Szabad Szó, 1955. április-június (12. évfolyam, 76-152. szám)

1955-04-01 / 76. szám

A R.M.P. TEMESVÁR­ T­ARTOM­ÁN­YI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTAN­ÁCS NAPILAPJA ■ : XII. évfolyam, 76. szám 4 oldal, ára 20 bani Péntek, 1955 április 1 A béke és a nemzetközi együttműködés ügyének szolgálatában N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének a TASZSZ hírügynökség munkatársa kérdésére adott válasza hatalmas visszhangot keltett az egész világ közvéleményé­ben. Ezt a nyilatkozatot nagyfontos­­ságú nemzetközi eseményként fogad­ták és örömmel üdvözölték, mint a Szovjetunió újabb jelentős hozzájáru­lását a háború megelőzéséhez, a béke megszilárdításához. „A szovjet kormány — mondotta a Szovjetunió minisztertanácsának elnö­ke —, akárcsak eddig, most is pozitív álláspontot foglal el a nagyhatalmak értekezletének gondolatával kapcsola­tosan, amelyről az USA elnöke beszélt, ha az elnök egy olyan értekezletre gondolt, amely előmozdítaná a nem­zetközi feszültség csökkentését. Ez­zel kapcsolatosan elsősorban is meg kell említenünk azt, hogy a szovjet kormány már tett is javaslatot arra, hogy a közeljövőben hívják össze a négyhatalmi értekezletet, гтеїуеп meg lehetne oldani az osztrák államszerző­dés kérdését." A Szovjetunió következetesen halad előre a béke megőrzésének és megszi­lárdításának útján. Az egész emberi­ség előtt jól ismert tény, hogy a Szov­­­­jetunnió rendíthetetlenül küzdött és küzd a vitás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése elvének érvényesí­­téséért­ a nemzetközi életben. Hasonló­képpen­­közismert tény, hogy a Szov­jetunió poli­,ikáját a nemzetközi egyez­ményekben foglalt kötelezettségválla­lások szigorú tiszteletben tartása jel­lemzi. A Szovjetunió, a Kínai Népköz­­társaság és a demokratikus tábor ösz­­szes országai következetesen, teljes erejükkel küzdöttek és küzdenek a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A Szovjetuniónak az az akarata, hogy a nemzetközi életben a békés tárgyalá­sok szelleme és a békés együttlétezés elve diadalmaskodjék, ragyogóan ju­tott kifejezésre a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának február 9-iki nyilatko­zatában is. A békeszerető országoknak ez az ál­lásfoglalása a nemzetközi kapcsolatok kérdésében, rövid idő alatt kivívta a világ népeinek bizalmát és cselekvő támogatását. A világ közvéleménye meggyőződhetett és újból és újból meg­győződhetik arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nem­­cak kinyilvánítják állásfoglalásukat a vitás kérdések tárgyalások útján tör­ténő rendezésének módszere mellett, hanem ez irán­yban cselekszenek is. A nyugati tőkés sajtó semmiféle demagó­giája és elködösítési kísérlete sem vál­toztathat azon a tényen, hogy a közvéle­mény a Szovjetunió által javasoltakban látja a jelenlegi nemzetközi helyzet leg­égetőbb kérdéseinek egyedüli helyes és hathatós megoldását, így a legutóbb, hatalmas visszhangot keltett a közvéle­mény legszélesebb köreiben a Szovjet­unió újabb javaslata az ENSZ leszere­lési albizottságában. A Szovjetunió reális, hathatós és teljes egészében megvalósítható tervet terjesztett elő a fegyverzetek és a fegyveres erők csök­kentésére és az összes tömegpusztító fegyvertípusok eltiltására. Hasonló­képpen nagy visszhangot keltettek a Szovjetunió javaslatai az osztrák ál­lamszerződés kérdésének gyors meg­oldása érdekében is. A néptömegek mindenütt lelkesen tá­mogatják ezt a politikát és egyre hatá­rozottabban utasítják vissza a nyugati agresszív körök „erőszakon alapuló” politikáját, amely súlyosan veszélyez­teti a népek békéjét és biztonságát. Hasztalan reménykedtek az agresszív körök, abban, hogy katonai tömbalakí­­tások révén, a megfélemlítés, a nyomás és zsarolás politikájával elcsüggeszt­hetik a népeket és megbéníthatják a­­béke erőinek harcát. Az agresszió erői , keservesen csalatkoztak. Nincs az az­­erő, amely feltartóztathatná a béke erői­­ének világméretekben kibontakozott s­­ mindinkább fokozódó, közös harcát. Ezt bizonyítja a nyugateurópai orszá­gok hazafias erőinek napról-napra erő­södő harca Nyugat-Németország újra­­militarizálása ellen, ezt bizonyítja a Béke-Világtanács bécsi felhívása alá­írásának kampánya során világszerte megnyilatkozó hatalmas erejű állásfog­lalás az atomháború megakadályozá­sáért, s erről tanúskodnak a nemzet­közi tiltakozó mozgalmak az USA Taj­­van-környéki és délkeletázsiai agresz­­sziós akciói ellen is. A nemzetközi köz­vélemény mind szélesebb körei száll­nak síkra egyre határozottabban oly nemzetközi tárgyalásokért, amelyek valóban előmozdítják a nemzetközi fe­szültség csökkentését. Nyilvánvalóvá vált, hogy ma már egyetlen nyugati politikus sem utasíthatja el a tárgya­lások lehetőségét anélkül, hogy szö­ges ellentétbe kerüljön a közvélemény­nyel. Jellemző erre nézve a francia köztársasági tanács minapi ratifiká­ciós vitája is. A négyhatalmi tárgyalá­sok gondolata oly hatalmas arányban mozgatta meg a francia néptömegeket, hogy ennek hatása alól még a milita­rista egyezményeket megszavazó reak­ciós többség sem vonhatta ki magát: sok olyan szenátor is követelte a nagy­hatalmak közötti tárgyalások haladék­talan megindítását, aki egyébként — az amerikai diktátumnak és a Faure­­kormány nyomásának engedve — meg­szavazta a párizsi egyezményeket. Faure francia miniszterelnök kényte­len volt hivatalos kormány­nyilatkozat­ban kötelezettséget vállalni arra néz­ve, hogy mindent elkövet a nagyhatal­mak közötti tárgyalások haladéktalan megszervezéséért, a megoldatlan nem­zetközi kérdések békés rendezése érde­kében. A néptömegek természetesen nem elégszenek meg a­­ nyilatkozatokkal. Egyre erőteljesebben követelik, hogy a békés tárgyalásokra irányuló nyilat­kozatokat megfelelő tettek és intézke­dések­­kövessék. Köztudomású, mily hatalmas felzúdulást keltett Churchill angol miniszterelnök magatartása, aki szóbelileg és írásban is több ízben a Szovjetunióval való tárgyalások mel­lett nyilatkozott, de amikor tettekre került volna a sor, éppen az ellenkező­jét cselekedte annak, amit ígért és hir­detett: meghiúsította a tervezett tár­gyalásokat. N. A. Bulganyin pozitív válasza a TASZSZ hírügynökség munkatársának kérdésére óriási visszhangot keltett a békére szomjazó népek soraiban, bele­értve a nyugati országok közvélemé­nyének széles rétegeit is. Ezt tükrözik a sajtókommentárok és több nyugati politikus állásfoglalása is. Walter George, az USA szenátusa külügyi bi­zottságának elnöke kijelentette: N. A. Bulganyin nyilatkozatában annak bi­zonyságát látja, hogy a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni fontos politikai kérdéseket. A „Journal de Dimanche” című francia lap rámutat arra, hogy a szovjet kormányfő nyilatkozata „új és rendkívüli esemény a Kelet és Nyugat közötti megértés létrehozásában”, a „Figaro” pedig hangsúlyozza, hogy a nyilatkozat „kedvező benyomást” vál­tott ki Párizsban. Hatalmas érdeklő­dést keltett N. A. Bulganyin nyilatko­zata az osztrák közvéleményben is. A bécsi lapok az osztrák államszerződés kérdésének gyors megoldására vonat­kozó nagyfontosságú szovjet kezdemé­nyezések jegyében méltatják a nyilat­kozatot. Ugyanakkor a szélsőséges agresszív körök nem titkolják nyugtalanságukat és zavarukat a nagyhatalmi értekezlet összehívásának lehetőségével szem­ben. Knowland amerikai szenátor pél­dául a Szovjetunióval való egyezmény­kötés ellen foglalt állást és nyíltan uszít az USA agresszív akcióinak fo­kozására. N. A. Bulganyin válasza a TASZSZ hírügynökség munkatársának kérdésé­re újabb ösztönzés és bátorítás a béke­szerető erők számára. A Szovjetunió újabb kaput nyitott a megegyezés felé, s a világ összes békeszerető erőinek most az a feladatuk, hogy még elszán­­tabb harccal egyre fokozottabb befo­lyást gyakoroljanak a nemzetközi élet eseményeire, teljes erővel támogassa­nak minden kezdeményezést a nemzet­közi feszültség cssökkentése érdeké­ben. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok tántoríthatatlan béke­politikája hatalmas hozzájárulás a vi­lág összes békeszerető népei harcának fokozásához, a béke megmentéséért, a béke és nemzetközi biztonság ügyét előmozdító politika győzelméért. Mai számunk tartalmából A kollektív gazdaságokban fordítsanak nagyobb gondot az építkezé­sekre (2. oldal) Eredményes tavaszi munkáért (2. oldal) A Ruházati Termelőszövetkezet évi közgyűlése (3. oldal) Szocialista versenyünk legfőbb pontja a minőség javítása (3. oldal)] A Biztonsági Tanács munkálatai (4. oldal) A francia nép sohasem nyugszik bele a párizsi egyezmények ratifikálá­sába (4. oldal) Az ötéves terv teljesítése az egész nép ügye іі*»имііі»і»іиі»ііііт»*іи»»і*і»іііім»«ммііііім««і»і*іііііиіііиітмі»іі»ті*іі»»іі»іі»нііі»*»і«»т*іимі*»*»»«мі«»м»»*ім«»м*»»»»ііі»іт«мм*м»,іі,»,,,,,і»і»,*і,*,,,і«,іі,м,іі,і,і,»ім»,,»і,,і,«мі«* A május 1-i verseny eredményeiből A temesvári „Fónagy János“-gyár dolgozói március 30-án ünnepi műszakot rendeztek. Az üzem mindhárom­­ váltá­sában dolgozók azzal az elhatározással láttak munkához, hogy aznap még több és jobb minőségű áru kerüljön ki kezük alól. Fokozott munkalendületüket szép siker koronázta és a vállalt 9 százalé­kos tervtúlteljesítést 2 százalékkal sike­rült túlszárnyalniuk. Különösen a gom­bolyító- és a hulladékfeldolgozó osztá­lyok értek el figyelemreméltó eredményt 3, illetve 20 százalékos tervtúlteljesíté­­s­ükkel. * A „Nikosz Belojánnisz" cipőgyárban március 31-én tanuttak ünnepi műsza­kot. Már az első négy órában valameny­­nyi osztály dolgozói jelentős eredmé­nyeket értek el. A szabászati osztály 3, a varroda 1, az alfa-osztály 20, a gumi­osztály 32, a tex-osztály 28 és a 2. szá­mú cipő-osztály 1 százalékkal haladta túl négyórai munkaidőre előirányzott tervét. Egyénileg is kimagasló eredményeket értek el a különböző osztályok dolgozói, így többek között Herdt Mária szabász 140, Stoian Gheorghe 100 és Simon Anna 80 százalékos normatúlteljesítést értek el. A varrodában Mészáros Anna vezetett. Az alfó-osztályon Simon Sán­dor 62, Gál Rozália 72, Ispas Slavca 62 százalékos normatúlteljesítésükért érdemelnek dicséretet. Jó eredményt ért el azonban a többi osztály számos dol­gozója is. -­ Március 29-én a ,,Partizanur’-lánc­­gyár dolgozói a szokottnál is korábban érkeztek munkahelyükre. Ezen a na­pon ünnepi műszakot szerveztek. A ki­magasló eredmények tanúskodnak a gyár dolgozóinak igyekezetéről, a párt iránti ragaszkodásáról. A kovácsoltlánc-részlegben az első váltás dolgozói 229 százalékban telje­sítették február 29-iki tervüket. A leg­jobb eredményeket Tomotas Izidor és két kisegítője, Borbély Antal és Bayer­­le Viktor érte el. Tervüket ЗІ5 száza­lékban telj­esí­tették. Az első váltásban többek között Tanase Joan, Horváth Kornél és Raita Joan tűnt ki az ünnepi műszak napján. A második váltásban Húrban Mircea és kisegítőinek eredménye kimagasló. Húrban Mircea, Nussbaum Teodor és Dan Alexandru 225 százalékban telje­sítette március 29-iki előirányzatát. Heffler Jakab, Hastier Francisc és Csiszár János dolgozott a legjobb ered­ményekkel a harmadik váltásban. Az ünnepi műszak alkalmával 315 száza­lékot teljesítettek. Hasonló eredményekkel dicseked­hetnek a gyár többi részlegének dol­gozói is. * Március 30-án a „Tehnometal"-gyár dolgozói ünnepi műszakot tartottak. Már az előző napon minden munkás ar­ra törekedett, hogy alaposan előkészítse munkahelyét és a gépeket, így, az ün­nepi műszak meg is hozta a várt ered­ményt. A gyár átlag 66,6 százalékkal szárnyalta túl a napi tervelőirányzatot. Az osztályok közül a perforáló­ osztály érte el a legmagasabb teljesítményt: 85,7 százalékkal adott többet a tervnél. Az ünnepi műszak napján kitettek ma­gukért a drótszövöde és fonoda munká­sai is. Az előbbiek 79,1 százalékkal, az utóbbiak 73 százalékkal termeltek töb­bet az előirányzottnál. Jó eredményt mutattak fel továbbá a mezőgazdasági gépeket gyártó osztályon dolgozók is, akik 67,8 százalékkal haladták túl az­napi tervüket. A brigádok közül kimagasló ered­ményt mutatott fel a mezőgazdasági gépeket gyártó osztályon Nyári Sándor brigádja, amelynek tagjai átlagosan 78 százalékkal teljesítették túl a nor­mát. A drótfonodában Szügyi Mihály munkacsoportja 82 százalékos norma­­túlhaladást ért el. Határidő előtt teljesítették az ötéves tervet A temesvári „Electromotor”-gyár minden osztálya több olyan kiváló dolgozóval dicsekedhet, akik már hosz­­szú idő óta teljesítették ötéves tervü­ket, s ma már öt, hat évvel, sőt egye­sek még többel megelőzték társaikat. Kovács István, a kiváló esztergályos neve országszerte ismert. Azzal, hogy minden hónapban normájának kétsze­resét, sőt háromszorosát teljesíti, el­érte azt, hogy ma már 1963 augusztu­sára termel. Semian Mihály lakatos 1963 novemberi, Semian Ernest ifjú­munkás motorszerelő pedig 1962 októ­beri­ tervét teljesíti. A gyalusok közül Szabó Géza 1960 február hónapra dolgozik, Dellinger Ilona festőnő pedig 1960 júniusi elő­irányzatát teljesíti. Az ifjúmunkások közül jó példával jár elől Gillich Emma ifjúmunkás esz­tergályos, aki szintén 1958 februárjára termel. E kiváló dolgozók sorába tar­tozik még Miclean Nicolaie asztalos, Spitzer András szerelő, Hentz Martin tekercselő és még sokan. ★ A „Timiş“-vegy íg­, az is egyike tarto­mányunkban azoknak a gyáraknak, me­lyek jóval határidő előtt teljesítették az ötéves terv feladatait. A gyár munkaközössége április 1 -ig ere­­deti ötéves tervét értékben és mennyiség­ben 117 százalékban teljesítette. Az ön­költségi árat, amelynek csökkentését a folyó évi terv 1,88 százalékra irányozta elő, januárban 2,31, februárban pedig 3,77 százalékkal csökkentették. Azon­kívül az év első két hónapjában új gyár­­tási receptek alkalmazásával csökken­­tették a sajátos anyagfogyasztást, s így a két hónap alatt 56,360 lej megtakarí­­tást mutattak fel. A munka termelé­kenysége munkásonként is növekedett, januárban 100,8 és februárban 104,6 szá­zalékra. Ezeket az eredményeket úgy érték el, hogy az üzem­ fejlődésével egyidejűleg bővítették a választékot, számos újítással, műszaki-szervezési intézkedés bevezetésével növelték a munka termelékenységét. KI A LEGJOBB? Gyárainkban, üzemeinkben, vagy a termelés bármelyik ágában, nem egy­szer vetődik fel a kérdés: ki a leg­jobb? Mi is ezt akartuk megtudni, ami­kor ellátogattunk a temesvári Gyapjú­­iparba, hogy meghallgassuk három dol­gozó véleményét, kit és miért tartanak legjobbnak üzemükben. Érdekes, hogy a megkérdezettek mindenike mást-mást sorolt az első helyre. Dolgozóink példaképe, legjobbnak tartom . Mihai Ştefan, az *­ üzemi bizottság el­nöke szerint Dobra Maria, a káriolófo­­■ noda dolgozója a legjobb. — Dobra néni — mondotta Mihai Ştefan elv­­***** — már bű­zei harminc éve dol­gozik az üzemben, hivató szakmunkás, aki az évek hosszú sora alatt kivívta a gyár dolgozói részé­ről a megérdemelt szeretetet, megbecsü­lést, tiszteletet. Nincs olyan hónap, ami­kor ne adna többet tervelőirányzatánál. , A március 8 tiszteletére indít­ott verseny során is 26 százalékos túlszárnyalása volt, de az új versenyszakaszban ennél az eredménynél 2 százalékkal akar töb­bet termelni. Nagyon régóta ismerem, de még nem fordult elő, hogy igazolatlanul távol maradjon munkahelyétől, vagy késsen akár egy percet is, holott mindennap Vöröscsárdáról jár be. A szakszervezet felhívásaira aktívan válaszol. S­gy a gép mellett, mint a szervezeti munka terén is első. Segíti, ösztönzi gyengébb társait, készséggel tanítja a fiatalokat. Bátran, nyugodt lélekkel állíthatom, hogy úgy az idősebbek, mint az ifjak pél­dát vehetnek a derék Dobra néniről Nehéz eldönteni, de mégis ő a legkiválóbb Ezután Zöldi Má­ria igazgatóhelyet- a:', Szív­­est kérdeztük meg, s kit tart legjobb­nak. і — Nehéz, erre pontos választ adni. Nem is tudom, kit válasszak a sok kö­zül — mondotta Zöldi elvtársnő. — , Kiss Máriát, Toldi Rozáliát, vagy Guinea Gheorghe Schmidtmeister Ka­talint? Ők ugyanis minden tekin­tetben elsők. De talán Guinea Gheor­ghe könyvelő mégis csak elébük vág. Hogy miért? Elsősorban pontosságá­ért, rendszereidéért, de amit, mint az általános könyvelési osztály felelőse, el­vár, megkövetel munkatársaitól is. Az ő irányításának érdeme, hogy az osztály munkája pontos, megbízható. Lelkiisme­retességének, igazságszeretetének kö­szönheti, hogy az elvtársi bíróság elnök­helyettesévé választották. Itt együtt dol­goztam vele, alkalmam volt még job­ban megismerni. Ha valaki felett ítél­kezni kellett, napokig tanulmányozta ügyét. Nem volt elnéző, de annál igaz­ságosabb, talpig becsületes. Mint a békeharcbizottság titkára, a béke ügyének tevékeny védelmezője. Egymaga közel 1500 aláírást gyűjtött, s főleg az ő érdeme, hogy 20 óra alatt üzemünk mindhárom váltásának dolgo­zói aláírták a békeivet s ezáltal elsők lettünk Temesváron. A felsoroltakért tar­tom Guinea elvtársat gyárunk legkivá­­lóbbjának. Kitűnő munkájáért sorolom az elsők közé “ — Szerintem Ba­ciu Viorica az, aki­­ megérdemli, hogy І róla mint üzemünk і legkiválóbbjáról be­­і szóljünk — mon­­­­dotta Franzek Ró­­­­bert, a fésüsfono­­­­da előkészítő-osztá­­l­­yának dolgozója. — A fiatal, 21 éves elvtársnő alig egy pár éve, hogy üze­münkhöz került, de máris olyan szakképzettséggel rendel­kezik, hogy nem egyszer a mestert is helyettesíti. Állandóan tanul, ké­pezi magát. Soha sincs megeléged­ve eredményeivel. Múlt hónapi ter­vét például 133 ,százalékban telje­sítette, minőségi munkája, viszont 97,9 százalék volt, ami százszázalékos értéknek felel meg. Jó munkára, tanu­lásra ösztönzi fiatal munkatársait is, akikkel sokat foglalkozik. Bartosie Vio­rica és Borcău Elena legfőképpen Baciu elvtársnő segítségének, útmutatásának köszönhetik, hogy ma már kitűnő szak­munkások. * Meg akartuk tudni, ki a legjobb, de ez egyelőre nem sikerült. Három elvtársat soroltak az első helyre, de a megkérde­zettek mindenike hozzáfűzte, hogy az említett három dolgozón kívül még na­gyon sok hozzájuk hasonló dolgozója van az üzemnek. Nekünk is ez volt és ma is ez a meggyőződésünk. Az első hely kérdése tehát még függő­­ben maradt, a május­­ tiszteletére indí­tott szocialista verseny kiértékeléséig, amikor majd eldől: ki a legjobb? KISS JÓZSEF Dobra Mária Baciu Viorica fi­­feli

Next