Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)

1971-01-05 / 8043. szám

VII­AG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! SzabadSió AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ES A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs munkalátogatása brassói és Brassó megyei iparvállalatokban Tegnap, hétfőn, január 4-én, az új ötéves terv kezdetét jelző 1971 első munkanapján, Brassó és Brassó megye nagy jelentőségű ipari egységei kollektíváinak abban az örömben volt részük, hogy körükben üdvözölhették Nicolae Ceauşescu elvtársat. A munkalátogatáson, amely a szecselevárosi Electroprecizia üzemben, a brassói 2. számú üzemben, a brassói Hidromecanica és Metrom üzemekben, a rozsnyói szerszámgyárban és a zerneşti 6 Martie üzemben zajlott le, a párt főtitkárát elkísérték Maxim Berghianu, Iosif Banc, Petre Blajovici, Vasile Patilineţ elvtársak, valamint Constantin Cîrjină elvtárs, az RKP Brassó megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke és Ioan Avram elvtárs gépipari miniszter. A dolgozókkal, a gazdaság és a társadalmi élet realitásaival fenntar­tott állandó kapcsolat pártvezetősé­günk, főtitkárunk tevékenységének mély gyökereket vert munkamódsze­révé lett. Ez lehetőséget nyújt ar­ra, hogy közvetlenül a helyszínen meg­vizsgálják, miként valósítják meg az állami terv feladatait. A párt és állam vezetőjének dia­lógusa a munkások, technikusok és mérnökök tömegeivel, a gazdasági egységek vezető tényezőivel állandó­an újabb és újabb alkotó jellegű megoldásokhoz vezet, amelyek a mi­nőség javítása terén, a beruházási a­­lapok, a munkások, technikusok, ter­vezők elgondolásainak céltudatosabb hasznosítása terén elért eredmények­ben öltenek testet. Pártunk főtitká­rának jelenléte az alkalmazottak kö­rében új ösztönzést ad alkotó tevé­kenységüknek. Ugyanakkor Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt veze­tő találkozásán az ipari dolgozókkal, a szövetkezeti parasztokkal, a román, magyar, német honpolgárok tömegei­vel mindmegannyi alkalom arra, hogy kifejezésre jusson a párt és a nép szik­laszilárd egysége, amely talpköve szo­cialista rendszerünknek, biztosítéka az újabb és jelentősebb sikereknek, a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom történelmi jelentőségű építésének Ro­mánia földjén. A Brassó municípium és megye vál­lalataiban tett tegnapi látogatás kü­lönös jelentőségű azáltal, hogy egy­beesik az új év kezdetével, egy újabb ötéves terv kezdetével, a­­mely Romániát minden téren a mainál magasabb szintre emeli. Nicolae Ceauşescu elvtárs a munká­sokkal, és szakemberekkel folyó be­ható tanácskozás munkalégkörében elemezte a megtekintett vállalatok munkaközösségeivel együtt mind az idei célkitűzéseket, mind azokat, a­melyek az ötéves terv folyamán rájuk hárulnak. A megbeszéléseken fel­színre kerültek a gazdasági hatékony­ság növelésének, az illető vállalatok fejlesztésének újabb lehetőségei. A munkalátogatás a szecselevárosi Electropreciziában kezdődött. A neves üzem villanymotort, villamos felszere­lést gyárt tehergépkocsihoz, traktorhoz. Szecseleváros lakosai meleg szeretettel köszöntötték az üzem felé tartó pártfő­titkárt. Nicolae Ceauşescu elvtárs érkezését a párt és vezetősége iránti szeretet meg­ható megnyilatkozása jelezte. Százak és százak ajkán hangzott fel ütemesen a párt neve, a párt főtitkárának neve. Nicolae Ceauşescu elvtárs, mielőtt ta­lálkozott volna a munkásokkal, mérnö­kökkel és technikusokkal, megbeszélést folytatott a vezetőtanács tagjaival. A tanácskozás a házi kiállításon zajlott le. (Folytatás a 3. oldalon) Minisztertanácsi határozatok • a mezőgazdaság-gépesítési vállalatok és állomások létesítéséről és tevékenységük megszervezéséről;­­ a mezőgazdaság-gépesítési vállalatok dolgozói anyagi érdekeltségének javításáról Azoknak az intézkedéseknek a valóra váltása érdekében, amelyeket a párt vezetősége a mezőgazdaság megszerve­zésének, vezetésének és tervezésének javítására fogadott el és amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs 1970. novem­ber 23-i expozéja tartalmazott, a Mi­nisztertanács jóváhagyott két határoza­tot a mezőgazdaság-gépesítési vállalatok és állomások megszervezéséről, vala­mint az ezen egységek dolgozói anyagi érdekeltségének fokozásáról. Az első határozatnak megfelelően 1971. január 1-től minden megyében egy-egy mezőgazdaság-gépesítési válla­latot létesítenek, s ezek köztársasági gazdasági szervezetekként az önálló gazdasági ügyvitel elve alapján működ­nek. E vállalatokat alárendelik a Mező­gazdasági és Erdőgazdálkodási Minisz­tériumnak, valamint a megyei népta­nácsi végrehajtó bizottságoknak. A határozat egyben előírja, hogy ugyancsak január 1-től 772 mezőgazda­ság-gépesítési állomás működik a fenti vállalatok egységeiként. Az állomásokat a belső gazdasági ügyvitel elve alapján szervezik meg, és mindegyik azokat a szövetkezeti egységeket látja el, ame­lyek számára szövetkezetközi tanács a­­lakult. A mezőgazdaság-gépesítési vállalatok és állomások minden mezőgazdasági szövetkezet számára gépesítési osztályt szerveznek, amely kihasználás és kar­bantartás céljából egyesíti mind saját eszközeit, mind pedig azokat, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetekhez tar­toznak, betöltve ily módon az illető szövetkezet mechanikai részlegének a szerepét. A szövetkezetek farmjain és brigád­jaiban a munkák elvégzésére mező­­gazdasági gépkezelőkből és szövetkeze­ti tagokból állandó munkaalakulatokat létesítenek, s ezek átvesznek bizonyos területet és felelnek ott az egész tevé­kenységért, a munkák megkezdésétől egészen a termés begyűjtéséig és elrak­tározásáig. A mezőgazdasági gépkezelők globális akkord alapján dolgoznak és annak a csoportnak a termeléséhez mérten részesülnek javadalmazásban, amelyhez tartoznak. A mezőgazdaság-gépesítési vállalatok­nak biztosítaniuk kell a munkák gépesí­tését a gabonafélék és az ipari növé­nyek termesztésében, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésben, az állatte­nyésztés, a szállítás, az öntözés és ta­lajjavítás terén, gondoskodniuk kell a termelési folyamatok villamosításáról és a mezőgazdasági szövetkezetek által igényelt bármilyen más munka elvég­zéséről. Ők felelnek mind a saját fel­szerelésük, mind pedig az általuk ki­szolgált mezőgazdasági szövetkezetek­hez tartozó felszerelések karbantartásá­ért és javításáért. (Folytatás a 6. oldalon. F­riss még*az emlék. A min­denünnen, röpködd jókí­vánság, csorduló poharak csengése, táncoló párok, mulatozók fölött szeszélye­sen szertecsatangoló szer­pentin szivárványa. Közelből szól még a hízelgő búgó szaxofon, a ri­koltó trombita, szerelem, bánat s jókedv titkait őrző hegedű s velük a mesélő, kérdező, sarkalló, csitító, ríható, derítő — a mindentudó, cso­datevő ének. Aztán következett a pillanat, a­­mely az idő határvonalát jelzi. A pillanat, amely naponta ismétlődik, de jelentősége esztendők váltásakor figyelmet, tiszteletet parancsol — ígér a végtelen Dr. Albert Ferenc XXVIII. évfolyam, 8043 szám Kedd, 1971. január 5. 8 oldal, ára 30 báni jobban, mint bármikor. A pillanat, amelynek múltán egy évet fordul a naptár, egy évet lép az ember és világa. A pillanat, amelynek ünnepi csendjében hallani véled a múltba tűnő esztendő szárnya-suhogását, a­­mikor oly valószínűtlenül közel ke­rül hozzánk az idő. A pillanat, a­­mely álomvillanásként csak szá­munkra létezik, hogy benne megpi­henhessen a tegnapot mérő, holnapot fürkésző gondolat. Inkább a vágyak, az érzelmek, mintsem a tudat ber­keiben megbúvó gyermekkori énünk nógat a próbálkozásra: közelébe fér­kőzni a Végtelennek s bár egyetlen szikrányi részét beilleszteni a pilla­nat gondosan csiszolt nemes foglala­tába. Hiábavaló igyekezet. Csak ígér-játszik, s máris tova tűnik, hi­szen lényege­s rendeltetése repülni szüntelen — őt éppen a rangra ítéli örök mozgásra. Oda a pillanat ünnepélyessége, hétköznapok­ szürkeségébe olvad, s marad a véges emberi lét és a vég­telen idő ősi viszonya, az anyag meg­másíthatatlan törvényeit tükröző ki­­békíthetetlenségük. És mégis ... Egyazon viszony tör­vényszabta határain belül szakadat­(Folytatás a 6. oldalon) Január szeszélyei Míg az európai országokban nem szokatlan a januári hideg, az ázsiai kontinens déli vidékein ez már rit­ka jelenség. Az indiai Uttar Pra­desh és Bihar államban delhi hivata­los adatok szerint a nagy hideg kö­vetkeztében 38 ember vesztette éle­tét. Líbiában heves homokvihar tom­bolt, a szél sebessége meghaladta az óránkénti 80 kilométert. Az ország va­lamennyi repülőterét lezárták. Miközben Jugoszláviában és Ma­gyarországon az elmúlt napokban bő­ségesen havazott, sőt helyenként hó­viharok is voltak, Bulgáriában az év­szakhoz viszonyítva szokatlanul me­leg az időjárás és nagy viharok vol­tak. A másfélórás orkán megrongált számos házat, villany- és távközlési vezetékeket, gyökerestől tépett ki fá­kat.

Next