Szabad Szó, 1985. április-június (42. évfolyam, 12454-12530. szám)
1985-04-02 / 12454. szám
mszaeansza VILÁCTPROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Munkában az új képviselők A Nagy Nemzetgyűlés múlt heti ülésszaka nyitotta meg azoknak a fórumoknak a sorát, amelyek arra hivatottak, hogy megalakítsák a központi és helyi államhatalmi szerveket, beiktassák és igazolják a március 17-én megválasztott képviselőket, s kidolgozzák azok munkaprogramját. Legfelsőbb törvényhozási szervünk első ülésszakán — mint tudjuk — történelmi jelentőségű döntéseket hozott,egyrészt azáltal, hogy újraválasztotta pártunk főtitkárát, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársat, a lánglelkű hazafit és következetes forradalmárt, köztársaságunk magas elnöki tisztségébe, ami biztosítéka további előrehaladásunknak, a XIII. kongresszus határozatai maradéktalan megvalósulásának, másrészt pedig azáltal, hogy széles körű intézkedési programot dolgozott ki és fogadott el az 1985. évi gazdasági-társadalmi országos fejlesztési terv maradéktalan életrehívására, illetve az 1986. évi előirányzat megvalósításának példás előkészítésére. Az elkövetkező hetekben, a fentiek szellemében kerül sor a megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsok alakuló ülésszakra is, amellyel lezárul az a széles körű politikai kampány, amely a március 17-i választásokat megelőzte, s megvonta az előző törvényhozási ciklus gazdasági-társadalmi mérlegét, illetve a XIII. pártkongresszusatározatainak szellemében pontosította. A néptanácsok formai megalakulása, a képviselők igazolása, lényegében a népakarat törvényesítése, a megválasztott képviselők beiktatása, az államhatalom gyakorlásával való megbízatása. Tehát ezeken a fórumokon a március 17-én megválasztott képviselők mandátumot kapnak a közéleti tevékenységre, a maguk részéről pedig hűségesküt tesznek a fáradhatatlan és odaadó népszolgálatra, amely átfogja a megye, a municípium, a város és a község egész gazdasági, szellemi és társadalmi életét, az ipari és mezőgazdasági tevékenységet éppen úgy, mint a szociális fejlesztést, a helységkorszerűsítést, valamint a kulturális és művészeti tevékenységet, a kereskedelmet és a szolgáltatást. A néptanácsok hatáskörébe tartozó munkaterületek felsorolása is érzékelteti, hogy milyen sokrétű és felelős az államhatalom helyi szerveinek tevékenysége, amely döntően kihat az illető helységek általános fejlődésére, gazdasági és szociális előrelépésére és a honpolgárokéletminőségének alakulására. Ezel kapcsolatban NICOLAE RAUŞESCU elvtárs is hangsúlta: „Különösképpen annak nagyobb figyelmet szentelhogy javuljon és maga'A szintre emelkedjék az enéptanácsi tevékenység, hi. néptanácsok — forradalnkás demokráciánk köre— nagy felelősséget kap t. 'megyék, városok és község gazdasági-szociális tevé feenségének szervezésében és vezetésében, az összes lakosok legjobb életkörülményeinek biztosításában. A néptanácsoknak állandóan szem előtt kell tartaniuk, hogy hivatottak mindent megtenni az összes dolgozók erőfeszítéseinek egybefogásáért abban, hogy valamennyi település jól gazdálkodjék és fejlődjék, erős gazdasági-társadalmi egység legyen, ahol a honpolgárok részesülhetnek a szocialista civilizáció és építés összes vívmányaiban.“ і Szabad, békés, eredményekben gazdag esztendők üzenete Húsz év telt el 1965. tavasza óta. Egy ember életében nagy idő, de a történelemben sem kevés. Felsorolni lehetetlen ennek az esemény- és eredménygazdag két évtizednek a legfontosabb megvalósításait. „E történelmileg rövid időszak nagyszerű sikerei szintén bizonyítják munkásosztályunk — a szocialista társadalom vezető osztálya — a parasztság, az értelmiség, nemzeti különbség nélkül az összes dolgozók, az egész nép alkotó erejét“ — így fogalmazta meg NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, pártunk főtitkára az elmúlt esztendők lényegét. Húsz év telt el 1965. márciusa óta. Emlékszem, harmadéves medikusként hallottam először beszélni pártunk főtitkárát. Az egyetem dísztermében a diákokhoz szólt egy olyan sodró, lendületes, forró hangulatú előadáson, hogy akik ott voltak ma is úgy emlékeznek vissza, mint egy igen merész és új gondolatokat, forradalmi erejű tudományos tételeket hordozó előadásra. Azóta számos munkalátogatáson találkozott pártunk főtitkára Temes megye dolgozóival. A tudományos élet, az oktatás és termelés mellett minden alkalommal jutott ideje arra is, hogy a bánáti földet megművelők élete és eredményei iránt érdeklődni. Bármilyen munkahelyen, legyen az műhely, parcella vagy iroda, román, magyar, német, szerb és más anyanyelvűek dolgoznak, élnek, „lélegeznek“ együtt. E szabad, harmonikus, rendezett „együttlépés“ titkáról pártunk főtitkára így gondolkozik: „A marxista-leninista felfogás és a tudományos szocializmus elvei alapján hazánkban mindörökre megoldódott a nemzeti kérdés. Kommunista pártunk és szocialista államunk nemzetiségre való tekintet nélkül teljes jogegyenlőséget biztosít a haza valamennyi állampolgárának. A termelőerők fejlesztése, azok ésszerű területi elhelyezése az ország minden megyéjét és helységét virágzó gazdasági életre keltette és ily módon létrejött szocialista Románia összes fiai teljes jogegyenlősége biztosításának tartós anyagi alapja.“ Mindenki által tudott tény, hogy hazánk honpolgárai nemzetiségi különbség nélkül, egyformán élvezik azt, amit közösen hoztak létre. Húsz év telt el 1965. márciusa óta. Erről a két évtizedről az is elmondható, hogy országunk nemzetközi tekintélye eddig soha nem tapasztalható mértékben növekedett szerte a világon. Románia kiemelkedő eredményei, dinamikus békepolitikája, elnökének kezdeményezései nagy visszhangot váltanak ki mindenütt Fizikai és szellemi erőfeszítéseink célja az marad, hogy az elkövetkező történelmi években ez a szabad, békés, munkás életmód megmaradjon és szüntelenül tovább fejlődjön a haza javára. Dr. Matekovits György, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Temes megyei Tanácsának titkára 1965-1985 . XLII. évfolyam, 12 454. szám KEDD, 1985. április 2. 4 oldal, ára 50 bani Megyénk dolgozói bizalommal követik NICOLAE CEAUŞESCU elvtársat, pártunk főtitkárát, államunk elnökét a nagyszerű sikerek útján TÁVIRATOK NICOLAI CEAUŞESCU elvtársnak,a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének A Román Kommunista Párt Temesvár municípiumi Bizottsága táviratában a következőket írta, többek között: „Nemzetünk eme ünnepnapján, amikor a Nagy Nemzetgyűlés felemelő és lelkes egyetértésben választotta önt a köztársasági elnök magas tisztségébe, a Román Kommunista Párt Temesvár municípiumi Bizottsága és a Temesvár municípiumi Néptanács Végrehajtó Bizottsága, valamennyi kommunista és e táj valamennyi dolgozója. Románia Szocialista Köztársaság e virágzó ősi társadalmi-gazdasági és Folytatás a 2. oldalon! Összehívták a Temes megyei Néptanács alakuló ülésszakát A Temes megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának 406/1985. számú Határozata értelmében a megyei néptanács I. rendes ülésszakára 1985. április 2-án 17.00 órai kezdettel kerül sor, a megyei néptanács székhelyén . Augusztus 23. út, 17. szám — a következő napirenddel: 1. — A Temes megyei Néptanács képviselőinek hűségesküje; 2. — A Temes megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának megválasztása; 3. — A Temes megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága tagjainak hűségesküje; 4. — Az állandó bizottságok megválasztása; 5. — Intézkedési program a néptanácsok feladatairól az 1985. évi területi gazdasági-társadalmi fejlesztési terv maradéktalan végrehajtásáról és az 1986. évi terv példás megvalósításának előkészítéséről; 6. — Intézkedési program az 1985. évi tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítéséről és végrehajtásáról. Nagyüzem a földeken Nyolcszáz millió palánta Most, hogy megkezdődött a munka a szántóföldeken, viszonylag kevesebb szó esik a kertészeti dolgozók tevékenységéről, a zöldségtermesztési tennivalókról, vagy éppen eredményekről. Pedig igazi „nagyüzem“ van ebben az időszakban az üvegházakban, fóliasátrak alatt a melegágyak körül is. S nem kevésbé fontos a most végzett munka, hiszen ez a palántanevelés döntő időszaka, amelynek sikere vagy kudarca alapvetően meghatározza az üzemág egész évi eredményeit. Hangsúlyoznunk kell ezt a tényt, mert az elmúlt évek sok gazdaság számára igen keserves tapasztalatai elég adatot szolgálnak a fentiek alátámasztására. Tavaly is sok száz — ha nem éppen ezer — hektáron már eleve rendkívül mérsékelt, pontosabban igen gyenge terméshozammal kellett számolni éppen annak következtében, hogy a palánta nem volt megfelelő minőségű. Különösen nehéz helyzetben voltak azok a gazdaságok, amelyek a palántatermesztésre szakosított egységektől voltak kénytelenek vásárolni az ülteté-i anyagot. Amellett, hogy az Agronómiai Intézet tangazdasága, a sági állami mezőgazdasági vállalat, a lovrini, nagyszentmiklósi zöldségtermesztési gazdasági társulások nem jeleskedtek palántáik minőségével, a nehézkes, körülményes és legtöbbször melegben történt szállítás alatt az amúgy is felnyurgult palánták fogamzási százaléka igen alacsony volt, de a megmaradtakban sem volt sok köszönet, hiszen — a rendszerint többletmunka ellenére is — alig hoztak fel, vagy éppen negyed termést. Okulva a múlt év tapasztalataiból Tanulva a tapasztalatokból számos termelőszövetkezetben, (mint például az ótelekiben, újváriban, Csanádiban, Jékásiban stb.) határozták el, hogy a palánták legnagyobb részét maguk állítják elő. Ez igen ésszerű vállalkozás, mert amellett, hogy saját nevelésű palántát ültethetnek, megszabadulnak a szállítástól, több százezer lejt is megtakaríthatnak. Az elgondolás tehát nagyon is helyes, csak nem könnyű a kivitelezése. Rekord hozamokért Megyénkben idén több mint tizenkétezer hektáron termesztünk zöldségféléket és közel nyolcszáz millió szál palántára van szükség ahhoz, hogy az öszszes tervbevett területeket beültethessék. Figyelembe véve ugyancsak az elmúlt évek tapasztalatait, amikor a kései fagyok bizony igencsak megtizedelték (egyes esetekben valósággal letarolták) a kiültetett növényeket, parancsoló szükségesség, hogy legalább húsz, de ha lehet harminc százalékos tartalékot biztosítunk az esetleges károk pótlására. Bármily szerényen számolunk, a „végösszeg“ az egymilliárd körül mozog! Ezt a túlzás nélkül hatalmas mennyiségű palántát kell a kertészeknek ezekben a napokban-hetekben felnevelniük, ültetésre alkalmasra edzeniök és méginkább ilyen állapotban megtartaniuk, hogy erős, életképes palánta jusson a szabad földbe, hiszen csakis ilyen ültetőanyagtól várhatunk jó termést. S a minden eddiginél nagyobb, rekord hozamok elérése a zöldségtermesztésben is épp olyan fontos célkitűzés, mint a mezőgazdaság valamennyi más területén. Józsa Ödön Magvetés