Szabad Szó, 1956. október-december (13. évfolyam, 232-308. szám)
1956-10-02 / 232. szám
viiAfc mouTARiM ekvesüuitek! ■, , ... ,*v j VAZ R.H.P. TEMESVAR'TARTOMANYI BIZOTTSÁGA ÉS A »TAR T DMA RTF H ÉP TA H AI I H APUAPJA XIII. évfolyam, 232. szám, 4 oldal ára 20 banis Kedd, 1956 október 2 Fegyveres erőink napja Ma, október 2-án ünnepli dolgozó népünk, hazánk függetlenségének, békéjének és jólétért kereskezű védelmezőit, néphadseregünk katonáit. Ez a nap immár hgyományos ünnepünkké vált, most, mikor felmérjük a népi haderő eítésében és fejlesztésében elért erőinket, büszkén, elismeréssel és veretettel gondolunk az „alapítók“ is: a Tudor Vladimirescu önnzes hadosztály katonáira. A nép, az egyszerű milliók, szinte hazaszeretetének nagyszerű idája a Tudor Vladimirescu-hadztály. Ez a hadosztály 1943 októr 2-án szovjet földön alakult meg, szovjet nép nagylelkűségének himyságaként. Román hadifoglyok éltak a hadosztály katonái. Aovjetunióban élő román kommunák magyarázták meg nekik, hgy hol a helyük a forrongó világn, Ők nyitották fel a szemüket, s célozták meg öntudatukat. S a VI .ozó nép legjobb fiai önként jeleztek fegyveres szolgálatra, gy a szovjet hadsereg oldalán vigyék részüket az ország felszámításából. A Tudor Vladimirescu-hadosztály vndurjai és más 14 román hadztály katonái a hős szovjet honjdokkéi vállvetve harcoltak a tiszta megszállók ellen. Vérükkel itatva a felszabadított országok jeden talpalatnyi földjét, a nőisen együttküzdő szovjet és rom katonák felújították az évszádokba visszanyúló ősi románisz fegyverbarátságot. 1944 augusztus 23 után pártunk hozzálátott az újtipusúkhez hű hadsereg megszervezé■hez. Régi vágya teljesült most bünknek: az, hogy végre egy olyanterege lett, amely nem eszköz a l.ikmányolók és háborús kalatyok kezében, hanem a dolgozó diók érdekeinek védelmezője. Aál is világosabb a mi ujtpusi hikseregünk és a burzsoá-földesuri részer hadserege közti különbség. A turzsoá-földesuri rendszer idején sen, rongyosan, megverve és lsssa a katonák a jobb életét ' ő szüleik és testvéreik ellen kelfordítaniuk szuronyuk hegyét, pedig igazságtalan rablóhajlatokban vesztették el életüket azz, hogy a hazai és idegen uniósoknak minél vastagabbra dagadjon az erszényük. Magától értetődő tehát, hogy a múltban a katona szolgálatról úgy beszélt a nép, mint egy kibírhatatlan raboskodásról, a kaszárnyáról pedig, mint börtönről. Mennyivel másképpen van ez ma, azmikor a hadsereg a nép elnyomójából a nép védelmezője lett. Börtönből otthonná vált a kaszárnya — új értelmet kapott a katonai szolgáit, a román, magyar és más nemzetiségű ifjak számára egyaránt. A nemzeti kisebbségek fiai teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek néphadseregünkben. Népi demokratikus rendszerünkben a hadsereg a nép iskolája lett, amely nemcsak a modern fegyvereket jól kezelő, bátor honvédeket nevel ifjainkból, hanem felvilágosult, öntudatos állampolgárokat is, akik a katonai szolgálat kitöltése után még nagyobb lendülettel és odaadással kapcsolódnak be a szocializmust építő munkába. Sokan ifjaink közül a hadseregben válnak szakképzett munkásokká, ott tanulnak mesterséget és mint ügyeskezű traktorosok, gépkocsivezetők, villanyszerelők stb. térnek haza szülővárosukba, vagy falujukba. Jó katona természetesen csak az lehet, aki műveit ember, aki felismeri, tudja, hogy mit védelmez. A múltban a hadsereg a nagy „néma“ szerepét játszotta, akinek nem volt szabad tudnia mást, csak hallgatni és vakon engedelmeskedni. Az volt a jó katona, aki minél kevesebbet tudott, mert így könnyebben elbolondíthatták, könnyebben felhasználhatták az uralkodó osztály céljaira. Mennyivel másképpen van ma, amikor a katonai egységeinkben működő könyvtárak, klubok, irodalmi és önképzőkörök stb. mind, mind a harcosok, politikai és kulturális ismereteinek bővítését szolgálják. Néphadseregünk békés, építő életünk védelmezője. Nem a háborút, hanem a békét szolgálja. Ezt a pártunk és kormányunk következetes békepolitikáját bizonyítja a hadsereg létszámának negyvenezer, ma iis ismét húszezer emberrel való csökkentése. Az RNK Fegyveres Erői Napja alkalmából dolgozó népünk meleg szeretettel köszönti néphadseregünk harcosait. NÉPHADSEREGÜNK KATONÁINAK ÉLETÉBŐL a Román Népköztársaság Fegyveres Erőinek katonái odaadással dolgoznak harci és politikai felkészültségük színvonalának emeléséért, azért, hogy a román nép függetlenségének és szuverenitásának biztos védelmezői legyenek. Tudják azt, hogy a Néphadsereg fegyveres katonájának lenni becsületbeli feladat. harci felkészültség munkája ,t a katonák pihenéséről és szórakozásáról is gondoskodnak azségek tisztjei és parancsnokai A kiképzési órák után pihenés, sporttal és művészettel eltöltött percek következnek. Képeinken: Az egységek katonái a terepen sajátítják el a hadviselés művészetét, majd a pihenés óráiban sporttal és zenével töltik idejüket. " Az állami gazdaságokban 6300 ha búza és árpavetés Állami gazdaságaink nagy részében a betakarítási munkával párhuzamosan jól haladnak az árpa és búza vetésével is. Szeptember huszonhetedikéig az állami gazdaságok dolgozói 6300 hektáron végezték el az árpa és búza vetését. Az árpa vetésével legjobban haladnak a grabáci, újpécsi, csenei gazdaságban. A búza vetésében az újbessenyei és csenei gazdaság jár az éten. >00000030000000«*0000000030000030OOOOOOOOOOOy MA! SZAMUNKBAN — A Solventus-gyári beruházási munkálatokról (2. oldal) — A világpolitika eseményei (3. oldal) — Mi fogja a Dunát legyőzni? (3. oldal) — Testnevelés és Sport (4. oldal) O OO OO OO OO 30 OOOO OO OO CC CC CC OO OO OO OO OO OO OO OJ Betakarítják a kukoricát TARTOMÁNYUNK HEGYVIDÉKEIN is megkezdték már a kései növények betakarítását. Jól haladnak ezzel a munkával Újmoldova rajon dolgozó parasztjai. Sokan közülük már be is fejezték a kukorica betakarítását, így Ljubkova község egyénileg gazdálkodó parasztjai háromszáz hektár kukoricaföldjükről már betakarították a termést. De nem sokkal maradnak el mögöttük az újmoldovaiak sem: 90 százalékban végezték el a kései növények betakarítását. PÉCSKA RAJONBAN gyors ütemben folyik a kukorica betakarítása. Ebben a munkában — nyolcvan, illetve 72 százalékos tervteljesítéssel — a székesuti és a németszentpéteri dolgozók járnak az élen. A betakarítással egyidőben végzik a vetést is. Ezen a téren a legszebb eredményeket a nagylaki kollektivisták és a peregi társasgazdálkodók érték el. Előbbiek a tervbe vett 100 hektárt, utóbbiak pedig 17 hektárt vetettek be őszi árpával. Építkeznek a Csanádi kollektivisták mmm msm rr--w»i 4\. i' •" . f, „ ■ v ■>w A Csanádi kollektív gazdaság zootechnikai osztályán új épületek emelkednek. Képünkön: A korszerű istállók egyike, amelynek építését a napokban fejezik be. Egy begyűjtőközpontban KÖZBEN Hodineanu elvtárs is sorra került. A laboráns megvizsgálja kukoricáját. Szép, egészséges, telt csövek. — Mehet az első osztályba — állapítja meg. — Meghiszem azt — mondja a gazda. — Nincsen abban még egy bobirka sem. (Így nevezik a roszszul termékenyült csöveket.) A górénál mérlegre rakja a zsákokat: 346 kilót kell beszolgáltasson. Mérés közben még oda szól a raktárnoknak: — Mérje meg jól, nehogy azt higyje, hogy sajnálom. Maradt még otthon elég. KORA REGGELTŐL KÉSŐ ESTIG, nagy a forgalom a gyárvárosi állomás környékén. A vidék minden községéből — Újszentesről, Mosnicáról, Csernegyházáról, Kovácsiból stb. — találunk itt kocsikat. Mindenfelől zsákokkal megrakott szekerek jönnek és a begyűjtőközpont felé veszik útjukat. Tartományunkban már javában folyik a kukorica betakarítása és a dolgozó parasztok sietnek teljesíteni állam iránti kötelezettségeiket. ... .Egy kocsi éppen most tér be a begyűjtőközpont felé. A lovak gyeplőjét barnainges, középkorú, csontosarcú paraszt fogja. Mellette az asszony üldögél, valószínűleg vásárolni jött. Hodineanţuban, amíg behajtja kocsiját a begyűjtőközpont udvarára, azon tűnődik, vajon kell-e sokat várnia, mert még más dolga is van. Ezúttal nem volt szerencséje, előtte még vagy 10 kocsi várakozik, a górék mellett is mindenütt kocsik sorakoznak. Amíg Hodineanu elvtárs sorrakerül, hagyjuk magára és nézzünk szét a központban Albu Ioan raktárnok éppen bokánkodik. * A BEÉRKEZŐ KOCSIK először Aga Hortenziánál állnak meg. Az udvaron felállított bódéban ő végzi a minőségi vizsgálatot. Bizony, nem könnyű dolog, mert több zsákból is mintát kell venni. Éppen Mangu Torna albinai földműves kukoricáját vizsgálja. Fontos az, hogy ne legyen éretlen, a csövek legyenek teljesen megtermékenyülve, és még van egy követelmény: ne legyen fehér, mert ez a fajta nem alkalmas lisztőrlésre. Ha ezen követelményeknek nem felel meg, csak a II. osztályba kerül a kukorica. Mangu Torna kukoricája megfelel az előírásoknak. A laboráns kiállítja a szelvényt és a góréhoz irányítja, így veszi egyenként a várakozók hosszú sorát. Azért megtörténik, hogy el-eltűnik egy kis időre és ilyenkor jócskán meggyül a várakozók sora. A KÖZPONT VEZETŐJÉT, Herman elvtársat az egyik górénál találom. — Nekünk most van a melegünk — mondja mosolyogva. — Lassan indult a begyűjtés, de hétfőtől nagyon megszaporodott a beszolgáltatók száma. Most a kukorica begyűjtése sokkal gyorsabb ütemben folyik, mint annak idején a kalászosoké. Alig pár napja kezdődött meg a beszolgáltatás és a begyűjtési terv már több mint 30 százalékra teljesült. A beszolgáltatott termények zömét a kukorica képezi, de most folyik a napraforgóbeszolgáltatás is a CLEA-nál — folytatja Egy dolgozó paraszt az iránt érdeklődik, hogy lehet-e napraforgó helyett kukoricát beszolgáltatni? — Hogyne! Minden kiló napraforgót 1,20 kiló kukoricával lehet helyettesíteni. A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabályzata 1. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelés szüntelen növelése érdekében, amivel együttjár jobb anyagi és kulturális életkörülményeink megteremtése, alulírottak, a Román Népköztársaság . . . . . . . tartománybeli . . . . . . . . rajon ....... község..................................falu dolgozó parasztjai szabad elhatározásukból megalakítják .......................“ elnevezésű — járadékos — mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítunk, hogy megszüntessünk minden kizsákmányolást és kiküszöböljük a felaprózott egyéni gazdaságok minden hátrányát, hogy bőséges életet biztosítsunk magunknak és családunknak azáltal, hogy a tagosított földet a GTA-k útján rendelkezésünkre bocsátott traktorok és mezőgazdasági gépek, valamint a szövetkezetbe behozott mezőgazdasági leltár és igásállatok felhasználásával közösen műveljük meg s a közös vagyon létrehozása és gyarapítása alapján jómódú életet teremtsünk magunknak és családunknak. 2. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy — a szövetkezet földjein a fejlett agrotechnika módszereit alkalmazzák, talajjavítási munkálatokat (gátépítés, lecsapolás, öntözés, stb.) végeznek, biztosítják a jószágok helyes gondozását és takarmányozását; — megfelelően gondozzák az állam által a GTA-k útján rendelkezésükre bocsátott traktorokat és gépeket, minél eredményesebben felhasználják a szövetkezet igásállatait, gépeit és szerszámait; — a jószág- és baromfiállomány növelésével, a mezőgazdasági leltár gyarapításával, építkezésekkel, szőlők és gyümölcsösök telepítésével, a mezőgazdasági felszerelés javítására szolgáló műhelyek létesítésével, stb. gyarapítják a közös tulajdont; — szervezetten, termelési terv alapján dolgoznak és a gazdaság jövedelmét a végzett munka és a szövetkezetbe behozott föld alapján osztják el; — teljesítik összes kötelezettségeiket a népi demokratikus állam iránt; — betartják az alapszabályzatnak — a szövetkezet alaptörvényének — minden előírását, amelyek alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezet egész tevékenységét irányítják. 8 SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjait a közgyűlés veszi fel, írásbeli kérvény alapján. A szövetkezet tagjai lehetnek — nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül — földtulajdonnal biró, vagy földnélküli parasztok és más dolgozók, akik nem zsákmányolják ki mások munkáját, részt vesznek a szövetkezet munkájában és betöltötték 18. életévüket. A szövetkezetbe való belépési kérvényen a következő adatokat kell feltüntetni: vezeték- és keresztnevet, a szövetkező és családjának lakhelyét, saját maga és családja vagyoni helyzetét, a jelen alapszabályzat előírásaihoz való önkéntes csatlakozást. A kérvényt a család minden 18. életévét betöltött tagjának alá kell írnia. A belépés alkalmával minden család 25 lej belépési díjat fizet a szövetkezet oszthatalan alapja javára. 9. SZAKASZ — A szövetkezet minden tagjának jogában áll szavazati jog ; részt venni a közgyűléseken; választhat és beválasztható a vezetőségbe; élvezi a szövetkezet és az állam által nyújtott öszszes előnyöket; önállóan rendelkezik a szövetkezettől kapott jövedelképező egész földterületet, valamint a behozott földterület minden egyes mével. A volt kulákok a belépésüket minden olyan földet, amihez a szó hektárja után a kötelező hozzájárultimtx »,cs! —»övetkezetbe való belépésük után akár örökség vagy adományozás útján, akár más után hozzájutnak, kivéve a lakóház, a gazdasági épületek és az udvar által elfoglalt telket, valamint a személyes használatra maradó 20—30 árnyi területet. A mezőgazdasági termelőszövetkezetbe behozott földterületeket fellást, a fennmaradó többletet pedig a szövetkezet legkésőbb 6 éven belül kifizeti a szövetkezőnek. Ha az élő és holt leltár értéke nem fedezi a szövetkezetbe behozott területre megállapított kötelező hozzájárulást, a szövetkező 3—5 éven belül megfizeti a különbözetét pénzben vagy természetben követő első években nem választhatók be a szövetkezet vezetőségébe. A vezetőtanács a közgyűlés által meghatározott összeg ellenében személyes használatra fogatokat adhat ki a tagoknak, de csak olyan mértékben, amennyiben nem akadályozza vele a szövetkezet munkáját. (Folytatás a 2-ik oldalon.) I. Célkitűzések és feladatok II. Föld és más termelőeszközök 3. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetet a tagok magántulajdonában maradó, a szövetkezetbe közös használatra behozott földek alapján szervezik meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a szövetkezetbe való belépésükkor behozzák a tulajdonukat és családtagjaik tulajdonát mérik, minőségük, valamint használati jellegük szerint felbecsülik és a szövetkezeti tagok személyes számlapjára bejegyzik. A szövetkezetbe behozott földet egy vagy több tagban tagosítják, s ezeken a lehető legnagyobb termést biztosító vetésforgót vezetnek be. 4. SZAKASZ. — A tagok által a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe behozott föld továbbra is a szövetkezeti tagok személyes tulajdonában marad. A szövetkezeti tagoknak jogukban áll földjüket más tagoknak, vagy a szövetkezetnek ajándékozni, vagy végrendeletileg hagyományozni. Jogukban áll továbbá földjüket a szövetkezeten kívüli személyeknek is hagyományozni; ha az örökös tagja a szövetkezetnek, a földet az ő nevére írják és biztosítják számára a jelen alapszabályzatban a földtulajdonos tagok számára előírt jogokat. Ha az örökös nem tagja a szövetkezetnek, jogában áll, hogy a mezőgazdasági év végén az örökölt föld nagyságával egyenlő területet kérjen a szövetkezet nem tagosított területeiből, vagy ha nem létezik ilyen terület, akkor a szövetkezet területének széléből. Ha az örökös nem tagja a szövetkezetnek, kérheti a közgyűléstől a tagságba való felvételét; hasonlóképpen le is mondhat az örökölt földterületről a termelőszövetkezet javára. 5. SZAKASZ. — A tagok a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe való belépéskor behozzák a szövetkezetbe egész élő és holt leltárukat (igásállataikat és haszonállataikat, mezőgazdasági gépeiket és szerszámaikat, szekereiket, a kovács-, kerekes-, asztalosműhelyek berendezését stb.), továbbá annyi vetőmagot, amennyi a szövetkezetbe hozott földterület bevetéséhez elegendő és annyi takarmányt, amennyi az új termésig elegendő a szövetkezetbe behozott állatok eltartásához. Azok a tagok, akik a szövetkezetbe való belépésükkor nem rendelkeznek e vetőmaggal és takarmánynyal, kötelesek egy év leforgása alatt ezt a vetőmagot és takarmányt a szövetkezetnek visszatéríteni. 6. SZAKASZ. — A közgyűlés 300 lejtől 1000 lejig terjedő kötelező hozzájárulást állapít meg a szövetkezetbe behozott minden hektár föld után, tekintetbe véve az illető községben egy hektár földre eső élő és holt leltár átlagos értékét. A szövetkezők és családtagjaik által a szövetkezetbe behozott élő és holt leltár értékét közgyűlésen a szövetkezetből választott 5—7 tagú bizottság és a rajoni néptanács 2 delegátusa közösen becsülik fel. A szövetkező által a szövetkezetbe hozott javakat a szövetkező jelenlétében becsülik fel. Ez a bizottság állapítja meg továbbá a föld minőségét és a szőlők, gyümölcsösök, valamint az öntőberendezésekkel ellátott területek értékarányát egy hektár szántóföldhöz viszonyítva. A leltározásról és felbecsülésről felvett jegyzőkönyvet jóváhagyás végett a mezőgazdasági termelőszövetkezet közgyűlése elé terjesztik. A szövetkezők által behozott élő és holt leltár értékéből leszámítják A hektáronkénti kötelező hozzájárulás társadalmi résznek tekintendő. 7. SZAKASZ. — A szövetkezetbe lépő tagnak és családjának megmarad 20—30 ár terület kertnek vagy gyümölcsösnek, a lakóház, a gazdasági épületek és az udvar által elfoglalt telken felül. Hasonlóképpen joga van megtartani személyes tulajdonában: a) a lakóházat; b) a személyes tulajdonában lévő állatok tartásához és a termények elraktározásához szükséges gazdasági épületeket; c) a személyes használatra megmaradt földdarab megműveléséhez szükséges mezőgazdasági kisfelszerelést; d) 1 tehenet vagy bivalytehenet, 2 darab 2 éven aluli növendékmarhát, 1 anyakocát malacaival, 3 sertést, összesen 10 juhot és kecskét, 20 méhcsaládot, korlátlan számú baromfit és házinyulat. Az olyan rajonokban vagy községekben, ahol a gazdák fő foglalkozása az állattenyésztés, a közgyűlés elhatározhatja, hogy az alábbi állatok maradjanak a szövetkező személyes tulajdonában: 2 tehén vagy bivalytehén és 4 növendékmarha, összesen 20 juh és kecske, egy anyakoca malacokkal, 3 sertés, 20 méhcsalád, korlátlan számú baromfi és házinyúl. A fentebb említett rajonokat és községeket a tartományi néptanácsok végrehajtó bizottságai jelölik Az új házasok és azok a szövetkezők, akik belépésükkor nem rendelkeznek földterülettel, házhelyet és gazdasági épületeket kapnak használatra, valamint az alapszabályzatban előírt mértékben földterületet, kert vagy gyümölcsös céljára. III. Tagok Bohgámj,, a kolektivista mennyi is lehet a szekéren!? Mert Úgy gondolta, kötelessége nem volt ott, amikor lemázsáltak. — Mennyit kaptak? — kérdezte a szekéren ülő kollektivistától■ Az meg csak sorolta, hogy 30méter búzát, 40 méter kukoricát, 10 méter árpát... Kaptak is aában az évben egyesek annyi terményt, hogy azt sem tudták, hova tegyék. A padlásra féltek/ felöntögetni, mert leszakadhat,é s nagy csúfság lenne, ha egy'szép reggelen a sok buza rászakadna valakire és az úgy halná meg, ahogy szegény ember jmég nem halt meg ezen a világon. l/'Icsi falu nyújtózkodik el a magyar határ mentén. Por-Igány a neve. Hetvennégy magyar 8 család lakja. A múltban kevesen I ismerték, részben mert kicsi, 8 mindössze egy utcája van, rész- I ben pedig, mert jó ideig semmi- vel sem lepte meg a világot. Kis- I teremián jó bor terem, Csanádon 8 hires őszibarack, Buziáson, Lippán savanyuvizet ihat, aki akar. 8 Mindez olyan dolog, ami emléke- s zetessé teszi a helységet. De Por- 8 gányon semmi különleges nem I volt — jó ideig. ^ Ha valaki el akart jutni a falu- 8 ba, Nagyszentmiklósig vonattal, s onnan pedig döcögő szekéren, 8 vagy az apostolok lován tehette , I meg a huszonkét kilométeres utak . Persze, nyáron autóval is, de csak I nyáron, mert ősszel, tavasszal 8 odaveszett volna a feneketlent sár- I ban. Szóval elzárkózva a világtól, g csöndesen érte a maga felét Porgyány egészen a felszabadulásig. 8 Tranem amint megváltozott a 8 a világ, a porgrágiak is be- I lekerültek e változat sodrába. Sőt, ha az országban fám is legelső- I nek alakítottak Kollektiv gazdasá- 8 got, a rajonbanj az első kollekti- I vista falu Porgiámy volt. Mindenki belépett a kollektiv gazdaságba, is úgy, hogy minévben 58 fl0 család, hanem 88 , 8 den . Méghozzá nem gyszerre, mind a valamennyien 74 család. Tgy kezdődött a dolog, hogy 1953 őszén a szomszédos községek kolllektív gazdaságai a porgányiakat is meghívták vene végül az előlegosztásra. Nem lehet mondani, hogy mindenütt bőkezűen adakozott az az esztendő, de Csanádon, Nagyszentmiklóson, Óbessenyőn és másutt nem fukarkodott, volt mit osztani. Szekeres Lajos Csatáron csak nézte a púposra rakott szekereket, amint kifordulva alapon, a kollektivisták 3 portája felé döcögtek. ? — Te jó istien — ámuldozott —, vesnek neki helyet. Csak nézte a sok boldog embert. Mi tagadás, kicsit irigykedett. S amikor a közös ebéden a borjúpaprikás levét a hófehér kenyérrel kimártogatta, minduntalan arra gondolt, hogy Porgányon is meg kellene a kollektív gazdaságot alakítani. Ha mindenki látta volna, amit ők hárman láttak, akik a porsányiakat az ünnepségen és a díszebéden képviselték, akkor könynyebb dolguk lenne. De így ki tudja, hisznek-e majd nekik, párttitkár volt abban az időben, szavahihető az ember, összetartottak. De valahogy most két részre szakadtak. Egyesek már határoztak. ..Közösen végezzük az őszi vetést". Mások pedig úgy gondolkoztak: „Meglátjuk, mire mennek az első évben?" A harminc család már megalakíthatta volna a gazdaságot, de Szekeresék úgy határoztak, még meglátogatják a kivülmaradtakat, hátha akad köztük olyan, aki csak a hívó szóra vár. Elmentek Balázs Józsefhez, a kovácshoz is. Már azelőtt is hívták közéjük, de szabadkozott. Azután pedig valahogy mindég úgy rendezte a dolgát, bőségesebb élet útjára vezetni dolgozó földműves társait. Elmondta mindenütt, amerre járt, hogyan élnek a Csanádiak. Előbb akadtak, akik azt mondogatták, afféle propaganda ez a kollektív mellett. Hanem, akik átmentek, maguk, és érdeklődtek, bizony saját szerogy Szekeresék sohasem találták otthon. "— Nem akar — mondta Körösi Jóska —, hát ne erőltessük. — Mert nem volt kétséges, hogy szándékosan bujkál előlük. Voltak még ilyen nehéz emberek mások is. Mert, bár hamar megalakult a gazdaság, azért műkkel győződtek meg arról, hogy harc volt ez, kemény harc az újért Szekereséknek igazuk volt. Rövid a maradiság, az elavult termedésen vagy harmincan be is adták eljárás ellen, a kérvényt. Harminc család hét- Nyári Mihály egy napon azzal vennégyből — nem kevés. Hanem állított be Szekereshez, hogy Nutebben a kis faluban egy után hat évrel nem tud beszélni. Azelőtt ladtak mindig a dolgozó földműszekeres váltig tanácsolta, hogy vesék, egyik a másik példáját körögyék át Porgányra, majd ők követte, jóban, rosszban mindig is sohasem ivott, most meg minden alkalommal részeg. Részeg emberrel pedig semmire se lehet menni. Ezekhez és Gyémánt Lajoshoz, aki szintén nemigen mutatott hajlandóságot a belépésre — nem mentek többé. Szekeres Lajos és Báli Ernő középparasztokról meg úgy gondolták, 8 hektár földdel és minden létező felszereléssel úgysem lépnek be. De bizony tévedtek. Egyik őszi estén, éppen akkor tört ki a zivatar, amikor Báli Ernő házához értek. A gazda éppen az udvaron tett-vett, amikor kinyílt a kapu és Szekeresék léptek be rajta. Elibük ment, úgy fogadta őket. Nem előre tervezett látogatás volt ez, hanem a vihar elől való meghúzódás. Hanem amikor látták Báli Ernő közvetlenségét, mégis úgy határoztak, szóba hozzák a tervüket. És, csodák csodája, Báli Ernő, a középgazda, akinek a 8 hektár földje mellett két jó lova, ekéje, boronája és minden felszerelése megvolt, ami egy kisgazdaságban csak elképzelhető, maga kérdezte: — Na, mi lesz a kollektív alakítással? — Hát tudsz te is róla? — kérdezte Szekeres. — Tudok! — felelte Bali. — És az a véleményem, ha belépett a falunak a fele, a többinek is be (Folytatás a 4. oldalon)