Szabad Szó, 1957. január-március (14. évfolyam, 1-77. szám)
1957-01-03 / 1. szám
VIlAt MOjEftPJAl EtVESOumK! p AZ n.M.P. TEMESVÁR-TAPTOHAHVI BIZOTTSÁGA ES A TARTÓKI4ítYI HEPTAHATS NAPIlAPJA XIV. évfolyam, 1. szám 4 oldalára 20 bánis Csütörtök, 1957 január 3 Dr. Petru Groza elvtárs, az RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének a rádió- és televízióállomásokon elmondott újévi üzenete Kedves honpolgárok és elvtársak, tvtársnők!íme, újból egy esztendei munka és alkotó tevékenység végéhez érkeztünk. A városok dolgozói, a fédek ntgművelői, a mérnökök éppúgy, mint a tudósok vagy azok, akik művészi műveikkel kifejezik szolgammas és bölcs népünk új életét, becsülettel léjesíteték kötelezettségeiket. Energiájuk és tehetségük, álázatkészségük nem volt hiábavaló. A természettől gazdag országunk új gyárakkal és üzemekkel, petóleumkutakkal és bányákkal gazdagodott; ezek olyn javakat termelnek, amelyeket a múltban tizsáklányolt népünk nélkülözött. Mindezek lehetővé teszik, hogy a munka mind jobban és jobban legyen megfizetve, az élet pedig bőségesebb legyen. Mindezekhez metálnak az öszszes feltételek. Nagy barátunk, a Szovjetunió, a nemrégiben megtartott moszkvai tárgyalások nymán, támogatást nyújtott nekünk mind az idei év genge terméséből származó hiányok megszüntetéserdekében, mind pedig nemzetgazdaságunk egyes fontosságú területeinek fejlesztésére. Szabad és független országunk első ízben vett részt az Egyesült Nemzetek Szervezte ülésszakának munkálatain. A többi baráti ország oldalán, elhangzott országunk szava a béke védelmben és a különböző országok közötti együttműködő politikája érdekében, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Az eltelt év eseményei, amely közül egyesek tragikusak voltak, megmutatták, hogy nem szűntek meg a békét veszélyeztető mesterkedések. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy kötelességünk a jövőben is, a világ összes, a háborúval szembeszálló erői oldalán, következetesen harcolni azért, hogy a béke, az összes népek javára, győzedelmeskedjen. Új év küszöbére lépünk, megerősödve reményeinkben ama fontos határozatoktól, amelyeket a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és országunk kormánya fogadott el az utóbbi napokban. E határozatok célja az, hogy népünk életszínvonala szüntelen emeléséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez vezessenek, valamint hazánk összes fiainak és leányainak kezdeményező készsége növeléséhez és aktív tevékenységük fokozásához a közügyek vezetésében, a szocializmus építésében. A közejövőben, a Népi Demokrácia Frontja égisze alatt történő képviselőválasztások nyomán, a Nagy Nemzetgyűlés kifejezője lesz országunk összes haladó erői összpontosításának, népünk legnemesebb törekvéseinek valóra váltása érdekében. Az új esztendő eme első pillanataiban, amikor bizalommal tekintünk hazánk napfényes jövője elé, önökhöz, kedves honpolgárok és elvtársak, valamint az ifjúsághoz, amelynek boldog életet akarunk teremteni, a hagyományos jókívánsággal szólok. Boldog új esztendőt! A béke és jólét jókívánságait küldjük az összes népeknek. Az RMP KV december 27-29-i plenáris ülésének határozait tartományunk dolgozó népe is lekesedéssel fogadta Röpgyűlés a Dhitrov-gyárban Az óesztendő utolsó munkanapjéról szóló közleményét. A jelenlegen, délelőtt az aradi G. Dimitrov- vok igen nagy érdeklődéssel hallvagongyár asztalosműhelyében atăgatták a közleményt s számosan răilă luliu agitátor röpgyülést hi- hozzászólásaikban fejezték ki örövött össze, melynek keretében felmüket és megelégedésüket pártunkolvasta a Román Munkáspárt (eznak az életszínvonal növelését előponti Vezetőségének plenáris ülés segítő intézkedései iránt. Képünk a tárgyülésen készült. ÍL£y9tíiC tan-tcrfaxíttyi Befejeződtek a képviselő jelölések Temesvár tartományban Tartományunkban befejeződtek a nagy nemzetgyűlési választásoka való jelölések. Tartományunk haminc választókerületének honpeárai 30 képviselőt jelöltek, akik legkülönbözőbb munkaterületeke dolgoznak Vamnak köztük állati és pártaktivisták, élmunkások, kelektivisták és egyénileg dolgoz parasztok, gyárigazgatók, értelmségi dolgozók stb. A jelölések hatalmas néptömegket mozgósítottak Mind a jelöl, mind a fenntartó gyűlések a legmelegebb hangulatban folytak, a felszólalók komoly munkaválllásokat tettek a választások tisztjetére, így például Radu Vichent, vörösacéli olvasztát vállalta, hog csoportjával együtt 5 gyorscsapitást végez terven felül. Marusc I.etilia Keped falubeli kollektivista vállalta, hogy tíz családot gye meg a kollektív gazdaságba val belépéséről Urzica Iuliu, az Electromotor élmunkása vállalta tervének 15 százalékos túlszárnyalását és azt, hogy a választásokig elkészül egy újításával, melynek alkalmazása 30.000 lejes megtakarítást eredményez. A temesvári sűtőház munkaközössége szállítási tervének 5 százalékos túlhaladásával és az önköltség 4 százalékos csökkentésével köszönti a választásokat. A jelöléseket fentartó gyűlések folytatódnak. A választási listára közel 890 ezer választópolgár közül eddig 740 ezret már felírtak, tehát a választók több mint 85 százalékát. Tartományunkban eddig körülbelül 100 Választók Háza kezdte meg működését. Az elkövetkező napokban újabb Választók Házai nyílnak meg és állanak majd a választópolgárok rendelkezésére. hogy valóban fogja bebizonyítani, méltó a bizalomra. A facsádi választókerüllet honpolgárai támogatják Oprescu Parfente jelöltségét Facsád, Igazfalva és Băteşti tölzalmát és megfogadta: munkájával mint 200 honpolgára vett részt a facsádi mozi helyiségében tartós népgyűlésen, melynek az volt célja, hogy jelöltségében megerőstse Oprescu Parteniet, a facsán választókerület képviselőjelöltjét. A gyűlést Mureşan Leonte, a községi néptanács elnöke nyita meg Husău Florea hozzászólásába, méltatta Oprescu Partenie örömeit, melyek ismertté és megbecsültté tették őt nemcsak a salu községében Temereştiben, de környező községekben is. A gyűlés számos résztvevője, mint Balzai Cornel a facsádi ifjak nevében, Uscatu Romulus az URCC dolgozó nevében és még sokan mások hozzászólásoikban megerősítették Oprescu Partenie jelöltségét. A gyűlésen a jelölt is részlett aki megköszönte a honpolgárokat Megforradtak: terményfelesleges’ette’vásárlás, vagy szerződéskötés útján adják át az államnak főszentesi levelezőnk, Schödt Julia, telefonon értesítette szerkesztőségünket, hogy beszélgetett az ottani egyénileg dolgozó parasztokkal és azok nagy elismeréssel nyilatkoznak az RMP Központi Vezetősége 1956 december 27, 28, 29-én megtartott plenáris ülésének a kiadott közleményben ismertetett munkálatairól. Fazekas Péter öt hektáros gazda, akit a múlt évben „A gazdag termések mestere" címmel tüntettek ki, a közleménynek azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy megszüntetik a búza, kukorica, rozs, napraforgó, burgonya, tej kötelező beszolgáltatását s ehelyett az állam rátér a felvásárlási és szerződéskötési rendszer kiszélesítésére, kijelentette: ezután még inkább arra törekszik, hogy bőségesebb terméssel járuljon hozzá a dolgozók ellátásához. Megfogadta, hogy fölösleges terményét ezentúl is vagy felvásárlás, vagy pedig szerződéskötés útján adja át az államnak. Hasonló fogadalmat tett Fehér Károly dolgozó paraszt is, aki 5,18 hektár földet művel. Választási előkészületek Lugos rajon községeiben Az elmúlt napokban Lugosrajon községeiben is sorra megnyíltak a Választók Házai. A megalakult 43 Választók Háza közül 33 már 1956 december 30-ig összeállította munkatervét s ezek közül egyesekben naponta tartanak előadásokat, kultúrműsorokat. Így a Választók Házaiban az említett időpontig 17 előadást tartottak a választásokkal kapcsolatos kérdésekről, továbbá 18 kultúrműsort mutattak be. Ugyanakkor a rajon községeinek kultúrotthonai keretében is szerveztek választásokról szóló előadásokat, összesen 24-et. Rajonszerte befejezték már a választói névjegyzékek összeállítását is, egy-két napon belül pedig ki is függesztik, hogy a választók ellenőrizhessék azokat. A képviselőjelöltek fenntartására összesen 30 községben tartottak népgyűléseket, amelyeken sokezer dolgozó paraszt vett részt. E gyűléseken a falusi dolgozók kifejezésre juttatták képviselőjelöltjük iránti bizalmukat, valamint sok szép vállalást tettek a február 3-iki nagynemzetgyűlési képviselőválasztások tiszteletére. Végváron is helyeslik Dragomir Ion mérnök jelölését Már régen nem volt olyan népes a végvári kultúrotthon, mint december 28-án délután, amikor a község honpolgárai, csaknem 300- an megjelentek, hogy csatlakozzanak a gátaljaik javaslatához, akik Dragomir Ion mérnököt a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét jelölték a nagynemzetgyűlési képviselőjelöltek sorába Miután Lippai Árpád, vajon néptanácsi képviselő ismertette a képviselőjelölt életrajzát, elsőnek Székely Dénes, a kultúrotthon igazgatója kért szót — Bizonyos vagyok benne — mondotta többi között —, hogy Dragomir Ion elvtárs mint nagynemzetgyűlési képviselő még inkább támogatni fogja mind a kollektív gazdaságot, mind az egyéni gazdálkodókat. Bálint Mária, a nőbizottság felelőse is támogatta a javaslatot és az összes nők nevében megígérte, hogy a választási kampány alatt, tőlük telhetőleg minden segítséget megadnak. — Én is mellette vagyok, hogy Dragomir Ion mérnököt felvegyék a jelöltek listájára — mondta Vicze István kollektivista. NÉMETH ZSIGMOND, a néptanács elnöke Elvtársak! Plenáris ülésünket egy évvel a Román Munkáspárt II. kongreszszusa után tartjuk, amely a nép életszínvonalának további emelésére irányuló erőfeszítéseket állította a párt figyelmének központjába. Az 1948—1956. közötti időszakban hazánk dolgozói, élükön a munkásosztállyal, a párt politikájának valóraváltásáért harcolva, jelentős eredményeket értek el valamennyi népgazdasági ág fejlesztésében; sokat fejlődött nehéziparunk, különösen a kőolaj-, bánya-, energiatermelő-, elektrotechnikai- és gépipar. Fellendült a könnyű- és élelmiszeripar is; egész sor közszükségleti cikkeket gyártó vállalatot létesítettünk. A dolgozók lelkesen helyeselték és bizalommal követték ezt az irányvonalat. De amint ez minden nagy akcióban előfordul — nem lévén elegendő tapasztalatunk —, hibákat is elkövettünk, mind a gazdaság különböző ágai közötti helyes arány megállapításában, mind pedig a fő feladat: az életszínvonal gyors emelése tekintetében. Az életszínvonal emelkedett ugyan, de kisebb mértékben, mint ahogyan azt a gazdasági építésre vonatkozó terveink kidolgozásakor előirányoztuk. 1956-ban gazdaságunk tovább fejlődött. Az ipari termelés 1955-höz viszonyítva 10 százalékkal növekedett. A legnagyobb mértékű emelkedés a termelőeszközök termelésében volt észlelhető: több mit 13 százalék. A közszükségleti cikkek termelése csupán 6 százalékkal emelkedett; ez főleg az ideire gabonatermésnek tulajdonítható. A végrehajtott beruházások lehetővé tették, hogy új gyárakat, üzemeket, részlegeket helyezzünk üzembe, új társadalmi-kulturális létesítményeket adjunk át rendeltetésüknek. Üzembe helyeztük a vajdahunyadi 700 köbméteres nagyolvasztót és a második kokszosító és félkokszosító kemencesort, a borzesti és teleajeni új kőolajfinomító három kőolajfeldolgozó berendezését, az erdőszentgyörgyi „Vörös Csillag“ hőerőmű negyedik 25.000 kW- os áramfejlesztő gépcsoportját, a Borzesti-Focsani—Galaci, a Borzesti—Bacau-i és a Parosény—Resica-i magasfeszültségű áramvezetéket, a békési azbocement-cső és lemezgyárat, a feketehalmi fésültgyapjú-fonó berendezést, továbbá több konzerv- és kenyérgyárat. Állami építkezések és állami hitelek segítségével 16.000 lakást adtunk át rendeltetésének— azokon kívül, amelyeket a lakosság saját eszközeivel épített. Javulás állt be az ipar és más népgazdasági ágak tevékenységében. Ez a munka termelékenységének emelkedésében, a termelési és forgalmi költségek csökkentésében nyilvánul meg; ezzel összesen mintegy 1,8 milliárd lejt takarítottunk meg. Így vált lehetővé az, hogy az év folyamán egyes iparágakban megjavítsuk a fizetéseket , hogy az év vége felé felemeljük az alacsony fizetéseket és nyugdíjakat és bevezessük a gyermekpótlékot, nagyobb mértékben gondoskodhattunk a társadalmi-kulturális szükségletekről, 500 millió lejjel többet fordíthattunk erre a célra mint 1955-ben. Az állami társadalombiztosító az idén 200 millió lejjel többet juttatott a dolgozóknak, mint 1955-ben. Amint az RMP II. kongresszusa megállapította, a mezőgazdaságban jelentős haladást értünk el, de a növényi és állati termékek termelése elmaradt az ipari fejlődés, valamint a városi és falusi lakosság egyre fokozódó fogyasztásának folytán megnövekedett kereslet mögött. Ez kedvezőtlenül hatott a közszükségleti cikkek, főleg az élelmiszerek termelésére, valamint az áruforgalomra s ennek folytán időnként nehézségek álltak elő a dolgozók ellátásában és az életszínvonal javulásában. Ebben az évben a búza- és a többi kalászos-, a kukorica- és az olajosnövény termés elégtelen volt; némileg jobb termés volt burgonyában, cukorrépában és textilnövényekben. Az 1955. évi termésből tartalékolt takarmány felhasználása révén megnövekedett a hústermelés és más állati termékek termelése, s így a lakosság ebben az évben jobban el volt látva ezekkel a termékekkel. A fogyasztás az első félévben növekedett, de az év vége felé kezdtek érezhetővé válni a gyenge , termés következményei. A Szovjetuniótól kapott gabonasegély lehetővé tette, hogy ezt nagy részben kiküszöböljük. Történtek más intézkedések is az irányban, hogy megjavítsuk a lakosság ellátását élelmiszerekkel és iparcikkekel. Az ipari termelés és egyes mezőgazdasági termék termelésének növekedése lehetővé tette, hogy 1956 folyamán több mint 2,5 milliárd lejjel növeljük a szocialista kereskedelem útján történő árueladást. Az ezután következő időszakban a termelőeszközöket gyártó ipar elsődleges továbbfejlesztése mellett arra kell összpontosítanunk figyelmünket, hogy rendszeresen és erőteljesen továbbfejlesszük a mezőgazdaságot és a fogyasztási javakat termelő ipart s hogy az eddiginél több anyagi és pénzügyi eszközt fordítsunk ezekre a termelési ágakra, gépek, felszerelések és ipari gépcsoportok legmagasabb hatásfokú kihasználását s a belső tartalékok felhasználása révén növeljék a termelést és csökkentsék az önköltséget. E cél érdekében ki kell bővíteni az állami ipari és mezőgazdasági vállalatok vezetőségének hatáskörét. A túlzott centralizmus káros a dolgozók kezdeményezésének kifejlesztésére s megszüntetése csak úgy valósítható meg, ha kiterjesztjük a gyárak, bányák, üzemek, állami gazdaságok igazgatóságainak hatáskörét. E szocialista vállalatok vezetőségeinek szélesebb körű lehetőséget és jogokat kell adnunk a gazdasági tervek elkészítésében és bizonyos vállalati jövedelmek elosztásában, így az 1957. évi költségvetési tervjavaslat előirányozza azt, hogy a köztársasági jelentőségű iparvállalatok terven felüli jövedelmének legnagyobb része maradjon meg az illető vállalatok és helyi néptanácsok rendelkezésére. Ilyen értelemben 1957-től kezdve az igazgatói alap helyébe lépő vállalati alapot helyileg is fel lehet használni lakásépítésre, étkezdék létesítésére, jutalmazásra stb. A munkás és tisztviselői lakások építését elsőrendű feladatuknak kell hogy tekintsék nemcsak a minisztériumok és vezérigazgatóságok, hanem a trösztök, az állami és szövetkezeti vállalatok és e néptanácsok is. A túlzott centralizmus nemcsak a minisztériumoknál és a központi szerveknél létezik, hanem megtalálhatjuk a trösztöknél is, amelyek munkamódszerükkel ígéri gyakran fékezik sok vállalat tevékenységét és fokozzák a bürokráciát. A demokratikus centralizmus népi demokratikus államunk szervezési alapelve; ez az elv egybehangolja a gazdasági és társadalmikulturális tevékenység szükségszerű, egységes és összehangolt vezetését, az alulról jövő kezdeményezés ösztönzésével s széleskörű lehetőséget nyújt a dolgozó tömegek tevékenységének kifejlesztésére. Ahhoz, hogy ezt az elvet helyesen alkalmazzuk az állami tevékenységben, mentesítenünk kell a Minisztertanácsot sok olyan kérdéstől, amely megnehezíli tevékenységét és ugyanakkor ki kell terjesztenünk nemcsak a minisztériumok és a vezérigazgatóságok hatáskörét, hanem a köztársasági és helyi vállalatok vezetőségeinek hatáskörét is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi jellegű vállalatokat — a fogyasztási cikkeket termelő, az építő- és a közszolgáltatási vállalatokat — az illető helység néptanácsának hatáskörébe kell utalni. Jelenleg ezek a vállalatok a Községi Gazdálkodási Minisztériumnak és más minisztériumoknak vannak alárendelve; ez a helyzet nem teszi érdekeltté a helyi szerveket és a lakosságot, fékezi kezdeményezésüket, meggátolja e vállalatok fejlődését és ugyanakkor megnehezíti a minisztériumok tevékenységét is. Azáltal, hogy a helyi jellegű vállalatokat a néptanácsok hatáskörébe utaljuk, azáltal, hogy feladataikat a néptanácsok fogják jóváhagyni, tevékenységüket irányítani és ellenőrizni azáltal, hogy termékeiket közvetlenül a helyi néptanácsok osztják el, elősegítjük a vállalatok gyors fejlődését, termelésük növekedését és a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését. Ez szükségessé teszi, hogy már az 1957-es év elejétől megkezdjük a fentiek kísérleti kipróbálását valamelyik tartomány városaiban és azután — a kísérletből és az érdekeltek által tett javaslatokból adódó javítások megtétele után — a helyi jelentőségű vállalatok új szervezési és működési módszerét az egész országban bevezessük. _A túlzott centralizmus az apparátus felduzzasztását, a nyilvántartási és statisztikai űrlaprendszer megnövekedését okozta; a kérdést nem oldhatjuk meg csupán az apparátus számszerű csökkentésével vagy az űrlaprendszer csökkentésével — amik ugyan szükséges intézkedések—, hanem elsősorban a kérdés lényegét kell megoldanunk, nevezetesen azt, hogy kiterjesszük az alapot jelentő vállalatok vezetőségeinek hatáskörét, kiterjesszük a tartományi, városi és rajonszervek hatáskörét, támogassuk a dolgozó tömegek tevékenységét a szocializmus felépítésének művében. Csak akkor bontakozhatik ki harc a sok vállalatunkban mutatkozó céltalan, szükségtelen bürokratikus elemek felszámolásáért, ha a munkásokat, mérnököket és technikusokat minden üzemben érdekeltté tesszük a termelés fokozásában Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs jelentése a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének plenáris ülésén A nép életszínvonalának emelése központi feladat Elvtársak! A Központi Vezetőség politbürója a pártkongresszus óta lefolyt időszakban megvizsgálta a gazdasági politika több kérdését a II pártkongresszus kijelölte központi feladata a dolgozók élet- és munkafeltételeinek rendszeres megjavítása fényében. Az RMP KV plenáris ülése most pedig megvitatja az állami tervre, az állami költségvetésre, a jelenlegi fizetési rendszer megjavítását célzó intézkedésekre, a központosított mezőgazdasági termékalap jelenlegi létrehozási módjának a város és falu közti kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésével történő helyettesítésére irányuló tervezetek konklúzióit és javaslatait. Az előzetes számítások szerint a II. ötéves terv irányelveiben előirányzott valamennyi beruházás teljesítése olyan gazdasági erőfeszítést követelne meg, amely megnehezítené a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó előirányzat valóraváltását. Ezért javasoljuk az Irányelvek egyes előírásainak felülvizsgálását oly értelemben, hogy az 1956—1960 as időszakra csökkentsük az állami beruházásokat. Szükségesnek tartjuk megjavítani a felhalmozási alap és a lakosság fogyasztási alapja közötti arányt, hogy a nemzeti jövedelemből nagyobb részt fordíthassunk a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. A beruházások volumenének biztosítania kell a szocialista ipar továbbfejlesztését, de lassúbb, a népgazdaság erőforrásainak és reális lehetőségeinek megfelelő ütemben. A hatalmas szocialista gazdasági világrendszer létezése, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való testvéri gazdasági együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy ezekből az országokból előnyös feltételek mellett szerezhessünk be gépeket, ipari felszereléseket, félgyártmányokat és más olyan ipari termékeket, amelyeket az országban nem gyártunk. Erőfeszítéseket kell tennünk abban az irányban, hogy erőteljesen fellendítsük a mezőgazdasági, valamint a könnyűipari és élelmiszeripari termelést, a lakásépítést, mivel mindez ma szorosan hozzátartozik a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Ezzel egyidejűleg biztosítani fogjuk a nehézipar továbbfejlesztését, mert ezen az alappilléren nyugszik az összes népgazdasági ágak fejlődése és a bővített szocialista újratermelés. Megkülönböztetett figyelmet fogunk fordítani bizonyos iparágakra, a bánya, a kőolaj, a vegyi, az energetikai és az építőanyagiparra, a Vajdahunyadon, Békáson és Borzesti en az első ötéves tervben megkezdett nagy munkálatokra, valamint arra, hogy 1957 második felében üzembehelyezzük a romani csőhengerdét. A gépgyártó iparban előtérbe helyezzük a mezőgazdasági gépek és felszerelések, a kőolajipari, bányaipari felszerelések és a szállítási eszközök termelését; a vegyipart főképpen nagymennyiségű műtrágya, rovar- és növényi kártevőket irtó vegyszerek, műrostok és műanyagok gyártására, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása felé irányítjuk A népgazdaság valamennyi ágának együtt kell működnie a mezőgazdaság gépesítése és vegyi anyagokkal való ellátása, a mezőgazdasági termelés és a lakosság ellátásának megjavításához szükséges mezőgazdasági termékek és fogyasztási javak termelésének növelése tekintetében. Azt javasoljuk, hogy az irányelveken eszközölt helyreigazítások véglegesítése után terjesszük jóváhagyásra az összes pártszervezetek elé. A Minisztertanácsnak ki kell majd dolgoznia a II. ötéves tervre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés elé kell terjeszteni. Beruházási politikánk irányzatában figyelembe vesszük hogy a munkatermelékenység fokozásának szilárd alapja a technikai fejlődés, az elavult technológiai folyamatok kiküszöbölése. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a termelés és a munkatermelékenység továbbfejlesztése elsősorban a meglévő termelési berendezés hatékonyabb kihasználásával, egyes vállalatok korszerűsítésével és új, tökéletesített gépekkel és technikával való ellátása révén valósítható meg úgy, hogy lehetőleg elkerüljük újabb ipari építkezések tervezését. Elvtársak! Legfőbb gondunk mindig arra irányul, hogy az ország gazdasági fejlesztésében elért eredményekhez mérten javuljanak a munkásosztály munka- és életkörülményei is. Ez a törekvés népi demokratikus államunknak, a dolgozók államának, pártunknak, a munkásosztály pártjának jellegéből fakad. A Román Népköztársaság gazdaságának egyre mélyebbre ható szocialista átalakításával, a dolgozó tömegeknek a gazdasági vezetésben és a kulturális tevékenységben való egyre szélesebb körű részvételével, a szocialista termelési és elosztási viszonyok fejlődésével és a szocialista öntudat színvonalának növekedésével egyidejűleg erősödik és fejlődik népi demokratikus rendszerünk a szocialista társadalom kialakításának irányában. Noha a dolgozók életszínvonalának emelése tekintetében jelentős eredményeket értünk el és növekedett a munkások jövedelme, a munkások jórészének keresete ma még nem kielégítő. 1956 folyamán az ismert intézkedések alapján több tevékenységi ágban megjavítottuk a bérezést. A fizetési minimum emelésével nagyobb lett a kisfizetésű munkások jövedelme. A Központi Vezetőség a II kongresszus útmutatásai alapján tanulmányozta a különböző munkáskategóriák jövedelmének növelési lehetőségeit a jelenlegi bérezési és normarendszer megjavítása útján. Melyek a jelenlegi bérezési rendszer legfőbb hiányosságai és fonákságai? A díjszabás szerinti fizetés színvonala nem kielégítő; a díjszabás szerinti fizetés nem döntő eleme többé a munkások jövedelmének és ez negatív módon befolyásolja a munkások érdekeltségét a termelékenység és ennek révén a termelés növelésében, szakmai tudásuk gyarapításában. A népgazdaság különböző ágai bérezési rendszerének különbözőségeinél nem veszik mindig figyelembe az iparág gazdasági jelentőségét és sajátos munkakörülményeit. A munkanormákat legnagyobbrészt nem műszaki-tudományos ismérvek alapján állapították meg, ösztönző hatásuk teljességgel elégtelen. A jutalmazási rendszer, valamint a munkások ösztönzésének és anyagi érdekeltté tételének többi formái nem kapcsolódnak eléggé a vállalatok műszaki-gazdasági eredményeihez. nehézkesek, kortyolultak, bürokratikusak és számos esetben a jutalmak ösztönző jellegének eltűnéséhez vezetnek. A bérezési rendszer megjavításának tervezete előirányozná a jelenlegi díjszabáshálózatok felülvizsgálását, a munkások díjszabás szerinti fizetésének növelését , ezzel egyidejűleg a jövedelem színvonalának felemelését. A munkás jövedelmének legfontosabb része a díjszabás szerinti fizetés kell hogy legyen, amely jövedelmének biztos, állandó alapját kell hogy jelentse. A munkabér méltányos jövedelemkülönbséget kell biztosítson a munkások szakképzettségének és a különböző gazdasági ágak , sajátos munkakörülményeinek megfelelően és a munka termelékenységének szüntelen fokozására kell ösztönözze a munkásokat. A javasolt intézkedések értelmében a díjszabás szerinti átlagbér egész népgazdaságunkban átlagosan 36 százalékkal emelkedhet. Az átlagjövedelem nettó növekedése a mai átlagjövedelemhez képest körülbelül 15 százalék lesz és a népgazdaság különböző ágaiban 13 százalék és 25 százalék között váltakozik. Az átlagjövedelem emelkedése érezhetőbb, lesz a kisfizetésű munkáskategóriákban. A díjszabás szerinti munkabér megjavításával egyidejűleg jobb munkanormázást kell bevezetni, figyelembe véve az egyes vállalatok gazdasági és műszaki sajátosságait. A bérezési rendszerre és a normák újramegállapítására vonatkozó intézkedéseknek a munkások jövedelmének további emelkedését kell magukkal hozniuk. A jutalmazás kritériumainak egyszerűbbeknek kell lenniök és szorosabban hozzá kell kapcsolódniuk a vállalati tevékenység műszaki-gazdasági eredményeihez, serkenteniök kell a munkásokat, hogy hozzásegítsék vállalatukat terven felüli nyereségek eléréséhez, hogy terven felül csökkentsék az önköltséget, érjenek el munka- és anyagmegtakarítást, javítsák a minőséget, vezessék be az új technikát és a fejlett technológiát. A jutalmazási rendszer magjavításával kapcsolatban ki kell bővíteni a vállalatigazgató jogát ahhoz, hogy az üzembizottsággal tanácskozva az elért eredményeknek megfelelően jutalmazza a vállalat munkásait, technikusait, mérnökeit és tisztviselőit; egyszerűsíteni és csökkenteni kell azokat a különböző kötelező feltételeket, és bürokratikus formaságokat, amelyek jelenleg szükségtelenül bonyolulttá és nehézkessé teszik a jutalmazási rendszer alkalmazását. Várható, hogy a következő években, tekintettel a munka- és bérezési kérdések szabályozása és a termelés vezetésének megjavítását szolgáló más intézkedések következtében létrejött körülményekre a munkások, technikusok és mérnökök alkotó erőfeszítései a munka termelékenységének fokozottabb növekedésére és az önköltség csökkenésére vezetnek majd s ezek biztosítják az anyagi alapot a dolgozók életszínvonalának további emeléséhez A bérezési rendszer megjavítására szolgáló intézkedések megvalósítása nagy felelősséggel járó akcióimért közelről érinti a népgazdaság fejlődését és a legszélesebb dolgozó tömegek munka- és életkörülményeit. Ezért azt javasoljuk, hogy a tervezetet, véglegesítése előtt, 1957 első felében néhány (Folytatás a 2. oldalon.) A demokratikus centralizmus alkalmazása A vállalatvezetőségek és néptanácsok hatáskörének kiterjesztése A pártszervezetekre, az ipari miszket hozzanak és úgy szervezzék nisztérumok és iparvállalatokre meg a munkát, hogy még jobban tetőire, a munkásokra és a mérnö ki használhassák a termelési felületekre az a megtisztelő feladat háteket, hogy az összes vállalatokral, hogy olyan műszaki intézkedő- biztosíthassák az összes szerszám A bérezési rendszer megjavítása és a munkások keresetének növelése