Szabad Szó, 1985. október-december (42. évfolyam, 12608-12686. szám)

1985-10-01 / 12608. szám

жБшап szó vILáG­PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4­s Jó szervezés, ütemes munka Kétségtelen, hogy ezen a hé­ten az őszi mezőgazdasági kam­pány legnehezebb időszakába léptünk. Az előttünk álló napok feladatai messze kiemelkednek az idény amúgy is sokrétű és rendkívül munkaigényes teendői sorából. A kukorica, a cukorré­pa és más kapásnövények beta­karításának folytatása, sőt, üte­mének fokozása mellett, az el­következő szűk két hét alatt kell földbe juttatni — közel százöt­venezer hektáron — a kenyér­­gabona magját. Mint ismeretes, pártunk főtitkára útmutatásai­nak megfelelően, A BÚZA MAGJÁT LEGKÉSŐBB OKTÓ­BER 10-IG MINDENÜTT EL KELL VETNI annak érdekében, hogy a vetések még az ősz fo­lyamán kikelhessenek és meg­erősödve kerüljenek a télbe. A napi tizennégy-tizenötezer hektár bevetése önmagában is megfeszített munkát, jó szerve­zést igényel a gépkezelők, szak­emberek részéről, viszont a fel­adatot az teszi igazán nehézzé, hogy ezt a területet a legtöbb esetben előbb le kell takarítani, fel kell szántani és elő kell ké­szíteni a vetésre. Az egységek többségében már a múlt hét folyamán végeztek az árpa magjának földbejutta­tásával, s hozzáláttak a búzave­téshez, az igazi „vetési csata“ azonban ezen a héten bontako­zik ki. Rendkívül fontos, hogy a „start" jó legyen, ezekben a napokban — amikor egyébként az időjárási körülmények is kedvezőek — előnyre tegyünk szert, ne csak teljesítsük, de túl is haladjuk a napi ütemtervet. A mezőgazdasági munkálato­kat irányító megyei parancsnok­ság megítélése szerint, erre minden esélyünk megvan és e­­zen a héten a kenyérgabona magjának jelentős része ki­válóan előkészített földbe kerül­het. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy az agráripari taná­csok vezetőségei, a községi pártszervek, a gazdaságok szak­emberei már most, az első na­poktól kezdődően a lehető leg­nagyobb figyelmet fordítsák er­re a rendkívül fontos munkára. A vetés zavartalansága és fo­lyamatossága azt kívánja, hogy mindenütt gyorsítsák a terület­­betakarítást és főként a talajelő­­készítést. Ezt elsősorban úgy ér­hetik el, ha a vetőszántást, va­lamint tárcsázást hosszabbított műszakban, két váltásban vég­zik. Jó szervezés, ütemes munka a záloga annak, hogy a búza mag­ja megyénk egész területén ok­­tóber 10-ig földbe kerülhessen. і Határszemlén Gyertyámoson és környékén A gyertyámosi agráripari ta­nács szántóterületét illetően e­­gyike a megye legnagyobb poli­­tikai-gazdasági-szervezési egysé­geinek. Több mint 25 ezer hek­táron „gazdálkodik“, Zsombo­lyától Szakálházáig több mint tíz termelőszövetkezetet, állami mezőgazdasági vállalatot és egy szövetkezetközi zöldségtermesz­tési társulást foglal magába. Természetes, hogy az őszi me­zőgazdasági munkálatok több fronton zajlanak ezekben a na­pokban, kézi és gépi erővel vala­mennyi egységben. Rákóczi Fe­renccel, a gyertyámosi egységes agráripari tanács elnökével ar­ról beszélgetünk, hogy idén a ta­valyihoz viszonyítva közel két hét előnyük van a főbb termé­nyek — kukorica, cukorrépa, szó­ja, zöldségfélék betakarításánál. A megye „helyzetjelentésében“ úgyszintén az élenjárók között szerepel Gyertyámos a vetőszán­tás napi eredményeit, a munká­latok ütemét illetően is. Szom­batig a cukorrépát a terület 60 százalékáról takarították be, a kukoricát több mint 45, a szóját pedig közel 20 százalékban hord­ták tető alá. Az eredményekkel még így sem elégedettek, hiszen a búzavetés befejezésének a ha­tárideje, október 10-e rohamosan közeledik, a terület felszabadí­tása pedig jelentős erőfeszítése­ket igényel megannyi gazdaság­ban. Hétvégi határszemlénk során először a szövetkezetközi társu­lás hagymaföldjére látogattunk el. Reggel kilenc óra előtt közel 500 tanuló érkezett ide a temes­vári kereskedelmi szakiskolából és a Közgazdasági Líceumból. A gyerekek előbb leültek reggeliz­ni, a zsákokat ugyanis, amibe a hagymát szedik, érkezésük után negyven perccel hozta egy trak­tor. Tíz óra lett, mire a „hagy­maszedők“ felsorakozhattak a traktorok nyomában. A tanulók immár vagy negyedszerre járják a kétszázhektárnyi területet.. Hozzászokhattak e sziszifuszi munkához. Valószínű a termelő­­egység irányítói, szakemberei is erre gondolhattak, mert a főmér­nök csupán az állomásban „üd­vözölte“ az érkezőket, utána pe­dig gyorsan elautózott, a mezőn két normatőrrel találkoztunk, e­­gyikükért nemsokára traktor jött és bevitte a faluba, maradt a társa, aki maga sem volt „jó­­szavú“ ezen a reggelen. Így hát a felügyelő tanárok szervezték meg a sorokat, s szedte ki, amit talált, zsákokba, dughagymát, ki­sebb és nagyobb hagymafejeket egy helyre. Majd csak kiválo­gatja őket, aki felhasználja, vagy raktározza. Csakhogy az plusz munka lesz, amit valaki­nek meg kell fizetni. Egyébként tapasztalhattam, hogy a tanulók Vajda Sándor (Folytatót a 2. oldalon) Napról napra növekszik a búzával bevetett terület az mtsz-ekben és ámv-kben XLII. évfolyam, 12 608. szám KEDD, 1985. október 1. 4 oldal, ára 50 bani Fegyelem és felelősségtudat jellemzi a temesvári Területi Vasútigazgatóság több ezer főt számláló munkaközösségének ed­digi idei tevékenységét. Az or­szág területének egy­hatodán ők biztosítják a zavartalan személy- és teherforgalmat. S hogy mi­ként, arról az iparág szintjén fo­lyó országos szocialista verseny­ben elért helyezéseik tanúskod­nak. A helybeli Vasúti Fűtőház közössége például az eltelt nyolc hónap teljesítményeivel az el­ső helyet érdemelte ki. Legfontosabb feladataik, kö­vetkezésképp legjelentősebb tel­jesítményeik közé a fizikai terv teljesítése, a hatékonyság s a szállítás biztonságának fokozá­sa, a rendelkezésre álló anyagi eszközök kihasználása, valamint a költségek csökkentése tartozik. Ami a szállítások mennyiségét illeti, 2,2 százalékkal túlszár­nyalták az eredeti előirányzatot, s ez több ezer tonna áru, szén, nyersanyag, késztermék, mező­­gazdasági termény és nem utol­sósorban exportküldemény határ­idő előtti eljuttatását biztosította rendeltetési helyére. Ebben az időszakban, a Temesvárról, il­letve a Területi Vasútigazgatóság területéről indított tehervonatok átlagos súlya 2,3 százalékkal volt nagyobb az előírtnál, míg a ren­delkezésre álló eszközöket — mozdonyokat, vagonokat, ellenőr­zőberendezéseket stb. — csak­nem 5 százalékkal jobban ki­használták, mint tavaly. Ez u­­tóbbi a jó karbantartásnak, a ja­vítások minőségének és a gon­dos, hozzáértő kezelésnek kö­szönhető. Külön fejezetet érdemel an­nak megemlítése, hogy a temes­vári vasúti dolgozók az eltelt nyolc hónap folyamán, megkü­lönböztetett figyelmet fordítottak a hatékonyság fokozására, illet­ve a költségek csökkentésére. E­­zek sorából a munka termelé­kenységét emeljük ki, amely mutatót 7,7 százalékkal szárnyal­tak túl. Végső soron, a munka termelékenységének fokozása, az eszközök jobb kihasználása volt a terv túlszárnyalásának legfőbb ösztönzője. De figyelmet érde­mel, hogy az ezer tonna­ kilomé­terre számított költségeket csak­nem tíz százalékkal a megenge­dett szint alá szorították. Nyolchavi teljesítményeik is­mertetése kapcsán hadd hívjuk fel ismételten egyes vállalatok figyelmét rá, hogy a vasút csak­is akkor tud eleget tenni felada­tainak, ha azt a szállíttatók is elősegítik. Nevezetesen, ha a va­gonok ki- és berakása a törvé­nyes határidőkön belül történik. Ugyanis, amint arról már tájé­koztattuk olvasóinkat, egyes ter­melőegységek késedelmesen sza­badítják fel a tehervagonokat, s ezzel zavarják a vasúti szállítás tervezett rendjét. Részükről is nagyobb fegyelmet, felelősségtu­datot vár el a nemzetgazdaság, a jó együttműködés Sipos János Vendégváró Buziás Az alföldi kis­város turiszti­kai névkártyáját itthon is, kül­földön is számontartják. Ez gyógyhatású forrásai mellett an­nak is köszönhető, hogy az u­­tóbbi másfél évtizedben nagyot lépett előre a korszerűsödés út­ján a fürdőváros. Két modern gyógyszállója — Parc és Timiş — mellett több új kulturális lé­tesítmény segít a vendégeknek tartalmas kikapcsolódást találni. A megyei turisztikai hivatal helyi irodájának szabadidős­ prog­ram ajánlata érdeklődésre tart­hat számot az üdülésre, gyógyke­zelésre érkező vendégek között, íme, ízelítő a rendszeres kíná­latból: — autóstúra a Buziás — Lugos — Temesvár, illetve a Buziás — Lugos — Herkulesfür­­dő útvonalon; — játéktermek a helyi Casino újjávarázsolt épü­letében; — temesvári körséta, múzeumlátogatással; — könyv­barátoknak 40 000 kötet a Váro­si Könyvtárban, amely létesít­mény egyik ékessége Buziásnak; — Temesvár rangos kulturális és sportrendezvényeinek megte­kintésére szervezett kollektív u­­tazások; — zenei együttesek és színtársulatok előadásai a helyi Művelődési Házban. Ki-ki igénye szerint válogat­hat és marad tartalékként a na­pi egészségügyi séta a csodála­tosan szép buziási parkban. s­ ­­i Megerceklink, Románia Művelődési életünk tükre Megyénkben sokan várták a Román Televízió művelődési rovatának vasárnap esti mű­sorát, melyet több ezer Temes megyei műkedvelő közremű­ködésével valósítottak meg. A Megéneklünk, Románia fesz­tiválon legsikeresebben sze­replő temesi alakulatok sereg­szemléje természetesen csak vázlatosan tükrözhette azt a hatalmas művelődési mozgal­mat, amelyre e fesztivál ösz­tönző hatása több mint nyolc­vanezer felnőttet és iskolást mozgósított. Ám az alakula­tok villanásszerű megjelenése is lehetőséget nyújtott arra, hogy a nézők meggyőződhes­senek az itt­ folyó kulturális tevékenység méreteiről és színvonaláról Gondolom, nemcsak szá­munkra, hanem hazánk más tájain élő tévénézők számá­ra is élményt jelentett a né­pi tánc együtteseink és tánc­csoportjaink szabadtéri sze­replése, melyen felvonultatták e tájegység sokszínű népvise­letét is, a legjobb kórusaink (a temesvári Sabin Drăgoi férfi kórus és a lugosi Ion­­ Vidu vegyes kórus), valamint művészeti intézményeink (a Román Opera, a Banatul Ál­lami Filharmónia, a Nemzeti Színház) színvonalas műsora. A Temes megyei kulturális tevékenység szintézisét nyújtó tévé­műsort illetően elmond-­­­hatjuk, hogy az a helyi kul­túrkincs, a helyi szerzők — költők és zeneszerzők — al­kotásainak tükrözését úgy va­lósította meg, hogy felidézte azokat a nagyszerű és feled­ t hetetlen eseményeket, amelyek­­ Nicolae Ceauşescu elvtárs,­­ pártunk főtitkára Temes me­­­­gyében tett látogatásához fűz­­­ződnek. Elismerés illeti mind a műsort megvalósító szer­kesztőket és a Temes megyei művelődési élet irányítóit, mind pedig azokat a lelkes művészeket és műkedvelőket, akik az összeállításban szere­peltek. fgrauri

Next