Szabad Szó, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-01 / 231. szám
2 SZABAD SZÓ Csütörtök, 1953 október 1 A Kínai Népköztársaságban i*i n u 11111 m i um mi mitMMHM wmwiu MHinmni ii ii 11 ii mu m um i h m m 111H mi m 11 m 111 m m 11 mm i ii i i i i ii i i ki iii i ESZAK-KIANGSZU ÚJJÁÉLED A Yi és a Su folyó megfékezése kiváló termést hozott Észak-Kiangszu ötmilliónyi népének A Yi és a Su folyó partján szorgos parasztok dolgoznak földjeiken, amelyeken zsenge búza és rizs hullámzik. Tudják, hogy munkájuk gyümölcsét már nem fenyegeti az áradás, ezért nyugodtan kezdenek betakarítási tervük teljesítéséhez, learatják nagyszerű termésüket. Az újonnan ásott levezető csatornák, az új gátak és zsilipek megfékezték a két folyó vadul hömpölygő vizét. „Még néhány évvel ezelőtt“, meséli Li Zsui-ting, az öreg paraszt, „halálveszedelemben voltunk, valahányszor elérkezett a nyári és őszi viharos záporesők ideje. A Yi és Su folyók áradása tíz eset közül kilencszer elmosta termésünket. A Yi és Su folyók közötti medencében termékeny föld terül el, amely Hollandia kiterjedésének csaknem kilenctizedét teszi ki. Az itt élő öt millió földműves búzát és rizst termeszt. A parasztok évszázadokon át makacsul küzdöttek az árvizek ellen, amelyek veszélyessége még fokozódott 1494 óta, mikor a dél felé kiáradó Sárga Folyó iszappal tömte el a Huai folyó csatornáját, amely a Yi és Su folyók közös levezető csatornája volt a tenger felé. Az árvizek okai A Yi és a Su folyó a Santung tartománybeli Yiming hegység magaslataitól megduzzadva, rohamos folyással zúdul le Santung déli szomszédja, Észak-Kiarigszu lapályaira. A sík terület meglassítja folyásukat és itt kezdik lerakni az iszap nehéz súlyát, amelyet a hegyekről, dombokról hoztak magukkal. Ennek következményeként a folyammedrek állandóan emelkedtek. Időszakosan ismétlődő áradások történtek, amikor a sekély csatornák nem voltak képesek a folyók vizét feltartani. Dél-Santung és Észak-Kiangszu sík területét több mint negyven folyó és csatorna hálózza be. Ezek közül néhány, mint a Yi és Su mellékfolyója vagy mellékága közvetlen összeköttetésben van a két nagy folyóval és a pusztító áradáshoz ezek is hozzájárulnak. A nyári és őszi nagy esőzések alatt a két folyó összesen 10.500 köbméter vizet szállít másodpercenként, de a két főcsatornájuk másodpercenként csak 2.000 köbméter áthaladását volt képes biztonsággal a tenger felé vezetni. Az ezen felül kiáradó víz áttörte a fő- és mellékcsatornák partjait és elöntötte a földeket. Maximális áradási időszakokban a két folyó vizei 12.000 négyzetkilométer földterületet öntöttek el két méternél is magasabban. (Több mint egyharmadát Hollandia területének). Ezek az áradások szörnyű pusztítást és nyomort okoztak. A parasztok közül sokan belefulladtak az árba. Sokan, akiknek otthonát, termését és minden tulajdonát elhordta a víz, odáig jutottak, hogy fakéreggel vagy falevéllel táplálkoztak. Az éhínség és betegség szedte áldozatait. A régi időkben a nyomorgó, éhező parasztok árvíz-sújtotta falvaikból menekülve a szomszédos területekre vándoroltak, ott kerestek munkát, vagy segítséget, amíg a föld annyira felszáradt, hogy hazatérhettek. I a reakciós Kuomintang-rendszer írta: KAO SUH-SAN többször megígérte a folyók szabályozását. A Kuomintang hivatalnokok sok millió ezüst dollárt raboltak el a parasztoktól adók és egyéb közterhek címén, azzal az ürüggyel, hogy a munkálatok hamarosan megkezdődnek. Az árvizek azonban folytatódtak és a parasztok mind szegényebbek lettek. Sokan közülük kivándoroltak ősi hónukból. Csak a felszabadulás tette lehetővé álmuk beteljesedését , a folyók megfékezését. Amikor eljött a Felszabadító Néphadsereg A Felszabadító Néphadsereg 1949- ben szabadította fel Észak-Kiangszu síkságát. Ebben az időben Giang-Kaisek még Nankingban volt. A Felszabadító Néphadsereg főerői még nem valósították meg történelmi átkelésüket a Yangce-n, hogy Dél-Kínát felszabadítsák. És mégis, mivel a nyomorgó parasztságnak sürgős segítségre volt szüksége, a Népkormány elhatározta, hogy azonnal rendszabályokat alkalmaz. A feladat nagy fizikai és másfajta nehézségekbe ütközött. Az új adminisztráció azonban meg volt arról győződve, hogy a területen lakó parasztság támogatásával biztosíthatja a sikert. A szabályozási munkálatok 1949-ben el is kezdődtek. Tudva, hogy ez a terv életbevágó érdekük, sőt a jövő nemzedékeké is, két millió paraszt végzett önkéntes munkát a vízszabályozási munkálatoknál. Megvalósításaik 1949—52-ig, három év alatt valóban csodálatra méltóak. Egy új, 190 kilométer hosszú csatornát ástak — több mint kétszer olyan hosszút mint a Szuez-csatorna — a Yi folyótól a tengerig. Több mint nyolcvan gátat, elzáró zsilipet és levezetőcsatornát építettek. Ezek szabályozzák a sok patakot, folyót és csatornát, amelyek a két folyóval összeköttetésben vannak. Új duzzasztó gát veszi körül a Lomba-tavat és hatalmas víztárolóvá változtatja azt. A munkálatoknál kiásott föld meghaladja a 120 millió köbmétert. Ez több mint egy és félszer annyi, mint amennyit a Szuez-csatorna építésénél ástak ki. Vagy 3 millió köbméter követ mozdítottak el az új csatornák ásásánál Ritkán akadunk ilyen méretekre vízszabályozási terveknél. A tervet 1952-ben teljesítették. • A két folyó most csendesen folyik medrében s az új csatornákban, amelyeket az emberek ástak számukra. Ezek a csatornák képesek másodpercenként 8.000 köbméternyi vizet levezetni. Ha a két folyó vízmennyisége szokatlan méreteket ölt, a többletet biztonságosan visszatartja a Loma tó víztárolója, míg a fölös víz kisebb része a Wu folyó csatornáján át a Nagy Csatornába folyik. A csatornahálózaton kívül még egyéb talajvédő és erdősítési intézkedések is történnek. Nagyszerű eredmények E munkák már nagyszerű eredményt hoztak. 1950-ben 500.000 hektáron jó kukoricatermést takarítottak be Huaiyen tartományban, a Loma tavától délkeletre. Ezt a területet még egy évvel azelőtt árvíz mosta el. 1951-ben a mezőgazdasági dolgozók szövetkezete, Wang-gal az élen, aki a Yi és Su csatornázási munkájának egyik hőse, több mint 5.000 kilogramm kukoricát aratott le hektáronként ezen a területen. 1951-ben a két folyó közötti területen általában jó termésről számoltak be. Egyetlen hold búzaföldet sem árasztott el a víz és a termelés 1951- ben 20 százalékkal emelkedett. Két évi jó termés jobb életet hozott a parasztoknak. Új, erős házakat építettek ott, ahol azelőtt kunyhóknál jobbat nem mertek építeni. A parasztok évtizedek óta először uj ruhát viselnek, uj mezőgazdasági eszközökkel és újonnan vásárolt állatokkal szántanak. Az egész vidék felvirul. Csak két évvel ezelőtt az üzletek alig kereskedhettek itt és a lanyha üzlet csak vásári napokon lendült fel valamelyest. Most uj és uj üzletek nyitnak, hogy a növekvő keresletnek megfeleljenek. Luyangban például, egy a Yi csatornától délre fekvő városban, 1952-ben 151 új üzlet nyílt. A nevelés is fejlődik. 1949 óta Huaiyen tartományban az iskolásfiúk és leányok száma megkétszereződött. 1950-ben Csucsang hsziangban (hsziang, több falu adminisztratív egysége) csak elemi iskola volt 40 tanulóval. Most további négy új iskola van ott és összesen 600 elemi iskolai növendék tanul. Az egész Yi völgyben 1952-ben duplájára emelkedett a tanulók száma 1950-hez képest. A felnőttek ezrei esti iskolákba járnak, életükben először. A felszabadulás előtt a falvakban alig adtak el ivópapírt. Most nagy a kereslet iránta és csaknem minden tanuló töltőtollal rendel-A Yi és Su folyókkal kapcsolatos munkálatok még nem értek véget teljeset. A Népkormány tervei még erősebben fellendítik majd e fontos búza- és rizstermesztő vidék lakosságának életszínvonalát. A következő lépés a nagyszabású vízfelhasználási építkezés tervének megvalósítása. A folyók felső folyásánál négy nagy víztároló létesül; nagyszámú öntöző csatornát fognak ásni, amelyek vízzel látják el majd a szárazsággal veszélyeztetett területeket. Néhány év múlva a Yi és a Su folyó nemcsak szelíden és engedelmesen folyik majd a tengerbe, hanem erejével vízierőművek révén villamos áramot fejleszt és még több termőföldet öntöz. Világosságot és olcsó villanyerőt nyújt majd a falvaknak, városoknak és a fejlődő iparnak és még gazdagabb termést biztosít Észak- Kiangszu földműveseinek. A „People's China" (Népi Kína) című folyóirat 1953. évi 12. számából.) Most már nem ritkaság a tudományos földművelés Kínában. Egy kísérleti állomás dolgozói kölesmagvakat válogatnak Konszern, berendezéssel ellátott fonoda Kínában A tartományi népanács 8-ik ülésszaka A Temesvár tartományi néptanác üléstermében folyó év szeptember 27-én reggel tartották meg a tartományi néptanács 8-ik ülésszakát A képviselők és a meghívottak — az RMP Központi Vezetősége 1953 augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésén hozott határozatok fényében — megvitatták és kielemezték a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának a nyári mezőgazdasági kampány befejezéséért, az őszi kampány előkészítéséért és a tömegfogyasztási cikkek termelése növeléséért kifejtett tevékenységét. Az ülésszak felszínre hozta a párt-és az állami szervek eredményeit, amelyeket a mezőgazdasági termelés növeléséért és a dolgozók szüntelenül növekvő szükségleteinek kielégítéséért folyó harcban elértek. A dolgozó parasztság az elmúlt évekhez viszonyítva, sokkal jobb termést ért el, így egyes helyeken 3500 kiló árpát és 2500 kiló búzát értek el hektáronként. Az újpécsi kollektív gazdaság 3000 kilón felüli árpatermést ért el hektáronként. Ahol a néptanácsok mozgósították a képviselőket és ahol az állandó bizottságok valóban léteztek, azok a községek az elsők között voltak a cséplésben és a kvótabeadásnál. Az ülésszakon rámutattak arra, hogy a városi és falusi dolgozók ebben az esztendőben az elmúlt évekhez képest több közszükségleti cikket kaptak. A 13 tartományi, rajoni és városi vállalatban termett tömegfogyasztási cikkek választékainak száma több mint 100-ra növekedett. A szövetkezeti egységekben eladott termékek százaléka jóval felülmúlja a tavalyit. A tömegfogyasztási cikkek előállítására ebben az évben új beruházásokat irányoztak elő. Detta és Temesvár vajonban két főzelékszáritó kemencét, Resica és Oravica rajonban két gyümölcsszáritó kemencét építettek, stb. A tartományi néptanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének, I. Catina elvtársnak és a kereskedelmi osztály vezetőjének, P. Gandelmann elvtársnak a beszámolói azonban azt bizonyítják, hogy e beszámolók megszerkesztői nem mélyítették el a problémákat, nem mutatták meg a hiányosságok igazi okait. Számos képviselő rámutatott a mezőgazdasági kampány hiányosságainak valódi okaira és azokra a nehézségekre, amelyek a közszükségleti cikkek előállítása és a dolgozók ellátása terén még fennállnak. Idén bőséges termés volt — mondotta Cojocaru mérnök. Számos helyen lehetőség nyílt arra, hogy jelentős mennyiségi, gabonát, zöldséget és gyümölcsöt takarítsanak be. De a bürokratizmus, amely egyes rajoni és községi néptanácsoknál befészkelte magát, sok nehézséget okozott. Egyes helyeken az ellenőrzést és irányítást az irodából végezték, az utasításokat telefonon, vagy csak sebtiben az autóból adták, így dolgoztak például a Lugos és Facsád rajoni néptanácsnál. Hogy a betlenházai GTA még mindig nem fejezte be a nyári kampányt, az a tartományi néptanácssal tevékenykedő elvtársak Elbája is. Az ülésszakon felszínre hozták azt, hogy az idén sokkal több zöldségi főzelékfélét termeltek, mint tavaly, azonban a serződést kötő egységek . Szövetkezet és az Aprozar szervezeti munkája és a tartományi kereskedelmi osztály ellenőrzésének hiánya folytán, nagymennyiségű terméket rám takarítottak be idejében és nem sállították el operatívan a fogyasztó tömegekhez. V. Botezatu képviselő arr£ mutatott rá, hogy egyes helyeken, mnt például Fenes, Crucova, Zagujen, Remetea községekben, nagymzennyiségű gyümölcs és zöldség halozódott fel, mert a szerződő felek nem vitték el, a kereskedelmi osztály révén pedig nem ellenőrizte, nem vonta felelősségre és nem büntette meg a hibák elkövetőit. Az ülésszak, a viták nyomán határozatokat hozott a mezőgazdaság fejlesztésére és azért, hogy a dolgozók szükségleteinek kielégítésére minél több tömegfogyasztási cikket termeljenek. A többi között megteremtik az állatállomány fejlesztéséhez szükséges feltételeket, kiterjesztik a főzelékfélék és gyümölcsösök övezetét, új beruházásokat eszközölnek a közszükségleti cikkek termelésének növelésére, fejlesztik a kereskedelmi hálózatot, biztosítják a téli ellátást, stb. V. Paulinej elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára, beszédében rámutatott arra, hogy a néptanácsok ereje a tömegekkel való kapcsolatukban rejlik. A képviselők érezzék magukat felelőseknek a tömegek előtt. Beszélgessenek a dolgozókkal, hallgassák meg kívánságaikat, tanácskozzanak velük a hiányosságok kiküszöböléséről. A néptanácsok munkájukkal szilárdítsák meg azt a bizalmat, amelyet a dolgozók a párt politikája iránt tanúsítanak. A tartományi néptanács 8-ik ülésszakán hozott határozatok alkalmazása, a, ,dolgozók segítségével, jelentős hozzájárulást nyújt majd Temesvártartomány lakossága életszínvonalának emelésében. Október 3-án nyitják meg az új színházi évadot A temesvári Állami Színház október 3-án, szombaton tartja évadnyitó előadását. A színház művészei ez alkalommal a „Krecsinszkij mennyegzője“ című felújított színdarabbal lépnek a közönség elé. A színház magyar tagozata Muhratov szovjet, szerző „Allen családja“ című darabjának bemutató előadásával nyitja meg az évadot. A német tagozategyüttese vidéki vendégszereplése után visszatérve, későbbi időpontban kezdi meg az előadásokat. Az új évadban a román színház műsorán 7 eddig be nem mutatott s 3, már bemutatott színdarab szerepel majd, az új darabok között: a „Libelula“ című szovjet színmű, Howard Fast amerikai haladó író „30 ezüstpénz“ című darabja, a klasszikus Lope de Vegától „A kertész kutyája“. A magyar, valamint a német tagozat az 1953- 54-es évadban 4, eddig Temesváron be nem mutatott és 1—1 felújított darabot hoz szinte. Muhratov, „Allán családja“ című színdarabján kívül magyar nyelven adják elő a múlt évadból már ismert „Kisunokám“-at, ezenkívül Móricz Zsigmond „Rokonok", Csiky Gergely „Ingyenélők“ és Molnár János „Kézfogó“ című darabjait. A német együttes Laube „Karlschüler“-en és Schiller „Ármány és Szerelem“ című drámáján kívül Szofronov és Osztrovszkij egy-egy darabját tűzi műsorára, ezenkívül Lucia Demetriustól bemutatja a „Mai emeberek“-et. A munka sikere érdekében gyakorlati intézkedéseket tettek: újraszervezték a „Sztaniszlavszkij“-szakmai kört és bizottságot alakítottak, melynek az lesz a feladata, hogy fenntartsa a kapcsolatot a helyi szerzőkkel. Az elemi csapások okozta károk megelőzéséért A dolgozók jól ismerik az ADAS Állami Biztosító Intézet 1952 kezdete óta kifejtett tevékenységét. Államunk az ADAS révén segíti a honpolgárokat, hogy az elemi csapások következtében elpusztult, vagy tönkrement javaikat ismét helyreállíthassák. Az ADAS azzal is hozzájárul a munka eredményének és folyamatosságának biztosításához, hogy igyekszik megelőzni és leküzdeni az elemi csapások — tűzvész, áradás, járványos állatbetegség, stb. — okozta károkat. Az Állami Biztosító Intézet egységei már kifizették a szükségesösszegeket azoknak a honpolgároknak, akiknek háza földcsuszamlástól veszélyeztetett területen fekszik, hogy azt lerombolhassák és a néptanács által kijelölt területen újra építhessék. Ioan Brezeanu Paltineni községbeli (Cislau rajon) dolgozó paraszt e célra 7.528 lejt, Iftimie Bica, Tituna községbeli (Curtea de Argen rajon) dolgozó paraszt pedig 7.052 lejt kapott. Az Állami Biztosító Intézet Pitesti tartományi igazgatósága csupán Tutuna községben, hogy a földcsuszamlás okozta károkat megelőzze, 28.752 lejt bocsájtott azoknak a honpolgároknak a rendelkezésére, akik bebiztosították házukat Ploesti tartományban pedig a második negyedévben az elemi csapások okozta károk megelőzésére 39.132 lejt fizettek ki. Úgyszintén az ADAS Galati, Craiova és Sztálinartományi igazgatóságai is folyósították a veszélyeztetett területen fekvő házak lebontásához és újjáépítéséhez szükséges összegeket. A néptanácsok folyó év október 1 -től kezdődőleg költségvetésükbe iktatják az eleni csapások, mint: tűzvész, járványos állatbetegségek, stb. okozta károk megelőzésére és leküzdésére irányuló akciók pénzeléséhez szükségeösszegeket Az ADAS ehhez az akcióhoz jelentős összegekkel járul majd hozzá.