Szabad Szó, 1955. július-szeptember (12. évfolyam, 153-230. szám)

1955-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A R. M.P. TEM­E­S VA­P­T­A­RT ОМ АКУ І, BIZOTTSÁ A TARTOMÁNYI NÉPTAN АСУ N АР IL­APJA XIX. évfolyam, 153. szám 4 oldal­ára 20 bani | Péntek, 1955 július 1 ^ --------­ Az egyetemes békéért és a népek biztonságáért"* 1 * 2­3 Dzsavaharlal Nehru indiai miniszter­elnök szovjetunióbeli tartózkodása a Szovjetunió és India népei közt egyre mélyülő és szilárduló barátságnak, a két nép forró béketörekvésének és a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló törekvésének hatalmas és fényes tanúbizonyságává vált Dzsavaharlal Nehru többször beszél­getett moszkvai tartózkodása folyamán Bulganyinnal, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökével és a szovjet kormány más tagjaival. Ezek a be­szélgetések baráti és szívélyes légkör­ben folytak le, s nagyon sok olyan kérdésre terjedtek ki, amelyek köl­csönösen érdeklik a Szovjetuniót és Indiát, de érintették a mai nemzet­közi helyzetből támadt nagy nemzet­közi problémákat is. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke és Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke június 22-én aláírt egy közös nyilatkozatot; e nagy nemzetközi jelentőségű doku­mentum teljesen az egyetemes béke és a népek biztonsága megszilárdítására irányul. Ez a nemzetközi kapcsolatok történetében is nagyszerű dokumen­tum már csak azért is rendkívül fon­tos, mert megmutatja a béke és a né­pek közötti barátság megszilárdításá­nak konkrét útjait és eszközeit. A Szovjetunió és India kormányfőinek közös nyilatkozatát valamennyi béke­szerető nép megelégedéssel fogadta, s a békeeszme hatalmas sikerének te­kinti. A békeszerető emberek világszerte helyeslk a szovjet—indiai barátság további elmélyülését és megszilárdu­lását, amely szerencsésen támaszko­dik a barátság és a kölcsönös megér­tés szilárd alapjára. A Szovjetunió és India kölcsönös kapcsolataikban to­vábbra is a következő öt alapelvhez igazodnak: a területi sérthetetlenség és az egymás szuverenitásának köl­csönös tiszteletben tartása; a meg nem támadás; a tartózkodás az egymás belügyeibe való beavatkozástól, amely nem engedhető meg semmiféle gazda­sági, politikai, vagy ideológiai jelle­gű ok alapján; az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés. Már harmincnál több ország elfo­gadta ezeket a békés alapelveket. Ezek az alapelvek összefoghatnának minden népet a béke megőrzésére és megszi­lárdítására. A közös nyilatkozat hang­súlyozza, hogy elsősorban ezeknek az elveknek az államok kölcsönös kap­csolataiban való érvényesítése biztat azzal a reménnyel, hogy a népek tu­datából kizárható a félelem és a bi­­zalmatl­anság, tehát enyhíthető a nem­zetközi feszültség. Nem kétséges, hogy az említett elvek szélesebb körű elis­merése kiterjeszti a béke övezetét, elő­segíti a népek közt a kölcsönös biza­lom megteremtését, s megkönnyíti a szorosabb nemzetközi együttműködést. Az így kialakuló békés légkörben a tárgyalások és a megbékélés módsze­reivel meg lehet majd találni a nem­zetközi problémák békés megoldását. A közös nyilatkozat értékeli a jelen­legi nemzetközi helyzetet. A Szovjet­unió és India kormányfői hangsúlyoz­zák, hogy bizonyos jelek már az ál­talános nemzetközi helyzet javulására vallanak. Helyeslik a távol-keleti fe­szültség enyhülését, Ausztria függet­lenségének elismerését, a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának megjavu­­lását, s megállapítják, hogy e mind­inkább kibontakozó atomkorszakban ■özismertté vált a háború veszedelme. De még nagy területeken a félelem és a gyanú uralkodik egyes emberek és egész népek tudatában, s ez befel­­dezi a nemzetközi kapcsolatokat. A békeszerető népek támogatják a Szovjetunió és India közös erőfeszíté­seit, hogy a tajvani kérdés a kínai nép nemzeti érdekeinek mérlegelése alap­ján oldódjék meg. A Szovjetunió és India őszintén reméli, hogy a Kínai Népköztársaság békés eszközökkel ér­vényesítheti Tajvanra vonatkozó törv I *) A „Tartós békéért, népi demokrá­ciáért!" című lap 25. (346.) számából­­vényes jogait. Mindkét állam szük­ségesnek tekinti, hogy a Kínai Nép­­köztársaság megkapja jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ez kétségkívül megszilárdítaná az ENSZ tekintélyét. Köztudomású, hogy a Szovjetunió és India különösen felelős a genfi egyezmények végrehajtásáért. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Dzsavaharlal Nehru, In­dia miniszterelnöke, az indokínai hely­zet megvizsgálása után fölhívta mind­azokat a kormányokat, amelyektől a genfi egyezmények feltételeinek telje­sítése függ; minden lehetséges eszköz­zel teljesítsék kötelezettségeiket, hogy az egyezmények céljai teljesen meg­valósulhassanak. Nagy helyesléssel találkozik majd a közös nyilatkozatnak a leszerelés kér­désére vonatkozó része is. A Szovjet­unió és India úgy véli, hogy semmi sem akadályozhatja meg a nukleáris és a termonukleáris fegyver gyártá­sának, kipróbálásának és felhasználá­sának teljes megtiltását; úgy véli, hogy végre kell hajtani a hagyomá­nyos típusú fegyverzet egyidejű és je­lentős csökkentését, s hogy a leszere­lés és az eltiltás megvalósítása vé­gett ragaszkodni kell az aktív nemzet­közi ellenőrzéshez. A közös nyilatkozat szelleméből megállapítható, hogy a megingatha­­tatlan béketörekvés, az összes népek iránt érzett barátság és a nemzetközi kapcsolatok feszültségének megszün­tetéséért indított együttes harc külö­nösen összehangolja a Szovjetuniót és Indiát. A szovjet—indiai viszony fényesen bizonyítja, mennyire helyes az a leni­ni tétel, hogy különböző társadalmi és politikai rendszerű államok közt is lehetséges a békés egymás mellett élés és együttműködés. A Szovjetunió és India kölcsönös kapcsolatainak pél­dája tökéletesen igazolja, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békében és egyetértésben élhetnek egy­más mellett, s dolgozhatnak a közös­ség javára. A szovjet—indiai együtt­működés minden területen fejlődik. Ez a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok rendszere kiter­jesztésében is kifejeződik. Indiában a Szovjetunió segítségével nagy kohó­­üzem épül. Az indiai kohászat fejlő­dése hozzá fog járulni India nemzeti függetlenségének biztosításához és India gazdasági virágzásához. A két ország az együttműködésből szárma­zó kölcsönös előnyök alapján igyekez­ni fog, hogy fejlessze és erősítse kap­csolatait gazdasági és kulturális vo­natkozásokban, valamint a tudomá­nyos és a technikai kutatások terüle­tén. A világ népei jól tudják, hogy a Szovjetunió és India a nemzetközi ügyekben óriási tényező. A Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és In­dia kezdeményezésének köszönhető, hogy Koreában elhallgattak a fegyve­rek, s megszűntek az indokínai had­műveletek. A szovjet—indiai kapcso­latok további szilárdulása teljesen megfelel minden nép érdekeinek, s hogy ezek a kapcsolatok a béke és a biztonság javára fognak szolgálni. A népeknek nincs fontosabb felada­tuk, mint az új világháború elhárítá­sa, a béke védelme. A békeszerető népek örömmel üdvözölnek minden ilyen irányú lépést. A békeszerető né­pek lelkesen helyeslik és támogatják azt a szívós és következetes harcot, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Nép­­köztársaság, valamennyi népi dem­o­­kratikus ország és valamennyi béke­szerető erő vív a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, az államok közt ki­alakult bizalmatlanság megszünteté­séért és a béke megszilárdításáért. Ennek a nemes harcnak már sok pozi­tív eredménye van. A Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság és a népi demokratikus orszá­gok külpolitikájának legfőbb célja és legtöbb elve a béke és a nemzet­közi biztonság megőrzése. A szovjet .(Folytatás a 4-ik oldalon.) шіпмвиидіииюиаяи—дииичнмищ'і.даїИ'Ммії її un ілл»ілу,яі« Mai számunk tartalmából: Egy rajoni szövetkezeti szövetség tevékenységéről (2. oldal) A munkára készen állnak a kombájnvezetők! (2. oldal) Belinc község válasza a kastélyiak felhívására (2. oldal) PÁRTÉLET: Irányítsa az üzemi tömegszervezetek munkáját a zsom­bolyai „Horia"-cipőgyár pártalapszervezete (­3. oldal) Az olasz kormányválság (3. oldal) Végetért a helsinki béke-világtalálkozó (4. oldal) Jean Paul Sartre francia író nyilatkozata a román rádió munkatársá­nak (4. oldal) A BÉKE-VILÁGTALÁLKOZÓ A helsinki felhívás A közvélemény erőfeszítéseinek ered­ményeként tíz év után első ízben ta­lálkozni fognak a négy nagyhatalom vezetői, egy kettészakadt világ körül­ményei között. Az egész világ remény­kedéssel tekint feléjük. Legelső köte­lességük, hogy legyőzzék a kölcsönös bizalmatlanságot. . A Béke-Világtalálkozó, amely 68 or­szág képviselőit gyűjtötte egybe, meg­érlelte azt a bizonyosságot, hogy a mélyreható nézeteltérések és a véle­ménykülönbségek ellenére is megegye­zés jöhet létre egyes fontos kérdések­ben, és hogy számos kérdés megold­ható ma tárgyalások útján. A világ közvéleménye felemelte sza­vát az erőpolitika, a katonai tömbök, a fegyverkezési hajsza és az atomhá­ború riasztó veszélye ellen. A genfi egyezmények, a háború meg­szüntetése Indokínában, a bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel szen­tesített semlegessége, a belgrádi nyilatkozat — mindezek a közvéle­mény felébredésének gyümölcsei, ami a kormányok állásfoglalásában is kife­jezésre jutott. A leszerelés és az atom­fegyver kérdésében, amely egyes át­hidalhatatlan ellentétek miatt mind­­ezideig megoldatlan maradt, a néző­pontok oly közel kerültek egymáshoz, hogy a megegyezés már csak a jószán­­dékon múlik. A biztonság problémáját illetően a bandungi értekezleten elfo­gadott elvekből kitűnt, hogy az egész földrészen lehetséges a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttműködése, a Kína és India által kinyilvánított felfogáshoz hasonló el­vek alapján. A helsinki gyűlés bebizonyította, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha fi­gyelembe veszi a közvéleményt, egy olyan Európa felépítésének első szakaszává válik, amelyben sza­vatolva lesz minden európai állam biztonsága és amelyben ezek az álla­mok rátérhetnek a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára. Ez a mű összefügg egy minden katonai koa­líción kívül álló és a m­ilitarizálás új­jászületésétől megóvott Németország újraegyesítésével. Ugyanebben a szel­lemben a négyhatalmi értekezlet hiva­tott arra, hogy tárgyalások útján elő­készítse az idegen csapatok kivonását Tajvan (Formoza) szigetéről. Az értekezletnek őrködnie kell az Indokinára vonatkozó genfi egyezmé­nyek szigorú tiszteletben tartása fölött. Meg kell adni az Egyesült Nemzetek Szervezetének a lehetőséget, hogy a Kínai Népköztársaság felvétele révén valóban egyetemes jellegűvé váljék. Vannak azonban még erők, ame­lyeknek megfelel a hidegháború és a négy nagyhatalom közeledése ellen dolgoznak. A helsinki gyűlés felhívja a világ összes nemzeteinek közvéle­ményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyalá­sok részvevőit. A béke ügyét végül is siker fogja koronázni, ha a békeszerető erők, ame­lyeket közös célok fűzenek és különö­sen a különböző békevédelmi mozgal­mak, a keresztény és a szociáldemo­krata nagy pacifista szervezetek közös akciókat fognak indítani a bizalmat­lanság eloszlatására és a béke megvé­désére. A nemzetközi ellentétek lépésről­­lépésre megoldhatók. A népek re­ménységei valóra válhatnak. Készülnek a cséplési kampányra Újpécsen a néptanács végrehajtó bi­zottságának irányításával az egyénileg dolgozó földművesek szorgalmasan ké­szülnek a nyári kampányra. A két villamosított szérűn már megkezdték a tűzbiztonsági árkok és sávok fel­­szántását. Rendbehozták a három kézi­­fecskendőt, amelyekhez csak a gumi­csövek hiányoznak, de ezeket is né­hány napon belül megkapják a rajoni néptanácstól. Előkészítették a tűzoltó­­felszerelést, a csákányokat, ásókat, vedreket, stb. A végrehajtó bizottság intézkedésére egészségügyi barakkot állítanak fel, ahol a gyógyszereket tartják és ahol az orvos adott esetben kezelésbe veheti a sérülést vagy balesetet szenvedett dolgozókat. Ezenkívül fedett színt építenek, hogy a szerün dolgozók hű­vösben fogyaszthassák el az ebédjüket. A szövetkezet hűsítő italokat, cigaret­tát, stb. árusít majd a szérűn. Az eredmények és a jó munkamódszerek népszerűsítésére két falutságot állíta­nak fel a szérűn. A kultúrotthon kollek­tívája és az iskola változatos műsorral készül a cséplési kampányra. Kombájnnal aratnak a dentai kollektivisták Június 29-én reggel a dentai kollektív gazdaság tagjai, a dettai gépállo­más három kombájnjával, megkezdték az árpa aratását és cséplését. Képünkön az egyik kombájn munka közben. Értékes kezdeményezés alkalmazásuk révén elért eredmények­kel foglalkoznak. 4. Megkülönböztetett figyelmet szen­telünk a szocialista versenyek ösztön­zésére, népszerűsítjük az élenjárókat és az ötéves terv teljesítése terén elért sikereiket. 5. Az IMSZ és az üzemi bizottság munkájának szüntelen javítása érde­kében hetenként egyszer olyan fali­­usságszámot szerkesztünk, amely ki­zárólag azok munkájával foglalkozik. C. A demokrácia és a szocializmus tábora sikereinek népszerűsítéséért, a béke megvédéséért és a nemzetközi fe­szültség csökkentéséért a jövőben fo­kozottabb mértékben foglalkozunk a nemzetközi kérdésekkel és karikatúra­­különkiadásokban leleplezzük a hábo­rús uszítókat. Szilárd meggyőződésünk az, hogy e­­dadatok valóra váltása jelentős mér­tékben hozzájárul majd vállalatunk munkavállalásainak teljesítéséhez és új munkasikerekkel köszönthetjük ha­zánknak a dicsőséges Szovjet Hadsereg által történt felszabadításának XI. év­fordulóját. Temesvár, 1955 június 28-án. A Temesvári Textilüzemek „Lupta Noastră“ című faliújságjának szerkesztőbizottsága Június 28-án a Temesvári Textilüzemek faliujságszerkesztő- kollektí­vája tapasztalatcserét tartott a Resicai Fémipari Kombinát mozdonygyá­rának faliujságszerkesztő bizottságával. E tapasztalatcserének számos hasznos tanulság mellett még egy igen számottevő eredménye volt. A Te­mesvári Textilüzemek faliújságszerkesztő kollektívája augusztus 23 tiszte­letére versenyre hívta ki a tartomány összes vállalatainak és intézményei­nek hasonló kollektíváit. Alább közöl­jük a versenyfelhívás szövegét: VERSENYFELHÍVÁS Temesvár tartomány vállalatainak és intézményeinek faliúj­ságszerkesztő bizottságaihoz Azért, hogy augusztus 23-át, hazánk felszabadításának nagy ünnepét, az állami terv teljesítésében elért újabb si­kerekkel ünnepelhessük meg, a Temes­vári Textilüzemek pártalapszervezete és üzemi bizottsága ,,Lupta noastra („A mi harcunk”) elnevezésű faliújságjá­nak szerkesztőkollektívája versenyre hívja Temesvár tartomány összes vál­lalatainak és intézményeinek faliúj­­ságszerkesztő bizottságait, a következő célkitűzések megvalósításáért. 1. A Sem­teia útmutatásainak meg­felelően különös gondot fordítunk a munkások, technikusok és mérnökök szak­mai színvonala emelésének támogatá­sára, mert ez első ötéves tervünk határ­idő előtti teljesítésének döntő feltétele. E munkában igénybe vesszük a Drape­lul Roşu, Szabad Szó, Pravda és a re­sicai Mamura Roşie újságok segítsé­gét. 2. Támogatjuk a különböző termelési osztályokat azáltal, hogy népszerűsít­jük a vállalások teljesítése terén elért sikereiket és feltárjuk az egyes hibá­kat, azok kiküszöbölése érdekében. Ugyanakkor különkiadásokban foglal­kozunk a munka termelékenysége eme­lésének és az önköltség csökkentésének kérdéseivel. 3. Népszerűsítjük az előrehaladott munkamódszereket; olyan faliújság­­számokat szerkesztünk, amelyek kizá­rólag a termelésben élenjárók tapasz­talataival, az új módszerekkel és az

Next