Szabad Szó, 1974. július-szeptember (31. évfolyam, 9125-9201. szám)

1974-07-02 / 9125. szám

2 -3 oldal TÁRSADALMI KÉRDÉSEK Következetesen a feltárt m­unkatermelékenységi tartalékok hasznosításáért A Temesvári Fafeldolgozó Vállalat pártszervezete alap­vető feladatának tekinti a termelés irányítását, a felve­tődő gazdasági problémák ha­tékony megoldását. A pártbi­zottságban s az alapszerveze­tekben, valamint a dolgozók bizottságában rendszeresen, több vonatkozásban is ele­mezték, hogyan váltják valóra a termelési és az exportfela­datokat, a munkafegyelem megszilárdításával, a nyersa­nyag és segédanyagok fo­gyasztásának csökkentésével milyen újabb lehetőségeket tártak fel a gazdasági haté­konyság növeléséért. Ezt kö­vetően politikai, műszaki-szer­vezési intézkedéseket állapí­tottak meg a tevékenység megjavításáért. Legutóbb, a pártszerv és a dolgozók bizottságának együt­tes tanácskozásán a munka­termelékenység növekedés ü­­temét helyezték mérlegre. Egybehangzó volt a megálla­pítás, hogy a pártszervezetek irányításával, a dolgozók jó eredménnyel zárták az öt hó­napot és minden mutatószá­mot túlszárnyaltak. A munka­termelékenységi előirányzatot is 101,6 százalékban váltották valóra. Ennek ellenére — a­­mint a kommunisták rámu­tattak —, a termelékenység tekintetében az előrehaladás korántsincs a lehetőségek szintjén. A termelőkapacitá­sok kihasználása, az anyagta­karékosság terén fogyatékos­ságok mutatkoznak, jelentős a feltáratlan tartalék. A főbb gépek, felszerelések üzemel­tetésénél nem teljesült az előirányzat, s a munkaidőt sem használják ki eléggé. A maximális gépkihasználást gá­tolja a hiányos anyagbeszer­zés, s ez egyes munkahelye­ken akadályozza az ütemes termelést. Egyes mesterek, csoportvezetők felületesen dol­goznak, a gépkarbantartás te­rén is hibák nyilvánultak meg. A pártalapszervezetek és a szakszervezeti csoportok sok­rétű nevelőmunkát bontakoz­tattak ki a fegyelem megszi­lárdítása és az igazolatlan hi­ányzások számának csökken­tése érdekében. A termelő­­osztályokon a szakszervezeti csoportok zöme közbelépett, ha fegyelmi vétséget észlelt. A konkrét intézkedések azon­ban sok esetben késlekedtek. Az utóbbi időben, az ellenőr­zések során megállapították, hogy még mindig gyakori a munkaprogram be nem tar­tása, az igazolatlan hiányzás. Számítás szerint, a különbö­ző kiesések naponta összesen nyolc-tíz dolgozó munkanap­jának felelnek meg. Egy­önte­­tű volt az elhatározás: a párt­­szervezet a szakszervezet és a KTSZ-bizottság a nevelő­munka változatos eszközei­nek latba vetésével, az eddi­ginél sokkal határozottabban lépjen fel a feg­yelm­ezetlenek­kel szemben A tanácskozáson számos, eddig nem eléggé hasznosított tartalékról esett szó, amelyek kiaknázása fokozná a terme­lékenységet. Az igényesebb munkaszervezéssel, a szakké­pesítés fokozásával, a folya­matos anyagellátással elérhe­tő, hogy ütm°ssé váljék a termelés. A vállalatban álta­lában figyelmesen tanulmá­nyozzák, alkalmazzák a dol­gozók javaslatait. Kevésbé foglalkoztatják viszont a mér­nököket műszakiakat azért, hogy feltárják a tudományos munkaszervezés újabb lehető­ségét. A munkahelyeken fel­gyülemlő hulladékot is jobban hasznosíthatnák, például ház­tartási cikkek gyártására. Mivel a jövő évben a munka­termelékenységi mutató ebben a vállalatban jelentősen nö­vekszik, a pártszervezet veze­tésével a munkaközösségnek már mostantól le kell küzde­nie a nehézségeket és fogya­­tékosságokat, s újabb erőfe­szítéseket kell tennie a jó minőségű és hatékony munka állandósításáért. Quittner László Levélváltás Kocsis Béla — Temesvár. A lakónak joga van albérlőt tartani, ebbe a dologba a házigazdának nincs beleszólá­sa. Fontos tudnivaló azonban, hogy az albérletből származó jövedelmet kötelezően be kell jelenteni a pénzügyi szervek­nél, mert adókötelezettség alá esik. B. András — Temesvár. A szomszédok vagy a házigazda és a lakó közötti nézeteltérés, viszály esetén a panaszosnak a municípiumi néptanácsnál működő bíráskodási bizottság­hoz kell fordulnia. Amennyi­ben ott nem jönne létre meg­egyezés, kibékülés, az ezt igazoló jegyzőkönyv másodpél­dányával a bírósághoz lehet fordulni. Mivel azonban ez meglehetősen sok kellemet­lenséggel (és költséggel) jár, én a jószomszédság békés helyreállítását javasolom. A. János — Lugos: Évi pi­­henőszabadságra csak az a dolgozó jogosult aki a mun­ka első­ napjától számítva már tizenegy hónapot dolgo­zott. Az ismételt igazolatlan hiányzások csakugyan sem­missé teszik az évi gratifiká­­cióhoz való jogot. Ilyen eset­ben nem a vállalat hibáztat­ható, hanem a dolgozó, aki nem tartja be a belső sza­bályzat előírásait. Emlékeztet­ni szeretném arra is, hogy a fegyelmezetlenkedésnek na­gyobb ára, komolyabb követ­kezménye is lehet. Halász Dezső — Temesvár Az ivóvíz-kérdést szóvá tet­tük lapunk hasábjain (a jú­nius 27-i lapnak Az olvasó fóruma rovatában). A válasz beérkezése után ismertetni fogjuk az orvoslás módját is. Ami az emlékműre vonatko­zó észrevételét illeti, azt a város vezetőségének tudomá­sára hozzuk. Lehőcz István — Újmosni­ca. Mivel a sajtóterjesztéssel a posta foglalkozik, panaszu­kat a megyei postaigazgatóság igazgatójának tudomására hozták. Megígérték, hogy az előfizetés kérdése haladékta­lanul rendeződni fog. Kuzman Károly — Temes­vár. Miután önnel személye­sen is megbeszéltük a kér­dést, úgy döntöttünk, nem írunk az ügyről mert az nem jellemző. S arra is gondoltunk, hogy "mindkét fél számára jobb így. Mágori Kálmán — Temes­vár. Ha nincs fizetett gond­­nokjuk, a ház előtti járda seprése és a virágos rész gondozása az épületben lakó mindegyik család kötelessége; ezt a közös megegyezés alap­ján készített sorrend szerint végzik (azok is, akik udvari vagy emeleti lakásban lak­nak). Rovatvezető: Gere Vilmos Gazdasági élet 9 ­ — Az egyik legjobb fiatal munk­ásnőnk! — E szavakkal mu­tatta be Constantin Spineanu mester a temesvári Electro­motor Vállalat 12. számú tekercselőmű­helyében Guzi Zsu­zsannát, aki tavaly végezte a szakiskolát. Rendszeresen túltel­jesíti normáját, jó minőségű murt­át végző, fegyelmezett villanymotor-teker­­ cselő . Szeretni kell a szakmát Minden szakma szép. Az esztergályost, ha megkérdez­zük, azt válaszolja, nincs szebb mesterség a fémmeg­munkálásnál. A szövőnő el nem tudja képzelni másként az éle­tét a fonalak, a szőttesek világa nélkül. Ştefan Bîscă, a Te­mesvári Mechanikai Vállalat tapasztalt öntője azt tartja, hogy a vasöntés több mint mesterség... Minden választott szakma szép, de érteni kell, szenvedé­lyesen szeretni azt. Mégis, oly­kor találkozunk olyan fiatal­lal, aki a két- vagy hároméves szakmai iskola után otthagyja a mesterséget. Halász Gyurka esete is ezt példázza. — Egyszerűen itthagyott bennünket — emlékezik vissza Petru Oală csoportvezető. — Pedig ügyes fiú volt, és úgy tűnt, szereti a vasöntést. Moravicáról járt be dolgoz­ni. Ingázó volt, bányászszü­­lök gyermeke. Sűrűn hiány­­zott. Nem egyszer beszéltek vele a munkatársai, a csoport­vezető, a mester. Beszéltek a szüleivel is, de semmi sem használt. Egyszerűen faképnél hagyta a vállalatot, az öntő­ket. Úgy tudják, felcsapott bányásznak. — Talán nem szerette az öntő mesterséget? — Semmit nem mondott, csak elment. .— Van, aki követi példáját? — Sajnos van. Zima János, livezilei fiatal is tavaly vé­gezte a szakmai iskolát. Vele is az a baj, hogy egyre sűrűb­ben hiányzik a munkából. — Beszélgettek vele? — Igen, de olyankor konő­kül hallgat. Úgy tűnik, nem érdekli a mesterség, a munka. Másra vágyik, de még ő sem tudja mire. Az önzők behívatták a szülő­ket is. Rajtuk keresztül pró­bálták rábeszélni Jánost, ve­gye komolyan a munkát, jár­jon rendesen dolgozni. Az e­­redmény nem kielégítő. Még az sem hatott rá, hogy meg­mondták neki, ha eltávozik, ő is meg kell hogy térítse a vállalatnak az iskoláztatási költségeket, mint Halász Gyur­ka. Vajon Zima Jánosból sem lesz önző? Munkatársai azt mondják, minden tőlük telhe­tőt megtettek. De fiatalokról van sz­ó, akik alig hogy fel­­cseneredtek. Elvégeztek egy szakmai iskolát, megízlelték a munkát, a gyári életet, s már­is abba akarják hagyni? Va­jon rossz volt az indulás? Le­het. De ezt miért nem vettük észre mindjárt a kezdésnél? Hiszem, hogy az öntöde több száz főből álló tapasztalt törzs­gárdája még az ilyen Halász Gyurkákkal és Zima Jánosok­kal is eredményesebben tud foglalkozni. Raffai György A gyári élet része... Falatozók a vállalatokban Több mint két évvel ezelőtt történt. A temesvári Március 6. Vállalat párttitkára, Ioan Petrovici elvtárs, miután sorra megmutatta az új öltözőket, a fürdőt, a munkásklubot, vé­gül a gyári falatozóhoz veze­tett. — Ez is hozzá tartozik a termeléshez — jegyezte meg. — Jobb kedvvel dolgoznak a munkások, ha látják, hogy ja­vulnak a szociális körülmé­nyek, s tudják, érzik: a gyár gondoskodik róluk. Ezt a kor­szerű falatozót is azért nyitot­tuk meg, hogy — a szeszes italok kivételével — nagyon sokféle ételhez, italhoz hozzá­juthassanak. A jó üzemi lég­kör kialakításában, a munká­sok állandósításában ez is so­kat számít. Nemrégen, a temesvári Teh­­nometalban jártam, ahol Zigán Sándor szakszervezeti elnök a következőkkel fogadott. — Megírhatnák, hogy pár hete a Buziási úti új gépgyár­tó részlegünkben is működik a falatozó. Ŕz is jól el van látva, akár az itteni, a vállalat rezidenciáján. S erre mi büsz­kék vagyunk. — Hát ami azt illeti, meg­írhatnánk — Látni kell azokat a bü­féket — érvelt Zigán Sán­dor —, hogy az ember felmér­hesse, mit is jelentenek. Kü­lönösen az 1. számú részleg számára, odakint a mezőn. Járt már ott? — Igen. — Akkor számot adhat ar­ról, mennyi gondtól, bosszú­ságtól mentesíti az ott dolgo­zó több mint nyolcszáz embert egy kiválóan ellátott falatozó. Van ott kérem, hűsítőital, fe­ketekávé, lángos, mititei, kol­bász, máj, bécsiszelet, külön­böző tejtermék, édesség, süte­mény, kompót, cigaretta és sok más egyéb. De, ha nem lenne ez a büfé! Akkor fa­­latnyi kenyérhez, egy csomag cigarettához sem tudnának hozzájutni a munkások a kör­nyéken Sokat vesződtünk, a­­míg megfelelő helyet találtunk a falatozónak és azt jól be­rendezhettük. De megérte. A két büfé naponta 4000—4500 lej forgalmat is lebonyolít az uzsonnaszünetekben. Szép, dicséretes dolgot való­sítottak meg a Tecnometalban, s nemkülönben a Március 6. Vállalatban is. Kis befekte­téssel és sok-sok törődéssel, emberséggel. Követhetnék példájukat más, nagyobb vál­lalatokban is. Különösen a­­zokban, ahol sok nő dolgozik. Mert az emberről, a munkás­ról való gondoskodás társadal­mi ügy, fontos közérdek. Dem­e János Száz kertész birodalma A Temes töltéséről jól be­látni a temessági állami me­zőgazdasági vállalat száz hek­táros zöldségkertészetét, a nyílegyenes paradicsom-, ká­poszta-, paprikasorok között húzódó öntözőcsatornákat. Mi­­hai Jurchescu agrármérnök irányítja, szervezi a munkát ebben a belterjes kertészet­ben. Elmondja, hogy ebben az esztendőben több mint 1200 tonna zöldségfélét ter­mesztenek, értékesítenek. —­­Van-e lehetőség a terv­­előirányzat valóra váltására, arra, hogy folyamatosan ellás­sák Temesvár lakosságát? — kérdezem. — Sokat javult a farm mű­szaki-anyagi ellátottsága, a gé­pesítés és a kemizálás foka, nemkülönben a munkához va­ló hozzáállás. Kérdésére a leg­jobb válasz az lesz, ha meg­tekintjük a kertészetet... Minden talpalatnyi földön gazdaságosan termelnek a te­­messágiak: két termést taka­rítanak be egységnyi terület­ről. — Másfél hektár melegágy­ban neveltük a száz hektár területhez szükséges palántát. Kiültetés után újból művelés­be fogtuk a területet, főzőtök terem a palánták helyén — mondja kísérőm. Feltűnően tiszták, gondozot­tak az ültetvények. — Hogyan tudták megelőz­ni a vetések elgyomosodását? — Vegyszerrel meg kézika­pával. Száz kertész dolgozik itt. Kapálunk, kötözzük a pa­radicsomot, szállításra készít­jük elő a zöldhagymát, ká­posztát és főzőtököt. Ma, pél­dául, csaknem tíz tonna friss zöldséget szállítottunk a te­­mesvári üzletekbe. Legkeve­sebb harminc vagon nyári paradicsomra számítunk, öt­hat nap múlva hozzálátunk a szürethez, több ezer láda áll rendelkezésünkre. — Az egyik színben para­­dicsomosztályozót láttam. Mi­kor állítják üzembe? — Tavaly ősszel vásároltuk, és idén üzemeltetni fogjuk. Egy nap alatt tizenöt tonna paradicsomot osztályoz. A sok eső késleltette a zöld­ségfélék fejlődését, érését, az áru minősége azonban kifo­gástalan. Nem születtek maguktól az eredmények Temesságon. A kertészek többszöri permete­zéssel akadályozták meg az állati kártevők és kórokozók elterjedését. Az eddigi eredmények a tervelőirányzatok túlszárnya­lásának lehetőségeit hordoz­zák magukban. Gergely Gergely Színe­zett vas kig a­­­folásig legszebb és zené­­lőkészül egyarán regét , törődése ihletője harminc lehaladó­soló­di volt. Mű Aki hagyomi­ze ünne hogy a műkedv nagyobi m­ár a teretkezt a párt berek, hették ted mit valósító Evsz. találkoz tömünk sok bér­e csaki egyenké ja, hogi hátrales­zunk m val, egy N !Folyta­­­ottsága plenáris Ezt ke köszöntőt lüket, s­­­tál életű csolták ! пакт mi párt szü sebb iske­r ! hAro NEK, 1 latnak s­nius 24-i Művelőd város m nyezőjét múltat і egyszersi kintett: і gő hétkö nak legy reste A soki lyi sajáti nyer­sze a valóba kielégítő lampolgá­ri összpi­túlő ír szakmai szélések, lói ber­­nyos ülé Az ani­qui Név jelenet«

Next