Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)

1959-01-03 / 1. szám

SZ R.M.A TEMESVAD-TARTOHAHyt BIZOTTSÁGA ES A TARTOHAfl/l MEPTAHACS NAPILAPJA XVI. évf/am, 1. szám 1 te WOttTAPl»! HYtSfth­nit! Síé­soldal ára 20 banii Szombat, 1959 január 3 Új esztendei tervekről Ilyenkor, uj év kezdetén leg­többen ug érezzük, hogy az uj esztendő ületésével magunk is megifjedtuk, bizakodással telve szövünk a terveket és vidáman látunk az ő megvalósításához. így éres és igy cselekszik Tra­­zewitsch Walter, a temesvári Gyapjuipar Jésüsfonodájának fő­mestere is, akit a legjobb újí­tóként elngernek a gyárban. Most, az új esztendő első mun­kanapján k­is, ruganyos léptek­kel vezet égig bennünket a fé­­süsfonoda alosztályain, vidáman köszönti ajkat, akikkel ma még nem találkzott, majd bemutatja itt a „helytinen“ néhány újítását. Érzik a szván, látszik az arcán, hogy szívesn magyaráz. Van is miről, hisai annyi újítással ke­vesen dics­edhetnek, mint ő. Ott van a dupla fésűs nyújtógépnél al­kalmazott t­tása, vagy az a gyű­­rűsfonógép, amelyet több évtize­des „piheni“ után, az ő elgondo­lása nyomá alakítottak át újra használhatóé, satöbbi, satöbbi. No de ezekről most a megérde­meltnél kevesebb szó esik, mert Trazevtsch Walter maga is többet és lelkiebben beszélt azokról a tervekrl, amelyek jelenleg foglal­­koztatók. Ezek olyan újításokkal kapcsoltosak, amelyek a munka megkönyítését, a termelés növe­kedésé célozzák. Többek között a selfachr-gépek gyűrűsfonó gépekké való áalakítását tervezi. Ez az át­alakíts nemcsak a termelés növe­kedését segítené elő, megkönnyítené a munkásnők dolgát, sőt mi több, jelentősen csökkentené a villany­áramfogyasztást is. Egy másik terve: a szimpla­ fé­sűs nyújtógépeket átalakítani úgy, hogy ezután különféle műanyag feldolgozására is alkalmasak legye­nek ... Vajon sikerül-e majd terveit va­­lóra váltani? Ő határozottan, ma­gabiztosan mond igent erre a kér­désre. És ez olyan ember magabiz­tossága, aki tisztában van azzal, mire képes — és ennek megfele­lően ígér. IZSÁK ANDRÁS Trazewitsch Walter ellenőrzi, hogyan működik a dupla­ fésűs nyújtó­­gép, újításának alkalmazása után. A temesvári vasúti sűtőház­­ban az újév kezdetén is élénk tevékenység folyik. A for­­góhídon nyomás alatt álló moz­dony várja, hogy a kivezető vá­gányra jusson; benn a munka­­csarnokban fémcsörömpölés, sis­tergés, kopácsolás... — Reggel, a munka megkez­dése előtt rövid röpgyűlést tar­tottunk — mondja C­oioraci Mi­­lutin mérnök, a főműhelyek he­lyettes vezetője. — Az ez évi tervfeladatokat még a múlt hó­napban ismertettük, ma főleg a múlt évi tevékenységünk hiányos­ságait említettük meg, hogy az év elejétől mindent megtegyünk a hiányosságok felszámolására, ez évi megnövekedett feladatainak sikeres teljesítése érdekében. A múlt évi tervünket november 24-én teljesítettük és az év vé­géig minden mutatót túlszárnyal­tunk. December 1-ig például 6491 tonna tüzelőanyagot taka­rítottunk meg. Nem vagyunk megelégedve a múlt évben vég­zett javítások minőségével, ép­pen ezért az év elejétől kezdve jobb eredményekre törekszünk. Harcolunk az anyagok ésszerű felhasználásáért is, a szigorú anyagtakarékosság szellemében, továbbá a munkafegyelem meg­erősítésére törekszünk. Viorică Petru mérnök, a főmű­helyek második helyettes veze­tője megjegyzi, hogy 1959-ben külön helyet jelölnek ki a ji tartalék­ mozdonyok garázsolásán és kinevezték már az illető rész­legnek a felelősét is.­­ A röpgyűlésen­ részvevő munkások közül sokan felszólal­­tak és vállalták, hogy idén igye­­szenek még jobb eredményeket elérni, mint a múlt évben. Így például Ştefan Nicolaie lakaos csoportvezető, Mocanu Gării csoportvezető és mások vállalták, hogy kifogástalan minőségű ja­vításokat fognak végezni stb. ★ A sűtőház ügyviteli épületé­nek folyosóján több moz­donyvezető várja, hogy elérkez­zék a­ mozdonyvezetők iskolájá­­nak órája. Köztük van Petre Ni­colaie és Ortu Ion mozdonyveze­tő is Itt is együtt vannak és a fűtőház bejáratánál lévő tiszte­­lettáblán fényképük is egymás mellett van. Petre Nicolaie az hősebb, 43—44 éves, kerekarcú. •Tös, középmagas, barna ember, fényképe alatt a többi közt ez olvasható: „élenjáró mozdonyve­zető, kitüntetve a Munkaérdem­rend III. osztályával“. A Cítu Ion fényképe alatti aláírás a töb­bi közt tudatja, hogy a mozdony­vezető birtokosa a „Meritul ce­ferist“ kitüntetésnek, öt éve élen­járó, rendszerint 15 százalék fű­­tőanyagmegtakarítást ér el ha­vonta, jól képzett, fegyelmezett dolgozó. Szerény emberek. Ha velük be­szélgetünk, meg sem említik ki­tüntetésüket, hanem azt mond­ják: „Idén jobb eredményt aka­runk elérni, mint a múlt évben, jobban szeretnénk dolgozni“. — Hogy hogyan kezdtem meg az 1959-es évet? — ismétli meg a feltett kérdést Petre elv­társ. — Hát szilveszterkor éppen szolgálatos voltam, az aradi ál­lomáson ért az új esztendő. Moz­donyfüttyel köszöntöttük mi ,m­indannyian mozdonyvezetők, akik szolgálatosak voltunk... Ez évben jobb eredményekre törek­szem. A múlt évben sem volt semmi baj a mozdonyommal... — Vannak még egyes gyen­gébb mozdonyvezetők is — mondja Cítu — de igyekszünk rendszeres munkát folytatni, hogy ők is az élenjárók sorába kerüljenek ez évben. A fiatalabb, 35—36 éves moz­donyvezető egyszerűen, nyugod­tan beszél, mint aki tudatában van saját erejének. Aztán más egyébre terelődik a szó. Cítu megjegyzi, hogy milyen jó, hogy a vasutasoknak van egy kitűnő klubjuk. Az ő tízéves fia kedveli a zenét, a klubba jár akkordé­lórákra. — Azon gondolkodom, hogy majd veszek neki akkordeont, ha jól igyekszik... — mondja. ★ A munkacsarnokokban hatal­mas mozdonyok körül dol­goznak az emberek. A csarnok­hoz tartozó kis irodában moz­donyvezetők és a munkacsopor­tok vezetői vannak benn. A meg­szokott tevékenység folyik. Mar­cu Nicolae és Mureşan Nistor mozdonyvezetők rendelést ad­nak le mozdonyjavításra, ezt és emezt kell javítani ... A lakato­sok egyik csoportvezetője, Tan­nenberg Antal, nagy buzgalom­mal jegyzi le a teendőket. — De aztán holnap délutánra meglegyen a javítás —­ mondja az egyik mozdonyvezető amim elbúcsúzik. — Meglesz! Elbeszélgetünk két csoport­­vezetővel, Tannenberger­­rel és Stefan Nicolaieval, az ez évi terveikről. Megemlítik a röp­gyűlést. — Az RMP KV-nek legutóbbi plenárisából adódó feladatainkat vettük figyelembe az idei mun­kánk megkezdésekor — mondja egyikük. A múlt évi tevékeny­ségünkben voltak hiányosságok, ezeket igyekszünk minél előbb felszámolni Arra törekszünk, hogy sűtőházunk elnyerje az or­szágos versenyzászlót. Ehhez megvan a lehetőség Bár az idei tervfeladatok nagyobbak, mint a múlt éviek voltak. Ha a múlt évben nagyobb figyelemmel ké­szítik el a javítási tervet, ha a mozdonyok mindenkor a kitűzött időpontban kerültek volna javí­tásra, ha kevesebb lett volna a kapkodás, jobb az anyagellátás, akkor most már élenjáró lehet­ne sűtőházunk ... . . . . Stefan 30 év körüli fekete­­hajú és szemöldökű, magas fér­fi, Tannenberger harminchatéves barna férfi. Mindketten kommu­nisták, szívügyük a munka jó menete, mind jobb eredmények elérése . .. — Nálunk nagyon fontos a munkafegyelem kérdése — mondják. Most arra törekszünk, hogy minél jobb legyen a mun­kafegyelem és a munkaszerve­zés csoportjainkban. Aztán igyekszünk a fiatalabbakkal és az inasokkal is foglalkozni, a­­kik közül sokan itt fognak majd dolgozni később is; sok függ attól, hogy hogyan nevel­jük őket Aztán természetesen igyekszünk minden tekintetben minél ésszerűbben dolgozni... Sok sikert a jobb munkához, vasutasok! GYURCSIK MIKLÓS jii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiN!imiiumiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiHiiimiiiimHimiiiii!!i I Megsokszorozott 1 lendülette I = 5 Í!iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiii>;;:!iii>»imiiiiiiiniiimiiiiimmiHiiiiiiii!iiiiiiiiiMiiiMiHii!iiiiiiiMniiiiiimiuiiiiiiiiiiii!iiiiiiiimiiiiiii!imiiiiiiiimi!ÍT Az első csapolás A múlt év utolsó napján nagy izgalom közepette találtuk a resicai acélmű munkaközösségét, amely a néhány hónapig tartó kényszer­­szünet után (ugyanis az acélmű­vet újjáépítették) felkészülhetett az első csapolásra. Resicára már leszállt az ó­év utolsó napjának alkonya és az emberek városszerte a vidám hangulatú szórakozóhelyek irányába igyekeztek, csak az acél­mű első beindított martinja mellett várakozott egy izgatott kis ember­­csoport. Bădescu Ioan első olvasz­­tár csoportja volt ez, amely az iz­zó, duruzsoló kemence mellett várta az első csapolás idejének el­érkeztét A csoport tagjai munká­val ünnepelték a szilveszterestet, a régen várt munkával, és fehé­ren izzó, ömlő acéllal kívánták kö­szönteni az 1959-es évet. Nem kel­lett sokáig várakozniuk. Az óra­mutató esti 7 órát mutatott, ami­kor hirtelen fényözön öntötte el a hatalmas csarnokot, amely bevilá­gította a ködös, szürke éjszakát. A híddaruk megmozdultak, a vago­nokra szerelt tégelyeket egymásután a kemencéből kiömlő lávapatak alá tolták. Az olvasztárok leeresztett ellenzőkkel, a verejtéktől fénylő arccal, mindenre k­­erjedő figye­lemmel végezték az acél csapolá­sát. A megtelt tégelyek tartalma elérte a 45 tonnát, az első csapo­lás mennyiségét. Ezzel azonban a munka nem szűnt mi­ , mert azon­nal beindították a második kemen­cét is, amit aztán az új év első napján töltöttek meg nyersanyag­gal, így még az ó-évben sikerült mindkét kemencét beindítaniuk, ha­bár azok munkábaállítását csak az 1959-es évre tervezték. Mai számunkban — A Nagy Nemzetgyűlés mun­kálatai (2. oldal) — Sport (2. oldal) — Választó közgyűlés az álla­mi gazdaság IMSZ-szerve­­zetében (3. oldal) —• Így sikerült valóra váltanunk az évi tervet (3. oldal) — A jólét felé vezető úton (3. oldal) — A világpolitika eseményei (4. oldal) //­Q /fr. ­Chivu Stoica elvtársnak az újév alkalmából a rádióban mondott beszéde Az új év alkalmából Chivu Stoica elvtárs, az RMP KV,Po­litikai Irodájának tagja, a Ro­mán Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, 1958 decem­ber 31 éjszakáján, rádióállomá­sainkon a következő beszédet mondotta el: Elvtársak és elvtársnők, honpolgárok! Az új esztendő küszöbén állunk, ez évben 15 esztendeje lesz annak, hogy népünk saját sorsának ura lett. Az eltelt­­esztendőben orszá­gunk területén új gyárak, üzemek, kőolajkutak, villanyerőművek, la­kások, iskolák és kórházak emel­kedtek, kiszélesedett és megszilár­dult a mezőgazdaság szocialista szektora, megjavult a városi és falusi dolgozók életszínvonala. Ezen esztendő gyümölcsöző meg­­valósításai hősies munkásosztá­lyunk, szorgalmas dolgozó paraszt­ságunk, a kultúrának a néppel összefonódott művelői alkotó mun­kájának eredményei. E megvalósí­tások a párt marxi-leniai politiká­jának gyümölcsei, amely biztos kézzel vezeti a dolgozó népet a szocializmus útján. Az elért eredményeink dolgozó népünktől fokozott erőfeszítést és hazafias lendületet követeltek a nehézségek leküzdéséért folyó harc­ban, melyek elkerülhetetlenek a nagy társadalmi-gazdasági változá­sok időszakában, abban az idő­szakban, amikor felszámoljuk az elmaradottságot, amelyben orszá­gunkat a burzsoázia és a földes­­urak tartották. A kivívott győzel­mektől fellelkesülten, bizalommal tekintve hazánk napfényes jövőjé­be, szorosan egyesülve a párt és a kormány körül, a dolgozók a következő esztendőben is ki fog­ják nyilvánítani alkotó lendületü­ket az 1959. évi állami terv tel­jesítéséért, ama nagyszerű felada­tok valóraváltásáért folyó harcban, amelyeket pártunk állított a nép elé. Mindinkább közeledünk a fejlő­dés ama szakaszához, amikor erő­feszítéseink eredményei még nyil­vánvalóbbak lesznek s az összes dolgozóknak az anyagi és kulturá­lis jólét mind magasabb színvona­lát biztosítják. Áttekintve a népünk által az el­múlt esztendő folyamán elért si­kereket, ugyanakkor örvendünk a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai testvéri népei nagy megvalósításainak. Az élő valóság, a szocialista világrendszer anyagi és szellemi megvalósításai az e­­gész világ előtt megmutatják a szocializmus felsőbbrendűségét a kapitalizmus felett. A kapitalista világban az új év a dolgozók számára a gazdasági válság mind élesebbé váló jelensé­geinek jegyében, a devalorizáció és infláció jegyében,­­a munkanél­küliség súlyosbodása, a reakció­nak a demokratikus szabadságjo­gok elleni támadása jegyében kez­dődik; mind nagyobb méretűvé és mind fokozottabbá válik a dolgo­zók harca létérdekeikért, a demo­kráciáért és társadalmi haladásért. Népünk békére vágyik és tudja, hogy ez a törekvése egyezik a vi­lág összes népes törekvésével. A népek azt akarják, hogy megsza­baduljanak a fegyverkezési hajszá­tól és a katonai kiadásoktól, a „szakadékszéli“ politika súlyos ve­szélyeitől, amelyet az imperialista agresszorok folytatnak s akik ide­gen földeket akarnak leigázni, más népeket akarnak igába hajtani, el akarják rabolni nemzeti függet­lenségüket és azt a jogot, hogy rendelkezzenek sorsuk felett. A békeszerető népek által az 1958-as esztendőben elért jelentős sikerek igazolják azt a meggyőző­désünket, hogy a következő esz­tendő a béke erői újabb győzel­meinek esztendeje lesz; a béke erői képesek arra, hogy megaka­dályozzák az imperialista körök minden, a béke és a népek bizton­sága ellen irányuló kísérletét. A szocialista tábor többi orszá­gaival, élen a Szovjetunióval, váll­vetve, az összes békéért harcoló e­­rőkkel, a Román Népköztársaság a jövőben is tevékenyen hozzájá­rul korunk legégetőbb kérdéseinek — a tartós világbéke biztosításá­nak — megoldásához. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Népköztársa­ság kormánya, a Nagy Nemzet­gyűlés Elnöki Tanácsa nevében, hazánk dolgozóinak, férfiaknak, nőknek, fiataloknak, akik szeretet­tel és odaadóan dolgoznak az üze­mekben és gyárakban, bányákban, szántóföldeken, intézményekben és a művelődés otthonaiban, szívből új sikereket kívánok tevékenysé­gükben, harcukban a szocializmus felépítéséért, az ország előrehala­dásáért és a nép boldogságáért, a békéért az egész világon, és né­pünk hagyományos köszöntését küldöm: Boldog új esztendőt! Havasalföld és Moldva egyesülése centenáriumi ünnepségeinek előkészületei tartományunkban Szerdán délben a tartományi nép­tanács nagytermében gyűlést tartot­tak, amelyen részt vett az RMP Te­­mesvár­ tartományi bizottságának és a tartományi néptanács végrehaj­tó bizottságának több tagja, tö­megszervezetek vezetői, a néphad­sereg képviselői, városi, falusi és értelmiségi dolgozók. Az ülésen Romoşan Ştefan elv­társ, a tartományi néptanács vég­rehajtó bizottságának alelnöke, be­szédében méltatta Havasalföld és Moldva egyesülésének történelmi jelentőségét. Ugyancsak a gyűlé­sen bizottság alakult, a fejedelem­ségek egyesülésének száz éves év­fordulója alkalmából tartományunk­ban sorra kerülő megemlékező ün­nepségek szervezésére. A bizottságban részt vesznek a párt- és államapparátus dolgozói, tömegszervezetek vezetői, munká­sok, kollektivisták. A bizottságban részt vesz Isac Martin elvtárs, az RMP KV póttagja, az RMP Te­­mesvár­ tartományi bizottságának első titkára, Gluvacov loan elv­társ, az RMP KV tagja, a tarto­mányi pártbizottság titkára, Bel­­dean loan, a tartományi párt­­bizottság bürójának tagja, a tartományi néptanács végre­hajtó bizottságának , elnöke, Curiel Alexandru, az RMP Temesvár-tartományi bürójának tagja, a Temesvár-tartományi nép­tanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Stanciu Petru, a tarto­mányi néptanács tanügyi­ és műve­lődési osztályának vezetője, Has Teodor, az RMP Temesvár-tarto­mányi bürójának tagja, a Temes­­vár-városi pártbizottság első titká­ra, Pop Coriolan, a tartományi s­zakszervezeti tanács elnöke, Bleau Aristid, a Temesvár-városi pártbizottság titkára, Mirula Ghe­­orghe, a Temesvár-tartományi IMSZ-bizottság első titkára, Ale­xandru Eugenia, a Temesvár-tar­tományi IMSZ-bizottság titkára, Tache Gheorghe, a diákszövetség temesvári szervezeteinek elnöke, Kiss Károly, a TKTT tartományi fiókjának titkára, Funk Stefania, a tartományi nőbizottság alelnöke, Marin Rădoi, a műegyetem rekto­ra, Menkes Benedict, az RNK Aka­démiájának tagja, az Akadémia Temesvári Kutató Bázisának igaz­gatója, Alexandru Jebeleanu köl­tő, az írószövetség temesvári fiók­jának elnöke, Ferch Ferenc szob­rász, Leahu Gheorghe, az Állami Román Színház igazgatója, Negrea Ieremia sütő, a karánsebesi sütő­­ház dolgozója, Kovács István esz­tergályos, az Electromotor-gyár él­­munkása, Szanda Antal, a kisira­­tosi kollektív gazdaság elnöke, Dán Olga, pécskai kollektivista, Tido­­rescu Maria egyetemista és so­kan mások. Eredményes esztendő Kisperegen A kisperegi „Vörös Hajnal“ kol­lektív gazdaság tagjai eredmé­nyekben gazdag esztendőt hagy­tak maguk mögött. Az állatte­nyésztés fejlesztésében, valamint a növénytermesztésben szép sikere­ket könyveltek el, a helyes takar­mányozás eredményeként pedig növelték a tejhozamot. A tehenen­kénti­ tejhozam az 1957 évi átla­gos 3.000 literrel szemben 1958- ban 3.270 literre emelkedett. Különösen Balog Pál és Dobozi Gergely állatgondozók tűntek ki jó munkájukkal. A kollektív gaz­daság a múlt évben a gabonán kívül 132 darab sertés átadására kötött szerződést. A szorgalmas kisperegi kollek­tivisták az évvégi zárszámadás­kor szépen részesedek Egy mun­kaegységre 2,80 kg búzát, 5,50 kg kukoricát, 1,48 kg árpát, 0,65 kg zabot, és 8 lejt kaptak a tagok. Dobos András családjával pél­dául 2.541 kg kukoricát, 1.293 kg búzát, 683 kg árpát, 300 kg zabot és 3.690 lejt vitt haza. Az utóbbi két évben Is család új házat é­­pített. A kollektív gazdaságban elért szép eredmények láttán, va­lamint a kommunisták és párton­­kívüliek következetes politikai munkája nyomán, az utóbbi idő­ben újabb 360 család kérte felvé­telét a közösbe. A meggyőző po­litikai munkában különösen Szabó János, Fodor Imre, Kovács Jó­zsef, Kovalik Péter, Gagyi György és Veres Gábor agitátorok tűntek ki. A kisperegi kollektivisták leg­főbb célkitűzése: egységük továb­bi gazdasági szervezési megerősí­tése. BOTOS ANDRÁS, levelező Növekszik a mezőgazdaság ••■••■■■••■«■•■a. aaaaa «a­aa»a TTT szocialista szektora NAGYOMOR Nagyomoron 1952-ben 11 csa­lád indult el a közös gazdálko­dás útján. A kollektivistáknak kevés földjük, állatuk, de annál több bizodalmuk volt. Kollektív gazdaságuk az évek során egy­re erősödött, fejlődött, 1958-ban már 95 család dolgozott benne, a községben a földművesek egy része pedig mezőgazdasági tár­sulásba tömörült. Bár tavaly az időjárás nem volt a legkedvezőbb, a kollekti­visták a betakarításkor többet szállítottak haza, mint a társul­tak, akik közül egyre többen győződtek meg arról, hogy a kollektív gazdaság előnyösebb számukra. A kommunisták és agitátorok eredményes munkája nyomán Kis- és Nagyomoron befejező­dött a kollektivizálás. E fon­tos munkában különösen Hanc Traian, Majk­ovics István, Bist­­rician Iulian, Veszelics István Szőke Ernő, Vastag Ferenc és Bogdán Viktor tűntek ki. BENCZE JÁNOS, kollektivista SZIGETFALU A szigetalusi kollektivisták az évek során figyelemreméltó ered­ményt értek el egységük megerő­sítésében, hektáronként több ter­mést takarítottak be, mint a társult gazdák. A falu kommu­nistái és a pártonkívüliek el­elbeszélgettek a társult gazdák­kal a közös munka előnyéről. Ennek eredményeként az utóbbi napokban 94 család adta be fel­vételi kérvényét 500 hektár föld­del, és egyéb élő és holt leltár­ral. Az agitátorok közül Foris Sándor, Petrescu Damian, Lupu Simion tűntek ki. TIROL A tiroli földművesek is a kol­lektív gazdaság mellett döntöt­tek. Az utóbbi napokban a még kívülállók is­ beadták felvételi kérvényüket jóváhagyás és meg­vitatás végett. Ezzel befejeződött Tirol kollektivizálása. MOHÁRI ISTVÁN, a Gátalja-rajoni pártbizottság aktivistája Az első órák eredményei az aradi Teba-gyárban A tegnapi napon a szokottnál serényebb munka folyt az aradi Teba-gyár szövödéjében. A B-váltás szövőnői egymás eredményeit túlszárnyalva igye­keztek a lehető legszebb sikerek­kel köszönteni az új esztendő első munkanapját, így az első négy órában Nedelerescu Mag­da, aki 8 automatagépen dolgo­zik, a délelőtt 7—11 óra közötti időszakra szóló tervét 110 szá­zalékban teljesítette, Cucu Ilea­na pedig, aki 2 keskenygépen dolgozik, a fenti időtartam alatt 52,5 méter anyagot szőtt. Ki­emelkedő eredményeket értek el az első négy órában az e napon alakított IMSZ-brigád tagjai is. Török Ilona — az újonnan ala­kult brigád vezetője — például első négyórai tervfeladatát 25 százalékkal szárnyalta túl. A brigád tagjai közül Szombati Ilona ért el csúcseredményt: 69 méter anyagot szőtt az első négy­órai munkaidő alatt. Az újév első munkanapi A gépek megszokottan zakatol­tak. A munka az év ellső napján lendületesen indult. Az arcokról a bizakodás derűje sugárzott. A temesvári „Fónagy János“­­gyár dolgozói ezen a napon foko­zott erővel és akarattal láttak munkához. Bátran néznek az új feladatok elé, hiszen eredmények­ben gazdag esztendőt hagytak mö­göttük. Az előkészítő osztályon is szor­gos munka folyik. Szabó Istvánt, az osztály főmesterét, többszörös újítót is nagy munkában találtak. Elmondotta, hogy már 30 éve te­vékenykedik szakmájában, s mint tavaly, idén is újítási tervén dol­gozik. Egy gépet készít, amellyel a gyár címkéjét varrják majd fel az árura. Ezt a munkát kézzel végzik, ami elég sok időt igényel. Ez a gép azonban meggyorsítja a munka menetét, mert amíg egy munkásnő nyolc óra alatt 30 hét varr fel, addig a gép ugy ennyi idő alatt 5.000-et. — Na súlyt helyezünk a minőségre mondotta Szabó elvtárs. — Azér hogy kifogástalan árut termelhes­sünk, többet kell foglalkoznunk a fiatal káderek szakmai nevelésé­vel, s jókarban kell tartanunk a gépeket. Ezen az osztályon dolgozik Pan­­tea Ana fiatal élmunkásnő is, aki­nek szakmai ismerete­ felülmúlja munkatársaiét. Tíz évvel ezelőtt ke­rült ide, s ez idő alatt alaposan elsajátította a szakmát. Párttagje­lölt, s mint ilyen, mindig jó példát mutat a többi dolgozónak. Amikor a szilveszteri és újévi szórakozásra terelődött a szó, bol­dogan beszélt arról, hogy férjével együtt a „Timişoara“ étteremben várták meg az újévet, vidám han­gulatban. — Most még csak az a vágyam — jegyezte meg derűsen Pantea elvtársnő —, hogy az egész évben olyan jól érezzük magunkat, mint akkor. A „Fónagy János“-gyár dolgo­zói azonban jól tudják, hogy csak a tervfeladatok sikeres teljesítésé­vel, s mindnyájuk becsületes munkájával teremthetnek boldog lapokat. * PANTEA ANA és munkásnő ügyesen végzi a munkafázisból is«.»« isiszt.

Next