Szabad Szó, 1985. július-szeptember (42. évfolyam, 12531-12607. szám)
1985-07-02 / 12531. szám
2. oldal A NICOLAE CEAUŞESCU-korszak teremtő ereje Cserné Csene az a tipikusnak nevezhető mezőgazdasági község, amelynek gazdasági-társadalmi fejlődését, lakosainak jólétét elsődlegesen a földművelés és állattenyésztés határozza meg. Megyei viszonylatban kiemelkedő termelési eredményei révén elismerést szerzett a helységnek a községközpont mezőgazdasági termelőszövetkezete, nemkülönben a gépesítést magas szinten szolgáló mezőgépészeti állomás s az állami gazdaság. De a községközpontban és a hozzátartozó két faluban — Kécsán és Bobdán — tevékenykedő mezőgazdasági egységek nemcsak munka- és kenyéradói a mintegy 5700 lakost számláló község felnőtt dolgozói nagy többségének, hanem minden tekintetben meghatározó tényezői is a településfejlesztésnek és -korszerűsítésnek, az életminőség javítását célzó törekvésnek. A hatékony gazdálkodás révén megvalósított eredmények növelik a szociális fejlesztés leheítőségeit a községben. Az állampolgári hozzá ’járuláson túl, a gazdasági egységek saját alap-jaiból született szociális létesítmények (óvodák, lakótömbök), az útkorszerűsítés és közművesí- tés közvetlenül szolgálja a lakosok életminősé- gének javítását. E lehetőségek mind teljesebb kihasználását tükrözi a falukép, amelyhez ma , már hozzátartozik a korszerű út és járdaháló- zat, a saját vízvezeték, a lakótömbök és új családi házak sora, a művelődési központ és általában mindaz, ami a szocialista falut jellem .Azt, amit a NICOLAE CEAUŞESCU-KORSZAK létrehozott — az agrárforradalom és a dolgozók і szorgalma révén. ^ Gödör Károly ^ Nagyarányú megújhodás A csenei mezőgépészeti állomás 1952-ben alakult, viszonylag szerény állóalappal. A géppark néhány IAR típusú traktorból és más kisteljesítményű erőgépből állt. Az mnga erőteljes fejlődése különösen az utóbbi húsz esztendőben valósult meg. Pártunk szocialista fejlesztési politikája — a mezőgazdasági ágazatokon belül —, megkülönböztetett súlyt helyezett és helyez továbbra is a mezei munkálatok komplex gépesítésére. Ez megkönnyíti a gépészek munkáját, hatványozott gyorsaságot és hatékonyságot biztosít a föld művelésében. A csenei gépállomás is részese volt és most is az, ennek a nagyarányú és látványos megújhodásnak. E tény alátámasztására elég, ha megemlítjük, hogy a jelenlegi állóalap összértéke tizenötször nagyobb mint induláskor. Pártunk és államunk jelentős anyagi befektetéseket eszközölt, hogy nagyteljesítményű és korszerű traktorok, kombájnok, gépek segítségével legyenek elvégezhetők a legfontosabb munkálatok. Ennek az esztendőnek az elején százhetven A 650 M, huszonkét L 445, huszonhárom A 1800 típusú traktorral, hetvennégy C-12-es, C- 14-es aratócséplőgéppel, huszonöt CARP-4 és nyolc C 6 P típusú önműködő kukoricakombájnnal rendelkeztek a csenei mezőgépészek. Mindehhez még hozzájönnek a vető, mű- és természetes trágyaszóró gépek, valamint a talaj megművelésében részvevő felszerelések: ekék, tárcsák, kombinátorok. 1970-ben adták használatba a korszerűen felszerelt kombájnjavító műhelyt. Ugyanebben az esztendőben állították fel az üzem- és kenőanyag tárolására szolgáló tartályokat minden gépészrészlegen. Fedett betonplatformokat építettek, hogy a gépeket óvják az időjárás viszontagságaitól. Folyamatban van két nagyon fontos beruházási objektum kivitelezése. Az egyik: 100 traktor javítására alkalmas javítóközpont, melyet technikánk legújabb és legkorszerűbb berendezéseivel látnak el, lehetővé téve a „futószalagon“ végzett szakosított munkát. A másik, 0,75 Mw-os hőerőmű, amely az előirányzatoknak megfelelően, szénnel fog működni. Ferenc Károly 4 javítóműhelyben MinőségiVáltozások A csenei állami mezőgazdasági vállalat nem tartozik a megye legjobb természeti adottságok között gazdálkodó egységei közé, mégis az elmúlt két évtized során sikerült a jó eredményeket felmutató egységek sorába felküzdenie magát. A közel nyolcezer hektáros gazdaságban a gabonafélékből — búza, árpa, kukorica — a hozamok tavaly a két-háromszorosát érték el az 1965. évinek Az ezt befolyásoló tényezőkről kérdeztük Ioan Lupse főmérnököt. — Gondolom, elsők között kell említenem a belvízvédelmet. Gazdaságunk határában hosszú időn át vámolta a termést a pangó víz Mos, a gazdaság egész területét átfogó csatornarendszer, — amely a hatvanas évek végén kezdett kiépülni — már legnagyobb részt mentesíti területünket a víz káros hatásától; mi is idejében tudjuk elvégezni az idénymunkákat, s betakarításkor nem fél, vagy ennél is kisebb terméssel számolunk. A vízlecsapolás azonban csak az alapot teremtette meg a jobb gazdálkodáshoz. A magas hozamok mindenekelőtt az új, termékenyebb gabonafajtáknak, a nagytermelékenységű, komplex gépek és felszerelések bevezetésének, s méginkább a kemizálás kiterjesztésének tudhatók be. Ami a gyomirtószereket illeti, 1965- ben alig alkalmaztuk, ma viszont gyakorlatilag az egész területen használjuk. Míg 1965-ben 5 kiló aktív hatóanyagot használtunk fel hektáronként tavaly annak menynyisége 200 kilóra növekedett. Beszélhetnénk azonban itt a szakemberek számának megkétszereződéséről és sok más tényezőről is. Ha egy mondatban kellene a terméshozamok növekedését befolyásoló tényezőket összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy a két évtized folyamán a műszakianyagi alapban, a termesztési technológiákban, valamint a gazdálkodás módjában beállt minőségi változásoknak volt döntő szavuk. Piskolti Katalin Szabad Szó Számok és tények A csenei mtsz-ben az utóbbi húsz esztendő volt a leggyümölcsözőbb időszak. Megsokszorozódott a terméshozam Ebben az időszakban erőteljesen növekedtek a terméshozamok. Míg az össztermelés értéke 1965-ben 11 912 000 lej volt, 1984- ben 36 385 000 lejre gyarapodott De méginkább érdemes megvizsgálni a hektáronkénti hozamok növekedését az elmúlt húsz esztendő során. Az állami központosított alap nagy szállítói A hozamokkal párhuzamosan növekedett a csenelek hozzájárulása az állami központosított alaphoz. _ Növekvő pénzbevételek Az eladott termények és állati termékek évről-évre nagyobb jövedelmet hoztak a cseneleknek: Összjövedelem — lej —1965 1984 6147 000 23 759 000 Ezek után érthető, hogy a tagság jövedelme is állandóan növekedett. Jól bizonyítja ezt, ha összehasonlítjuk az 1965-ös munkanorma értékét az 1984-es évivel. A cseneiek jövedelmének gyarapodása az új lakóházak számában, az utcák megváltozott arculatában, a falu szociális, gazdasági fejlődésében tükröződik. I. Madarász Sarolta Átadás előtt az új tömbház Növényfajta: Átlagtermés/ha 1965 1984 — búza 2 5816 742 — árpa 1 9896 758 — kukorica 4 345 12 344 — rostkender 3 8866 800 — - cukor, épa 30 550 51 905 r— burgonya6 854 25 333 Növényfajta Átadott termés (tonna) 1965 1984 — búza 811 3 620 — kukorica 758 4 537 Év Munkanorma értéke Ebből pénz — lej — — lej — 1965 28 17 . 1984 63 56 + Egy mondatban • Az elmúlt húsz esztendő alatt készült el a mezőgépészeti állomás kantinétterme, a klubhelyiség és a könyvtár. • Az mtsz vezetősége évente 30—40 jegyet biztosít díjmentesen tagjai számára az ország legkülönbözőbb gyógyfürdőhelyeire. • Csupán185-ben a mezőgépészeti állomás 4,1 millió lejt költ a dolgozók munka- és életkörülményeinek a javítására. • Az mtsz egyedülálló nyugdíjasai számára ingyenes étkezést biztosít az óvoda éttermében. • A gépállomás fiataljai többszázezer lej értékű hazaifias munkával rendbe tették a központi épületek környékét, s a munkásszállót, füvesítettek, gyümölcsfát és virágot ültettek.j мш muvm muut I. Példamutató az a körültekintés, ahogyan az mtsz vezetősége a tagság szociális kérdéseinek megoldására törekszik. Külön figyelmet érdemel a gyermekek iránti gondoskodásuk. Már évekkel ezelőtt hétfőtől szombatig működő óvodát létesítettek, ahol a gyermekek, amíg szüleik a növénytermesztésben, vagy álllattenyésztésben dolgoznak, s felügyelet mellett játékkal, s tanulással töltik a hét napjait, s közben teljes ellátás-ban részesülnek. (Gyurcsik Miklós felvételei) •