Szabad Szó, 1971. július-szeptember (28. évfolyam, 8197-8273. szám)

1971-09-15 / 8260. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése 1971. szeptember 14-én, Nicolae Ceauşescu elv­­társnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának el­nökletével ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága. Részt vettek miniszterek, az RKP KB több osz­tályvezetője, központi intézmények vezetői. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága megvitatta és jóváhagyta: az állami szocialista egységek megszerve­zésére és vezetésére vonatkozó — a nyilvános megvi­tatás nyomán megjavított — törvénytervezetet; az állóalapok, anyagi erőforrások gazdálkodására és a műszaki-anyagi ellátásra vonatkozó törvénytervezetet; az állami szocialista egységek gépei, berendezései, fel­szerelései, mérő-, ellenőrző- és automatizáló készülé­kei üzembiztonságára vonatkozó törvényerejű rende­let tervezetét; a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Álló­­alap-gazdálkodás Ellenőrzési Minisztérium létesítésére, megszervezésére és működésére vonatkozó törvény­­erejű rendelet-tervezetet; a szocialista Művelődés- és Nevelésügyi Tanács létesítésére, megszervezésére és működésére vonatkozó törvényerejű rendelet-terve­zetet. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy a törvénytervezeteket megvitatás és elfogadás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik, a törvény­­erejű rendelet-tervezeteket pedig elfogadás végett Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elé ter­jesztik. A továbbiakban az általános oktatás tökéletesíté­sére, valamint a főiskolai oktatás felépítésének és tar­talmának javítására vonatkozó intézkedéseket fogad­tak el. Ezen kívül az RKP KB Végrehajtó Bizottsága az ötéves tervben foglalt egyes beruházási munkálatok fő műszaki-gazdasági mutatóinak javítására vonat­kozó határozatokat fogadott el és megoldott a folyó tevékenységgel kapcsolatos egyéb problémákat. MAI SZÁMUNKBAN ■ Közérdekű hírek a megyéből és az or­szágból ■ Gátaljai tapasztalatok a kultu­rális nevelésben ■ Jogi tanácsadó ■ A 200 éves Resica múltjáról és jelenéről ■ Keresztúr nem a „víztükrök országa“ többé ■ Kilókból lesznek a tomnák ■ Külföldi események Új gépek sorozatgyártása A temesvári Március 6. Gyár­ban az elmúlt hónapban kezdték meg az építőtelepeknek szánt kétdugattyús habarcsszivattyúk sorozatgyártását. Az első hat gé­pet már elkészítették s az év végéig még mintegy 40—50 ilyen munkakönnyítő és a termelé­kenységet nagymértékben növelő berendezést küldenek hazánk építőtelepeire. Ugyancsak itt próbastandon áll a negyedik személy- és anyagszállító lift, amelyet a ma­gasépítkezések számára gyárta­nak. Ezekkel a liftekkel 50 mé­ter magasra szállíthatók emberek és anyagok Őszi gond a téli munkafront az építőtelepeken vadást mindmáig nem sikerült behoz­ Jónéhány év óta gyökeres fordulat történt az egykori hagyományos épít­kezési időszakot illetően. Ma már nem­csak tavasztól őszig, az esőzések beáll­táig dolgozhatnak a kőművesek, ácsok, parkettázók, szerelők, hanem a legzor­dabb téli napokban is, megállás nélkül. Így van ez rendjén, így kéri tőlük a párt, hogy minél több lakáshoz juthas­sanak a dolgozók, s újabb üzemegysé­gekkel növeljük ipari termelésünk ka­pacitását Kárát vallották az ... „elalvásnak“ Az építkezések korát éljük, amikor egyik évről a másikra új városnegye­dek, ipari övezetek születnek, amikor a téli időszakban sem halhatnak ki a munkatelepek, nem pihenhetnek az építők Mert ha netalán egyik-másik helyen decemberben-januárban leáll a munka, veszélyben forog az egész évi tervteljesítés. Úgy véljük, nem árt ez­zel kapcsolatban néhány tanulságos példát felidézni. A Lugosi 2. számú Építőtelep-csoportnál az elmúlt télen alig dolgoztak valamit. Elsősorban a­­zért, mert erre az időszakra nem biz­tosítottak munkafrontot, így aztán a lugosi új mikrorajonban például csak február végén, március elején láthattak munkához az építők. Ez pedig alaposan megbosszulta magát, minthogy a lugosi Építővállalat hónapról hónapra terv­adóssággal küszködött az idén. Ez év első négy hónapjában például csak 92 százalékban teljesítette az összterme­lés­ és mindössze 85,49 százalékban a termelékenységi tervét. E nagy rema­nia.­ián nemcsak Lugoson, hanem másutt is kárát vallották annak, hogy „elalud­tak télen“. Mi tagadás, a temesvári 4-es számú Építőtelep-csoport sem készült fel eléggé az elmúlt évben a téli mun­kákra. Emiatt a Circumvalucium­i IX. negyedben tulajdonképpen csak febru­ár végén láthattak munkához az építők. Az ilyen mulasztások, a kevés téli tel­jesítmény egyenes következménye az, hogy a Temesvári Építkezési Tröszt le­maradt a tervteljesítéssel. Az elmúlt nyolc hónapban ugyanis az össztermelési tervet csak 98, a termelékenységi elő­irányzatot pedig 99 százalékban telje­sítette. Ugyanakkor az engedélyezett Felszegi Gábor (Folytatás az 5. oldalon) XXVIII. évfolyam, 8260 szám Szerda, 1971. szeptember 15. 8 oldal, ára 30 báni tmmmmmimmmmam­­m i rr fírymKBWHMm­­­m.t ti 11 mm i w A szeretet, a tisztelet és a bizalom ha­gyományos jelképei ezek a virágcsok­rok, amelyeket kis- és nagyd­iákok ta­nítóiknak, tanáraiknak átnyújtanak a tanév­nyílás meghitt ünnepnapján (MOLL RUDOLF felvétele) Szeptemberi sorakozó Négy és fél millió tanuló kezdi meg az új tanévet ma, szeptem­ber 15-én országunk valamennyi iskolájában. Négy és fél millió tanuló in­dulását figyeli vigyázó szemmel egy egész társadalom s bízik ab­ban, hogy az új tanév indulásá­val minden iskolában és minden osztályban újból fellángoló mun­kakedv eredményekben gazdag évet hoz magával. Mert a becsen­­getések hagyományos egymásu­tánjában egy kicsit a jelent és a jövőt méregetjük. Az osztálynyit növő diákok mögött álló újdonsült „sereget“ simogatja tekintetünk, s szemünk­ben ezek a hancúrozó kedvű, pat­tanó erejű, vadonatúj egyenruhá­ban feszítő, hatalmas táskával felszerelt kicsinyek pillanatok a­­latt óriásokká nőnek. S önkénte­lenül is azt suttogjuk, azt mon­dogatjuk magunkban: vigyázza­tok, nagyon vigyázzatok rájuk! Ők lesznek a jövő reménysé­gei. Ők, akik tizenkét esztendő fordultával, 1983-ban hagyják el az iskolák padjait, s akik a két­ezredik év hatalmas tudományos­műszaki forradalmában szaktu­dással, törekvéssel fognak helyt állni. A mai évnyitón ismét na­gyobb reménységekkel teli új váltás indul tehát, s miközben messzi távlatok gondolatai csábí­tanak alig-alig vesszük észre, hogy a hat esztendős csöppség nem „újdonság“ már a többiek között. Szüntelenül fejlődő okta­tási rendszerünkben bekövetke­zett változások eredményeként országszerte általánossá vált a hatéves korban történő beiskolá­zás Mint ahogy az is természe­tes, hogy az általános iskolák osz­tály­sorai is megszaporodnak: a tízéves kötelező oktatás általános- Pongrác­. P. Mária (Folytatás a 3 oldalon)

Next