Szabad Szó, 1954. április-június (11. évfolyam, 76-152. szám)

1954-04-01 / 76. szám

з A n­éptanácsi képviselők tapasztalataiból «*•11111 tMHIIIltlIMIIIIIII UH ■•■ІНШІМ II tun |l|U||HH»t*ttl|l A mezőgazdasági állandó bizottságok értékes segítséget nyújtanak a tavaszi kampányban Most, amikor a tavaszi mezőgazda­­sági kampány teljében vagyunk, kü­lönösen nagy feladatok állnak a nép­tanácsok szervei előtt. Ebben az idő­szakban a rajoni és községi néptaná­­csok mezőgazdasági állandó bizottsá­gaira s a községi néptanácsok mező­gazdasági ügynökeire igen nagy fele­lősség hárul a tavaszi mezőgazdasági munkálatok jó menetéért. A Fapsád-rajoni néptanács végre­hajtó bizottsága a mezőgazdasági ál­landó bizottságok megalakítása után nyomban intézkedett hogy azok meg­kezdhessék működésüket. Irányította őket, hogy milyen téren tevékenyked­jenek, rendelkezésükre bocsátotta a tavaszi mezőgazdasági kampány elő­készítésére és végrehajtására kidolgo­zott tervét. Az állandó bizottság, mi­után feldolgozta az állandó bizottsá­gok működési és szervezeti szabályza­tát, a végrehajtó bizottság segítségé­vel munkáját két ágra, nevezetesen: mezőgazdasági és zöldségtermesztési ágra osztotta fel. Ugyanakkor munka­tervet készített, amely kijelölte a bi­zottság minden egyes tagjának fel­adatát. Ezt a munkatervet később ki­egészítették a tavalzi mezőgazdasági munkák előkészítésére és elvégzésére vonatkozó párt- és kormányhatározat­ban számukra előírt feladatokkal. A mezőgazdasági állandó bizottság e terv alapján dolgozik. A rajoni mező­­gazdasági állandó bizottság széles­körűen irányítja a községi néptaná­­csok mellett működő mezőgazdasági állandó bizottságokat, segítséget nyújt munkaterveik összeállításában is a mezőgazdasági kampány során a községekben felmerülő különböző problémák megoldásában. Eme intéz­kedések nyomán a községi néptaná­csok mellett működő mezőgazdasági állandó bizottságok eredményesen mű­ködhetnek. Így Facsád, Bunca Mare, Marz­si­na községek mezőgazdasági ál­landó bizottságai ellenőriztek: helye­sen történt-e a dolgozó földművesek növénytermesztési tervének összeállí­tása, mindenki elvégezte-e a mező­­gazdasági gépjavításokat a tavaszi kampányra. E bizottságok tagjai érté­kes támogatást­ nyújtottak azáltal is, hogy felvilágosították a dolgozó pa­rasztokat a zöldségtermesztés, a vető­­magtisztítás, a minél több istálló­trágya kihordásának, a községi lege­lők megtisztításának és a magvak csirázóképessége kipróbálásának fon­tosságáról. Munkájuk eredményekép­pen Facsád, Bunea Mare és Marzevia községek élen járnak a tavaszi kam­pányban. Azonban Facsád vajonban nem min­den község mezőgazdasági állandó bizottsága fejt ki ilyen tevékenységet. Bârna, Tomeşti és Bălteşti községek­ben az állandó bizottságoknak még munkatervük sincs. A községi népta­nácsok végrehajtó bizottságai ezeket nem irányítják, nem hívják meg a bi­zottságok elnökeit és titkárait, hogy a végrehajtó bizottság ülésein — me­lyeken megvitatják a mezőgazdasági problémákat — jelentéseket, javasla­tokat tegyenek Az említett községek mezőgazdasági állandó bizottságai nem tanulmányozták behatóan a Mi­nisztertanács és az RMP Központi Vezetősége folyó évi március 3-i ha­tározatát, nem sajátították el megfe­lelően az agrotechnika szabályait, me­zőgazdaságunk élenjáróinak fejlett ta­pasztalatait. Az állandó bizottságok egyes tagjai nem tesznek meg min­dent, hogy a reájuk bízott feladatokat teljesítsék, mint Linta Petre képvi­selő, a bethlenházi gépállomás igaz­gatója és mások. A községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak és a rajoni néptanács végrehajtó bizottságának az a fela­datuk, hogy hathatósabban támo­gassák a mezőgazdasági állandó bizottságokat a tavaszi mezőgazda­­sági munkák előkészítésére és végre­hajtására vonatkozó párt- és kormány­­határozat feladatainak teljesítésében. RADULESCU PARTENIE, a Facsád-rajoni néptanács mező­­gazdasági osztályának vezetője Szántanak-vetnek a gyertyámosi kollektív gazdaságban A gyertyámosi „Vörös Grivita" kollektív gazdaságban március 15-én kezdték meg a tavaszi szántás-ve­tést. A brigádok kezdettől fogva szorgalmasan dolgoztak. Az első sür­gősségi szakasz munkálatait már­cius 26-án befejezték. Elvetettek 3 hektáron mákot, 37 hektáron főze­­lékborsót, 45 hektáron új lucernát, 32 hektáron tavaszi bükkönyt, 33 hektáron napraforgót és 58 hektá­ron zabot, s már a második sürgős­ségi szakaszba tartozó cukorrépa ve­tését is elvégezték 60 hektáron. Ezekben a munkálatokban kitűn­tek a Părăianu Nicolae és Malai­­mare Gheorghe vezette brigádok. A zöldségtermesztő-brigád Ambrus Márton kertész vezetésével 400 négyzetméteren melegágyat készí­tett s oda már 15.000 tűzdelt ká­poszta- és­ paradicsompalántát ül­tettek el. Radu N. Asawchi és Peicov Petru levelei nyomán A pedagógus Makarenko Tizenöt évvel ezelőtt, 1939 április 1-én hunyt el Anton Szemjonovics Ma­karenko, a kiváló szovjet pedagógus. Egész életét, egész rendkívüli tehet­ségét az ifjúság kommunista nevelésel­méletének és gyakorlatának kidolgo­zására fordította. Bátran megdöntötte a pedagógiában uralkodó elavult né­zeteket és hagyományoka­­t; szívós munkával új módszereket és eljáráso­kat, a kommunista nevelés új szerve­zeti formáit dolgozta ki. Műveiből életvidámság, a dolgozó nép ügyének igazságába vetett meggyőződés és forradalmi optimizmus árad. Engesz­telhetetlen volt mindennel szemben, ami a szovjet rendszertől idegen vagy annak ellensége. Makarenko pedagógiai művei, ame­lyek közük gazdag tapasztalatait, ha­talmas szerepet játszanak a szovjet pedagógia fejlődésében. Hatalmas be­folyást gyakorolnak ezenkívül a népi demokráciákban is az új pedagógia megteremtésére. Ma már nincs olyan pedagógus ha­zánkban, aki Makarenko nevét ne is­merné, műveit ne olvasta volna. De kevesen vannak aránylag azok, akik rendszeresen, minden összefüggésében alapos elmélyüléssel elemezték Maka­renko tanításait és gyakorlati nevelő­­munkájukban alkotó módon fel is hasz­nálják, értékesítik — magától értető­­dően a mi viszonyainkra alkalmazva — azokat. Sokáig az a téves nézet uralkodott nálunk (jónéhány pedagógusunknál még ma is) — akárcsak a szovjet pe­dagógusok egy részénél is annak ide­jén —, hogy Makarenko útmutatásai csak olyan sajátos körülmények kö­zött érvényesek és alkalmazhatók si­kerrel, mint amilyenek között Maka­renko dolgozott. Akadtak ismét má­sok, akik az iskolai nevelőmunkában csak a Makarenkotól tanult egyes el­járásokat, csak az eljárások formáját, külsőségeit honosították meg­,­ figye­lem elől tévesztve a lényeget, az erős gyermekközösség kialakítását. Felhasználni, alkalmazni nemcsak Makarenko egyes eljárásait, hanem pedagógiai rendszerének egészét, lé­nyegét kell. Ennek a feladatnak helyes és eredményes megoldásához minde­nekelőtt tisztában kell lenni azzal, hogy Makarenko pedagógiai rendszere a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom szülötte, a szovjet pedagógia vívmánya. Makarenko maga is ismé­telten hangsúlyozta, hogy nincs külön „makarenkói pedagógia" — az ő ne­velési rendszere szovjet nevelési mód­szer. Ez a rendszer a társadalomról, az emberről, a nevelés céljáról és sze­repéről, a kommunista erkölcs lénye­géről szóló marxi-lenini tanításokra támaszkodik és messzemenően figye­lembe veszi a szovjet társadalom, a szocialista haza érdekeit, igényeit és szükségleteit az ifjúság nevelésében. Makarenko, mint marxista pedagógus, dialektikus módon oldja meg azokat az ellentmondásokat, melyek a forra­dalom előtti társadalomban, illetve ne­velésben megoldhatatlanok voltak: az egyén és társadalom, szabadság és szükségszerűség, kötelesség és jog, a tanító tekintélye, vezető szerepe s a kollektíva önállósága, a követelés és szeretet problémáját. A forradalom eredményeképpen a Szovjetunióban új viszony jött létre az egyén és a társadalom között: a szovjet ember a közösség boldogulásá­ban, az egész nép anyagi és kulturális felemelkedésében keresi és találja is meg saját egyéni boldogságát. Ebből indul ki Makarenko, midőn egész ne­velői tevékenységében és elméleti munkásságában elsődleges szerepet és jelentőséget tulajdonít a közösség­nek. Ez nem jelenti azt, hogy lebecsülte az egyént, éppen ellenkezőleg, igen magasra értékelte az ember egyénisé­gét. Sokszor mondotta, hogy az ember megismételhetetlen. Minden emberben meg tudta látni a sajátost, a csak őt jellemzőt, de egyben mindenkor hangsúlyozta az egyén társadalmi meghatározottságát. Éppen az egyén és társadalom problémájának marxista megoldása emeli oly magasra életmű­vét. „Nem egyéni hanem közösségi boldogságra, harcra kell nevelni“ — — mondotta. Makarenko a közösséget nemcsak mint a kommunista nevelés eszközét fogta fel hanem sokkal szé­lesebben, mint a nevelés alapvető szer­vezeti formáját és tényezőjét is, végső soron, legtökéletesebb fokán pedig, mint a kommunista nevelés fő feladatát: „nevelésünk arra irányul, hogy közös­ségi embert neveljünk.“ Ennek a fő követelménynek fényénél, a közösségi nevelésbe beágyazva vizs­gálja és oldja meg Makarenko a kom­munista nevelés összes többi kérdéseit: a szinikána nevelést, a kommunista er­­kölcsrenevelést, az öntudatos fegye­lem kialakítását, családi nevelést, stb. Makarenko pedagógiai rendszerében nagy helyet foglal el az érzelem és az öntudat nevelése, a kötelesség, a be­csület, az akarat, a jellem és a tudatos fegyelem kialakítása. „Mi azt követeljük polgárunktól, hogy életének minden percében legyen kész kötelességét teljesíteni, nem várva sem rendelkezést, sem­­parancsot, hogy legyen kezdeményező ereje és teremtő akara­ta“ — írja Makarenko. Az ember tele van erővel és lehető­ségek­kel, de azokat megvalósítani csak abban az esetben tudja, ha akaratát és jellemét növelik. „Kommunista akara­tot, kommunista bátorságot, kommu­nista céltudatosságot csak a közössé­gen belül, a közösségben történő spe­ciális begyakorlással lehet­­nevelni" — írja Makarenko az „Akarat, bátorság, céltudatosság" című utolsó cikkében. A fegyelem, Makarenko véleménye szerint, nem eszköze, hanem eredménye a nevelésnek. Azzal a korlátolt értel­mezéssel szemben, hogy a fegyelem csak a rend bevezetésére szolgáló esz­köz, Makarenko a fegyelemnek mélyebb és tartalmasabb értelmezését adja a harc és a győzelem fegyelmében. Más­szóval: a fegyelem nemcsak a rendben, f pon­toss­ágban, gondosságban, a szabá­lyokhoz és követelményekhez való al­kalmazkodásban és azok teljesítésé­ben, hanem a magasabb minőségért való harcban, a nehézségek legyőzésé­ben és a kitűzött célok kitartó elérésé­ben rejlik. A fegyelem nevelésénél Ma­karenko­­nagy jelentőséget tulajdonít az átmeneti nélkülözések elviselésének és a nehézségek elleni harcnak. A gyermekekre való ráhatás módsze­rei Makarenko szerint: a közvélemény, a pedagógus tekintélye és személyes­­példája a rendelkezés, a meggyőzés és magyarázat, a tradíciók, az időbe­osztás, a serkentés és a büntetések.­­Makarenko kigúnyolja azokat a pe­dagógusokat, akik a nevelés folyama­taiban tagadják a büntetés szükséges­ségét, azt állítva, hogy „a büntetés rabszolgát nevel“. Ezzel az állítással szemben Makarenko hangoztatta, hogy „a büntetésnélküli nevelés csirkefogót nevel ki“. A büntetést természetesen nagy pedagógiai tapasztalattal kell al­kalmazni, mégpedig úgy, hogy a bünte­téssel sújtott úgy fogadja azt, mint amit teljesen megérdemel. Maronenko nagyra becsülte a kom­munista bírálat és önbírálat módszerét. Állhatatosan arra szólította fel a gond­jaira bízott ifjú kollektíva tagjait: bí­ráljanak bátran, őszintén, minden kön­törfalazás­­nélkül, akár másról, akár ön­magukról van szó. Ne riadjanak vissza attól, „hogy társuknak kellemetlen dol­gokat mondjanak és ne sértődjenek meg, ha nekik mondanak kellemetlen dolgokat". Az elért eredmények fénye­sen igazolták módszerének helyességét. A bátor baráti leleplezések, az önbírá­lat és az elkövetett hibák beismerései révén az ifjú közösség morális és po­litikai tekintetben még jobban össze­forrott és erkölcsileg szilárd, jellemes embereket nevelt. A kölcsönös baráti bírálat alapján történő nevelés nagyon tanulságos ta­pasztalatokat nyújt azok számára, akik a gyermekek, ifjak úgynevezett „álba­rátsága" láttán tehetetlenül tárják szét karjukat, amikor ezek nem akarják egymást­­ „elárulni". Az efféle jelen­ségek arról tanúskodnak, hogy az illető gyermekközösség még szervezetlen, de megmutatják azt is, hogy a pedagógus — illetve a nevelőtanács a többtanerős iskolákban — nem tudott megfelelő kö­rülményt teremteni a kritikai szellem kialakulására a tanulókkal való állan­dó érintkezések során, a közösség éle­tében történt különböző események megvitatásával. Makarenko nemcsak elméleti tudós, hanem nagyszerű gyakorlati pedagógus is volt, s mint pedagógus újító, új uta­kat nyitott az ifjúság nevelésében és megalapozta a nevelés módszereit. Ta­nításai, tapasztalatai rendkívül érté­kesek számunkra, mert feleletet adnak a nevelőmunka legégetőbb és legidő­szerűbb kérdéseire és segítik az isko­lát, a családot, az ifjúsági szervezeteket, hogy gyermekeinket é­s útjainkat a szo­cializmus tevékeny és öntudatos építőivé nevelhessük. SZABAD SZÓ Csütörtök, 1954 április 1 A tavaszi munka jobb megszervezésére törekedjen a zagujeni néptanács Március 14-én Zagujeni község néptanácsa nagygyűlést tartott a ta­vaszi előkészületekkel és a vetési kampánnyal kapcsolatban. A jelenle­vők keményen megbírálták a végre­hajtó bizottság tagjait, a rossz mun­kaszervezés­­miatt. A végrehajtó bizottság tagjai azóta igyekeztek eredményesebb munkát végezni. Mozgósító munkájuk révén például a községi központokban 6.000 kiló zabvetőmagot tisztítottak meg és csáváztak, továbbá 5.500 kiló napraforgó- és árpavetőmagot tisztí­tottak meg az idegen anyagoktól. A gyümölcsösökben 1.500 fát hernyóz­tak és 580 gyümölcsfa-csemetét ül­tettek. Breban Cornel képviselő pél­dáját aki már 13-án megkezdte a vetést, számosan követték. Az egyé­nileg dolgozó parasztok mostanáig 60 hektáron befejezték a zabvetést. A bírálatot a néptanács tagjai csak részben hasznosították. Nem irányí­tották a képviselőket, hogy azok választókerületükben felvilágosító és mozgósító munkával járuljanak hozzá a tavaszi kampány mielőbbi befeje­zéséhez. A községben még mindig vannak olyan dolgozó parasztok, akik késlekednek a trágyakihordás­sal és a szántással. Nem ismertették a mezőgazdasági termelőkkel azokat az előnyöket, amelyek a cukorrépa, a zöldség- és főzelékfélék szerződéses termesztésével járnak. Ez az oka an­nak, hogy az előirányzott 87 hek­tár helyett mostanáig csak 25 hektárt kötöttek le szerződéssel zöldség- és főzelékfélék termesztésére. A végrehajtó bizottság legközeleb­bi feladata, az összes képviselők be­vonása a munkába, valamint a mező­­gazdasági állandó bizottság aktivi­zálása. Crişan Ion elnök elvtárs a néptanács valamennyi tagját bízza meg konkrét feladatokkal s kérje számon e feladatok idejében való el­végzését. A Pártkabinet hírei: Ma csütörtökön, április 1-én délután 5 órakor lesz a Pártkabi­netben az SZKP története II. év­folyama propagandistáinak előké­szítése. A dialektikus és történelmi ma­terializmust felsőfokú körökben­­tanulmányozók 1., 2. és 3. sz. cso­portjai számára szemináriumot tartanak. Egy időszerű könyv: „A mezőgazdaság gépesítése“­ Cikk­gyűjtemény — Román-Szovjet Évkönyvek Könyvtára A Román-Szovjet Évkönyvek Könyv­tárának köteteiben különböző szakmai kérdésekre vonatkozó szovjet tanulmá­nyok fordításai jelennek meg. Ezekben a kötetekben értékes dokumentációs anyagot talál minden szakember és bármely olvasó, akinek munkája k­­p­­csolatban van a megfelelő szakmával. Így például az Évkönyvek Könyvtára Műszaki sorozatának 21. számú, „A me­zőgazdaság gépesítése" című kötete nemcsak a mérnököknek és techniku­soknak szól, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a mezőgazdaság gépesítése és a mezőgazdasági munkálatok ter­melékenysége iránt. A kötet tartalma számunkra igen időszerű. A kötetben összegyűjtött cikkek a mezőgazdaság gépesítésére és különleges gépek gyár­tására vonatkozólag új és érdekes ada­tokkal szolgálnak. Igen érdekes N. Levikin cikke: „A hordozható gépek bevezetése a mező­gazdaságban“. A cikk rámutat arra, hogy a hordozható gépek a legéssze­rűbbek, s ezért a mezőgazdasági gépek tervezőinek nagy gondot kell fordítani erre a kérdésre. A mezőgazdaság gépe­sítésének egyik alapvető jellegzetessé­ge, hogy a megmunkálandó terület nagy kiterjedésű. A gépeknek tehát ilyen te­rületre kell eljutniok. A nagysúlyú gé­pek szállításához nagy energiára van szükség. A hordozható gépek beveze­tése, amelyeknek súlya is jóval cseké­lyebb, sikeresen oldja meg­ e problémák nagy részét. N. Krecsetov és F. Zimina egy szá­munkra igen fontos és időszerű problé­mával foglalkozik: „A kukorica és más kap­jsnövé­nyek négyzetes fészekbeve­­tési munkálatainak gépesítése“. A szerzők ismertetik a négyzetes fészek­bevetés előnyeit, amelyeket e munká­latok gépesítési lehetőségei nyújtanak. A mezőgazdasági növények termesz­tésének fokozása szempontjából na­gyon fontos kérdés a növények megvé­dése a kártevőktől és betegségektől. A növényvédelmi gépeknek különleges kö­vetelményeknek kell megfelelniök. V. A. Fedorov: „Új gépcsoportok a növény­védelem gépesítésére“ című cikkében a növényvédelmi gépek tervezésének problémáit ismerteti. A cikk főként permetező- és beporzó-gépekkel, vala­mint a termőföldeken füstöt ké­pző kombájnokkal és gépekkel foglalkozik. P. Voitov: „A zöldségtermesztési munkálatok gépesítése пек tapasztala­tai“ сітц cikkében hangsúlyozza a gé­pesítés fontosságát a zöldségtermesztési munkálatoknál, majd — egy kísérleti adatok alapján összeállított táblázat szerint — részletesen ismerteti a talaj­­előkészítés, a termesztés, aratás és a zöldségfélék fészekben történő palántá­zásának gépesített munkálatait. GTA-ink számára is igen komoly probléma a mezőgazdasági gépi felsze­relés jó karbantartása és kedvező kö­rülmények között idejében történő ja­vítása. A. Bujanov részletes tanulmány­ban tárgyalja „A traktorok sorozatos javításának problémáit". A szerző rá­mutat arra, hogy a javítási típus­ tech­nológia 33 munkahelyet irányoz elő. Ismerteti ezeket a helyeket, az elvég­zendő műveleteket, a felszerelést, szer­számokat, valamint a javításhoz szük­séges munkások számát. A továbbiak­ban a tanulmány írója számos új jjavító- és szerelőkészüléket ismertet. Az említett, cikkek azt bizonyítják, hogy „A mezőgazdaság gépesítése" című kötet tényleges, közvetlen segít­séget nyújt mindazoknak, akik a me­zőgazdaság terén dolgoznak. S­PORT SAKK. Moszkva. VB-állás: Bot­­vinnik 4 és fél, Szm­iszlov 1 és fél. LABDARÚGÁS. Temesvár. RNK-kupa: FS. R.­UTT—Dinamó 2:0 (1:0). Szép küzdelem. Góllövő: Purice, Raicu. Progresul—­Metalul 3:1 (1:0). Gól­lövő: Radstätter (2), Szilágyi, il­letve Nicodin. Országos ifjúsági bajnokság: Aradi FF R. UTA—Temesvári Ştiinţa 4:3. Temesvári Locomotiva—Aradi Loco­motiva 4:2. KOSÁRLABDA: Dinam­o—Metalul 1MB 31:20 (14:13). A Világifjusági Hét tiszteletére rendezett találkozó. MOTORKERÉKPÁR. A Világifj­u­­sági Hét tiszteletére, a Temesvár— Facsád—Temesvár útszakaszon lebo­nyolított verseny egyéni számában Schwartz (Locomotiva) győzött 4 ponttal. További helyezés: 2. Pfeiffer (Locomotiva) 14 p. 3. Welsz (Voinţa) 17 p. Csapatverseny 1 Voinţa (Bíró, Bánéz, Boros, Bianu) 13 p. 2. Dinamó (Willkam, Popa, Pop, Berg) 19 p. 3. Dinamo II. (Kiss, Pinel, Zisu, Ercan) 21 p. ASZTALITENISZ. Temesvár. A Világifjúsági Hét tiszteletére rendezett körmérkőzés végeredménye: L Loco­motiva. 2. Spartac Fabrica de Zahăr. 3. Voinţa. Piteşti. Az RNK országos baj­noksága zóna döntőjének Piteşti­ben megrendezett szakasza során mind a férfi-, mind a női csapatversenyben Te­mesvár színei kerültek az első helyre. A zónadöntőben 7 tartomány (Temes­vár, Sztálin­ tartomány, Piteşti, Buka­rest, MAT, Craiova és Ploeşti) leg­jobbjai vettek részt. Eredmények: Csa­patverseny, férfiak: 1 Temesvári FI. R. Ambalajul Metalic (Heusler, Vesel, Schlee, Suba, Kozonich, Bauer), 6 győzelem. 2. Sztálinvárosi Tractorul. 3. Piteşti Voinţa. Nők: 1. Temesvári Progresul Fabrica de Zahăr (Merkler, Murvai, Theisz, Steiner). 2. Voinţa (Magyar Autonom­ Tartomány). 3. Bu­karesti Spartac. Egyéni verseny: "І. Zamfir. 2. Constantinescu (mindkettő: Sztálinvárosi Tractorul). 3. Schlee (Temesvári Ambalajul Metalic). Az első három egyformán 4 pontot ért el, a helyezést a szetarány döntötte el. Nők: 1. Popa (Nagyszebeni Voinţa), 2. Stoicaş (Craiova- Ştiinţa). 3. Merkler (Temesvári Progresul).

Next