Szabad Szó, 1977. április-június (34. évfolyam, 9974-10051. szám)

1977-04-01 / 9974. szám

© Szabad Szó VRAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A lovrini kutatók hozzájárulása a búza- és kukoricahozamok növeléséhez A lovrini mezőgazdasági ku­tatóállomás szakemberei közpon­ti feladatuknak tekintik állandó­an fokozni hozzájárulásukat a búza- és kukoricatermelés foko­zásához. Ennek egyik útja az új, nagy termőképességű, magas mi­nőségi jellemzőkkel bíró, kárte­vőknek és betegségeknek ellen­álló, a vidék éghajlati és talaja­dottságait a legnagyobb mérték­ben hasznosító fajták, hibridek kitenyésztése 1­970-1980: a műszaki- tudományos forradalom ötéves terve Az eddig kinemesített Lovrin- 10, Lovrin-13, Lovrin-231 búza­fajták, amelyek termőképességé­nek felső határa 7000 kg/ha kö­rül van, jelenleg már 300 000 hektárnyi területet foglalnak el az országban. Idén ismerték el a Montana (Lovrin-20) fajtát, amely dombvidéken termeszthető, hek­tárhozama 4000—4500 kiló, ellen­áll a betegségeknek és a megdő­lésnek. Most folynak a fajtaelis­merési kísérletek a Lovrin-24, valamint a Lovrin-29 fajtákkal, amelyek 14—17 százalékkal bő­vebben termők a Lovrin-10-nél. Búzanemesítőink a hosszabb tenyészidejű fajták mellett, rö­vid tenyészidejű, bőtermő fajták beállításán is munkálkodnak. Ide ■romolható a Lovrin-181-es vonal, amely hektáronként 500 kilóval bizonyult bővebben termőnek a Libelulánál, viszont 4—5 nappal korábban érik annál, ellenállóbb­ lisztjének minőségi jellemzői job­bak. Hazánk mezőgazdasági szak­emberei már jól ismerik a 400-as és 415-ös egyszerű kukoricahib­­rideinket, amelyeket idén mint­egy 1 000 000 hektáron termesz­tenek az országban, s előre lát­hatóan vetésterületük jövőre megkétszereződik. Ezek a hibri­dek hektáronként 10 000—14 000 kilós szemtermés elérését teszik lehetővé. Természetesen kutató­ink ez esetben is további új, jobb ———————— tulajdonságú hibridek előállítá­sán fáradoznak — eredményesen. Így például az 1251-es egyszerű hibrid 15 százalékkal bizonyult bővebben termőnek a 305-ös két­szeres hibridnél, s emellett a szárazságnak is jobban ellenáll. Az új búzafajták és kukorica­­hibridek kinemesítésével párhu­zamosan kutatóállomásunk szak­emberei számos technológiai el­járást dolgoztak ki, amelyeket már széles körben hasznosítanak a környező mezőgazdasági egysé­gekben. Különösen a növényfor­gó, a trágyázás, a gyomok elleni küzdelem, valamint a talajmeg­munkálás terén sikerült több, a helyi talaj- és éghajlati adottsá­goknak megfelelő eljárást ki­munkálnunk. Mindehhez még csak annyit tennék hozzá, hogy állomásunk évente mintegy 4000 tonna nagy biológiai értékű vetőmagot ter­mel, amely — kutatómunkánk többi eredményeivel egyetemben — nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a megye és az or­szág nyugati vidékének mezőgaz­dasági egységei egyre magasabb búza- és kukoricahozamokat ér­jenek el. Emil Vlaicu mérnök, a lovrini mezőgazdasági , kutatóállomás igazgatója E­zúttal, sajnos, nagyon ne­héz a krónikás dolga, hisz soha ily kegyetlen itthoni kikeletről nem kellett szólnia, ám az is igaz, hogy most, e kitörülhetetlen emlékű márci­usban volt alkalma tapasztalni a hősies helytállás, a szolidaritás, az emberi együvé tartozás talán még soha nem látott nemes, nagyszerű megnyilvánulásait is. Négy hét telt el azóta, hogy észleltük, majd hírül vettük az 1977. március 4-én este bekövet­kezett katasztrofális földrengést, amely országunk délkeleti részén, s különösen a fővárosban nagy­­emberáldozatokat követelt és sú­lyos anyagi károkat okozott. Az elemi csapás azonban nem tudta térdre kényszeríteni szorgalmas és edzett népünket. A párt biz­tató szavára, főtitkárának szemé­lyes példamutatására a szocialis­ta Románia honpolgárainak mil­liói álltak csatasorba a mentés, az újjáépítés frontján. NICOLAE CEAUŞESCU elv­társ, az RKP Központi Bizottsá­gának, a Nagy Nemzetgyűlésnek, a Legfelsőbb Gazdasági és Tár­sadalmi Fejlesztési Tanácsnak és a központi párt- és állami aktí­vának március 28—29-én megtar­tott együttes ülésén mondott zá­róbeszédében, így jellemezte ha­zánk dolgozóinak helytállását: „Az országunkat sújtó nehéz pil­lanatokban erőteljesen megnyi­latkoztak a szocializmust építő új ember nemes jellemvonásai. Úgy hiszem, semmilyen filozófiai munka, az új ember jellemzésé­vel foglalkozók semmilyen műve nem domboríthatta volna ki o­­lyan meggyőzően ezeket a nagy­szerű vonásokat, amelyekről né­pünk, a saját sorsának urává lett, minden nehézség legyűrésére kész, jövőjét szabadon, saját be­látása szerint építő új ember tett tanúbizonyságot.“ Temes megye román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozói is, élen a kommunisták­kal egyemberként vállalták és vállalják, hogy felelősségérzettel, odaadással, minden erejükkel tá­mogatják a földrengés következ­ményeinek felszámolására hozott intézkedések valóra váltását. S ez a tántoríthatatlan elhatározás már az országunkat ért tragikus csapás első óráiban megnyilatko­zott, az együttérzés tetteiben nyilvánult meg és jut kifejezésre szüntelenül azóta is. Akkor, már­cius 5-én, szombaton hajnalban legelőször mindannyian az em­berekre gondoltunk, nyilvánvaló tehát, hogy elsőkként tehergép­kocsi-karavánokat irányítottunk a fővárosba és más földrengés súj­totta övezetekbe, hogy gyorsse­gélyként sok-sok tonna húst és­­húskészítményt, kenyeret és nagy mennyiségű ásványvizet juttassa­nak el az arra rászorulóknak. S még céljukhoz sem­ érkeztek a szállítmányok, amik­or a délelőtti órákban a Helyiipar Vállalatcso­­port újabb rakomány kenyérrel, ásványvízzel, és egyéb termékek­kel teli tehergépkocsikat indított útnak, a Temesi Tejipari Válla­latban pedig állandó ügyeletet tartottak, hogy szükség esetén a­­zonnal vajat, túrót, palackozott tejet stb. küldhessenek a földren­gés sújtotta övezetekbe. Mindez­zel egyidőben, természetesen, sok más sürgős küldemény szállítását kezdték meg, köztük mint rendkí­vül fontosat, az életmentő vért, de itt említjük meg azt is, hogy már aznap és azt követően is ál­landóan véradományozók sokasá­ga jelentkezett a gyűjtőközpont­ban, az orvosok és ápolók százai pedig arra vállalkoztak önkénte­sen, hogy a helyszínen segédkez­nek az életek mentésében. Megannyi nemes, nagyszerű emberi tulajdonság azonnali, spontán megnyilvánulása ez, mint ahogy annak mondhatjuk a Tor­­mac, Zsombolya, Békás, Ötelek, Tomnatic Lovrin és más helysé­gek téesz-tagjainak a földrengést követő első napokban kifejezésre Bakó Lajos (Folytatás a 2. oldalon) NNUÁR - FEBRUÁR - MÁRCIUS - ÁPRILIS - MÁJUS - JÚNIUS - JZÍLIU­­GUSZTUS - SEPTEMBER - OKTÓBER - NOJÍMBER - DECEMBER - JANU­EBRUÁR M 0 |fpf МІГ ОЖИВ ff AÜSÜÍ ZEPTEMBEH -TIKTO&eR - IWIEMBER - '-4'EBRUÁR MÁRCIUS - ÁPRILIS - MÁJUS - JÚNIUS - JÚLIUS - AUGUSZTUS - Sz XXXIV. évfolyam, 9974. szám. Péntek, 1977. április 1. 4 oldal, ára 30 bani Az üzemszervezés jelentős tartaléka: A TERMÉKEK TIPIZÁLÁSA A temesvári Villamossági Mé­­rőműszergyártó Vállalat több mint ezerötszáz fajta, elektro­mágneses alapon működő mérő­műszer gyártását honosította meg. A kiterjedt választék hova­tovább anyagbeszerzési gondokat okozott, bonyolította a munkahe­lyek szerszám- és matricaellátá­sát, a gépek gyakori átállítása pedig időkiesést okozott stb. A nehézségek felszámolását a vál­lalat szakemberei az egy családhoz tartozó termékek, illetve fontosabb tartozékaik, alkatrészeik tipizálásában látták, s az első eredmények igazolták is elképzeléseik helyességét. Idei termelési tervük újraelem­zésével a tipizálás további lehe­tőségeit tárták fel, amelyek anyag-, idő- és munkaerőmegta­karítást tesznek lehetővé. Külö­nösen jelentős az egyfázisú vil­lanyóra , amelyet eddig hat tí­pusban készítettek — újraterve­zése. Olyan három fajtát sikerült kialakítaniuk, amelyek az előző hat típus összes jó tulajdonságai­val rendelkeznek, és minden te­kintetben kielégítik az igényeket. Figyelemre méltó előrelépésnek számít a villanyórák fontosabb alkatrészeinek tipizálása is. Pél­daként említhetjük a számláló­­szerkezetet, amelyet szintén hat különböző méretben gyártottak, s emiatt sok sajtolószerszámot kellett biztosítani, hogy minden tétel után váltogathassák. Amíg egyik mérethez készítették az al­katrészt, addig a többi öt típus­hoz szükséges matricák kihasz­nálatlanul hevertek a raktárban. Egységesítették az elektromág­neses tekercseket is. Az új típus az összes itt gyártott mérőmű­szerbe beépíthető. Hosszan sorol­hatnánk még a példákat, hisz a tipizálást minden termékcsaládra kiterjesztették. Fontosabbnak tart­juk azonban áttekinteni a kezede­­ményezés termelési-gazdasági ha­tékonyságát. Az első negyedév eredményeit elemezve, mindenekelőtt a szerszámszükséglet számottevő csökkenése ötlik szembe. A tervezetthez vi­szonyítva ugyanis harminc szá­zalékkal kevesebb matricát igé­nyeltek a termelőrészlegek, s ez­zel jelentős mennyiségű különle­ges acélt, illetve munkaidőt ta­karítottak meg a szerszámkészítő műhelyben. A gépek folyamato­sabb üzemeltetése — kiküszöbö­lődtek a gyakori matricacserék miatti állások — a tipizált ter­mékeknél két százalékos termelé­kenység-növekedést eredménye­zett, s ezenkívül kimutathatóan javult a műszerek minősége, ösz­­szesített adatok szerint az anyag­­költségek közel egy százalékkal csökkentek. Végezetül, de nem utolsósorban, a tipizálással jelen­tősen könnyítették az anyagbe­szerzés gondjait, ami szintén szá­mottevő előrelépés, hisz a zök­kenőmentes termelés feltételeit ez is biztosítja. Összegezve tehát a vállalat munkaközösségének tapasztalata­it, elmondhatjuk, hogy termékeik tipizálásával a termelés jelentős tartalékának feltárását kezdték el. Első sikereik biztatóak, de fi­gyelmeztetnek is: határozottabb intézkedésekkel tovább fokozha­tók. Sipos János Nagyszentmiklós jelentős ipari egysége a kenderfonoda és -szövö­de. A korszerű gépekkel felszerelt gyárban javarészt fiatalok dol­goznak, akik közül sokan csak néhány hónapja váltak szakmun­kásokká. Képünkön a fonoda sodrógépeinek egyik sora, az előtér­ben Maria Cilii és Florica Mihaieş főnónökkel. LENDÜLETES HAZAFIAS AKCIÓK a vízlevezetési MUNKATELEPEKEN • 2 100 000 köbméter földet kell megmozgatni • 3000 hektár területet ármentesítenek • Gyéren 350-en ásták az árkot • Billéden, Lenauheimen, Bánlakon még nem fogtak hozzá a csatornázáshoz Az évtizedek óta folyó csator­názási munkálatok eredménye­ként egyre gazdagabb termésho­zamoknak alapozhatnak a szán­tóföldek dolgozói. Míg néhány esztendővel ezelőtt a győri ter­melőszövetkezet földjein pangó­vizek vámolták a termést, aka­dályozták a tavaszi munkák ide­jében való elvégzését, az utóbbi években mind gazdagabb termés­hozamokat érlel a közös igyeke­zet. Bitte István elnök elmondot­ta, hogy tavaly a legnagyobb bú­zatermést érték el Győr határá­ban, a tervezettnél 350 kilóval többet takarítottak be hektáron­ként. Idén sem lehetett víztükröt látni az őszi vetéseken. A búzá­juk például a tavalyinál gazda­gabb termést ígér. S hogy más növényekből is bővebben terem­jen, kora tavasztól széles körű hazafias akciót bontakoztattak ki. Márciusban minden szomba­ton és vasárnap 350-en ásták, bővítették a vízlevezetési csa­tornahálózatot. Az előirányzott 5600-ból már 5000 köbméternyi földmunkát elvégeztek. Más községekben is jól kihasz­nálták a kedvező időjárást. Bol­­duron például 14 130 köbméter földet mozgattak meg. Nagyszent­­péteren, Románszentmihályon, Nagyteremián 7000—8000 köbmé­ter földet ástak ki az új csator­nák készítése és a meglévők kar­bantartása során. Újváron, Pis­­kián, Bethlenházán, Óbébán is jól dolgoztak. __________________________ Mingesz József (Folytatás a 3. oldalon). • A kubai barlangkutatók a Maraguan hegységben olyan megkövesedett erdő maradványá­ra bukkantak, amelyet valószínű­leg 30 millió évvel ezelőtt a ten­ger vize borított. A felfedezésnek különösen geológiai szempontból van­ nagy jelentősége. A tudósok véleménye szerint az említett időszakban Kuba jelenlegi terü­letét csaknem teljes egészében tenger borította . A Marion-szigeten (100 ki­lométerre a dél-afrika partok­tól) macskákat telepítettek a patkányok kiirtására. A közel 5000 főre szaporodott macskahad azonban most évente körülbelül 75 000 madarat pusztít el, s e­­zért a szakemberek egy olyan halált okozó vírust szándékoznak a szigetre vinni, amely csak a macskákra veszélyes. • Nemrég a tengeri uborka igen szokatlan tulajdonságára de­rült fény: képes apró golyócs­kák formájában elemi vasat tá­rolni a bőre alatt. E golyócskák legnagyobb átmérője 0,002 mm és feltételezik, hogy olyan kész­letről van szó, amelyhez az ál­lat vasszegény táplálék esetén nyúlhat.

Next