Szabad Szó, 1986. január-március (43. évfolyam, 12687-12761. szám)

1986-01-03 / 12687. szám

2. oldal Lapunk új esztendeje — Levél az olvasóhoz­­ Most, hogy én olvasónak írom ezt a levelet, valami furcsa izgalom kerít hatalmába. A sok jókívánság, baráti üdvözlet, egyszerűen szép és emberi gondolat, meleg ezek­ben a napokban körül­vette, melegségével áthatotta, lel­kesedésével felvillanyozta szerkesztőségi közösségünket, viszonzásra vár. Olyan lapot kell szerkesztenünk, amely naponta igazolja, hogy az új esztendő számunkra is a job­bat, a hasznosabbat, a magasbb színvonalat hozta meg. Elkötelezett, kommunista újságírók vagyunk, pártunk politikájának szellemében fogunk továbbra is munkálkod­ni a tudati ráhatás, a nevelés, a cselekvő helytállásra való mozgósítás területén, ugyanakkor bátor becsületességgel leplezzük le a káros jelenségeket, bíráljuk a hanyagságot, a felelőtlen mulasztásokat, egyszóval részesei kívánunk lenni annak a nagy és mélyreható folyamatnak, amelyet a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése és az új típusú embereszmény kialakítása jellemez. A Román Kommunista Párt Tem­es megyei Bizottsága és a megye néptanácsának magyar nyelvű napilapja, a SZABAD SZÓ, a román német és szerb-horvát nyelvű megyei kiadványokkal együtt, teljesíti felelősségteljes, nagyszerű feladatát. Naponta tudósítunk az új ötéves terv feladatainak teljesítését vállaló munkaközösségek életéről, a pártszervezetek és tömegszervezetek tevékenységéről, a tudományos és művészeti élet kiemelkedő sikereiről, a társadalmi-gazdasági és szellemi élet megannyi vetületé­­ről, írunk az emberekről, — az értékek létrehozóiról —, embersorsokról, melyek példaként magasodnak elénk, idős dolgozókról, akik egy életet szenteltek a haza, a nép szol­gálatának, fiatalokról, a felnövekvő nemzedék örömeiről és problémáiról, a hazaszeretetről, a testvériségről, a hét­köznapok humanizmusáról. Továbbra is megjelennek közkedvelt, témás oldalaink: a Család és iskola, Nőkről Nőknek, Tudomány, Irodalom­­művészet, Böngészde, rovataink, az Olvasó írja — illeté­kes válaszol, Jogi és Orvosi tanácsadó, Házunk tája, Meg­kérdeztük, folytatjuk a nagy visszhangra talált Bárányi sorozatot, a Mindenki háziorvosát. Rövidesen két új soro­zat is indul: Zöld üzem címmel Józsa Ödön riportsoroza­ta a föld munkásainak életéből, a mezőgazdászok kutatói tevékenységéről ír olvasmányos, sok érté­kes információt tartalmazó sorozatot, ugyancsak Józsa Ödön folytatja a Jelenidőben című szociográfiai írásainak sorozatát. Mítosz és valóság címmel közöljük folytatásokban Mandics György izgalmas kultúrtörténeti írásait, míg Asszonyéletek címmel Sipos Erzsébet ír életutakról. A fiatalok számára rendezett Édes hazánk verseny például több mint egy év­tizede mozgósítja a kis olvasókat. A felsorolást folytathat­nánk. Az RKP megalakulásának 65. évfordulója alkalom lesz számunkra is, hogy a kommunista helytállásról, hala­dó forradalmi hagyományainkról írjunk, mint ahogyan ha­­­­zánk és népünk többi jeles történelmi évfordulója is je­­­­lentős teret kap lapunkban. " Terveinket rendezve, terveinkből osztozva, Önnel, ked­ves olvasó, aki bizalommal és ragaszkodással vesz körül, kezdjük meg lapunk új esztendejét. Kívánjuk, hogy a te­remtő boldogság, a hasznosság nagyszerű érzése, a felelős­­ség tudata napról-napra tartalmasabb és jobb lapszámokat tegyen az Ön asztalára! így lesz boldog és sikeres a mi új esztendőnk. Pongrácz P. Mária SZABAD SZÓ (Folytatás a 3. oldalon) Jó hangulatban köszöntötték 1986-ot Amikor Szilveszter éjszakáján nem sokkal éjfél előtt ellátogat­tam a TEMESVÁRI IFJÚSÁGI HÁZBA, a nagyvárost ünnepi csend ülte meg, a délutáni havat békés eső falta. A ház előtt egy­másba zsúfolódó személygépko­csik százai szenderegtek. A szí­nes fényjáték, amely a bejárati üvegajtókon szüremlett ki a tér­re, nem zavarta álmukat. B.U.E.K. — köszöntöttem az ismerősöket, készséggel és jókedvűen invitálj­­ak, üljek asztalukhoz. Bizony­gatták, kitűnően választottak. Az Ifjúsági Ház idén is nagyszerű keretet nyújt a szórakozáshoz, a feledhetetlen együttléthez. Kom­munista ifjúsági szervezetünk megyei, municípiumi irányítói jó házigazdák hírében, idén is ki­tettek magukért. Büszkék lehet­nek arra, hogy nagyságrendben az ország második (Bukarestben a Scânteia téri kiállítási csarnok­ban 5006 fiatal vett részt a leg­nagyobb KISZ-szilveszteren) szil­veszteri ünnepségét hozták tető alá: ezerszáz vendégnek terítet­tek asztalt a szomszédos Stadion vendéglő dolgozóinak segítségé­vel. Hetven pincér szolgálja fel a gazdag vacsorát, a gyümölcsö­ket, italokat. Egyébként is gyö­nyörű szép ez a ház belülről is. Hát még ilyenkor, ennyi fiatallal a táncparketten, az asztaloknál, két emeletnyi fenyőfa körül! Állok az ünneplők gyűrűjén kívül. Ha zene szól megürülnek az asztalok. Ma jó a diszkó, tisz­tán csengenek a hangszórók, vé­rig ható a muzsika. Mondja az egyik szervező, hogy ez még „semmi“. Hallanom kellene a Pro Musica együttes számait, lát­nom kellene a Doina Banatului népi együttes táncait, részt ve­hetnék társasjátékaikon... ☆ Elköszönök. Még éjfél előtt felkeresem a Temesváron közö­sen szilveszterező főiskolai hall­gatókat. Az EGYETEM ÉTKEZ­DÉJÉBEN 420 személynek terí­tettek. Hangulatos, látványos idén is ez az összejövetel: hazai és nálunk tanuló külföldi diákok vidám együttese. Akit csak kér­dezek, elégedett e szilveszterrel, a szervezők munkájával. Mond­ják sokan, hogy ki is érdemelték ezt a pihenést, szórakozást: az őszi mezőgazdasági munkák, az előadások, szemináriumok, labo­ratóriumi órák, részleges ellen­őrzések próbára tették helytállá­sukat, szellemüket,­ fizikai kész­ségüket. A vizsgák persze még hátra vannak. Egyelőre fontosabb az, hogy ki lesz az éjszaka szé­pe. .. (vajda) A temesváriak egyik legked­veltebb vendéglője, az M­TIM, szilveszter este ünnepi díszben pompázott. Az ízlésesen megte­rített asztaloknál több mint 120 személy foglalt helyet. A ven­déglőben a temesvári Fafeldol­gozó Vállalat, a gyarmatai Álla­mi Mezőgazdasági Vállalat dol­gozói, különböző iskolák tanü­gyi káderei, a temesvári Filhar­mónia munkatársai, valamint a városunkban tanuló NSZK-beli diákok foglaltak helyet. Benn, az alagsorban pedig, ahol videó­­diszkó biztosította a talpalávalót, a negyed fiataljainak egy cso­portja gyűlt össze búcsúztatni az óévet. Ioan Iacob egységfelelős, illet­ve Adam Chira teremfőnök, s a vendéglő személyzete, a hírne­véhez méltóan készült fel az ese­ményre. A Vasilie Busture fősza­­kács és „csapata“ által készített ízletes falatok — tormás sonkate­kercs, gombával töltött tojás, liptai túróval töltött uborka, ik­­rás tartina, sült har­csa natúr burgonyával, sült malac- és pulykahús gombás krumplival, párolt csirkemáj, sült kolbász sajtoskrokettel, töltöttkáposzta, csokoládés rólad stb. — a már­kás hazai és külföldi pezsgők és borok, a Lira zenekar, Elena Sintescu, valamint Valeria S­oian szólisták valóban igazi szilvesz­teri hangulatot teremtettek. A szilveszterezők népes tábo­rából Székely János, a temesvári Fafeldolgozó Vállalat dolgozója, a következőket nyilatkozta: — Jól érezzük magunkat így együtt. Kollégák vagyunk,­ ismerjük egy­mást, így hát felszabadultabban, vidámabban szórakozunk. Na meg a barátságok is elmélyülnek, ennek pedig munka közben min­denképpen hasznát vesszük. Az 1985-ös esztendő utolsó per­ceiben a figyelem a teremben felállított televíziós készülékek felé fordult, amelyeken keresztül pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs szólt a néphez, adott ösz­tönzést az új évben ránk háruló országépítő feladatok elvégzésé­hez, kívánt békés, boldog új é­­vet az egész nemzetnek. A jókívánságok után pedig következett a tánc, a derű­s szinte észrevétlenül lett reggel, hinni sem akartuk, hogy már in­dulni kell hazafelé. . . (Z. K.) LUGOSON A SZAKSZERVE­ZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZÁ­BAN idén is jól sikerült a ha­gyományos szilveszteri összejöve­tel. A mintegy 200 tanügyi ká­der, tudományos dolgozó és má­sok derűvel, jókedvvel, vidáman koccintottak arra, hogy az 1986- os évben is sikerekben gazdag tevékenységet fejtsenek ki. Az ízletes, jó étvággyal elfogyasz­tott fogásokat a Semenic önki­­szolgáló étterem biztosította az egybegyűlteknek. A hangulatot diszkózene-hallgatás, tánc, tévé­zés, tombolahúzás stb. tette min­denki számára kellemessé. Az itt szilveszterezők is meg­különböztetett érdeklődéssel te­kintették meg a tévében és hallgatták végig NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs újévi kö­szöntőjét. ☆ TEMESVÁRON, A VICTORIA VÁLLALAT KANTIN-ÉTTER­­MÉBEN több mint 350 személy búcsúztatta az óesztendőt s kö­szöntötte az Újévet. Az egység dolgozóin kívül, itt szilvesztere­zett a Banatul Cipőgyár, a Bőr- és Kesztyűgyár, valamint a Vá­góhíd több munkatársa is, akik mindig szívesen látott vendégek. A talpalávalót a temesvári Vil­lanyhálózati Vállalat zenekara húzta, amely ötödik­­éve lép­ett fel a szilveszteri mulatságon. A szilveszteri összejövetel egyik legemlékezetesebb élménye volt a színes tévében megtekintett és nagy érdeklődéssel meghallgatott újévi elnöki köszöntő. ☆ ZSOMBOLYA, 1985. december 31. Délután nagy volt még a jö­vés-menés a városban. A kora esti órákra aztán elcsendesedtek az utcák. Két színhelyre tervez­tük látogatásunkat: a Művelődé­si Házba és a Ceramica Vállalat kantin-éttermébe. Szilveszteri mulatság színhelye mindkettő. ... Hagyományos batyubál. Az asztalok gazdagon megterítve. Válogatott jó falatok és ... üve­­­gek. Hiába r.o, az ünnepi vacso­rához nem ásványvizet fogyasz­tanak! — Vendégművésze is van az estnek — tájékoztat Dragomir Ciobanu, a házigazda. — Mihai Lázár kolozsvár-napocai színmű­vész. Elfogadta meghívásunkat. Fellép az est műsorában. Akik ezen az estén a Művelő­dési Házban adtak találkozót egymásnak igyekeztek pontosak lenni. És az első perctől ünne­pelni. Éjfélig még van idő, de a hangulat az máris ígéretes. A helyi Kerámiatermék Válla­lat dolgozói két színhelyen kö­szöntötték az új esztendőt: az i­­dősebb generáció tagjai a kantin­­étteremben, a fiatalok a mun­kásklubban. Mi, a családosok mulatságára néztünk be. A han­gulat után ítélve először azt hit­tük, hogy helycsere történt az u­­tolsó percekben. — Nem, itt az idősebb gárda ünnepel — nyug­tattak meg a szervezők. — Nem adjuk mi alább a fiataloknál... Ehhez csak annyit fűzünk hoz­zá, a „helytálláshoz“ minden szükségeset előteremtettek az ün­neplők, B.O.É.K. — így búcsúztunk.­­régi és új ismerőseinktől, 1985. utolsó óráiban. ☆ DETTA — Fások munkásklub­ja. Caládi, baráti körben búcsúz­tatja az évet a Furnirgyár szá­mos dolgozója. Nagy Péter ze­nekara „túlórázik“. Igyekezetük gyümölcsözik. Erre a mulatságra az újesztendő nyugodt szívvel kopogtathat be. Teli asztal és pohár várja. És bizakodó hangu­­­lat. A békés ünnep­ és hétköznap hangulata. Nemcsak a fához értenek az itt ünneplők. A mulatozás is „kenyerük“. Koccintunk az e­­gészségükre és kívánunk vala­mennyiüknek beteljesülésekben gazdag újesztendőt. ☆ ÖTELEK, ma is a hagyomány szerint ünnepel. Szilveszteri mu­latságot a fiatalok, újévi bált az egész falu rendez. A diszkózene biztos eligazító az ifjúsági mu­latság színhelyét illetően. Ők a művelődési otthont „szállták“ meg. De hol ünnepelnek a csalá­dosok, az idősebbek? A falu ut­cáit járva, a kivilágított portákat látva, a nótaszót hallva a válasz kézenfekvő: otthon, családi kör­ben. A jókedvből biztos marad az újévi bálra is, ízelítőnek. Sok barátunk van a faluban. Bekopogtathattunk volna hozzá­­juk. Ám ismerve vendégmarasz­taló szeretetüket, az óteleki konyhát és az ünnepi poharak ármértékét, aligha szabadultunk volna Ótelekről az óesztendőben. Gondolatban beköszöntünk sok­sok házba. A legjobbakat és jó hangulatú ünneplést kívántunk az egybegyűlteknek. ☆ A temesvári ELECTROTIMIS VÁLLALAT munkaközössége nem csak a termelési feladatok megvalósítása során szolidáris, összetart akkor is amikor szóra­kozásról, kikapcsolódásról, mu­latságról van szó. Így történt ez — már hagyományszerűen — az idei szilveszterkor is. A vállalat több mint 350 dolgozója adott találkát egymásnak az egység kantin-éttermében, hogy együtt búcsúztassák az eredményekben és megoldott problémákban is bővelkedő 1985-ös esztendőt. Di­­mitrie Misiciu főkönyvelő, ezút­tal is bizonyította szervező és rendező készségét. Pillanatkép éjfél előtt a temesvári Ifjúsági Házból (Robicsek Imre felvétele)

Next