Szabad Szó, 1988. október-december (45. évfolyam, 13539-13617. szám)
1988-10-01 / 13539. szám
Búzavetés - 1988 Az előző napokban már megkezdődött és a jövő hét folyamán teljes „szélességében“ kibontakozik legfontosabb őszi gabonafélénk, a búza vetése. Bátran mondhatjuk, hogy mindaz, ami a vetés befejeztéig a kenyérgabona termesztésére szánt táblákon történik, döntő módon befolyásolja a jövő évi termés alakulását. Ezért is kértük meg a Lovrini Mezőgazdasági Kutatóállomás két neves szakemberét, dr. Romulus l araschivoiu és Oprea Segarceanu tudományos kutatókat, hogy mondják el véleményüket a soron levő munkálat néhány aktuális, vagy éppen vitatott kérdésével kapcsolatosan. — Korábban felvetődött a gondolat, és önök nem ellenezték, hogy egyes területeken a vetőszántást mélytárcsázással helyettesítsék, lévén, hogy ez egyrészt gyorsabb talajelőkészítést tenne lehetővé, másrészt porhanyósabb magágyat biztosítana. Ez az elképzelés csak a szárazság körülményei közepette állta volna meg a helyét. Tekintettel azonban arra, hogy szeptember folyamán megyénk egész területén jelentős mennyiségű (50—130 1/m2) csapadék esett, a vetőszántás mindenütt jó körülmények között elvégezhető így egyértelműen és határozottan azt javasoljuk, hogy alaptalan művelésként ezt alkalmazzák, mivel szántással minden szempontból jobb, előnyösebb magágyat lehet készíteni a búza számára. Vonatkozik ez a termőréteg lazítására, szellőztetésére éppúgy, mint a tápanyagkészlet mozgósítására különösen fontos azonban a gyomirtás szempontjából. Mivel ezen a téren a hangsúly elsősorban az agrotechnikai módszerekre tevődik, a szántás igen eredményes eszköz a gyomok elleni harcban. Szükséges ezt hangsúlyozni annál is inkább, mivel az idén a kalászosokban a gyomok kártétele meglehetősen nagy volt, néhol húsz százalékos, vagy annál is nagyobb veszteséget okoztak. Az időjárás jelenlegi alakulása, valamint az előrejelzések arra a reményre jogosítanak. Józsa Ödön (Folytatás a 2. oldalon) r Tettekkel váltjuk valóra pártunk főtitkárának lelkesítő felhívását Magas műszaki színvonalú exporttermékek Megyénk legnagyobb ipargazdasági egységét, a Timişoara-i Mechanikai Vállalatot eddig tizenkét alkalommal kereste fel Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, államunk elnöke. Mindmegannyi találkozó a szeretett vezetővel, kiváló alkalmat nyújtott az élenjáró munkaközösségnek, hogy kifejezésre juttassa határtalan lelkesedését a lánglelkű hazafi, a következetes forradalmár iránt, s további kiemelkedő munkatettek megvalósítására vállalkozzon. A helyszíni elemzések és útmutatások alapján, a mostanra kialakított, meghatározó jelentőségű profilváltás a hetvenes években kezdődött el az IMT-ben. Nevezetesen: a nehézgépgyártás, s ebelül a bányagép ésberen- ' ! "sgyártás kifejlesztése. A régebbi termékekből gyakorlatilag főként a híd- és autódaruk előállítása maradt meg, de természetesen a korábbinál jóval magasabb műszaki színvonalon készülnek a termékek, amelyek jelenleg is keresett exportcikkek. Aztán a nyolcvanas évek elején elkezdték a meddőhányók és -fejtők, valamint a hidraulikus támfalazó rendszerek technológiai sorainak a gyártásba vételét is. Nicolae Ceausescu elvtársnak, Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt tett legutóbbi munkalátogatása alkalmával, a kollektíva tagjai büszkén jelenthették, hogy a vállalat termelése 1988-ban meghaladja a tízszeresét az 965. évinek, s ennek értéke eléri a hárommilliárd lejt, a termelékenység pedig ugyanakkor az ötszörösére emelkedik. És íme, még egy sokatmondó számadat: idén, 1980-hoz képest, a bányagépek termelése tizenegyszer lesz nagyobb, s ezekből 16 500 tonnányit készítenek. Milyen fontosabb gyártmányokról van szó? Elsőrendű minőségű, versenyképes termékekről, mint a külszíni termelésnél használt vederkerekes kotrógépek: a merítő-kotró kombájnok; egyes szénkitermelő berendezések; a lánctalpas daruk, híddaruk, autódaruk, nukleáris energetikai berendezések és még folytathatnánk a felsorolást. Nagyszabású korszerűsítés és termékfelújítás színhelye tehát TIMISOARA-I MECHANIKAI VÁLLALAT a Mechanikai Vállalat. A céltudatos tevékenység, a szakmai ismeretek szüntelen gyarapítása, a következetes tapasztalatszerzésre irányuló törekvés tette és teszi mindezt lehetővé. Constantin Păiş mérnök, a tervezőműhely vezetője elmondotta, hogy a hosszú távra szóló modernizálási program keretében tavaly huszonhét, s idén ez ideig tizenhat jelentősebb korszerűsítési megoldást dolgoztak ki és alkalmaztak. Érdemes megemlíteni ezek gazdasági hatékonyságát is: az árutermelési többlet 93,6, azaz 31,4 millió lej, amiből az export növekedési aránya 29,9, illetve 16,5 millió lejt tesz ki. Úgyszintén e témák realizálásával a termelési és az anyagi költségeket hozzávetőlegesen 80 millió lejjel csökkentették. A pártfőtitkári útmutatások és orientációk szellemében, továbbra is fontos célkitűzés a termelékenység emelése, a minőség tökéletesítése, a termékek diverzifikálása (például az idei, szeptemberi közvetlen dialógus eredményeként nagy teljesítményű kikötői daruk gyártásba vételének az előkészítése) és így tovább. A hatékonyság fokozását illetően, számottevő fegyverténynek könyvelhető el, hogy augusztus végéig a versenyképes, a külföldi partnerek által is igényelt új gyártmánytípusok hányada, az eredeti előirányzatnál jóval magasabb szintre, 64,6 százalékra emelkedett. Az exporttevékenység dinamikus fejlődésére jellemző, hogy például emelő- és szállítógépekből olyan országokbeli partnerek tartottak és tartanak igényt a Mechanikai Vállalat gyártmányaira mint a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Kína, India, Pakisztán, Egyiptom és mások. Végül hadd tegyünk említést arról is, hogy a kiviteli terv fokozására további lehetőségeket igyekszenek teremteni a vállalatban. Például az 1990-ig esedékes korszerűsítési program maradéktalan megvalósítása és túlszárnyalása révén. Előszámítások szerint, ugyanis, a jelenlegi ötéves terv végén, a modernizálási programba foglaltak értelmében, az árutermelés az eddiginél 1,4, a jövedelmezőség 1,2 milliárd lejjel lesz nagyobb, az egy dolgozóra eső termelékenység pedig 198 000 lejjel növekszik. A nagy horderejű célkitűzések valóra váltását döntő módon befolyásolja a jövőben is a gépesítési, automatizálási és robotizálási akció kiterjesztése, s valamennyi feladat teljesítésére biztos garanciát képez a vállalat egész kollektívájának példás helytállása Bakó Lajos . VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XLV. évfolyam, 13 539. szám, SZOMBAT, 1988. október 1. 4 oldal, ára 50 bani A Cluj megyei néptanács és a Cluj-Napoca municípiumi néptanács együttes ülésszaka Pénteken együttes ülésszakot tartott a Cluj megyei néptanács és a Cluj-Napoca municípiumi néptanács. Az ülésszakot megnyitva, Joachim Moga elvtárs, a Cluj megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke jelentést terjesztett elő. A jelentés kapcsán felszólaltak az alábbi képviselők: Aurel Negucioiu, a Cluj-Napocai Egyetem rektora; Ioan Cioca, a cluj-napocai Nehézgépipari Kombinát pártbizottságának titkára, a dolgozói tanács elnöke; Maria Cristian, a megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke; Páll Árpád, a Cluj-Napoca-i Egyetem prorektora, nagy nemzetgyűlési képviselő; Fărcaş Ana, a Clujana bor- és cipőipari kombinát pártbizottságának titkára, a dolgozói tanács elnöke; Gheorghe Marcu, a Cluj-Napoca-i Vegyészeti Intézet igazgatója; Ioan Giurgea, a Cluj-Napoca-i Unirea vállalat igazgatója; Teodor Marton, a Cluj-Napoca-i 16 Februarie Mechanikai és gördülőanyag vállalat pártbizottságának titkára, a dolgozói tanács elnöke; Földvári Árpád, a Cluj megyei Helyi Szállítási Vállalat igazgatóhelyettese; Aurel Răuru, a Steaua című folyóirat főszerkesztője. A szónokok kidomborították a nagy átalakulásokat, amelyek országunkban végbementek az anyagi és szellemi élet valamennyi területén a szocializmus éveiben és főleg a VI. pártkongresszus által felavatott időszakban, a Nicolae Ceauşescu korszakban. Hangsúlyozták, hogy a mélyreható forradalmi átalakulásoknak ezekben az éveiben biztosították az ország összes megyéinek és helységeinek gazdasági-társadalmi fejlődését, nagyarányú beruházási programot valósítottak meg a lakásépítés terén a városokban és a falvakban, úgy hogy az ország lakosságának több mint 80 százaléka új házba költözött. Az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra példátlanul fejlődött, létrehozták a forradalmi munkásdemokrácia autentikus rendszerét, amely biztosítja az összes dolgozói kategóriák széles körű és közvetlen részvételét az állam vezetésében. Egyenlő munka- és életfeltételeket biztosítottak az összes dolgozóknak, biztosították az ország politikai és gazdasági-társadalmi életében való teljes érvényesülés lehetőségét. Kiemelve, hogy az ország öszszes övezeteinek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztésére vonatkozó párt- és állampolitikánk beszédes kifejezője a Cluj megye által gazdasági és társadalmi, kulturális, tudományos téren, a többi szektorokban elért példátlan, sokoldalú haladás is, a szónokok kitértek azokra a jelentős beruházási alapokra, amelyeket kiutaltak mind a megyeszékhelyen, mind a többi városban létesített új ipartelepek és nagy gazdasági-társadalmi objektumok megépítésére, beszédes tanúbizonyságaként a lankadatlan gondoskodásnak nemzetiségre való tekintet nélkül az összes állampolgárok munkához való jogának és megfelelő életkörülményeinek a biztosításáról. Az együttes ülésszak keretében kifejezésre juttatták a forró szeretet és nagyrabecsülés érzéseit Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt és az ország szeretett vezetője iránt azért a példás tevékenységéért, amelyet népünk legnemesebb törekvései megvalósításának, szocialista hazánk szakadatlan haladásának, nemzetközi tekintélye növelésének szolgálatába állít. Hangot adva a pártunk és államunk bel- és külpolitikájához való teljes csatlakozásnak, a szónokok hangsúlyozták a szocialista Románia. Nicolae Ceauşescu elvtárs akcióinak és lépéseinek fontosságát, amelyeket az emberiség nagy problémáinak az öszszes népek érdekében történő konstruktív megoldásáért tesz. A (Folytatás a 3. oldalon) . Újjászülető fürdőhely Călacea-Băi kezelőegységének új, korszerű épülete (Riportunk a 3. oldalon) .