Szabad Szó, 1957. július-szeptember (14. évfolyam, 154-230. szám)

1957-07-02 / 154. szám

Arassunk viaszérésben! Sárga már a határ. A még­­ néhány nappal ezelőtt szél­lel dacoló haragos zöld táblák he­lyén méltóságteljesen, aranyos diszbe öltözött buza-, árpatengere­ket ringat a nyári szellő. ... Érik a gabona. A falu népe az év leg­szebb, legnagyobb csatájára, az aratásra készülődik. Ünnep ez fa­lusi dolgozóink számára, hisz hosszú, fáradságos munkájuk ered­ményéhez érkeztek. Az araás azonban nem csak a legszebb s legnagyszerűbb mun­ka, hanem a legfelelősségteljesebb és legnehezebb is. Mert hiába ké­szítettük el a legmegfelelőbben a talajt, hiába tartottuk be az összes agrotechnikai szabályokat a vetés­nél s kárbavész minden fáradsá­gunk a növényápolásnál, ha most szemveszteséggel takarítjuk be a termést, vagy pedig zsugorodott, csírázásra, lisztőrlésre alkalmat­lan szemeket nyerünk. Ezért kell az aratásra­­ legmegfelelőbb idő­pontot kiválastani. Ha nem kom­bájnnal aratok, ez az időpont: a viaszérés. Viaszérésből a gabona alsó le­velei már leszáadtak, az egész nö­vény sárga. A magot, ha meg­nyomjuk, már sem tejes, ellenben körömmel még jól vágható és a mag belseje viazszerű. Ha ebben az állapotában r igjuk le a gabo­nánkat, a magvak csirázóképe­­sek, jó minőségűél, ugyanakkor a szemveszteség a legminimálisabb. Sokan talán nemt is gondolják, mit jelent az, ha egy szemmel több vagy kevesebb full ki a kalász­ból. De ha egy kicjt számolunk, mindjárt rájövünk, hogy igenis nagyon sokat számít Ha nem is minden kalászból, csupán minden külön alkatrészeket, vagy felsőbb­­ tőről egy szemmel t­ob buza hull utasításokat erre vonatkozóan, ba­ki, ez azt jelenti, hogy 4—5 millió nem a lehetőségekhez mérten kő­buzaszemmel, azaz 10—180 kiló­val kevesebb termést takarítunk be. De ha hektáronként csak 100 kiló veszteséget számítunk, akkor is szitsék el, és minél több aratógép­re szereljék fel. Természetesen nem mindenki arat és arathat géppel. Sok eset­tartományi viszonyatban ez csak búzából több mint 2000 vagont je­lent. íme mit jelent egy szemmel több vagy kevesebb veszteség! E­­zek után joggal tűzhetjük ki leg­főbb célul az aratási kampányban, hogy egyetlen szem gabona se vesz­­szen kárba! A viaszérés csak rövid ideig, né­hány napig tart. Úgy kell tehát megszerveznünk az aratást, hogy ezt a néhány napot maximálisan ki tudjuk használni. Az agronómusoknak mindig, de most különösen, a szántóföldeken a helyük, állandóan kísérjék figye­lemmel a gabonatáblák érését. Az aratás megkezdése időpontjának megállapításánál nem szabad sab­lonhoz ragaszkodni. Minden táb­lán külön kell megállapítani, mi­kor érett aratásra a gabona. Eh­hez pedig agronómusaink döntő segítséget kell adjanak az egyéni­leg dolgozó parasztoknak, de nem kevésbbé fontos ez kollektív gaz­daságainkban és a társulásokban is. A viaszérés rövid időtartama megköveteli, hogy minél gyor­sabban végezzük el az aratást. A leggyorsabb munkát természete­sen gépekkel végezhetjük. Sok he­lyen a gabona megdőlt és a gépi aratás nehézségekbe ütközik. Álla­mi gazdaságainkban és a gépállo­másokon különös gondot kell for­dítani arra, hogy minél több arató­kötöző gépet felszereljenek kalász­emelővel, hogy a nem túlságosan megdőlt gabonát is arathassák géppel. A kalászemelő szerkezet Igen . Bpfpip7tp|f 97 «571 Arn,­­ vári sporttechnikai középiskola ta­­egyszerűen, házilag is elkészíthe- ] D“lCjcZlt*ll «»* Uoal difid j „£ra. Aurelia Munteanu tanítónő, tő, ezért traktorosaink ne várjanak­­ vágását - aratják a búzát­­ a Petrozsény-rajoni Vulkán köz­ben különböző okokból nem lehet alkalmazni a gépeket. Ilyenkor ré­gi jó szerszám a kasza, most is megteszi a magáét. Fogjuk hát meg nyelét. S mivel közösben job­ban megy a munka, könnyebben elvégezhető, rokonok, jó szom­szédok segítsék egymást. Régi jó szokás nálunk is a kaláka. Ha va­lamikor szükség van a kalákára, akkor aratásnál és cséplésnél van. Hisz mit is csinálna az egyénileg gazdálkodó, ha nem segítenék egy­mást. A községi néptanácsok, párt­­alapszervezetek pedig gondoskod­janak arról, hogy a segítségnyújtás minél szervezettebb legyen. Igen nagy feladat hárul mező­­gazdasági társulásainkra is. Igen helytelenül terjedt el az a szokás némely társulásban, hogy a szal­másgabonákat is egyénileg takarít­ják be, hiszen éppen a betakarí­tás, az aratás lenne legjobb alka­lom arra, hogy megmutatkozzon a közös munka felsőbbrendűsége és a gépek kihasználásának nagy le­hetősége a társulásokban. Az idei aratás mezőgazdaságunk szocialis­ta szektora, a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás felsőbbrendű­ségének fényes bizonyítéka kell le­gyen. Tartományunk legnagyobb ré­szén bőséges termés mutatkozik. Dolgozó parasztok, traktorosok, kombájnvezetők — versenyre hat, hogy minél kisebb szemveszteség­gel takarítsuk be idei bőséges ter­mésünket. . ^ / Pentán I» javában aratják az őszi árpát * nyári nap melege \ dentai hektár árpát a kaszacsoportok tag- ^ A kollektiv gazdaságban is jai és mintegy 51 hektárt a dettai megérlelte az őszi árpát,\igyhogy gépállomás kombájnjaival vágnak a napokban megkezdhették az era- [e ' , 1± 1 -t ? UtOCSi tust. A milt heti vihara kissé felforgatták a kollektivista ér­­veit, ugyanis az őszi árpa, így ré­­sze megdőlt s igy nem tudok kombájnnal aratni. A kollktivs­­ták átcsoportosították erejétet s az egyik brigád tagjaiból ala­­csoportokat alakítottak. IA­V A buza is — mintegy 330 hek­táron — egy-két napon belül ka­sza alá érik. Éppen ezért a tagok arra törekednek, hogy az árpa ara­tását minél hamarabb befejezzék s teljes lendülettel hozzákezdjenek a búza vágásához. VAU raOLETMIAI EGYISEIMK: AZ R.M.fi TEME­SVÁR-TARTOMÁNYI BIZOTTSÁG* . E5 A TARTOMÁNYI NEPTANAES NAPILAPJA XIV. évfolyam, 154. szám I 4 oldal ára 20 bani Kedd, 1957 julius 2 CitMimiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiMiiiiiii I Mai számunkban I — PÁRTÉLET: A párt sorainak megerősítésére törekednek (2. oldal) I — Az amatőrfényképészek se- | gitségére (3. oldal)­­ I­I — Hruscsov elvtárs beszélge- | tése az Aszahi Szimbun cimű­­ lap főszerkesztőjével (3. ol­­­­dal) 1 — Testnevelés és sport (4. oldal) 1 E § | s=tllllltllllll1lllllllllllllllllllllllllllllllllltl!||||||iilllllll!llilllllllllllllllllllllllll|s I - A vaskapui oldal) vizierőmü (2. 1 MINDIG AZ ÉLEN A resicai Fémipari Kombinát ** dolgozói kitartó lendülete­tel küzdenek a legjobb eredménye­kért. Egyre több lesz azoknak a dolgozóknak száma, akik kitűnő munkájukkal hírnévre tettek szó­t. Ezek közé tartoznak a 6-os kemen­cénél dolgozó Mocea Vasile és Morariu Constatin martinászok is, akik brigádjukkal együtt júl­ius 1-től 26-ig 6,2, illetve 4,4 száza­lékkal teljesítették túl havi tervü­ket. Kitűnő munkát végeznek a 7-es kemencénél dolgozó „idősek“ is, akik minden hónap tervét túltel­jesítéssel fejezik be. A legjobbak közül Mihăilescu Alexandru 148,5, Judea Alexandru 143,8, és Nuţă Gheorghe 152,8 százalékos ered­ményt értek el június 26-ig. Kitüntetett tanárok és tanítók A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksé­ge a tanítók napja alkalmából töb­bek között a következő tanárokat és tanítókat tüntette ki a Munka­­érdemrend III. fokozatával: Maria Popescu, a Ceahlău-rajoni Borca község 4 osztályos iskolá­jának tanára; Carol Schönpfling tanító, a Nagysomkut-rajoni Koltó község 7 osztályos iskolájának igazgatója; Ioan Drágán tanító, a Naszód-rajoni Németi község ele­mi iskolájának igazgatója; Pataki János tanár, a Szentpál községi magyar tannyelvű 7 osztályos is­kola igazgatója; Dumitru Pop ta­nár, a Beszterce-rajoni tanügyi és kulturális osztály vezetője; Euge­nia Ghisoiu, a Hunyad-tartományi tanügyi és kulturális osztály ve­­­­zetője; Tamás Emil, a gyulafehér-osztályos iskolájának an-­­ Taban b­an tanító, érte-­­ Temesvár tartomány tanügyi és hogy­i kulturális osztályának vezetője, mint­ : cornea­lovanescu, a temesvári rsz-­f község­e­I igazgatója. nagyzsámi állami i­u­­daság főmérnöke, I­gheli Nicolae arról f­eltette szerkesztőségünket,­­ az őszi árpa aratását í­tik Az aratási0" munkája-­­ sport-technikai középiskola tanára, I tokban Richter Péter, Ludvig­­ losif Mioc, a Gátalja-rajoni tan- I Petre, Rohr Petre és Ardeleanu­­ ügyi és kulturális osztály vezető­­! Ludovic traktorosok tűntek ki, ] je. Kosa István tanító, a Székely-1 rff MlSfSS'takSfrt5 arat­ ! ^v.rh.ly.rajonl 2,W,ks U„ég 7 s tak ]e . osztályos iskolájának igazgatója. ? Az állami gazdaság dolgozói ! A fentiekkel egyidejűleg 181 ta­­g megkezdték a learatott őszi ár- , nárt és tanítói munkaéremmel tan­­pa szérvrehordását és a na-­j tettek ki. A pókban megkezdik a cséplést. I . . .. . .... .. . I A buza aratását 400 hektáron 1 Az Oktatas­ es Muvelodesügyi­g végezték el. A gazdaság­bél- | Minisztérium rendelete értelmében­­ gozói, fiatalok, öregek egy- 1 300 tanítónak és 171 tanárnak az­­ aránt, arra törekednek, hogy a­­ „éltanár“, illetve az „éltanitó“ c­- i gazdag termést 10 nap alatt le-­­ met adományozták. (Agerpres.) arassák. Versenyfelhívás Temesvár rajon néptanácsaihoz I­ájszentes község néptanácsá­­nak végrehajtó bizottsága a nyári mezőgazdasági munkák idejében és jó feltételek közötti el­végzése a község dolgozóinak mozgósítása érdekében hazafias versenyre hívja ki Temesvár rajon összes községeit, az alábbi pon­tokban foglaltak alapján: 1. A kapásnövények jó feltételek közötti gondozása. Ilyenképpen jú­lius 10-ig a kukoricát háromszor, a cukorrépát pedig négyszer kapál­ják meg. 2. A kalászos termények szem­veszteség nélküli betakarítása ér­dekében a búzát viaszérésben vág­ják le s az egész kalászosokkal bevetett területen julius 15-ig befe­jezik az aratást. 3. Augusztus 23 tiszteletére a kalászosok kicséplését úgy szerve­zik meg, hogy augusztus 15-ig be­fejezzék. 4. Az államnak járó mult évi hátralékos kvótát, valamint a GTA munkájáért járó mennyiséget au­gusztus 18-ig teljes egészében ki­egyenlítik. 5. Az őszi árpával bevetett szán­tóterület 85 százalékát másodve­tésként takarmánynövényekkel ve­tik be július 10-ig. 6. A kalászosok betakarítása u­­tán elvégzik a tarlóhántást. Határ­idő: július 20. 7. Szeptember 15-ig előkészítik a talajt az őszi vetések alá. 8. Augusztus 23 tiszteletére be­szedik az állami adót, valamint az önadó 80 százalékát. r­ott eljárás a nem kereskedelmi jellegű külföldi ügyletek során eszközölt valutavételeknél és eladásoknál Bankja 1957 július 1-től, a hivatalos árfolyam fölött 100 százalékos többletet számol el az alábbi kate­góriákba tartozó nem kereskedelmi jellegű külföldi ügyletek kapcsán eszközölt valutavételeknél és el­adásoknál: egyéni utasok, vagy csoportban utazó személyek — bármilyen hiva­talos külföldi küldöttségek, missziók, vagy képviseletek — ellátási költsé­gei; segélyek; munkából származó jövedelmek; szerzői jogok; tisztelet­díjak; prémiumok; perköltségek; nyugdíjak, életjárulékok; tartásdí­jak; különféle jövedelmek (lakbérek stb.); örökségekből, eladásokból, valutaátruházásból származó össze­gek; külföldről származó, vagy kül­földre átutalt tagsági díjak. A fenti, 100 százalékos többletet az Állami Bank engedélye alapján esz­közölt nem kereskedelmi­­ ügyletek esetén térítik, ha a tiv valutában utalás útján­­ Az RNK Állami Bankja közli: A külföldi turistaforgalom ösztön­zése és a nem kereskedelmi ügyle­tekből származó valutabevételek növelése érdekében az RNK Állami békéltető bizottság eredményesen tevékenykedik Még május közepén alakult meg Zsombolyán is a néptanács mellett tevékenykedő békéltető bi­zottság, melynek tagjai Crăciu­­nescu Petru, a városi néptanács elnöke, Pop Nicolae, a néptanács titkára, Nuca Ion tanító, Zsarkó Ilona, a nőbizottság felelőse és Bodrog Emilia. A megalakulás hónapjában meg is tartották első gyűléseiket és sok panaszost és bepanaszoltat hallgattak meg. Családi ügyek, sértések és különböző viszályos kérdések nyertek itt elintézést. A békéltető bizottság megala­kulása óta 26 esetet vizsgált meg június 19-ig, amelyekből 25-öt eredményesen, olyan értelemben, hogy a viszálykodó felek békés uton intézték el sérelmeiket, anél­kül, hogy pereskedésre került vol­na a sor. Ezzel mind a feleket, mind a tanukat megkímélik egy csomó időveszteségtől, nem is be­szélve az ezzel járó költségekről. Mindez bizonyítja a békéltető bizottságok megalakulásának he­lyességét és szükségességét. KOHN ROZÁLIA, levelező A tanítók napjának megünneplése a tartományban Temesváron A Nikosz Belojánnisz nevéről ** elnevezett iskola épületé­ben mint már annyiszor, most is összegyűltek Temesvár város is­koláinak tanügyi káderei. Ez alka­lomból azonban nem a szokásos félévi vagy évvégi értekezletre jöttek, hanem a tanítók napját ün­nepelték. Az ünnepséget néhány barátsá­gos szóval, Botezata Vasile, a nép­tanács végrehajtó bizottságának el­nöke nyitotta meg. Üdvözölte a nevelőket s kifejezésre juttatta a­­feletti örömét, hogy az országban első alkalommal vált ez a nap va­lóban ünneppé. (Jojocaru elvtárs, a városi néptanács tanügyi osztá­lya főnökének üdvözlő beszédéből kitűnt, nem véletlen az, hogy a tanítók napját ez évben valóban ünneppé tudták változtatni. Része ez közoktatásügyünk ezévi nagy előrelendülésének. Az elért eredmé­nyeket tartományunkban is az el­méleti és gyakorlati munka hang­­súlyozottabb összekapcsolásával, az oktatás színvonalának általános emelkedésével, az ez évben sokkal jobb tanulmányi eredményeket el­ért iskolák számának növekedésé­vel, a bukások számarányának csökkenésével mérhetjük le. A tanítók napjának megünnep­lése tanügyi kádereink munkájá­nak elismerését jelenti pártunk és kormányunk részéről. Ezt az elismerést tolmácsolták az összes üdvözlő beszédek. A ne­velők részéről minduntalan föl­­zúgó taps, a Román Munkáspárt és a Népköztársaság éltetése adta tanújelét érzelmeiknek. Grigorescu Mihai CFR-ista, a munkásosztály régi harcosa emel­kedett szólásra. A kétkezi dolgo­zók nevében üdvözölte a nevelő­ket, majd beszédében összehason­lította a nevelők régi életét és munkakörülményeit a népi demok­rácia által nyújtotta körülmények­kel. Egy percre a régi idők rossz emlékei elevenedtek fel. Hány idő­sebb tanítónő emlékezett vissza arra az időre, amikor elviselhetet­len anyagi gondokkal küzdött, vagy amikor hosszú hónapokig egyáltalán nem is kaptak fizetést. És mennyi gondot okozott a taní­tás megfelelő szemléltető eszkö­zök nélkül! Ezek a visszaemlékezések még­­inkább kidomborították a hazánk­ban a tanítókról és általában az oktatás kérdéseiről való mai mesz­­szemenő gondoskodást. A nevelők munkájának megbe­csülését tükrözik a Minisztérium kitüntetései is. Temesváron Taban Joan tanítót 32 évi munkájának elismeréseképpen a­ Munkaérdem­rend 111. fokozatával tüntették ki. Alexandru Maria tanárnő az „É­­len járó tanár" és Philipp Irén ta­nítónő az „Élenjáró tanítónő" cí­met kapták. Az immár nyugdíjas Patricia Emma tanárnőt is kitün­tették. Mindezeken kívül a városi nép­tanács végrehajtó bizttsága jóné­­hány jutalomdíjat osztott ki. A városi pártbizottság titkárá­nak, Herzberger elvtársnak a hoz­zászólásával zárult volna az ün­nepi gyűlés, de ekkor egy kis pio­nír jelentkezett szólásra. A sok­sok tanítvány üdvözletét hozta. A kis IV. osztályos Oprea Ioana a „Bătrina mea învățătoare" című verset szavalta. Sok tanítónő szeme lábadt könnybe. Az ünnepségek este folytatódtak a Tanügyi Szakszervezet műked­velőinek műsorával, majd a jó hangulatban lefolyt közös vacso­rával értek véget. P. E. kerekedtek elő a feledés homályá­ból, mintha 10 éves érettségi ta­lálkozónak lett volna színhelye a kultúrpalota előcsarnoka. A megnyitó beszédet Kelemen Dezső elvtárs, a városi néptanács tanügyi osztályának vezetője mon­dotta, aki meleg hangon üd­vözölte a megjelent tanítókat és ta­nárokat. Szivet derítő volt a piros­­nyakkendős pionírok köszöntése, akik az aradi tanulók üdvözletét tolmácsolták a pedagógusoknak és további eredményes munkát kí­vántak az elkövetkező iskolai é­­vekben. Micu Ioan elvtárs, a pártkabinet igazgatója a városi pártbizottság nevében köszöntötte a tantestület tagjait. A tanügyi szakszervezet nevében pedig Schiller Martin, a német líceum igazgatója szólalt fel. Azután Podoabă Milutin elv­társ, a rajoni pártbizottság titkára tartott előadást „A tanítói kar hoz­zájárulása a mezőgazdaság szo­cialista átalakításához“ címmel. Óriási lelkesedést váltott ki Vic­tor Eftimiu neves író és költő meg­jelenése, akit Kelemen Dezső elv­­társ mutatott be az egybegyűltek­nek. Victor Eftimiu felolvasta a tanítói karhoz intézett üdvözletét, s azután saját írói múltjáról, emlé­keiről és a román irodalom klasszikusairól beszélt Majd utána legújabb verseit szavalta el, ame­lyeket szűnni nem akaró tapssal jutalmazott a közönség. Rövid szünet után az aradi ál­lami színház román tagozatának szereplése következett, akik Victor Eftimiu „Omul care a văzut moar­tea“ című színdarabját adták elő nagy sikerrel. Az előadás után a színészek kitűnő játékát jutalmazó tapsvihar egyre fokozódva lassan Victor Eftimiu személye felé irá­nyult, s az író, felemelkedve helyé­ről, mosollyal köszönte meg a kö­zönség elismerését. — Rég nem volt ehhez hasonló, jól sikerült ünnepség Aradon! — hallottuk innen is, onnan is, a ki­felé özönlő tömegből Az arcokról öröm és elégedettség sugárzott. A lelkekben sokáig ott zsongott még a tanítók napja alkalmából lezaj­lott színvonalas előadás vissz­hangja. K. S. Resicán a rajon és város tanügyi káderei számára felejthetetlen, kedves nap volt ez a vasárnap Resicán a Mun­kásházban délelőtt ünnepi gyűlést tartottak A helyi állami és párt­szervek szeretettel üdvözölték az összegyűlt tanítókat, tanárokat, majd ünnepélyes keretek között át­adták a kitüntetetteknek a diplomá­kat és kitüntetéseket. Ezután a tanügyi káderek mű­kedvelő együtteseinek első orszá­gos versenye keretében a város és a rajon ilyenszerű alakulatai be­mutatták műsorukat Az egybe­­gyűlt közönség nagy tetszéssel fo­gadta és élénk tapssal jutalmazta a tanügyi dolgozók szakszervezete tánccsoportjának bánsági tánc­szvitjét, az Eugenia Ştefănescu ne­velő vezette bábszínház előadását, a szavalókat, szólistákat és a tan­ügyi káderek színjátszócsoportját, amely Mihail Sebastian „Steaua fără nume“ című darabját mutatta be. A színjátszó csoport a tanítók napja tiszteletére 6-szor mutatta be ezt a darabot Resicán és Ro­­mánboksánon, Mig jól sikerült elvtársi összejövetel volt. Karánsebesen A Temesvár, Resica, Orsova és Boutari felől jövő utasok elcso­dálkoztak, amikor az állomáson a berobogó vonatot zeneszó várta. ,,Mi az? Mi van itt ma?“ — kérdez­ték az ablakból innen is, onnan is. „Tanítók napja“ — hangzott a vá­lasz. A rajon községeiből és falvai­­ból mintegy 400 tanügyi dolgozó jött be ezen a vasárnapon Karán­­sebesre, a tiszteletükre rendezett ünnepségekre. Az állomásról zene­szó mellett vonultak be a városba, a Kulturházba, az ünnepi gyűlés­­re. Hordovan Nicolae elvtársnak, a rajoni néptanács elnökének üdvöz­lő szavai után Popescu Octavian, a tanügyi osztály vezetője mondott ünnepi beszédet. Rámutatott arra, hogy pártunk és kormányunk és egész dolgozó népünk nagyra be­csüli a tanügyi káderek munká­ját. Elmondotta és név szerint meg­említette, hogy a tanügyi káderek közül nagyon sokan, Sălbăgelul- Noun, Margán stb. áldozatos mun­kát végeznek nemcsak az oktató­nevelő munka terén, hanem a falu kulturális felemelkedéséért és a mezőgazdaság szocialista átalakí­tásáért is. A vendégek az ünnepi gyűlés után megtekintették a „Holnap már késő lesz“ szovjet filmet. Délben közös ebéden vettek részt, délután pedig a vörösacéli tanügyi káderek előadták az ,,O zi de odihnă“ című színdarabot. Lúgoson a tanítók napja tiszteletére a vá­rosi színházban szép ünnepséget rendeztek, amelyen nagyon sok meghívott vett részt Lúgosról és a rajonból. Popescu Gheorghe ta­nár, Gelu Zaharia, a városi nép­tanács alelnöke és Weisz István, a rajonii pártbizottság kiküldötte üdvözlő szavai után Duncescu Gheorghe, a városi néptanács tan­ügyi osztályának vezetője beszélt arról, hogy a város és vajon tan­ügyi káderei, milyen eredménye­ket értek el az oktatás és a tanu­lók hazafias szellemben való ne­velése terén. Mint eredményt em­lítette meg a politechnikai okta­tás bevezetését több iskolában, kü­lön hangsúlyozva a nadrági isko­la eredményes tevékenységét ezen a téren. Az ünnepi gyűlésen több mint 150 tanügyi dolgozót tüntettek ki odaadó munkájukért. Costa Vetu­­ria lugosi tanárnőnek a „Munka­érmet“ nyújtották át, Carabaş Ion kiszetói tanítót élenjáró jelvénnyel tüntettek ki, Teisz Maria Baková­­ról érdemdiplomát kapott. Élen­járó tanügyi káderek még Gáspár Rozalia Topolovácról, Cipu Elisa­­beta Gizellafalváról, Hirza Octa­vian Bálincról, Săbăduş Ion Lu­gosról és még sokan mások. A ki­tüntetett tanítók, tanárok felszó­laltak és köszönetüket fejezték ki pártunknak és kormányunknak. Az ünnepi gyűlés a tanügyi ká­derek lugosi, buziási, topolováci és bakovai műkedvelő együttesei­nek szép és gazdag műsorával ért véget, majd a vendégek elvtársi összejövetelen vettek részt. Aradon Június 30-án, vasárnap, Arad dolgozói is megünnepelték az első tanítók napját. A Kultúr­palota nagyterme kicsinek bizo­nyult az egybegyűlt nagyszámú tömeg — tanítók, tanárok, diákok és dolgozók — befogadására. A most érettségizett diákokon kívül sok egyszerű dolgozó jelent még meg, akik annak idején több­kevesebb osztály elvégzése után a termelő munka részeseivé váltak s akik most, hosszú évek után, az első tanítók napja hírére eljöttek, hogy ismét láthassák volt tanítóik, tanáraik arcát és elbeszélgessenek a régi időkről. Meleghangú, meg­hatódott légkörben társalgó, kis csoportok alakultak az előadás kez­dete előtt s néha vidám nevetés is hallatszott innen-onnan. Régi diákcsinyek tűntek fel a múltból, majálisok, kirándulások emlékei Orsován Vasárnap délelőtt az ifjúsági te­remben gyűltek össze a város és rajon tanügyi káderei a tiszteletük­re rendezett ünnepi gyűlésen. Mi­után Gherman Alexandru, a rajoni néptanács tanügyi osztályának ve­zetője elmondotta ünnepi köszöntő­jét, átadták a diplomákat, kitün­tetéseket és pénzjutalmakat (mint­egy 18.000 lejt) annak a 62 tanár­nak és tanítónak, aki kitűnt az ok­tató, a kulturális és társadalmi munkában. Kitüntetést kaptak többek között Popişti Simion Her­­kulesfürdőről, Costan Constantin és Sperdea Teodor az orsovai kö­zépiskolából, Coca Gheorghe Me­­hadicáról, Drăgălina Florica a me­­n­ádiai iskolából. Az ünnepi gyű­lés után a tanügyi káderek megte­kintették „A 41-ik“ című szovjet filmet, majd közös ebéden vettek részt. Délután hajókirándulást tet­tek Ada-Kaleh szigetére, Este pe­ Facsádon is különleges ünnep volt ez a va­sárnap a tanügyi káderek számá­­ra.A kultúrházba meghívott taní­tókat és tanárokat a rajoni párt­­bizottság és a rajoni néptanács szervei fogadták és üdvözölték me­leg szeretettel. Most tűnt ki nyil­vánosan is, hogy a rajonban mi­lyen sok tanító, tanár végez oda­adó eredményes munkát, így meg­említették a többi között a bethlenházi, marzsinai, brăniştei, temereşti és más községek s fal­vak tanügyi kádereit. Nagyon so­kan kitüntetést is kaptak, így Florescu Tom­át Monostorról élen­járó jelvénnyel tüntettek ki. Di­csérő elismerést kaptak Străinu Ion Bethlenházáról, Letiţia Băr­­bulescu Traian­ Vuia-ról, Bojiştea­­nu Pogăneştiről és még sokan má­sok. A tanítók napja tiszteletére a temesvári román állami szín­ház bemutatta a „Strada 3 privi­ghetori Nr. 17“ (locuinţă comu­nă) című színdarabot. Az 1957. évi nevit bécsi n­-­­stau kiállítás Mtszkvában

Next