcsatornájuk másodpercenként csak 2.000 köbméter áthaladását volt képes biztonsággal a tenger felé ve­zetni. Az ezen felül kiáradó víz áttör­te a fő- és mellékcsatornák partjait és elöntötte a földeket. Maximális áradási időszakokban a két folyó vizei 12.000 négyzetkilométer földterületet öntöt­tek el két méternél is magasabban. (Több m­int egyharmadát Hollandia te­rületének). Ezek az áradások szörnyű pusztítást és nyomort okoztak. A pa­rasztok közül sokan belefulladtak az árba. Sokan, akiknek otthonát, termé­sét és minden tulajdonát elhordta a víz, odáig jutottak, hogy fakéreggel vagy falevéllel táplálkoztak. Az éhín­ség és betegség szedte áldozatait. A régi időkben a nyomorgó, éhező pa­rasztok árvíz-sújtotta falvaikból me­nekülve a szomszédos területekre ván­doroltak, ott kerestek munkát, vagy segítséget, amíg a föld annyira felszá­radt, hogy hazatérhettek. I a reakciós Kuomintang-rendszer írta: KAO SUH-SAN többször megígérte a folyók szabályo­zását. A Kuomintang hivatalnokok sok millió ezüst dollárt raboltak el a pa­rasztoktól adók és egyéb közterhek címén, azzal az ürüggyel, hogy a munkálatok hamarosan megkezdőd­nek. Az árvizek azonban folytatódtak és a parasztok mind szegényebbek let­tek. Sokan közülük kivándoroltak ősi hónukból. Csak a felszabadulás tette le­hetővé álmuk beteljesedését , a fo­lyók megfékezését. Amikor eljött a Felszabadító Néphadsereg A Felszabadító Néphadsereg 1949- ben szabadította fel Észak-Kiangszu síkságát. Ebben az időben Giang-Kai­­sek még Nankingban volt. A Felszaba­dító Néphadsereg főerői még nem va­lósították meg történelmi átkelésüket a Yangce-n, hogy Dél-Kínát felszaba­dítsák. És mégis, mivel a nyomorgó parasztságnak sürgős segítségre volt szüksége, a Népkormány elhatározta, hogy azonnal rendszabályokat alkal­maz. A feladat nagy fizikai és másfajta nehézségekbe ütközött. Az új admi­nisztráció azonban meg volt arról győződve, hogy a területen lakó pa­rasztság támogatásával biztosíthatja a sikert. A szabályozási munkálatok 1949-ben el is kezdődtek. Tudva, hogy ez a terv életbevágó érdekük, sőt a jövő nemzedékeké is, két millió paraszt végzett önkéntes munkát a vízszabályozási munkálatok­nál. Megvalósításaik 1949—52-ig, három év alatt valóban csodálatra méltóak. Egy új, 190 kilométer hosszú csatornát ástak — több mint kétszer olyan hosszút mint a Szuez-csatorna — a Yi folyótól a tengerig. Több mint nyolcvan gátat, elzáró zsi­lipet és levezetőcsatornát építettek. Ezek szabályozzák a sok patakot, fo­lyót és csatornát, amelyek a két folyó­val összeköttetésben vannak. Új duz­zasztó gát veszi körül a Lomba-tavat és hatalmas víztárolóvá változtatja azt. A munkálatoknál kiásott föld meg­haladja a 120 millió köbmétert. Ez több mint egy és félszer annyi, mint am­ennyit a Szuez-csatorna építésénél ástak ki. Vagy 3 millió köbméter kö­vet mozd­ítottak el az új csatornák ásásánál Ritkán akadunk ilyen mére­tekre vízszabályozási terveknél. A ter­vet 1952-ben teljesítették. • A két folyó most csendesen folyik medrében s az új csatornákban, ame­lyeket az emberek ástak számukra. Ezek a csatornák képesek másodper­cenként 8.000 köbméternyi vizet leve­zetni. Ha a két folyó vízmennyisége szokatlan méreteket ölt, a többletet biz­tonságosan visszatartja a Loma tó víztárolója, míg a fölös víz kisebb ré­sze a Wu folyó csatornáján át a Nagy Csatornába folyik. A csatornahálóza­ton kívül még egyéb talajvédő és er­dősítési intézkedések is történnek. Nagyszerű eredmények E munkák már nagyszerű eredményt hoztak. 1950-ben 500.000 hektáron jó kukoricatermést takarítottak be Huai­­yen tartományban, a Loma tavától délkeletre. Ezt a területet még egy évvel azelőtt árvíz mosta el. 1951-ben a mezőgazdasági dolgozók szövetkeze­te, Wang-gal az élen, aki a Yi és Su csatornázási munkájának egyik hőse, több mint 5.000 kilogramm kukoricát aratott le hektáronként ezen a terüle­ten. 1951-ben a két folyó közötti terü­leten általában jó termésről számoltak be. Egyetlen hold búzaföldet sem árasztott el a víz és a termelés 1951- ben 20 százalékkal emelkedett. Két évi jó termés jobb életet hozott a parasztoknak. Új, erős házakat épí­tettek ott, ahol azelőtt kunyhóknál jobbat nem mertek építeni. A parasz­tok évtizedek óta először uj ruhát vi­selnek, uj mezőgazdasági eszközökkel és újonnan vásárolt állatokkal szánta­nak. Az egész vidék felvirul. Csak két évvel ezelőtt az üzletek alig keres­kedhettek itt és a lanyha üzlet csak vásári napokon lendült fel valame­lyest. Most uj és uj üzletek nyitnak, hogy a növekvő keresletnek megfelel­jenek. Luyangban például, egy a Yi csatornától délre fekvő városban, 1952-ben 151 új üzlet nyílt. A nevelés is fejlődik. 1949 óta Huai­­yen tartományban az iskolásfiúk és leányok száma megkétszereződött. 1950-ben Csucsang hsziangban (hsziang, több falu adminisztratív egysége) csak elemi iskola volt 40 ta­nulóval. Most további négy új iskola van ott és összesen 600 elemi iskolai növendék tanul. Az egész Yi völgyben 1952-ben duplájára emelkedett a tanu­lók száma 1950-hez képest. A felnőt­tek ezrei esti iskolákba járnak, életük­ben először. A felszabadulás előtt a falvakban alig adtak el ivópapírt. Most nagy a kereslet iránta és csak­nem minden tanuló töltőtollal rendel-A Yi és Su folyókkal kapcsolatos munkálatok még nem értek véget tel­jeset­. A Népkormány tervei még erő­sebben fellendítik majd e fontos búza- és rizstermesztő vidék lakosságának életszínvonalát. A következő lépés a nagyszabású vízfelhasználási építkezés tervének megvalósítása. A folyók fel­ső folyásánál négy nagy víztároló lé­tesül; nagyszámú öntöző csatornát fognak ásni, amelyek vízzel látják el majd a szárazsággal veszélyeztetett területeket. Néhány év múlva a Yi és a Su folyó nemcsak szelíden és enge­delmesen folyik majd a tengerbe, hanem erejével vízierőművek révén villamos áramot fejleszt és még több termőföl­det öntöz. Világosságot és olcsó vil­­lanyerőt nyújt majd a falvaknak, vá­rosoknak és a fejlődő iparnak és még gazdagabb termést biztosít Észak- Kiangszu földműveseinek. A „People's China" (Népi Kína) című folyóirat 1953. évi 12. számá­ból.) Most már nem ritkaság a tudományos földművelés Kínában. Egy kísérleti állomás dolgozói kölesmagvakat válogatnak Konszern, berendezéssel ellátott fonoda Kínában A tartományi népanács 8-ik ülésszaka A Temesvár­ tartományi néptanác üléstermében folyó év szeptember 27-én reggel tartották meg a tartomá­nyi néptanács 8-ik ülésszakát A képviselők és a meghívottak — az RMP Központi Vezetősége 1953 au­gusztus 19—20-i bővített plenáris ülé­sén hozott határozatok fényében — megvitatták és kielemezték a tartomá­nyi néptanács végrehajtó bizottságá­nak a nyári mezőgazdasági kampány befejezéséért, az őszi kampány előké­szítéséért és a tömegfogyasztási cik­kek termelése növeléséért kifejtett te­vékenységét. Az ülésszak felszínre hozta a párt-és az állami szervek eredményeit, amelyeket a mezőgazdasági termelés növeléséért és a dolgozók szüntelenül növekvő szükségleteinek kielégítéséért folyó harcban elértek. A dolgozó pa­rasztság az elmúlt évekhez viszonyít­va, sokkal jobb termést ért el, így egyes helyeken 3500 kiló árpát és 2500 kiló búzát értek el hektáronként. Az újpécsi kollektív gazdaság 3000 kilón felüli árpatermést ért el hektáronként. Ahol a néptanácsok mozgósították a képviselőket és ahol az állandó bizott­ságok valóban léteztek, azok a közsé­gek az elsők között voltak a cséplés­ben és a kvótabeadásnál. Az ülésszakon rámutattak arra, hogy a városi és falusi dolgozók ebben az esztendőben az elmúlt évekhez képest több közszükségleti cikket kaptak. A 13 tartományi, rajoni és városi válla­latban termett tömegfogyasztási cik­kek választékainak száma több mint 100-ra növekedett. A szövetkezeti egységekben eladott termékek szá­zaléka jóval felülmúlja a tavalyit. A tömegfogyasztási cikkek előállítására ebben az évben új beruházásokat irá­nyoztak elő. Detta és Temesvár vajon­­ban két főzelékszáritó kemencét, Re­­sica és Oravica rajonban két gyümölcs­­száritó kemencét építettek, stb. A tartományi néptanács mezőgaz­dasági osztálya vezetőjének, I. Cati­­na elvtársnak és a kereskedelmi osz­tály vezetőjének, P. Gandelmann elv­társnak a beszámolói azonban azt bi­zonyítják, hogy e beszámolók megszer­­kesztői nem mélyítették el a problémá­kat, nem mutatták meg a hiányossá­gok igazi okait. Számos képviselő rámutatott a me­zőgazdasági kampány hiányosságai­nak valódi okaira és azokra a nehéz­ségekre, amelyek a közszükségleti cik­kek előállítása és a dolgozók ellátása terén még fennállnak. Idén bőséges termés volt — mondotta Cojocaru mérnök. Számos helyen lehetőség nyílt arra, hogy jelentős mennyiségi,­ gabonát, zöldséget és gyümölcsöt ta­karítsanak be. De a bürokratizmus, amely egyes rajoni és községi népta­­nácsoknál befészkelte magát, sok ne­hézséget okozott. Egyes helyeken az ellenőrzést és irányítást az irodából végezték, az utasításokat telefonon, vagy csak seb­tiben az autóból adták, így dolgoztak például a Lugos és Facsád rajoni néptanácsnál. Hogy a betlenházai GTA még mindig nem fejezte be a nyári kampányt, az a tartományi néptanács­­sal tevékenykedő elvtársak Elbája is. Az ülésszakon felszínre hozták azt­­, hogy az idén sokkal több zöldség­­i főzelékfélét termeltek, mint tavaly, azonban a serződést kötő egységek . Szövetkezet és az Aprozar szervezet­i­ munkája és a tartományi kereske­­delmi osztály ellenőrzésének hiánya folytán, nagymennyiségű terméket rám takarítottak be idejében és nem sállították el operatívan a fogyasztó tömegekhez. V. Botezatu képviselő ar­­r£ mutatott rá, hogy egyes helyeken, mnt például Fenes, Crucova­, Zagu­­jen­, Remetea­ községekben, nagy­­mzennyiségű gyümölcs és zöldség hal­­­ozódott fel, mert a szerződő felek nem vitték el, a kereskedelmi osztály révén pedig nem ellenőrizte, nem von­ta felelősségre és nem büntette meg a hibák elkövetőit. Az ülésszak, a viták nyomán hatá­rozatokat hozott a mezőgazdaság fej­lesztésére és azért, hogy a dolgozók szükségleteinek kielégítésére minél több tömegfogyasztási cikket termel­jenek. A többi között megteremtik az állatállomány fejlesztéséhez szükséges feltételeket, kiterjesztik a főzelékfélék és gyümölcsösök övezetét, új beruhá­zásokat eszközölnek a közszükségleti cikkek termelésének növelésére, fej­lesztik a kereskedelmi hálózatot, biz­tosítják a téli ellátást, stb. V. Pau­linej elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára, beszédében rámutatott arra, hogy a néptanácsok ereje a tömegekkel való kapcsolatuk­ban rejlik. A képviselők érezzék magu­kat felelőseknek a tömegek előtt. Be­szélgessenek a dolgozókkal, hallgassák meg kívánságaikat, tanácskozzanak velük a hiányosságok kiküszöbölésé­ről. A néptanácsok munkájukkal szi­lárdítsák meg azt a bizalmat, amelyet a dolgozók a párt politikája iránt ta­núsítanak. A tartományi néptanács 8-ik ülés­szakán hozott határozatok alkalmazá­­sa, a, ,dolgozók segítségével, jelentős hozzájárulást nyújt majd Temesvár­­tartomány lakossága életszínvonalá­nak emelésében. Október 3-án nyitják meg az új színházi évadot A temesvári Állami Színház októ­ber 3-án, szombaton tartja évadnyitó előadását. A színház művészei ez al­kalommal a „Krecsinszkij mennyegző­­je“ című felújított színdarabbal lépnek a közönség elé. A színház magyar ta­gozata Muhratov szovjet, szerző „Al­len családja“ című darabjának bemu­tató előadásával nyitja meg az éva­dot. A német tagozat­­együttese vidéki vendégszereplése után visszatérve, ké­sőbbi időpontban kezdi meg az elő­adásokat. Az új évadban a román színház mű­során 7 eddig be nem mutatott s 3, már bemutatott színdarab szerepel majd, az új darabok között: a „Libe­­lula“ című szovjet színmű, Howard Fast amerikai haladó író „30 ezüst­pénz“ című darabja, a klasszikus Lope de Vegától „A kertész kutyája“. A magyar, valamint a német tagozat az 1953- 54-es évadban 4, eddig Temesvá­ron be nem mutatott és 1—1 felújított darabot hoz szinte. Muhratov, „Allán családja“ című színdarabján kívül ma­gyar nyelven adják elő a múlt évad­ból már ismert „Kisunokám“-at, ezen­kívül Móricz Zsigmond „Rokonok", Csiky Gergely „Ingyenélők“ és Mol­nár János „Kézfogó“ című darabjait. A német együttes Laube „Karlschü­­ler“-en és Schiller „Ármány és Szere­lem“ című drámáján kívül Szofronov és Osztrovszkij egy-egy darabját tűzi műsorára, ezenkívül Lucia Demetrius­­tól bemutatja a „Mai emeberek“-et. A munka sikere érdekében gyakorlati in­tézkedéseket tettek: újraszervezték a „Sztaniszlavszkij“-szakmai kört és bizottságot alakítottak, melynek az lesz a feladata, hogy fenntartsa a kapcsolatot a helyi szerzőkkel. Az elemi csapások okozta károk megelőzéséért A dolgozók jól ismerik az ADAS Állami Biztosító Intézet 1952 kezdete óta kifejtett tevékenységét. Államunk az ADAS révén segíti a honpolgáro­kat, hogy az elemi csapások következ­tében elpusztult, vagy tönkrement ja­vaikat ismét helyreállíthassák. Az ADAS azzal is hozzájárul a mun­ka eredményének és folyamatosságá­nak biztosításához, hogy igyekszik megelőzni és leküzdeni az elemi csa­pások — tűzvész, áradás, járványos állatbetegség, stb. — okozta károkat. Az Állami Biztosító Intézet egységei már kifizették a szükséges­­összegeket azoknak a honpolgároknak, akiknek háza földcsuszamlástól veszélyezte­tett területen fekszik, hogy azt lerom­bolhassák és a néptanács által kijelölt területen újra építhessék. Ioan Brezeanu Paltineni községbeli (Cislau rajon) dolgozó paraszt e célra 7.528 lejt, Iftimie Bica, T­ituna község­beli (Curtea de Argen rajon) dolgozó paraszt pedig 7.052 lejt kapott. Az Ál­lami Biztosító Intézet Pitesti tartomá­nyi igazgatósága csupán Tutuna köz­ségben, hogy a földcsuszamlás okozta károkat megelőzze, 28.752 lejt bo­­csájtott azoknak a honpolgároknak a rendelkezésére, akik bebiztosították házukat Ploes­ti tartományban pedig a második negyedévben az elemi csa­­­pások okozta károk megelőzésére 39.132 lejt fizettek ki. Úgyszintén az ADAS Galati, Craiova­ és Sztálin­artományi igazgatóságai is folyósítot­ták a veszélyeztetett területen fekvő házak lebontásához és újjáépítéséhez szükséges összegeket. A néptanácsok folyó év október 1 -től kezdődőleg költségvetésükbe iktatják az eleni csapások, mint: tűzvész, jár­ványos állatbetegségek, stb. okozta károk megelőzésére és leküzdésére irá­nyuló akciók pénzeléséhez szüksége­­összegeket Az ADAS ehhez az akció­hoz jelentős összegekkel járul majd hozzá.

Next