Szabad Szó, 1976. április-június (33. évfolyam, 9664-9741. szám)

1976-04-01 / 9664. szám

'»•Szabad Szó Jüjiijmhwhhw.i 111ІІІ11ШН »hwwpwhhpwbiiwiiihbhwmi ViIAC PROLETÁRJAI. EGYESÜJ JETEK'.' AZ RKP TEMES MEGYEI­ BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs befejezte kuwaiti látogatását és visszaérkezett a fővárosba Megérkezés Bukarestbe Elutazás Szerda délután befejező­­ddött a hivatalos baráti lá­togatás, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceauşescu elvtársnő Kuwaitban tett, Kuwait állam emirjének, Sabah ЛІ-Salem Al-Sabah sejknek és Norryyah Al-Sa­bah asszonynak a meghívá­sára. 16.00 órakor Kuwait e­­mirje a trónörökös herceg és miniszterelnök, a ven­déglátó ország más magas rangú hivatalos személyei kíséretében megérkezik a Dasman Palotába, a magas Ni­olae Ceauşescu elv­társ, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceauşescu elvtársnő szerda este a Konsztantin Tszatszosz görög államel­nök meghívására tett gö­rögországi, illetve a Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk, kuwaiti államfő és Norry­yah Al-Sabah asszony meghívására tett kuvaiti hivatalos látogatásáról visz­­szaérkezett a fővárosba. Az Otopeni repülőtéren, a fogadtatási ünnepség színhelyén ünnepi légkör uralkodott. Az elnöki repülőgép 19.20 órakor ért földet. A gépből kiszálló Nicolae Ceauşescu elvtársat és Elena Ceauşescu elvtársnőt a következő elvtársak üd­vözölték: Manea Mănescu, Ştefan Voitec, Emil Bobu, Cornel Burtică, Gheorghe Cioară, Lina Ciobanu, Fa­zekas János, Petre Lupu, Paul Niculescu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Pană, Ion Păţan, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu, Leon­­te Uântu, Iosif Uglar, Şte­fan Andrei, Mihai Dalea, Gere Mihály, Nicolae Gio­­san, Ion Ionita, Vasile Pa­­tilineţ, Ion Ursu. A párt­os államvezetők feleségük­kel együtt érkeztek a re­pülőtérre. A repülőtéren a főváro­siak ezrei köszöntötték nagy lelkesedéssel Nicolae Ceauşescu elvtársat és Elena Ceauşescu elvtársnőt. Hosszasan visszhangzott: Ceauşescu — RKP! — je­léül annak, hogy határtalan szeretet, tisztelet és hála övezi a párt főtitkárát, s lankadatlan munkásságát hazánk jóléte, a szocialista Románia nemzetközi tekin­télyének és szerepének gya­­rapítása, egy igazabb és jobb világ megteremtése szolgálatában. Nicolae Ceauşescu elv­­t.­­­ és Elena Ceauşescu elvtársnő meleg szeretettel válaszolt a tömeg ünnepre (Folytatás a 4. oldalon) Dokumentumok aláírása Szerdán a Kuvaiti Kül­ügyminisztérium épületé­ben ünnepi külsőségek kö­zött hivatalos dokumentu­mokat írtak alá, amelyek számos tevékenységi terüle­ten rögzítik a két államfő között lezajlott magas szintű dialógus gyümölcsö­ző eredményeit. George Macovescu ro­mán és Sabah Al-Ahmed Al Jaber sejk, kuvaiti kül­ügyminiszter aláírta a kul­turális, tudományos, tu­risztikai és tájékoztatásügyi kormányegyezményt, a pol­gári légiforgalmi kormány­egyezményt, valamint a posta és távközlésügyi e­­gyüttműködési kormánye­gyezményt. Úgyszintén aláírták a Románia Szocialista Köz­társaság Közlekedés- és Távközlésügyi Minisztériu­ma és Kuwait Állam Táv­közlésügyi Minisztériuma közötti megállapodást ku­tatási és tervezési együtt­működésről, műszaki segít­ségnyújtásról, posta- és táv­közlésügyi munkálatok vég­zéséről. Növelik a szántóterületet A műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének első esztendejében ,2553 hektárral növelik a szán­tóterületet a megyebeli ál­lami mezőgazdasági válla­latok és termelőszövetke­zetek. A lugosi állami me­zőgazdasági vállalat dolgo­zói nem kevesebb mint 134, a facsádi állami far­mokon 52, Dragsinán 10, Óteleken 5, Lieblingen 16, Magyarszen­tmártonon 10, Versőbencseken 24, Jano­­ván 14, Rékáson 31, Nagy­­szentmiklóson 17, Kenéz­falván 15, Partoson 16, Csákován 18, Bánlakon 19, Giládon 16, Gátalján 27, Nagyzsámon 22, Klopodián 24, Bodófalván 8, Tiparion 25, Gizellafalván 28, Beth­­lenházán 15, Darován 20, Gavozsdián 20, Honoricson pedig 22 hektár területet vonnak be idén a termelés körforgásába. . Különösen a Lugos és Facsád környéki mezőgaz­dasági egységekben irtják­­vágják szaporán a cserjé­ket, bokrokat az árno­k dolgozói és az mtsz-ek tagjai. A síkvidéki egysé­gekben elsősorban a mezei utak keskenyítésével gya­rapítják a szántóföldet. A zsombolyai termelő­szövetkezetben idén 350 hektáron termesztenek cukorrépát. Alaposan felkészültek, hogy az e­­lőirányzott 33 000 kilós hektárhozamot túltelje­sítsék. Az ősszel fel­szántott, tápdúsított te­rületet ezekben a na­pokban tárcsázzák, bo­­rm­álják s elegyengetik. A teljes gépesítés érde­kében 100 hektáron egy csirájó vetőmagot jut­tatnak a talajba, s az­zal egyidőben gyomirtó­­vegyszert is. A vetést is megkezdték. Nap mint nap jelentős területen kerül földbe a cukorré­pamag. Neumann Tábori János esz­tergályos a temesvári E­­lectrotimis Vállalat előraj­­zoló és fúró műhelyében egy koordinátás rendszerű fúrógépen dolgozik... E­­gyike a műhely jól képzett dolgozóinak. Párttaghoz il­lően, munkája kifogástalan XXXIII. évfolyam 9664. szám Csütörtök, 1976. április 1. 4 oldal ára 30 bank A politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusára készülve A­ KISZ Temes megyei bizottságának plenáris ülése Tegnap délután a temes­vári Modex divatház ülés­termében került sor a KISZ Temes megyei bizottságá­nak plenáris ülésére. Meg­hívottakként részt vettek az ifjúsági szervezet mu­nicipiului és városi bizott­ságainak bürótagjai, köz­ségi és vállalati KISZ-szer­­vezetek titkárai és a poli­tikai-ideológiai oktatás fe­lelősei, a tömeg, és társa­dalmi szervezetek képvise­lői. A napirend keretében a megyei KISZ-bizottság jelentése azt elemezte, hogy a KISZ-szervezetek miként váltják valóra a párt ideo­lógiai programját. Ezt kö­vetően számos jelenlevő felszólalt. Az előterjesztés és a felszólalók részletesen taglalták, hogy a fiatalok a politikai tevékenység ja­vítása eredményeként mi­lyen termelési sikereket értek el, mit tettek az if­jak szakmai-termelési be­illeszkedéséért, mérlegelték a leghatékonyabb ifjúsági akciók elterjesztésének le­hetőségeit, ilyen vonatko­zásban széles körű tapasz­talatcserét folytattak. Me­gyénkben például, az utób­bi időben 35 ezer ifjúmun­kás vett részt különböző szakmai vetélkedőkön, gya­rapította tudását. A bírá­lat és az önbírálat szelle­mében beszéltek a KISZ által szervezett politikai­ideológiai oktatás meneté­ről, a párt bel- és külpo­litikájának megismerésére rendezett tömegakciókról, az erkölcsi-állampolgári nevelés széles körű kibon­takozásáról, a szocialista etika és méltányosság el­veinek gyakorlatba ülteté­séről, a tudományos-mate­rialista világnézet szelle­mében való nevelés fon­tosságáról. Megvitatták a fiatalok kulturális tevé­kenységét s a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló kezdeményezéseket is. A plenáris ülés részletes intézkedési tervet fogadott el, amely az RKP XI. kon­gresszusa feladataiból kiin­dulva, meghatározza a po­litikai-ideológiai és kultu­rális nevelőmunka további teendőit. Szülőföldemen magamra találok Második alkalommal i­­dézte fel bennem ily erő­sen ezt a­z érzést a Tormác községben megszervezett ta­vaszi művelődési napok. Két évvel ezelőtt Tormá­­con, most a községhez tar­tozó Lipeten, szülőfalum­ban voltam irodalmi kül­detésben. Ezúttal temesvá­ri írótársaim, barátaim kí­sértek el, Mircea Şerbă­­nescu, Marius Munteanu, Nicolae Ţir­oi, akik öröm­mel tettek eleget a meghí­vásnak, hiszen a tormaci kulturális napok a műve­lődési rendezvényeken túl­lépve minden alkalommal az e vidéken élő nemzeti­ségek testvériségének szép megnyilvánulása is. Már a falu határán elő­vett az izgalom, hiszen ALEXANDRU JERKI­EANU hosszas távollét után szó­lítottak haza. Írótársaim arra gondoltak, milyen is lesz a találkozás egy o­­lyan faluval, amelyet az én verseimből ismernek. Egy­szóval érdeklődéssel, kelle­mes érzésekkel fortu le a találkozást. A szülőfalu nem vallott szégyent. Igaz, egykori játszótársaim, ba­rátaim kissé megöregedtek, de maga a falu fiatalabb, mint valaha. Lépten-nyo­­mon új házakra bukka­nunk, a régiek is lépést tartanak v­elük, ügyes ke­zek alakítják, korszerűsí­tik őket. Hosszas tél után, alighogy beköszöntött a ta­vasz, mégis itt minden ra­gyog, a frissen meszelt há­zak, az ablakok felvillan­nak a lenyugodni készülő nap fényében. Egykori tanítómmal ta­lálkozom. Nyugdíjas, s az ő gondjaiban van a könyv­tár. Fia, Silviu Moise a he­lyi kultúrotthon igazgató­ja, aki behatóan ismeri a bánáti irodalmi életet. Be­vallotta, hogy könyveim példányait is őrzik a falu­ban. Az iskola igazgatója Tatiana Buzdugan, egyik jóbarátom lánya a román nyelv és irodalom tanárral közösen szavalóműsort ké­szített verseinkből. A nép­tanács alelnöke, Pavel Bolb­­­u, akit gyermekkorom óta ismerek, ma a falu közü­gyeivel foglalkozik. Аг is­merősök nevét tovább so­rolhatnám, hiszen a talál­kozó végeztével valósággal körülvettek minket az it­teni lakosok, a dolgozó pa­rasztok és értelmiségiek, a­­kik őszintén örvendtek en­nek a viszontlátásnak. E­­zen az estén hangzott el Lipetről szóló versem, a Semănat-am griu című, a­­melyet sokan ismertek már, de bevallásuk szerint a szerző előadásában más­ként hangzott. A Cilimuri bănăţene című költemé­nyem is e tájhoz fűződik, majd a Fetele című ver­sem hangzott el. A tanu­lók ugyancsak Şipetról szó­ló versem elmondásával, a Regusescu-mű pe drumul egészítették ki ezt az ösz­szeállítást. Írótársaim közül Mircea Şerbănescu mesét, Nicolae Tim­oi hazafias ih­letésű költeményeket, Mari­us Munteanu bánáti dia­lektusban írott verseket ol­vasott fel. Külön élményt jelentett hallani az iskolá­sok előadásában azt az ízes bánáti nyelvet, amelyet ki ki édesanyjától tanult meg először ezen a vidéken. A találkozó végeztével sokan keresték az alkalmat, hogy szót váltsanak íróvendége­ikkel. Barátaink az írások­ról, a benyomásokról be­széltek, s ha hozzám szó­lottak gyermekkorom emlé­keit sem mulasztották el felidézni. Meggyőződésem, hogy írónak, hallgatónak egyaránt felejthetetlen ma­rad ez a sipeti találkozó. • Egy népesedési sta­tisztikával foglalkozó ame­rikai intézet szerint föl­dünk lakossága vasárnap meghaladta a négymilliár­­dot. Az amerikai intézet 1,8 százalékos népesedési szaporulatot vesz számítás­ba (napi 328 000 születés és 133 000 elhalálozás), ami azt jelenti, hogy 1989-ben a Föld lakossága meghaladja az ötmilliárdot. • A Fülöp-szigetek e­­gyik aranybányájában 24 napja bentrekedt öt bá­nyász közül csak kettőt ta­láltak életben a mentőcsa­­patok. A mentőknek 11 nappal ezelőtt sikerült le­fúrni a bányába és élelmet juttatni az életben mara­dottaknak. ф Több műalkotást, köztük egy hozzávetőleg 500 000 dollárt érő Masac­­cio-festményt loptak el Fossa olaszországi helység­ben röviddel azután, hogy Milánóban rábukkantak az év elején Piacenzából ello­pott 14 XVIII. századbeli festményre. • Az Egészségügyi Vi­lágszervezet összehívta a szakértők nemzetközi kon­ferenciáját azzal kapcso­latosan, hogy az USÁ-ban felütötte fejét az a grippe­­vírus, amely 1919-ben húsz­millió áldozatot szedett a földkerekségen. Az érte­kezlet április 8-án kezdő­dik Genfben. • A napokban nagy erejű tornádók pusztítot­tak Arkansas és Mississip­­pi államokban. A viharok következtében 14 ember meghalt, mintegy 250 meg­sebesült. CSALÁD ÉS ISKOLA — a 2. oldalon —

Next