Szabad Szó, 1978. október-december (35. évfolyam, 10440-10518. szám)

1978-10-01 / 10440. szám

© Szabad Szó AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A télre gondolva A naptár is jelzi, de méginkább az időjárás, hogy benne járunk az őszben, hogy maholnap újból fedél alá szorulnak az állatok. S ha a gazdaságok vezetői alapo­sabban szétnéznek ezekben a na­pokban az állattenyésztő telepe­ken, bizony kevés esetben mond­hatják, hogy jöhet az istállózási időszak, felkészülten várják. Megyénk számos állami válla­latában és termelőszövetkezeté­ben vár befejezésre szarvasmar­ha-istálló, fejőház, sertésól, juh­­akol, vagy más gazdasági épület. Sajnos, a legtöbb esetben anyag­hiány akadályozza a gyorsabb előrehaladást. A keresztúri ter­melőszövetkezetben például már hetekkel előbb felhúzták a kor­szerű szarvasmarha istálló falait, viszont mindeddig hiába vártak a tetőszerkezetre, amely már rég meg kellett volna hogy érkezzen. Hasonló okok miatt késlekednek Békáson a tejőház befejezésével, de számos más példát lehetne említeni a megye termelőszövet­kezeteiből Igaz, hogy a gazdaságok veze­tői sem tanúsítottak minden eset­ben kellő következetességet az anyagbeszerzésnél, mégis leg­többször rajtuk kívül álló okok­ból késik a betonelem, a tető­­szerkezet, a faanyag , stb. Ami azonban a kisebb javításokat il­leti, korántsem lehet hasonló okokra hivatkozni, mindenütt akad annyi deszka, ablaküveg, cserép, amivel ki lehet javítani a meghibásodott ajtókat, ablako­­kat, tetőzetet stb. S mégis, szá­mos egységben, főleg termelő­­szövetkezetben, eddig­­ még hoz­zá sem láttak az istállók kijaví­tásához Egy, a mezőgazdasági igazgatóság által végzett nemrég­ ellenőrzés során Rakovicán, Bres­­teán, Kostélyon, Csenén, Gyar­maton és még igen sok helyen tapasztalták a szakemberek, hogy a téli felkészülés korántsem ké­­pezte a vezetőtanácsok, a farm­­vezetők számottevő elfoglaltságát. Külön fel kell hívnunk a fi­gyelmet a takarmánykonyhákra. Közismert tény, hogy mind ter­melőszövetkezeteink, mind az ál­lami vállalatok szűkiben vannak a téli eleségnek és csakis úgy tudnak a gondokon valamelyest segíteni, ha teljes egészében hasznosítják a rostos és ter­més takarmányokat. Ehhez viszont el­engedhetetlenül szükséges a „konyha“, ahol előkészíthetik, emészthetőbbé tehetik a kukori­caszárat, szalmát, stb. Most az ideje annak is, hogy átvizsgálják, felújítsák a fertőtlenítő helyeket, az istállósok szobáit, melegítési lehetőségről gondoskodjanak a fia­talokban, ellenőrizzék a szel­­lőztetőket, megjavítsák a meg­rongálódott belső utakat és szám­talan más, apró, de adott esetben igen fontossá válható javítást el­végezzenek. Ajánlatos felülvizs­gálni a széna- és szalmakazlakat is, s még a nagyobb esők beállta előtt megigazítani, esetleg mű­anyagfóliával befedni azokat. Sok a teendő ezekben a napok­ban a határban, de ez semmi­képpen sem lehet indok arra, hogy a téli előkészületeket vala­hol is elhanyagolják. Annál is inkább, mivel az időjárás — saj­nos — „gondoskodik“ arról, hogy jusson idő belső munkára is. Nemcsak az idei tervfeladatok teljesítése, de a jövő évi hoza­mok megalapozása is nagy mér­tékben függ attól, hogy ebben az időszakban hogyan készítik elő a küszöbön álló istállóztatási idő­szakot. Gondosan előkészített földbe vetik a búzát a Regheiu Mic­i me­zőgazdasági termelőszövetkezetet kiszolgáló gépészek Teljes gépkihasználással, a falu egész erejével szor­galmazzuk az őszi munkát A cărpinişi gépállomás körze­tébe tartozó termelőszövetkeze­tek határában teljében az őszi betakarítás, magágykészítés, ve­tés. Most a gyors és alapos mun­kától függ, hogy a termés rövid idő alatt rendeltetési helyére ke­rüljön, s ugyanakkor jól alapoz­hassanak a kalászosgabona, s nemkülönben a takarmánynövé­nyek jövő esztendei gazdag ter­mésének. Mivel a kukorica későbben érik be, nyilvánvalóan számotte­vőbb területen más kapásnövé­nyek után, korábban felszabaduló területen kell kifogástalanul ala­pozni a kenyérgabonának. A rostkender betakarítása után — területén már befejezéshez köze­ledik a magágykészítés —, most a magkender begyűjtését szor­galmazzák a traktorosok. A nagyjécsai mtsz-ben Horváth Já­nos, a zsombolyaiak határában Comnei Maghiar, Samu János, a cărpinişiek földjén Ion Ungur, Dumitru Repea — összesen 25 kombájnos — csépeli a magken­dert. Az 500 hektárból 390-en vágták le a magkendert, s szerda estig 49 hektár termését csépel­ték ki. A csütörtöki eső azonban köz­beszólt. Nemcsak a magkender cséplését nem folytathatták, ha­nem leálltak például a carpinisi mísz határában a napraforgót be­takarítók is, a 75 hektárnak csak a feléről sikerült begyűjteni a termést. Felmerül a kérdés, nem lehetett volna jobb eredményt elérni? Ugyanis az inga közpon­ti javítóműhelyében tucatnyi kombájn állt szétszerelve, az ott dolgozók azt mondták kuko­ricabetakarításra készítik elő. Miért­­nem hasznosították a korr­szerű felszerelést dologidőben, hisz az átalakításokat elvégezhet­ték volna esős napokon is! Mingesz József f­olytatás a 1. oldalon) Temes megye iparvállalatainak 1978. évi árumintakiállításán — mint minden­ hasonló rendezvé­nyen —, elsősorban az újdonsá­got keresi a látogató. Jelen eset­ben főleg azokat a termékeket, amelyek szemléltetik, milyen szintet ért el az ipari termelés a temesi tájakon, a műszaki-tudo­mányos forradalom ötéves tervé­nek eddig eltelt időszakában. E­­lőzetes tájékoztatásul hadd mondjak el, hogy a legtöbb ipar­­vállalat a termékek hatvan-het­­ven százalékát felújította, illet­ve teljes egészében kicserélte az eltelt három év során. Ebből ter­mészetszerűl­eg következik, hogy a kiállítás anyagát, kevés kivé­tellel, a tervező-alkotó munka leg­frissebb megvalósításaiból válogatták össze. A sort a temesvári Electroti­­mis Vállalat védjegye nyitja o­­lyan korszerű szerszámgépekkel, amelyeket — saját elképzelés a­­lapján — elsőként gyártottak az országban. Ezek sorában is kie­melkedő helyet foglal el az elek­­troeróziós gép a plazmahegesztő berendezés, az univerzális pont­­hegesztő Az Electromotor Vál­lalat két találmányt és több, idén először gyártott terméket mutat be. Utóbbiak közül, a tex­tilszakemberek körében nagy ér­deklődésre tart számot az önmű­ködő száladagoló, amelyet kötő­gépekre szerelnek alkalmazá­sukkal, tovább javítható a kö­töttáru minősége, hosszasan el­időzhet a látogató az Electroba­­nat, az Electrometal, valamint a Villamossági Mérőműszer Válla­lat standjai előtt is. Tetszetős lámpák, világítótestek, háztartá­si robot, hidrofor, villanykályha és mintegy húsz fajta mérőmű­szer sorakozik egymás szomszéd­ságában. A Március 6.­­Vállalat újdonságai közül a betonvibrá­tor tökéletesített változata és a Kardos János (Folytatás a 3. oldalon) EXPO ’78 A műszaki haladás tükre A közszükségleti javak sokasága megállásra készteti a látogatót SAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 10 440. szám, VASÁRNAP, 1978. október 1. 4. oldal, ára 30 bank A MINŐSÉGI ELŐRELÉPÉS személyi és anyagi feltételei Kiss János, a temesvári Beton­­elemgyártó Vállalat aligazgatója örvendetes hírt közölt szerkesz­tőségünkkel: négy nappal határ­idő előtt teljesítették a szeptem­berre előirányzott fizikai tervet. A négynapos időelőny nem ne­vezhető rendkívülinek, rekord­­teljesítménynek, hisz korábban már nem egy tudósítást közöl­tünk a tervfeladatok sikeres valóra váltásáról. Miért akkor a megkülönböztetett figyelem e hét­köznapinak számító eredmény iránt? Mert régi adósságot törlesztet­tek 1978. szeptemberében a vál­lalat dolgozói. Hosszú idő után elérték a tervezett paramétere­ket! EZ AZ EGYIK OK, amire érdemes felfigyelni. A má­sik indíték pedig a helyszínen szerzett tapasztalat. A minőségi előrelépést ugyanis­­ az Orszá­gos Pártkonferencia, s az RKP Központi Bizottsága július 5-i plenáris ülésének dokumentumai­val összhangban — azonos lét­számmal, változatlan műszaki felszereltséggel valósították meg. E tények ismeretében lássuk, hogy milyen nagyságrendű ter­melési többletekről van szó? Összehasonlítási alapul, válasz­­szuk ki a múlt év azonos idősza­kát, vagyis 1977. harmadik évne­gyedét. Idén július, augusztus és szeptember folyamán ötezer­­kilencszázkilencven köbméter be­­tonelemmel gyártottak többet a múlt év azonos időszakánál, a­­mely 45,2 százalékos növekedés­nek felel meg. Az árutermelés terén a különbözet még ennél is szembetűnőbb: 44,45 százalékos. Az össztermelés értéke pedig kö­rülbelül másfélszerese a tavalyi­nak. S MINDEZT ÖNERŐBŐL ÉRTÉK EL, hangsúlyozta Valeria Şuşnea köz­gazdász, a tervosztály vezetője. Megjegyzése, a termelékenységi mutatóra irányította figyelmün­ket, hisz csakis ennek növelésé­vel fokozhatták ilyen ütemben a termelést minden külső segítség nélkül. A siker nyitja tehát a jobb munkaszervezésben, a na­gyobb felelősségtudatban, az álló­alapok jobb kihasználásában, az ésszerűbb anyaggazdálkodásban keresendő. A múlt év harmadik negyedéhez viszonyítva ugyanis, idén a vállalat minden dolgozó­ja átlagban kilencezer lejjel na­gyobb termelést valósított meg. Miként tártak fel ekkora tartalé­kot? A válasz egyszerű: jobb munkaszervezéssel. Idén először SIKERÜLT MEGSZERVEZNI A HÁROM MŰSZAKOS, folyamatos termelést, amely ösz­­szes eredményeik előfeltételét képezi. S a váltások vezetésével olyan kiváló szakembereket bíz­tak meg, mint Liviu Prodan mes­ter, valamint Schill Oszkár és Mircea Todor almérnökök, akik a gyártási folyamat kitűnő isme­­rői és jó szervezők. Szakavatott irányításukkal minden váltás — az éjszakai is — a tervezett pa­raméterek szintjén használta ki a gépi berendezést, s a szocialis­ta verseny ösztönzésére, rendsze­resen túlteljesítették napi elő­irányzataikat. így kerekedett ki a szeptemberi csúcsteljesítmény, a fizikai terv régvárt túlszárnya­lása ... •­ A betonelemgyártók erőfeszíté­se megérdemli a fokozottabb fi­gyelmet, a dicsérő szót. Mind­ezt annak reményében, hogy az elkövetkezőkben egyre gyakrab­ban kapunk a fentiekhez hason­ló, örvendetes hírt ebből a vál­lalatból. Sípos János • Szeptember 29-én egy éve múlt annak, hogy a Szaljut-6 szovjet orbitális állomás a Föld körül kering. A Szaljut-6 fedél­zetén több mint 200­ napon át kü­lönböző űrhajósok tartózkodtak. Az űrállomás automata üzem­módban túlszárnyalta minden más űrlaboratórium repülési ide­jét. 0 Afganisztán Demokratikus Köztársaság lakossága 15 108 000 fő. A lakosság 12,14 százaléka városokban, 76,28 százaléka falva­kon él, a többi pedig nomád életmódot folytat. • A hatalmas záporesők miatt az indiai Calcutta környékén be­következett árvíz körülbelül há­rommillió embert sújt. Ilyen a­­rányú természeti csapásra az év­század kezdetétől nem volt pél­da. A hatóságok nagyarányú ak­cióba kezdtek az árvíz sújtotta lakosság megsegítéséért. • A mexikói Chihuahua, Ta­­maulipas, Veracruz, Oaxaca és Chiapas államban árvizet okoz­tak az utóbbi napokban bekövet­kezett záporesek. A természeti csapásnak számos halálos és kö­rülbelül 20 000 sebesült áldozata van. Több száz lakóház megron­gálódott, a mezőgazdasági és az állattenyésztési szektor pedig ó­­riási károkat szenvedett. A ha­tóságok jelentése szerint Vera­cruz államban 12 000 ember haj­lék nélkül maradt. • A bécsi Állami Levéltárban nemrég Karl Marx két és Fried­rich Engels egy, eddig ismeret­len levelére bukkantak.

Next