Szabad Szó, 1958. július-szeptember (15. évfolyam, 152-229. szám)

1958-07-01 / 152. szám

3 Takarékosk­odjunk! Használjuk a gozsdaságosan a fémeket! A kezdeményezés nyomán — Vörösacélon A hengerműben a legjobb ered­ményeket a fémtakarékossági ak­cióban a megengedett eltérések bevezetnek nyilvántartási könyvük­szaki ellenőrző szervek feljegyzik a szükséges adatokat, melyeket alsó határán történő hengerléssel a be. A részleg technológusának naponta bejelentik az előző napi eredményeket s kiszámítják a fémveszteségeket, amikor ilyenek előadódnak. A megengedett eltérések alsó határa közelében történő henger­lés érdekében a következő műsza­ki-szervezési intézkedéseket ve­zették be: rendszeresen nyomon­­követik a kikészítőhengerek álla­potát, hogy ezek mindenkor meg­­a minőségi hengerlés ez az illető feladata. Továbbá: ellenőrzik a hevítőke­mencék hőszolgáltatását, hogy az a gyártási folyamat követelmé­nyeinek megfelelő legyen. A hő­szolgáltatás megjavítása érdeké­ben a közelmúltban átalakítottak két hevízőkemencét és a harmadik átalakítása most van folyamat­A Vörös Acél-üzemek dolgozói ** is igyekeznek kivenni ré­szüket a fémmegtakarítás haza­fias akciójából. A resicai ifjak kezdeményezése nyomán, ebben az érik el. Ezzel kapcsolatban üzemben is jelentős fémmenyiség vállalatnak jól kigondolt és vé­get takarítanak meg nemzet­­gazdaságunk számára; az össz­­megtakarítás június 22-ig kb. 700 tonna fém A Vörös Acél-üzemek keretében a fémmegtakarításban élenjárók a platinahengermű vetett nyilvántartása van. Tudvalévő, hogy az állami szabványok a hengerelt áruk ese­tében is feltüntetnek bizonyos megengedett eltérést. Az ennek alsó vagy felső határán túl hen­­dolgozói 210 és az acélművnek 200 gerelt áru nem felel meg a mini­tonna megtakarított fémmel. Az légi követelményeknek, a szab­­adelműben a legjobb ezirányu vány előírásának. A megengedett eredményeket a második kemence- eltérésen belül a hengerészekre fejeljenek fél dolgozó Cioroabă Petru, bízzák, hogy milyen árut henge- követelményeinek- Munteanu Gheorghe és Sechi Ca­­relnek. A fémtakarékossági akció szektor technikusainak rol vezette ifjúsági brigádok ma­ bevezetése előtt főleg arra töre­kedtek, hogy a szabvány mutatta megengedett eltérésen belül ma­radjanak, nem törődve ennek tárják fel­ ezeket az eredményeket is­­megkértük az üze­melve. fém­mek főmérnökét, mondja el, mi­ felső vagy alsó határával. Jelen­leg igyekeznek lehetőleg a meg­engedett eltérés alsó határa köz­vetlen közelében maradni, egy­képpen sikerült e jelentős megtakarítást elérniök.­­ Az acélműben régebben sok acél veszett kárba a kemencék nagy mennyiségű termelésnél, az túltöltése miatt. Új kemenceajtó­kat készítettünk s szigorú ellen­őrzést vezettünk be az anyag­adagolás megfelelő mérésére. A mérlegkezelőket megfelelőképpen áru minőségi követelményeinek van. Az átalakítások nyomán a biztosítása mellett, jelentős fém­­hevítés egyenletesebb, tehát jobb mennyiséget lehet megtakarítani, minőségű, pontosabb munkát védő lemezgyártás esetében ezek a megtakarítások nem maradnak a kiképeztük stb. Úgyszintén az vállalat keretében, hanem a fő­öntödében több formát szereltünk fel, hogy a termelt acélmennyi­séget egészében felhasználhassuk gyasztók látják hasznát; egy to­na áruban több jó minőségű le­mezt kapnak, mint akkor, ha a Átlagban számítva az acélműben, vállalat nem igyekszik a megen májusban és június első felében, a figyelmesebb munka nyomán, a fémveszteség 27 százalékkal csök­kent az ezt megelőző időszakhoz viszonyítva. Kevésbé foglalkoz­tunk eddig az acélöntödében a fedett eltérés alsó határa köze­lében dolgozni. gezhetnek. A műszaki-szervezési intézkedések sorához tartozik az is, hogy megfelelő számú külön­leges mikrométerrel látták el a lemezhengerműveket stb. E­zeken a műszaki-szervezési intézkedéseken kívül a hen­germűben állandóan foglalkoznak az oxidációs veszteségek kikü­« «. ' * * 1 1 CX tj KJ 1 U Uvl KJ O V C tj Zj L ^ O V, c­’C x\ l\ 1 X\ 0 Nézzük meg, hogyan szervez- szöbölésével a selejt Csökkentésé­­tek meg a lemezhengermű­nek kérdésé­vel. Így­ például a le­fémmegtakarításának nyilvántar- mezó műben­­ megengedett talat. Mivel a vállalat műszaki 6 &­s ráhagyások csökkentésével, mivel szervei törődtek ezzel a kérdés­­ekben a szektorban elsősorban a sel, megtalálták a megfelelő nyíl­­minőség megjavításának kérdése vántartási módot is. A termelés vetődött fel nyomonkövetése közben a mű-selejtmennyiségnek csak 85 szá­zalékát érték el az év első negye­dében, májusban pedig már csak 58 százalék volt e selejt a meg­engedett mennyiséghez viszo­nyítva. A Vörös Acél-üzemekben, az eddigi szép eredmények mellett, akad még tennivaló is a fém­megtakarítás terén. Főleg a selejt csökkentését kell jobban szolgál­­j jog­­mennyiség felett adnak selejtes árat, így például a platinahen­germű, amely májusban 30 szá­zalékkal haladta túl a megenge­dett mennyiséget. Úgyszintén har­colni kell a deklasszált hengerelt áru mennyiségének csökkentéséért is. GYURCSIK MIKLÓS A fogyasztási, szövetkezetek tartományi konferenciájának küszöbén NÉHÁNY NAP MÚLVA tartják tetek 6,862.000 lej tiszta hasznot meg a fogyasztási szövetkezetek tar- valósítottak meg.­tományi konferenciáját, amelyen a A felvásárlás terén kifejtett oda­­fogyasztási szövetkezetek tartomá­­adó tevékenységükkel kitűntek a fa­­nyi vezetősége beszámol tevékeny- lusi szövetkezetek felvásárlói közül­­ségéről és megválasztják az uj ve­ g­ianţu Corne! (Nagyberegszó), tőséget, valamint a küldötteket a fogyasztási szövetkezetek III. kong­­resszusára. Az utolsó konferencia óta eltelt két év alatt tartományunk fogyasz­tási szövetkezetei szép eredménye­ket értek el az egységek gazdasági tén volt. Az újonnan beiratkozók és pénzügyi megerősítésében. Hó­napról-hónapra, évnegyedről évne­­gyedre javult a szövetkezetek áru­ellátása. Szövetkezeteink káderei több hozzáértéssel, körültekintőbben tak és a régebbi tagok ebben az időszakban 6.595.577 lejjel járul­tak hozzá a szövetkezetek pénz­alapjainak növeléséhez. Az új ta­gok beszervezése terén a legjobb irányították a kereskedelmet, így eredményeket Nagyszentmiklós és például 1078-szor szerveztek kiszál- Temesvár rajonban érték el. Az lást a vásárokra és hetipiacokra, 1028 választott szövetkezeti szerv- 735 árukiállítást rendeztek­, 295 új ben 9837 tag tevékenykedik, szövetkezeti egységet nyitottak ipar. A JÓ EREDMÉNYEK MEL- cikkek és élelmiszerek árusítására LETT szövetkezeteink munkájában stb. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy vannak még fogyatékosságok, és­tavaly tartományunk szövetkezetei 18 százalékkal több árut adtak el, mint 1956-ban. Tartományunk dolgozó parasztsá­ga 1957-ben a szövetkezetek által 22 százalékkal több konfekciós árut, 23 százalékkal több bőrlábbelit, 15 százalékkal több fémárut és mező­­gazdasági szerszámot, 82 százalék­kal több elektrotechnikai cikket, 67 százalékkal több kulturális és sport- travir cikket, 53 százalékkal több bútort ,­­ és 79 százalékkal több építőanyagot kapott, mint 1955-ben. Csak ta­valy és az idén a szövetkezetek több mint 5500 kerékpárt, 7300 rádióké­szüléket, 764 motorkerékpárt, több mint 4000 tonna műtrágyát, 12 mil­lió cserepet stb. adtak el a dolgozó parasztságnak. Ezenkívül 1956—57- ben a mezőgazdaság szocialista szektora 1410 ekét, 4415 köbméter volt. Hiba az is, hogy egyes szövet­kezetek, nevezetesen a szurdoki, a Valea Bistrei-i, a csákovai, a tacsádi stb. még nem fordítanak kellő figyelmet a csomagoló esz­közök megóvására és visszaküldé­sére és emiatt büntetéseket kell fizetniök. A forgalmi költségek a mult fa-építőanyagot, 1.647.000 darab évben 16 százalékkal haladták cserepet, 1555 tonna cementet, 7020 tal az előirányzatot ami néhány tonna műtrágyát stb. kapott a szö­vetkezetek által. MINDEZEK AZ EREDMÉNYEK azt mutatják, hogy tartományunk szövetkezeti szerveinek sikerült év­szövetkezet gyengüléséhez veze­tett. Az Arad-rajoni központi szövetkezet (elnök Hodosşan Gheor­­ghe), a Pécska-rajoni szövetkeze­tek (elnök: Rotter László), az Or­... . .. . . . , sova-rajoni szövetkezetek jelentős r? • e-Vrex "?egjavitamok a d°'S°z°k összegekkel haladták túl a sor­­d­látását Ehhez nagymértékben hoz­­galmi költségek előirányzatát, rájárult a szövetkezeti káderek szak-­­ felvásárlási szektorban képesítésének növekedése is, egyes hozzá nem értő beszerzők­re-A szövetkezetek behatóan f°g ta­­vékenysége nyomán veszteségek hoztak a mezőgazdasági­ termékek voltára a felvásárolt áruk gyenge felvásárlásával is. A felvásárolt tej. minősége miatt. Például csak méhek volumenje 1957-ben 77,6 Ara­j és Zsombolya rajonban a százalékkal-­ volt magasabb,­­ mint megrendelők 400.000 lej értékű 1956-ban. Paradicsomból­­ például árut utasítottak vissza. Lippa, 59 százalékkal, főzelékfélékből 66, Facsád és Karánsebes rajonban is burgonyából 261, gyapjúból 150 voltak ilyen esetek, százalékkal vásároltak, fel többet. A Egyes falusi szövetkezeteknél felvásárlás terén nagy segítséget nem fordítottak kellő gondot a jelentett a szerződéskötési rendszer, szövetkezeti aktíva tevékenysé­­például a gabonaféléknél, főzelék- p­­e­­féléknél, gyapjúnál, méznél, szár­nyasoknál stb. Szép eredményeket mutatnak fel szövetkezeteink a to­jásfelvásárlás terén is. Csak ez év A szövekezetek építkezési vál­lalatának (igazgató Boiciuc Vic­tor) tevékenységében is voltak hiányosságok. A legtöbb munkát első öt hónapjában 8,2 millió tojás, ősszel és télen végezték, s vásároltak fel, ami körülbelül­­ emiatt a felépített üzletek között millió tojással több, mint az 1956 néhány nem felel meg a követel­­ban egész év folyamán felvásárol­­ményeknek. A munka hiányos mennyiség. Említésre méltó az is, megszervezése miatt, késnek egyes hogy a szövetkezetek rengeteg egységek felépítésével. Féregyhá­­gyümölcsöt és főzelékfélét konzer­­zán például már két éve építik a vállak. szövetkezet új helyiségét, de még A dolgozók jobb ellátását mozdi- mindig nem fejezték be, tották elő a szövetkezetek mellen A fogyasztási szövetkezetek létesített állattenyésztési osztályok, a tartományi konferenciáján részt­­sertéshizlaldák és a méhészetek. Ezen vevő küldötteknek feladatuk lesz­­en az osztályokon március 31-én 2292 sertést és 965 méhcsaládot gondoztak. A felvásárlások, a szerződésköté­sek, az állatértékesítő osztályok te­vékenysége, valamint a munka jobb kez, munkájuk megjavításához, megszervezése, a költségek csökk­en- JITAREANU DUMITRU,­tése nyomán 1957-ben a szövetke- a tartományi URCC dolgozója a bírálat és önbírálat szellemé­ben kielemezni a szövetkezetek tevékenységét és javaslataikkal hozzájárulni a fogyasztási szö­vetkezetek további megerősítése-Aron Matei (Szentandrás) és mások. Az utóbbi két évben a fogyasz­tási szövetkezetekbe 58.103 új tag lépett be, és így a szövetkezeti tagok száma 16 százalékkal na­gyobb, mint 1956-ban az év­ele-bák is, főként az áruellátás te­rén. A hálózatba bekerültek ke­vésbé keresett, valamint gyen­gébb minőségű áruk is, amelyek aztán hosszú ideig hevertek az üzletek polcain. Egyes szövetke­zeteknek jelentős káruk szárma­zott abból, hogy ezeket kénytele­nek voltak csökkentett áron el­adni. A legtöbb ilyen áru az Or­sova-rajoni, Csákova-rajoni A növényi kártevők leküzdéséért tartományunkban megalakították a kén különleges növényvédelmi bri­­kolorádóbogár kipusztítását vezető gádok működnek, amelyek jó erőd­kollektivái, amely az ezirányú mun­kálatokat vezeti. Ugyanilyen vezető­ kollektivák alakultak rajoni és helyi viszonylatban, amelyek megszerve­zik a technikai munkálatokat. Be­szerezték a szükséges készülékeket , 1300 darab kézifecskendez­ményeket értek el a kolorádóbogár és a hernyók kipusztításában. Nagy segítséget nyújtott ebben a munkában tízezernyi pionír és isko­lásgyermek, továbbá a dolgozó pá­­j kapcsolata a választókkal­ minél rasztol. A mai napig több mint­­ gyorsabban és kielégítőbben vitézi 13.000 hektárt permeteztek be, erre el azok ügyeit, annál jobban erő­„ eddig csak a kolorádóbogár irtására födik a dolgozók bizalma a nép­kocsira szerelt nagyobb permetező- 250 tonna rovarirtószert használtak­­ tanácsok, az államhatalom helyi két, közel 1200 darab különböző por­­fel­­j szervei iránt A KÍNAI NÉP modern ipar­ral és mezőgazdasággal, és a virágzó tudománnyal és kultúrá­val szövetkezetekben j val rendelkező szocialista orszá­­­­got épít fel. A legfontosabb ipar­ágak munkásai most nagyjelentő­ségű célt tűztek maguk elé: az elkövetkező 10—15 év során utol akarják érni és túl akarják szár­nyalni Angliát az acéltermelés, valamint más, fontos ipari ter­mékek terén. E cél elérése érde­kében Kína 20 év alatt (1949-től, a felszabadulás évétől kezdődőleg Mindennek ellenére megvan az alap arra, hogy bízzunk benne: a kínai munkások erőfeszítése nyo­mán Kína túlszárnyalja Angliát. 1953—1957 között Kína ipari termelése évente átlagosan 18 százalékkal növekedett. Anglia ipari termelése növekedésének üteme pedig az elmúlt 100 év folyamán a következő volt: 1861 —1900 közt, 40 év alatt 2,10 százalékos évi növekedés; 1901 — 1913 közt, 13 év alatt, 1,80, 1914—1956 közt, 43 év alatt pe­ Kína békés versenyben Angliával számítva.) akarja megvalósíta­ szinte minden fontosabb fő­ni azt, amire Angliának, a leg­­nyersanyaggal rendelkezik, míg régibb ipari országnak, két év­századra volt szüksége. Ez kétségtelenül merész célki­tűzés. Bár Kína az utóbbi nyolc­év során jelentős előrehaladást Anglia a nyersanyagok leg­nagyobb részénél behozatalra szo­rul, s ugyanakkor exportálnia kell késztermékeit. A gyarmati rendszer felbomlása és azok,­a ért el, ipari termelése jelenleg megszorítások, melyeket az Ame­még Anglia ipari termelésének színvonala alatt marad. Ezt szem­lélteti az alábbi­­kimutatás: rikat Egyesült Államok kénysze­­rített ki a szocialista országokkal való kereskedelem terén, s ame­lyeket Anglia elfogadott, még jobban elmélyítették ezeket a ne­hézségeket. Kínában viszont az elmúlt öt év során a múltban nem is sej­tett mennyiségben fedeztek fel természeti kincseket. Jelenleg Kí­na széntartalékait 1,5 billió ton­nára, vasérctartalékait pedig 12.000 millió tonnára becsülték fel. Hidroenergetikai potenciálját több mint 500.000.000 kW-ra be­csülik, tehát több, mint az Ame­rikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Japán, Olaszor­szág és Kanada villanyáram­termelése. Kína iparosításának szüksége van mindarra az acélmennyiség­re, mindazokra a gépekre, ame­lyet az ország elő tud állítani. Anglia ipari termelése 1956-ban 20,990.000 tonna „ 225.560.000 „ „ 12,970.000 „ „ 3,520.000 „ big 1,35 százalékos átlagos évi növekedés. A VERSENYBEN Kína leg­■L­ főbb előnyét szocialista gazdasági rendszere képezi. Anglia egyenlőtlenül fejlődött, s lehetősé­geinél jóval lassúbb ütemben. Ennek oka a válságoknak és idő­szakonkénti depresszióknak ki­tett, nem tervszerűsített kapita­lista gazdasága. Kína másik, jelentős előnye nyersanyagokban való gazdagsá­ga. Elmondhatjuk, hogy Kína sőt még annál is többre. A me­zőgazdaság fejlesztése — amelyre a második ötéves terv folyamán különleges súlyt helyeznek — óriási mennyiségű mezőgazdasági felszerelést, műtrágyát stb. igé­nyel. ÍAE KINÁNAK meg kell küz­denie néhány komoly ne­hézséggel is. Ezek közül a leg­lényegesebb az az örökség, ame­lyet a múlt, a 100 éves félgyar­mati rendszer hagyott maga után. A régi rendszertől gyakorlatilag nem örököltek, nem vettek át semmiféle nehézipart, am­i kétség­kívül igen komoly akadályt ké­pez, hiszen így­ az ipari tapasz­talatok igen csökkentek. Későn kezdve meg iparának megterem­­tését, Kína mégis egyes előnyök­kel rendelkezik: az új ipari válla­latokat a legkorszerűbb berende­zéssel szerelték fel. Az első öt­éves terv folyamán felépült 825 iparvállalat nagy részét a Szovjet­unióban és a népi demokratikus országokban gyártott felszerelés­sel látták el. A jelenlegi termelés növekedése arányának, valamint a távlati fej­lődés arányainak összehasonlítása a két ország iparának legfonto­sabb ágaiban győzelmükbe vetett bizalommal tölti el a kínai dol­gozókat. Így Kínában 1953—1957 közt az acéltermelés 1,350.000 ton­náról 5,240.000 tonnára növeke­dett. Angliának erre négyszer­­annyi időre (1880—1903) volt szüksége. 1962-ig Kína acélter­melése eléri a 12.000.000 tonnát. Hasonló arányú növekedésre Angliának 33 évre (1903—1936) volt szüksége. Az 1958 évi terv 6.240.000 tonna acél termelését irányozza elő, 1972-ben pedig Kína 40.000.000 tonna acélt gyárt majd, ami 14,5 százalékos évi növekedésnek felel meg. Angliában viszont az 1941 — 1956-os időszakban az acélterme­lés évi növekedésének aránya mindössze 3,5 százalékos volt. Ha tehát a két országban a fejlődés az eddigi arányok szerint folyta­tódik, Kína körülbelül 15 év alatt túlhaladja Angliát. Az acéltermelés szüntelen emel­kedésének alapján Kínában nagy­mértékben kifejlődik a gépgyártó ipar: a második ötéves terv so­rán az új gépeknek körülbelül 80—90 százalékát Kínában állít­ják elő (szemben az 1957-es, 60 százalékos aránnyal). Ami a szénkitermelést illeti, Kína tavaly több mint 128.000.000 tonna szenet termelt ki, s ez a szám idén 150.000.000-ra emelke­dik, 1962-ben pedig 230.000.000 tonna lesz. Anglia elmúlt évi szénkitermelése 225.000.000 tonna volt, 1962-re pedig kb. 236.000 000 tonna lehet. Ezt a mennyiséget a kínai munkások, tervük teljesíté­sével túl tudják szárnyalni. Cementből Kína 1952-ben 2 mil­lió 860.000 tonnát, 1957-ben pe­dig 6.590.000 tonnát állított elő. 1962-ben cementtermelése 12 mil­lió 500 000 tonna lesz — 400.000 tonnával kevesebb, mint Anglia 1956. évi színvonala. De 1955— 1956-ban az építkezésekre ford­í­­tott beruházások Angliában csök­kenést mutattak, ami befolyással lesz a cementtermelésre. M­A A MÁSODIK ÖTÉVES TERV folyamán nagy gon­dot fordít a mezőgazdasági ter­melés fokozás­a szempontjából oly nagyfontosságú műtrágya­­gyártásra. Míg Anglia — bár fej­lett a vegyipara — kevés mező­­gazdasági­­ területtel rendelkezik, s ez műtrágyagyártó iparának stagnálását eredményezi. 1962-ig Kína kétszer annyi műtrágyát ál­lít majd elő, mint amennyi Anglia jelenlegi termelése. Nehéz küzdelmet kell tehát meg­­vívniuk Kína dolgozóinak. Nagy erőfeszítések megtételére van szükség, hogy felszámolják visz­­szamaradottságukat az ipar te­rén, s győzelmesen kerüljenek ki a versenyből. De a kínai munká­sok egysége és lelkesedése e nagyszerű feladat sikeres meg­valósításának biztosít­ékát képezi. Ezzel kapcsolatban maga az angol „Times“ írja a következő­ket: „Jó lesz vigyáznunk. Lehet­séges, hogy Kina a közeljövőben utolér bennünket.“ (Age.­prés). K 1 Acél Szén Cement Műtrágya Kina ipari termelése 1957-ben 5.240.000 tonna 128,620.000 „ 6.690.000 755.000 H l şfd#' ' Szicsuan tartományban, a Lunsi folyón épült Sics­an vízerőmű — a Kínában nemrég felépült új vízerő­művek egyike — belsejének részlete. SZABAD SZÓ A néptanácsi képviselők jogairól és kötelezettségeiről hogy részt vehet az A NÉPTANÁCSOK SZERVEZÉ­­ben, ha ott passzív szemlélőként SÉRÜL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL szó- hallgatja végig a kérdésekről jó törvény külön fejezetet (V. fe- szóló jelentést, társjelentést és a telet) szentel a képviselők jogai­ vitákat. Az ülésszakon való rész­nak, és kötelezettségeinek ismer­­vétel joga azzal a kötelezettség­­tetésére, hangsúlyozva ezzel is, jól jár, hogy a képviselőnek előre hogy milyen fontos a képviselők alaposan tanulmányoznia kell a szerepe a néptanácsok működése- napirendre tűzött kérdéseket,­ben megvitatnia azokat választókörü-Elvitathatatlan, hogy a néptó­­lejében a honpolgárokkal, hogy nácsok és a dolgozó tömegek felkészülten jelenhessen meg az közötti kapcsolatban a legfontosabb ülésszakon és aktívan részt ve­­láncszemek a képviselők. Ők azok, hessen annak munkálataiban,­­ akik mindig közvetlen kap- képviselőnek tehát minden tuná­­csolatban vannak a tömegekkel, fával, felelősségérzetével részt s igy ezek észrevételeit, javasla- kell vennie minél konkrétabb és tait, tanácsait és nem utolsó hasznosabb határozat meghozata­­lorban bírálatait tolmácsolva, se- lában. Éithetik a néptanácsok szervezési AZ A JOG, hogy a képviselő tevékenységét­ részt vehet az ülésszakon, egyben A képviselő elsőrendű joga és jogot ad neki arra is, hogy kér­­egyben kötelessége, hogy részt­ késeket tegyen fel a végrehajtó vegyen a néptanács ülésszakán, bizottság, valamint az ennek alá- Az ülésszakra készülve, a meg­­rendelt osztályok tevékenységével több képviselő megbeszéléseket kapcsolatosan. Kérdést rendsze­­rart a választókkal és megvitatja m­i azért tesz fel a képviselő, velük a napirendre kitűzött kér- hogy meggyőződjön egyik vagy déseket A választók ez alkalom- másik információ helyességéről, mai elmondják véleményüket, m­­ valamilyen adat pontosságáról i­tézkedéseket javasolnak, am­elye- vagy érdeklődik, a végrehajtó ki­­ket a képviselő majd az ülésszab­zottságnak bizonyos dologról elé terjeszt. E megbeszéléseken van-e tudomása, magyarázatot elmélyül a kapcsolat a képviselők kérhet továbbá a végrehajtó ki- és a választók között, a képvise­­zottságtól valamelyik szabály ke­­lők még jobban megismerhetik az éyes vagy helytelen alkalmazású­­életben felmerült kérdéseket s en­­ról, vagy pedig arról, miként tel­nek folytán több hozzáértéssel ve­­jesítették a gyakorlatban az előző heinek részt az ülésszak munka- ülésszak határozatát. Mint látha­­tataiban. jó, a kérdésintézés bővebb ma-AZ ÜLÉSSZAK a néptanácsok gyalázatot, alaposabb okadatolást fő munkaszervezési formája, mert kíván és egyben az egyik mód, ez alkalommal gyűl össze, vala- ahogyan a honpolgárok képvise­­lennyi képviselő és gyakorol- fétük által a végrehajtó bizott­­hatja közvetlenül a nép­­válasz­­ság munkáját ellenőrzik, tottjának jogait. Az ülésszakon A néptanácsok szervezéséről és vitatják­­ meg és döntik el a működéséről szóló törvény egyik község, vajon vagy a tartomány bekezdése előírja, hogy a képvise­­let fontosabb gazdasági, kulturá­­lik kérdéseire még ott az ülés­­t is, valamint társadalmi kérdé­­szakon kell az illetékeseknek rá­­sett és itt hoznak határozatot a­laszolniok. Ezért ajánlatos, hogy néptanács jövőbeni munkájára a végrehajtó bizottságok ezt meg­­vonatkozóan, felelő intézkedésekkel lehetővé A képviselőt ez a törvényadta tevék és. ugy készüljenek fel. ülés- az összes kérdésekre vála­mazniok, mert egyes üzemrészek­­ szakon, felelősséggel és egyben azo­n' . tudjak Ez'­rt fontos még most is néha a megengedett büszkeséggel kell eltöltse. Ezért minden­ ülésszakon részt ................................ vegyenek az összes osztályvezetők és a néptanács hatásköréhez tár­veze­tői is. TERMÉSZETESEN a képviselő tevékenysége nem korlátozódik csupán az ülésszakon való rész­vételre, hanem a választókerületé­ben gyakorlati munkát is kell végeznie. Mégpedig: ő az, aki helyben közvetlenül ellenőrzi az ülésszak határozatainak és a vég­rehajtó bizottság rendelkezéseinek Egész Temesvár tartományban szórókészüléket, továbbá kémiai végrehajtását. Feljegyzi a konpol­­teljes lendülettel kibontakozott a anyagokat. A Nagyszentmik­lós-rajo. j ?!!r. Javaslatait, észrevételeit, in­­kolorádóbogár és a hernyók elleni nj szántóföldek bepermetezésére,­­ hitványait és azokat előterjeszti küzdelem. Már az első nyomok különleges repülőgépet állitottak be. 1­3 AV képviselő és a tömegek közti után, amelyeket Nagyszentmiklós Egész sor helyiségben, így Lugoson, a kapcsolat megerősítését Kszolgál­ és Arad rajonokban fedeztek fel, Temesváron, Aradon és más helye­­i­ndik a honpolgárokkal szervezett tanácskozások, továbbá a meg­határozott időben rendszeresen megtartott képviselői fogadóórák, valamint a képviselő látogatásai a honpolgárok otthonában. Minél szorosabb a képviselő büszkeséggel kell eltöltse. Ezért felszólalásával, a honpolgárok ész­revételeinek tolmácsolásával emel- , , , , ,, ,,,,,,­nie kell az ülésszak színvonalát [szo._font°sabb vállalatok és segítenie, hogy az olyan ha­tározatot hozzon, amely híven tükrözi azoknak az észrevételeit, akik őt megválasztották. Az még nem elegendő, hogy a képviselő megjelenik az üléssza- Kedd, 1958 július 1 „Rövid pihenő“ (Szélhegyi Károly felvétele) A pártkifibinet híre A pártkabinet értesíti a marxista-leninista esti egyetem hallgatóit, akik eddig nem jelentkeztek a vizsgákra, hogy pénteken, július 4-én 17 órakor a tartományi pártkabinetben még egy vizsgát tartanak az összes évfolyamoknak. Művelődési őr­járaton Bodó­falnán m­egkezdődött a betakarítási JB*- kampány. Csendes a falu, az utcákon csak elvétve látni egy-egy idősebb embert vagy gyereket, de a határban pezsdül az élet. Ott szor­goskodik e kollektivista falu apraja­­nagyja. Balogi Sándort, a kultúr­otthon igazgatóját is csak délidő­ben találom meg odahaza. A műve­lődési élet gondjairól beszélgetünk Mi tagadás, bőven van ebből Bodó­­falván, s hogy így áll a helyzet, azért nem csupán őt terheli a fele­lősség. Való igaz, nem sok idő jut ilyenkor arra, hogy a kultúrotthon műkedvelői újabb­ színdarabokkal, táncokkal, kórusművekkel készülje­nek fel a falusi műkedvelők orszá­gos versenyére, ám Bodófalván a hibák régebbi keletűek. A falu művelődési életének hiva­tott vezetői akkor sem tevékenyked­tek elég odaadással, amikor megvol­tak hozzá a szükséges feltételek. Így történt aztán, hogy a különben elég rég bejelentett műkedvelői ver­seny felkészületlenül találta a bodó­­falviakat. Mindössze énekkaruk és fúvószenekarok jutott el a verseny rajoni szakaszáig, a tánccsoport és a színjátszók már a községek kö­­­zötti verseny során kiestek. Szoros­­összefüggésben áll ez azzal a tény­nyel, hogy a község műkedvelői az ősz és a tél folyamán gyengén te­­­­vékenykedtek. Balogi elvtárs véle­ménye szerint a kollektivizálásért folytatott munka elvonta az erőket, sok más község és falu kultúrottho­­nának gyakorlata azonban éppen ennek ellenkezőjét példázza. Ott, ahol tudatában voltak a kultúrmun­­ka nagy nevelő-mozgósító szerepé­nek, a mű­kedvelői tevékenység nem­hogy lanyhult volna, de erősödött,­­ és így van ez rendjén. A falunak hétosztályos iskolája van, ám tantestületének talán­­ egyetlen tagja, Bihari Klára fiatal tanítónő az, aki a színjátszócsoport irányítójaként kiveszi részét a mun­kából. Na és a többiek? Hárman igen egyszerűen oldják meg a kér­dést: Lugoson laknak, tehát tanítás után hazautaznak, mint aki jól vé­gezte dolgát Gellért Zoltán iskola­­igazgató rendjénvalónak találja ezt így? Vajon nem éppen a tantestület kellene a kultúrmunka lendítőkereke legyen Bodófalván? Az iskola taní­tóinak passzivitása következtében a kultúrotthon előadói kollektívája sem tevékenykedik. A könyvtárosi teen­dőket Szabó Julia tanítónő látja el. Jelenleg szabadságon van, helyettes­ről pedig nem gondoskodtak, gon­dolván, hogy van a kollektív gaz­daságnak is könyvtára, menjen oda, aki ilyenkor, nyáron olvasni akar. Kéthónapi késés igazán nem szá­mít. .. Ami a legsajnálatosabb, Balogi Sándor megnyugvó lemondással be­szél mindezekről, pedig hát ő a kul­túrotthon igazgatója, az egész mű­velődési élet letéteményese. Amiatt pa,n,a,szko.tk­fi„ ,­ogy ha olykor-olykor készülnek is valamire, sehogyan sem tudják összeegyeztetni a pró­bák időpontját a sportolók és a he­lyi Vöröskereszt rendezvényeivel, amelyek elvonják a fiatalokat a kul­­túrmunkától. Talán mégsem ez ma­gyarázza elégtelen tevékenységüket. Van annak más oka is: az ügyszere­tet hiánya. Hol marad a rajoni nép­­tanács tanügyi és művelődésügyi osztályának irányító-ellenőrző mun­kája. Hiszen a hibák nem újkeletűek. Kollektivista faluról lévén szó, a gazdaság vezetősége számára sem lehet közömbös a tagság művelődé­si életének ügye. A jövőben foko­zottabb mértékben kell támogatnia, ösztönöznie azt. (Oh.)

Next