Szabad Szó, 1980. január-március (37. évfolyam, 10828-10903. szám)

1980-01-03 / 10828. szám

2. oldal "— " SZILVESZTER - 1980 Együtt a munkában, együtt a szórakozásban Harminchar­madszor búcsúztat­ták közösen az óévet és köszön­tötték az újat a temesvári Elec­tromotor Vállalat dolgozói. Az idei szilveszteri mulatságot is a vállalat kantin-éttermében ren­dezték meg Kétszáz teríték várta a vendé­geket- a törzsgárda s a fiata­labb nemzedék tagjai, akik é­­vek óta az Electromotor külön­böző részlegein d­olgoznak, s a munkatársi kapcsolatok már rég barátsággá melegedtek közöttük, így, az egymás után érkező pá­rok­ban.Az asztaltársaságra lel­tek, annál is inkább, mert jóné­­hány család esetében nemcsak a férj, hanem a feleség is a „Mo­torban“ dolgozik. Abban a válla­latban, amely az elmúlt eszten­dőben húszmillió lejjel haladta túl termelési előirányzatát, s harmincöt országban öregbítette a román villanymotor gyártás hír­nevét. S az óévbúcsúztató alkal­mából hadd mondjuk el azt is, hogy az új esztendőben a temes­vári Electromotor Vállalat 16,5 százalékkal növeli a termelést, s a tavalyi harmincötről, nyolcvan­ra növekszik azon országok szá­ma, ahová az EM­V védjegyű vil­lanymotorok eljutnak. Éjféltájt a vállalat dolgozóiból alakult héttagú zenekar néhány percre pihenőt kapott, s az asz­talok mellett elcsitult a zajongás. Minden szem a televízió képer­nyőjére tapadt: a részvevők nagy érdeklődéssel hallgatták Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi üzenetét, amely hazánk minden állampol­gárában megerősítette a jövőbe vetett hitét, bizakodását. Tus, gongütés jelezte az újesz­tendő érkezését összecsendültek a poharak, közös jókívánság üd­vözölte az újesztendőt, kiemelke­dő sikereket, boldogságot! A vi­dám tömegben Marosán János aligazgató és felesége, Gheorghe Iovescu mester és felesége, Ki­rály Károly mester és felesége — mindannyian az Electromotor dolgozói —, Josef Berentz, Kales József és sok más élenjáró mun­kás emelte poharát az 1980. esz­tendő köszöntésére. (sípos)! DIÁKOK KÖZÖTT Fiatalos lelkesedéssel — Szeretettel köszöntök min­denkit, és kellemes szórakozást kívánok... — mondta a mikro­fonba egy fiatalember. Amint utóbb megtudtam, Ioan Creţu tanársegéd, a Műegyetem diák­­szövetségének elnöke volt a jó­kívánságok tolmácsolója A felszólítás elhangzásakor, úgy tíz felé, már „jó úton“ volt ehhez mindenki, hála a szerve­zőknek. A finom előétel, a han­gulatkeltő konyak mellé kiváló zenét szervíroztak. A plugusor ’79 sikereit, ’80 lehetőségeit so­rolta fel. Télapó tréfáival és zsák­jával keltett élénkséget; a MISS SZILVESZTER versenyére be­nevezett két önkéntes — és fel­hangolódott — fiatalember is, a különböző versenyszámoknak ha­talmas sikert aratva tettek ele­get. A győztest, a benini, szénfe­kete Charlotte Nassara-t igazi miss-ként ünnepelte a közönség, a férje, Nassara Luc kivételével. A férj figyelmét ugyanis az alábbi beszélgetés kötötte le: — Hogy érzi magát minálunk? — Negyedéves vagyok, ötödik esztendeje temesvári, s hogy sze­retek itt lenni, bizonyítja vállalt felelősségem az itt tanuló afri­kai diákok egyesületeinek a szö­vetségét vezetem. Félszáz ország­ból csaknem ezer afrikai tanul Temesváron. — Otthon, Beninben hogyan ünnepük a szilvesztert? — Hagyományosan. Nálunk szabály, hogy szilveszterkor a teljes család — s otthon sok a gyermek! — összegyűl, együtt várja és köszönti az új eszten­dőt Ezt megelőzően, mindenki megkeresi esetleges haragosait, vagy elküldi hozzájuk valame­lyik barátját követnek. Mert vi­szályt nem szabad átvinni az új esztendőbe. — Ma este ön békült valaki­vel? — Egy vezető nem civakodhat, mindig higgadtnak kell lennie... Burileanu Ion és felesége Au­relia, III. éves közgazdászok, először jöttek diák­szilveszterre, és nem bánták meg, — vallják. — Szeretettel köszöntök min­denkit, kellemes, sikerekben gazdag új évet kívánok minden­kinek!... — ezt már nem Creţu tanársegéd, hanem Ioan Rotăres­­cu mondta, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára, aki éj­fél után meglátogatta az óesz­tendőt búcsúztató diákokat (B. B.) Diákszilveszter a nemzetközi szolidaritás és testvéri együttműkö­dés jegyében A temesvári Ifjúsági Házban vidám, derűs hangulatban köszön­tötték az új évet a gyárak fiataljai I­I­­ Bissinger Ferenc műhelyfőnök. Nicolae Lupu lakatos és asz­taltársaságuk az új évre eme­ összecsendülnek a poharak... A temesvári Victoria Vállalat dolgozói lelkesen búcsúznak az óévtől és köszöntik az újat. A kitűnő étkeiről városszerte ismert kantin-éttereinben meg­ rendezett szilvesszteri mulatsá­gon idén is a vállalat több száz dolgozója vett részt csa­ládtagjaival együtt Felvéte­lünkön Spir János kőműves, Ki poharát Jóbarátok, ismerősök körében Szilveszter estéjén benépesül­tek a lugosi utcák is, mindenki igyekezett a megbeszélt helyre, ahol barátok, munkatársak, is­merősök körében készültek az új év fogadására. A Szakszervezetek Művelődési Házában a társadalmi és haza­fias munkában, a termelésben egész évben élenjáró fiatalok szórakoztak önfeledten. Erről az Ifjúsági Klub zenekara is gon­doskodott, nemkülönben Lepcan Dorel szakács és a személyzet többi tagja. Az itt jelen levő több mint 150 KISZ-tag, mielőtt még az 1980. évre emelte volna poharát, meghallgatta pártunk főtitkárának, államunk elnöké­nek újévi üzenetét s az új esz­tendő nagyszerű feladatainak tu­datában és azok vállalásával tettek fogadalmat, hogy 1980-ban még odaadóbban vállalnak részt az ötéves terv utolsó esztendejé­nek országépítő feladataiból. A Lugosi Textila Vállalat Klubjában az egység dolgozóinak közel 150 tagja jött össze a ha­gyományos ünnepen, hogy közö­sen búcsúztassák azt az 1979-es esztendőt, amely számos kiemel­kedő sikert hozott e munka­­közösségnek. Jövőbeni teendőik­hez nagyszerű erkölcsi biztatást jelent a közösen meghallgatott pártfőtitkári ünnepi köszöntő is. A Dacia és Dinamo vendéglő­ben összegyűlt lugosiak és má­sok is nagyszerű hangulatban, vidáman, a jövőbe vetett hittel köszöntötték ötéves tervünk u­­tolsó esztendejét, amely minden bizonnyal további bőséget, jó­létet hoz a szocialista Románia összes dolgozóinak VIDÁMAN A HEGYEKBEN December utolsó napjaiban, akik a bánsági hegyek felé vet­ték útjukat, a Szemeniken, a Tarcán és a Cantán is hólepte tájban gyönyörködhettek. S köz­ben mindenütt javában folytak a szilveszteri előkészületek, hisz a menedékházakban ezúttal is sok száz vendég fogadására ké­szültek fel. Legtöbben a közeleb­bi munkásközpontokból, Resicá­­ról, Anináról, Karánsebesről ér­keztek, de Temesvárról is szép számmal keresték fel a hegyvi­déket. A resicai dolgozók 23 he­lyen szerveztek csoportos szil­veszteri mulatságot, a többi kö­zött Válingon, Gorínán és a Sze­­rbeniken. Az összejövetelek e­­gyik attrakciója volt az is, hogy a resicai kultúrház népszerű ope­rett-együttese ezúttal ünnepelte, fennállásának 26. évfordulóját — természetesen dallal és tánccal egybekötve. Közel félszáz temesvári turista búcsúztatta az óévet s köszön­tötte az újat a Temesvári Sport­iskola gărînai menedékházában — köztük testvérlapunk, a Neue Banater Zeitung munkatársai is, akik több esztendeje immár ha­gyományosan a hegyekben töltik az esztendő utolsó napját. S a vendégmarasztaló hegyekből ők siettek vissza elsőkként munka­helyükre, hogy hivatásuk gya­korlását folytassák. Mert a va­kációzó diákokat, a pihenősza­badságukat itt töltő dolgozókat bizonyára további kellemes, síe­lésre, szánkózásra, hócsatákra alkalmas napokkal ajándékozza meg a tél. (­ez.) Szabad Szó ÉLETKÉPEK REGGEL! SZIKRÁK Virrad. A vidám, dalos, tán­cos éjszaka után kilépünk a havas világba, s a villanykör­ték fénykörében hosszú, csil­logó fátyollá szövődik a mil­lió hópehely. Fülünkben, aj­kunkon még friss az újévi jó­kívánság, s most úgy érezzük, a természet is bennünket iga­zol a tiszta fehérséget ígéret­ként vihetjük magunkkal. Kering, hullámzik, kavarog a hó Lábbelink először óva­toskodik, tapogat, majd el­szántan gázol bele Nyomát percek múlva elsimítja a szél, letagadja a szikrázó, fehér por. Egyik tömbház előtt meg­termett féri markolja, diri­gálja a falapánt, lihegve űzi túrja otthona környékéről a tél ajándékát, s közben maga is hóemberré válik. A parkban bundába öltöztek a virágkorok, prémes csuklya alá húzódtak a zömök bokrok, a fenyők, és hófüzérrel ékesí­tette magát mindegyik juha.­ tölgy, kőris Nem messze tő­lük, hólabdát gyúr néhány fia­talember, kacagva, visongv­­menekülnek a közelükből e lányok s kiáltozzák, hogy a mosdatás nem szerepelt a szilveszteri programban... Egy hókotró nyomában au­tóbuszok­­sorakoznak fel, in­dulnak céljuk felé. Tompítot fényszóróik íve figyelmesen kúszik mind előbbre, kapósз kodó kerekeik nyomán füstöl az úttest, hólisztet szitál rajta a szél. Mintegy parancsszóra, az útszéli oszlopokon kihunynak a villanykörték. Világos, ha­vas tél néz be a házakba, s ablakukra vattacukor tapad Felütjük az 1980 évi naptá­rat Belelapozunk számni vesszük ünnepeinket, vallat­juk hétköznapjainkat. Aztá­n még fel sem ocsúdunk, s má­sé­ kell tépni róla az első la­pot, a másodikat . Bizakodó előret­ekintéssel nagy tervekkel, beteljesülést kívánó reményekkel kísérjük­ csengős szánját, és üdvözöljük surrogó gép, munkaasztal mellől: Jó reggelt, új eszten­dő! Sipos Erzsébet

Next