Szabad Szó, 1955. január-március (12. évfolyam, 1-75. szám)

1955-01-04 / 1. szám

XII. évfolyam, 1. szám man PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A béke ügyét meg lehet menteni Egy nagy közös gondolat hatja át a békeszerető emberiséget: a béke vé­­delmezése. Nincs ennél sürgősebb fel­adat. S a közös­ cél, a közös érdek­egy­ség!s kovácsolja a békét féltő s érte küzdeni kész százmilliókat. Ürömmel és lelkesedéssel fogadnak a­­béke hivei minden nyilatkozatot, minden őszinte kívánságot, amely a béke biztosítására irányul s aligha akadt olyan becsületes ember a földkerekségen, aki szilvesz­ter éjjszakáján ne gondolt volna a bé­kére, aki az újesztenidőtől ne a békés fejlődés, a nemzetközi­ helyzet enyhül­é­sét, a béke és nemzetközi biztonság megszilárdulását várta volna. A világ népei az új esztendő bekö­szöntésekor üdvözletet és jókívánságo­kat kaptak a Szovjetunió miniszterel­nökétől, G­ .V. Malenkov elvtárstól ab­ban a nyilatkozatban, amelyet a „Te'.o-i news“ televízió- és hírszolgálat washing­toni vezetőjének adott. Ez a nyilatko­zat megszilárdítja a békeszerető népek­ben az elhatározást: tovább kell küzde­ni a béke végső győzelméig s ugyan­iakkor a béke híveit segíti, hogy ne hagy­ják magukat a háborús diplomáciától­­,megtéveszteni s fokozott éberséggel,­­növekvő lendülettel küzdjenek az új évben tovább, a béke védelmében. A Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok közötti kapcsolat olyan kérdés, amely egyben a nemzetközi hely­zet kulcsa is. A béke fenntartásában hatalmas jelentőségű a két nagyhatalom békés együttlétezése, egymás közötti viszonyának javulása, óta már a békés együttlétezés lehetségessége és szük­­­s­­gességének eszméje olyan népszerű, annyira behatolt az emberek tudatába,­­hogy a­­legreakciósabb köröknek is szá­molniuk kell vele. Az amerikai reakciós kör­ök propagandistái ma már nem mernek oly nyíltan szembeszállni a bé­kés együttlétezés híveivel, nem merik tagadni azt sem, hogy ez a kérdés­­erő­sen foglalkoztatja a közvéleményt s az hi­bemire mély benyomást tesz. G. M­­­Malenkov a „Telenews" mun­katársának kérdéseire adott válaszaiban világosan megmutatja, hogyan kell ér­te­ nézni a békés együttlétezés kérdé­sét, hogy az valóban megfeleljen a nő­nek óhajának. A Szovjetunió és az USA közötti béke fenntartása elsősor­ban azt követeli, hogy a felek őszin­­tén békét akarjanak és törekedjenek er­re és hogy kapcsolataikban a békés fegyilttlétezés lehetségességéből és szük­ségességéből induljanak ki, tartsák kölcsönösen tiszteletben egymás érde­keit s törvényes jogait — amint azt Malenkov elvtárs nyilatkozata hangsú­lyozza. A Szovjetunió mindig ez­t a politikát folytatta, mindig erre az­ alapra he­lyezkedett. S a népek lelkesedéssel üd­vözlik G. M­­­Malenkov elvtárs szavait, amelyek hirdetik, hogy a Szovjetunió készen áll a jövőben is minden tőle ter­he­­t elkövetni, hogy a két ország kö­zötti tartós, békés jóviszonyt bizto­sítsa з a fennálló vitás kérdéseket meg­oldják, ha ez az igyekezett az USA ré­széről is megnyilvánul. Malenkov elv­ár­ ugyanakkor rámutat arra is, hogy a Szovjetunió és­­az USA közötti fe­­szültség fő oka az a vonal, amelyet bi­zonyos amerikai körök folytatnak a nyugatnémet revans-h­adsereg feltá­­masztásáért. a fegyverkezési hajsza és­­* a tám­adópolitika, amelynek követ­­k.­ztében a Szovjetunió és más békesze­­rző államok körül amerikai katonai­ámaszponthaljzatok épülnek ki. Semmiféle szónoklattal sem lehet el­b­etni azonban azt, hogy mindez csak ,,védelmi“ célokat szolgál. Az embers­ég nagyon jól tudja, hogy a „vede­­cm“ jelszava mögé bújnak el a nye­rst­ agresszorok, hogy előkészítsék az új háborút. Ám a népek éberek, hiszen okat tanultak a történelem leckéiből, meg miért értenek egyet a népek hibán, úgy a német militarizmust nem szabad újjáéleszteni, meg kell szüntetni a 15- as fegyverkezést és véget kell vetni anak a politikának, amelynek eredmé­­yeként katonai támaszpontokat építe­­ek ki a békeszerető népek határainak szelében. Azonban a béke kérdése nemcsak a­­ nagyhatalom ügye. Érdekelt abban inden nép s ahogyan .Malenkov elv­­író nyilatkozatában mondja, a többi "szag az atomfegyver eltiltásában egy fenyegető atomháború megakadá­­lozásában nem kevésbbé érdekelt, mint Szovjetunió. Hiszen — mint azt a történelem megmutatta — a háború minden népet fenyeget, a vérengző fe­nevad nem válogat az eszközökben s nem ismer határt. Megy jelentősége van Malenkov elv­társ nyilatkozatának az egész világon s mély visszhangot keltett a szovjet kormány elnökének az a véleménye hogy diplomáciai tárgyalásokat kell folytatni, amelyek Franciaország, Nagy- Britannia, a Szovjetunió és az USA kormányelnökei közötti értekezlethez vezessenek. A tömegek nyomására, a nyugati országok kormányai szavak­ban hajlandók tárgyalásokat folytatni, de a valóságban kizárják annak lehe­tőségét, hogy a négy nagyhatalom ér­tekezletet tartson. A francia minisz­terelnök például kierőszakolta a fran­cia nemzetgyűlésben a Nyugat-Német­­ország felfegyverzéséről szóló egyez­mény ratifikálását, noha­ az, ha jog­erőre emelkedik, megfosztja Francia­­országot a szovjet-francia kölcsönös segélynyújtási egyezménytől. Világos hogy nem lehet egyszerre kétféle poli­tikát folytatni, nem lehet fegyvert ad­ni a népek ellen támadásra készülődő revansisták kezébe s ugyanakkor arról biztosítani a támadásra kiszemelt or­szágokat, hogy „mindez csak védelmi célzatú" s a jóviszonyban semmi sem változik. ------­A népek nem felejtették el a német militaristák­­ dobbantotta két világ­háborút, nem felejtették el ,­ szenvedé­sek özönét, amelyet a támadók zúdí­tottak rájuk Oradour Sur Olane, Li­dice, Oszviencim emléke örökre kitö­rölhetetlenül ott ég az embererő lalké­ban. Az egész világon hatalmas erő­vel visszhangzik a népekhez intézett üzenet, hogy legyenek különösen ébe­rek az agresszív körök mesterkedései­vel szemben. Nincs jelenleg fontosabb feladat, mint vala­m­ennyi ország né­pei erőfeszítéseinek egyesítése a béke és nemzetközi biztonság éretekében — hangsúlyozza nyilatkozatában Malen­kov elvt­ár­s. A Román Népköztársaság népe lel­kesedéssel köszönti ezt­ a nyilatkoza­tot, amely számára felhívás a küzde­lem fokozására, az erőfeszítések meg­kettőzésére. Békeszerető dolgozó né­pünk óhaja, mélységes békevágya is a Népköztársaságunk kormányának ' nemzetközi helyzettel kapcsolatos áll'­’' pontját kifejtette Gheorghe Gheorg*1.1" Dej elvtárs a „Jugopress“’ jug/t*^,v hirügynökség munkatársának kérdé­seire adott válaszában. „A rq?®n n®P szilárd eltökéltsége — mond‘‘,a .ph. Gheorghiu-Dej elvtárs—, n­om a többi békeszerető nén oldalán sembesz­egül a német militarizmus eltámasztásá­­na­k politikájával. A rp*,an nép, épp­úgy mint Európa tolj* népe, mélysé­gesen érdekelt a roma kérdés meg­oldásában, Ném­eto- Zí'i_e békés _és de­mokratikus alapon való egyesítése és az összes európai államok kollektív biztonsági геїйörének megteremtése útján, úgy amint ezt a Szovjetunió kezdeményez­sér­e, Lengyelországgal és Csehszlovákéval való egyetértésben összehívó*­ moszkvai értekezleten részt­vevő álomok közös­ nyilatkozata java­solja. * A m­­szkvai értekezlet azt a célt kövese, hogy a kollektív biztonság megteremtésével megakadályozza Euró­­pának egymással szembenálló katonai e erdőkre való szakadását és a fegy­verkezési hajszát. Az értekezleten résztvevő államok rámutattak arra, hogy ha mégis m­­eg­­történik a párizsi egyezmények ratifi­kálása, kénytelenek lesznek intézkedé­­­­seket foganatosítani védelmi képessé­gük növelésére, hogy megóvják biz­tonságukat és népeik békés munkáját. Logikus következmény és egyetlen le­hetséges válasz lesz ez a nyugaton élő forrófejűeknek, ha ratifikálnák az em­lítet­* egyezményeket." A román nép mélységesen meg van győződve, hogy az óriási erők, ame­lyek a háború útjába állnak, képesek lesznek az emberiség ’ellen tervezett galád merényletet megakadályozni. A nagy Szovjetunióval az élen, a béke erői szüntelenül növekednek s az em­beriség elszántan küzd a tartós bé­kéért, a nemzetközi biztonság biztosí­tásáért. Mai számunk tartalmából f­on­tos stlmus­ituni. — a : állatállommány fejlesztése (2. oldal) Tíz év mérlege (3. oldal) A francia nemzetgyűlés december ЗО-і szavazásának visszhangja ( 1. oldal) A francia nemzet­gyűlésen am­erikai angos nyomásra kicsikart béke*­ellenes határozat után (4. oldal) GH. GHEORGHIU-DEJ elvtársnak­ a Román Népköztársaság minisztertanácsa elnökének válaszai a JUGOPRESS jugoszláv hírügynökség kérdéseire a belgrádi JUGOPRESS jugoszláv hírügynökség a/. • új esztendő alkalmából felkérte Gh­eorghe Gheorghiu-Dej­­ elvtársat, a Román Népköztársaság minisztertanácsának­­ elnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésre­­a nemzetközi­­ helyzettel kapcsola­tban. Alább közöljük a hírügynökség kérdéseit és Gheorghe і Gheorghiu­-Dej elv­társ válaszait. KÉRDÉS: Hogyan í­téli meg Ön a jelenlegi nemzetközi­­ helyzetet? VÁLASZ: A nyugati országok és különösen az USA agresszív köreit nyugtalanítják azok az eredmények, ame­lyek az elmúlt évben a békeszerető államok kitartó erőfe­szítései nyomán a nemzetközi feszültség csökkenésében létrejöttek; különösen nyugtalanítja őket az­,hogy röviddel a koreai tűzfészek kioltása után, sikerült kioltani az indo­­­­kínai tűzfészket is. A nyugati országok és különösképpen az USA agresszív körei agresszív terveik valóraváltásá­­nak s a fegyvergyáros mágnások óriásprofitjainak útját álló akadályt látnak a nemzetközi feszültség csökkenésében. Ezek a körök minden erőfeszítést megtesznek, hogy sn­yos­­t­bítsák a nemzetközi helyzetet, új európai és ázsiai háborús­­ kalandok céljából. Ezek a körök hozzáláttak ahhoz, hogy helyreállítsák a német militarizmust, amely nem egyszer igázta már le fegyveres erővel az európai népeket. A német militarizmu­s helyreállítása komolyan veszélyezteti Európa békéjét. Európa népei azonban mind keményebben szállnak szembe a revansista német militarizmus bármely formában történő helyreállításával, tudatában lévén annak, hogy nagy veszélyt jelent számukra s az egész világ bé­kés Mind szélesebb körben bontakozik ki a francia nép, az olasz nép s maga a német nép harca is Xyu.o-'UA, Éretor­­szág remin­iatizálá­sa és agresszív katonai tömbökbe való bevonása ellen. A román nép szilárd eltökéltsége, hogy a­­többi béke­szerető nén ohia’JP szembeszegül a német militarizm­us feltámasztásán,a­ politikájával. A román nép, éppúgy mint Európa többi éve, mélységesen érdekeit a német kérdés megoldásában. Németország békés és demokratikus alapon való egyes*52­2, az összes európai államok kollektív biz­­tonsági 'rendszérének megteremtése útján," úgy amint ezt a " Szovjet'-1'1* kezdeményezésére, Lengyelországgal és Cseh­­szlová',.-Val való egyetértésben összehívott moszkvai érte­­kezleten résztvevő á­larcok közös nyilatkozata javasolja. A moszkvai értekezlet azt a célt követte, hogy a kollek­­t­ biztonság megteremtéséve­, megakadályozza Európának -gyor­ssal -szembenálló katonai tömbökre való szakadását és a fegyverkezési hajszát. Az értekezleten résztvevő államok rámutattak arra, hogy ha mégis megtörténik a párizsi egyezmények ratifi­kálása, kénytelenek lesznek intézkedéseket foganatosítani védelmi képességük növelésére, hogy megóvják biztonsá­gukat és népeik békés munkáját Logikus következmény és egyetlen lehetséges válasz lesz ez a nyugaton élő forró­­fejűeknek, ha ratifikálnák az említett egyezményeket. Nem fér hozzá kétség, hogy az az energia, amelyről a népek a béke védelmében bizonyságot tesznek, azok az óriási erők, amelyek szembeszegülnek a háborús mesterke­désekkel, végülis kudarcba fullasztják az agresszív körök terveit. KÉRDÉS: Milyenek­­a kilátások a különböző társadal­­mi rendszerű országok békés együ­ttlétezésének magvaló­sítására? VÁLASZ: A történelmi tapasztalat azt mutatja, h­ogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen élhet­nek egymás mellett. Ma már egyre több ország, az emberi­ség döntő többsége, különböző felfogású és kivönb­ö­ző tár­sadalmi rétegekhez tartozó közéleti vezető személyiségeit támogatják a világ minden országában a békés együtt!-'-­ zés eszméjét, amelyet a Szovjetunió már fennállásának első napjától kezdve hirdet. Mint ismeretes, 1954 folyamán a béke együttesezés elve me sem tettek hitet közös nyilatko­zatukban Gsu En-láj, a Kínai Népköztársaság miniszteel­­nöke és Dzs­a­va-n­a,:Jal Nehru, India miniszterelnöke; Cs­u En-láj és U-Nu. Burma ''miniszterelnöke, nemrégiben pe­dig Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Föderatív Népköztársa­ság­ elnöke és Dzsavaharial Nehru, Ind­a minisztere­l­ö­k. Az összes országok szuverenitásának, függetlenség'rek ' területi épségének tiszteletben tartása, a m megnemtámadás, a jogegyenlőség és a más országok b­eljigyeibe való belekz­­avatkozu­s elvének alkalmazása valóban leh­etővé tenné a békés együttlétezést. A nyugati hatalmak vezetőkörei azonban szembehe­lyezik az „erődlénten” alapuló politikájukat a kollektív biztonsággal és a békés tárgyalások módszerével s ezzel a b­éke egytö­létez­és kilátásai ellen cselekszenek. Nincs k­it­­te’cueób dolog e körök ama állításánál, hogy Nyugat- Ném­etország remilitarizálása „megjavítja a Kelettel való­­tárgyalások esélyét“. Ellenkezőleg, ez csak súlyosbítaná a nemzetközi helyzetet és fokozná egy újabb háború veszélyét. A békeszerető népek az európai és a világi béke megőr­zésének és megszilárdításának­­legbiztosabb útját­­egy olyan, biztonsági rendszer megteremtésében lát­ja ki amely­ben részt venne valamennyi európai állam, függetlenül tár­sadalmi rendszerétől. A Román Népköztársaság kormányának külpol­itikáját az az óhaj vezérli, hogy­ tevékenyen hozzájáruljon a béke megvédésének­ ügyéhez , hogy kifejlessze és megerősítse együttműködését és baráti kapcsolatait valamenn­yi bele­szerető néppel és országgal. Befejezve az Önök kérdéseire adott válaszaimat, fel­használom az alkalmat, hogy rámutassak: a román nép megelégedéssel fogadja a Román Népköztársaság és a Ju­goszláv Föderatív Népköztársaság kapcsolatainak m­egja­vulását. Népetek barátsága mélyen, gyökerezik abban a közös harcban, am­ely­t a történelem folyamán szabadságuk':'* és függetlenségük­rt vívtak. Még élénken emlékeznek ném­ein ’ azokra a szenvedésekre, amelyeket a közös ellenség, a né­met militarizmus igája alatt éltek át. Jugoszlávia és Románia kapcsolatainak további javu­lása megfelel népeink érdekeinek és törekvéseinek és’a-ra van hivatva,­hogy jelentősen hozzájáruljon az európai béke megszilárdításához. Tiszta szívből sikert kivánnani: a baráti jugoszláv nép­nek a hazája felvirágoztatásáért fo­g látott munkáié­hoz, népeink és a világ valamennyi népe béketörekvéseinek va­­lóraváltásáh­oz,­­Agerpres ) V­ elt új esztendő első órái a resicai kohászati üzemekben (Tudósítónktól). — Január 1-re vir­radóra is — amikor a dolgozók or­szágszerte vidáman ünnepelték az új esztendőt — a Resicai Fémipari Kombinát Martin-kemencéiből kiára­dó­ fény messze világított az éj­­szaká­ban. Az acélmű számos dolgozója munkahelyén köszöntötte az 1955-ös esztendőt. A 7. számú Martin-kemencénél Cornea Petre első olvasztár figyeli a kemencében egyre jobban izzó acél­­masszát. Az ő csoportjában dolgozó olvasztárok minden műveletet nagy hozzáértéssel és pontossággal végez­nek. — Készen van. Lehet kiengedni — hallatszik rövid idő múlva a műszak mesterének a hangja s az acél, szik­rák ezreit szórva szét, ömlik az öntő­­edénybe. Ez az 1955-ös évben az első csapolás. Amikor már az acél utolsó csepp­­jei is kifolytak, Cornea Petre — mi­után keze fejével megtörölte homlo­kát — mosolyogva mondotta csoport­jának:­­— No fiuk, lássunk újra munkához. Kezdjük a kemencék újratöltését. Az első csapolást tehát a Cornea Petre vezette csoport végezte, azon­ban rövid idővel utána a 3. kemencé­nél dolgozó Ivanovics Ilie csoportja, majd Käsner Lőrinc első olvasztár csoportja az 1. kemencétől, valamint a 8. és a többi kemencénél dolgozó cso­port is elvégezte a csapolást. Stubnya Mátyás és Țăranu Radi­­voi, a váltás mesterei, mindvégig az olvasztárok között maradtak és segí­tették, irányították őket munkájuk­ban. * A magaskohóknál nem szünetel a munka sem nappal...sem éjtszaka, sőt vasárnap és ünnepnapokon sem. — Számunkra akkor van a legna­gyobb ünnep — mondják a resicai ko­hászok —, amikor több öntöttvasat adhatunk a hazának ... Az 1. számú kohónál az 1955-ös év­ben az első két csapolást Them Petry, a jó munkájáról ismert kohász cso­portja végezte el. Hasonlóképpen a 2- es számú kohónál Iorga Nicolae cso­portjának kohászai végezték az első csapolást. A resicai olvasztárok és kohászok így ünnepelték az új esztendő első napját s" elhatározták, hogy az új év­ben a békéért és hazánk védelmi, ké­pességének növeléséért még több acélt és öntöttvasat adnak orszá­gunknak. Jövőre még több cikket gyártanak A „Dinamó” termelőszövetkezet dolgozói, mesterei, technikusai és tisztviselői egész éven át törekedtek évi tervelőirányzatuk határidő előtti teljesítésére és eredeti évi tervelő­irányzatukat november 20-án teljes­sí­ették is. A „Dinamó“ termelőszövetkezet ta­valy 36—40 százalékkal termelt több árut az előző évihez hasonlítva, ez­­évben pedig 60 százalékkal termel majd többet a tavalyi termelésnél. Ez a szám azt jelenti, hogy a termelőszö­vetkezet az új esztendőben egész sor eddig nem gyártott terméket és köz­fogyasztási cikk gyártását kezdi meg. Többek között gyermekjátékokat, gyászüt, alumiumlábasokat, tányé­rokat és más cikket. Emellett az­ ed­­dig gyártott közfogyasztási cikkek termelését fokozzák, h így több vizes­vedret, teknőt, mérlegekhez szüksé­ges súlyokat, öngyújtót és más cikke­ket fognak gyártani. A szövetkezet vezetősége gondot fordít arra is, hogy ez évben a szövet­kezet javítóműhelyeinek kapacitása is növekedjék­.

Next