Szabad Szó, 1989. július-szeptember (46. évfolyam, 13771-13848. szám)
1989-07-01 / 13771. szám
SZMMSZO VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TIMIS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Tettekkel váltjuk valóra pártunk főtitkárának lelkesítő felhívását Takarékos energiagazdálkodás A tudás termelőerő Az új agrárforradalom több szempontból is a nagyobb szaktudásra, a tudomány vívmányaira alapozza a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a fokozását, az intenzív minőségi fejlődés biztosítását. S ez természetes is, hiszen a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, a föld adott, a szántóterület növelésének — tehát az extenzív termelésbővítésnek — lehetőségeit nagyjából kimerítettük, így aztán marad a fejlesztés belterjes útja, ugyanazon földterületen hatékonyabban, termelékenyebben dolgozni, jobban kihasználni minden négyzetméter szántót, mezőgazdasági termőterületet, állatot és álló eszközt, ami viszont csakis nagyobb tudással, hozzáértéssel megy Megyénk élenjáró állami és szövetkezeti gazdaságai főként azzal előzik meg versenytársaikat, hogy többet kezdeményeznek, merészebben alkalmazzák az újat mint mások, esetenként áldozatot is hoznak annak érdekében, hogy a tudomány vívmányait meghonosítsák gazdaságaikban, így tehát nem tekinthető véletlennek az, hogy a Topolovăţu-i mtsz földjei az utóbbi években esetenként tízszer annyit termelnek mint a közös gazdaság indulásának évében, s még kevésbé az, hogy a kishozamú, gyenge minőségű gyümölcsös helyén ma intenzív ültetvény sokszoros hasznot hoz a gazdaságnak. A fentiek mellett ugyanis azt is tudni kéli, hogy e gazdaságnak agrokémiai laboratóriumában, minden egyes arcella vegyi-talajtani elemzése apján dolgozzák ki a vetésszerkezetet, és az Agronómiai Intézettel közösen több mint száz haszonnövény fajtát — jobbára kukoricát — vizsgáztatnak a kísérleti parcellákon. A Diniaş-i közös gazdaság elnöke is régen megbarátkozott a tudománnyal — mindenekelőtt a néhai C. V. Oprea professzor jóvoltából, aki évtizedekig tanulmányozta a vidék talajszerkezetét — s ma már számos döntését az agrokémiai laboratórium eredményei határozzák meg. A sort folytathatnánk a Liebling-l árv tehenészetének, vagy a Ghilad-éisz juhászaiénak országos eredményeit meghatározó genetikusok szerepével, az Agronómiai Intézet tangazdaságának szinte minden téren rekordhozamokat biztosító tevékenységével, amelyek mindenike egyértelműen bizonyítja, hogy a tudomány legújabb felfedezései. az alkalmazott tudomány a mezőgazdaság egyik leghatékonyabb és legolcsóbb termelőeszköze Mindezek a példák azt sugallják, hogy az agrárforradalom végrehajtásának egyik alapvető elvárása az alkalmazott tudomány termelőerővé való változtatása minden ágazatban, minden tevékenységi területen. A növénytermesztésben a talajjavítás, az öntözés, a kemizálás, a vetésszerkezet és az alkalmazott agrotechnika meghatározása, sőt a termelésszervezés is szorosan kapcsolódik a tudományhoz, mert csakis a legoptimálisabb megoldás alkalmazásával biztosítható a fejlődés, a nagyobb és olcsóbb, minőségileg is jobb termés. S nincs ez másként az állattenyésztésben sem. A hatékony gazdálkodás egyik alapvetően fontos feltételének tekintik a Jimboliai Kerámiatermék Vállalatban is a lehető legésszerűbb energiafelhasználás biztosítását. Külön említésre méltó tény, hogy az élenjáró ipargazdasági egység országos viszonylatban az első volt a napenergia értékesítése terén. Úgyszintén eredményesen hasznosítják a termálvizet, s változatlanul megkülönböztetett figyelmet fordítanak a rendelkezésükre álló villanyáram felhasználására, így például napelemek üzemeltetése révén, éves viszonylatban mintegy háromszázötven, a hévíz hasznosítása által pedig hozzávetőlegesen kétezer tonna egyezményes fűtőanyagot spórolnak meg. Mind a nemkonvencionális, mind pedig a villamos energia ésszerű, célszerű hasznosítását illetően átfogó intézkedési tervet dolgoztak ki a vállalatban az 1989-es esztendőre is. Elöljáróban azokról a célkitűzésekről szólunk részletesebben, amelyek a villanyáram takarékos felhasználására vonatkoznak Johann Schmitz főenergetikus elmondotta, hogy az előirányzatok értelmében valamennyi részlegen megoldották, hogy tartsák tiszteletben a kiutalt mennyiségeket, s arra is következetesen törekednek, hogy jelentős megtakarításokról is számot adjanak. Ez ideig a legjobb eredményeket a Cărpinişi részlegen érték el Tehát a villamos energia tekintetében idén is számos fontos intézkedés szavatolja, hogy a termelő tevékenység zökkenőmentes megszervezése mellett, a lehetőségekhez mérten valamennyi munkahelyen leszorítsák a fogyasztást. Ennek érdekében például a csúcsidőszakokban szüneteltetik a nagyfogyasztású aggregátok és berendezések üzemeltetését, ami az esztendő végéig, a tervek szerint, negyven megawattóra villanyáram megspórolását teszi lehetővé. Ugyanakkor a műszaki berendezéseknek a technológiai előírások szerinti működtetése s az üresjáratok kiküszöbölése révén mintegy huszonnyolc megawattóra villanyáram megtakarítását irányozták elő Az idén is nagy súlyt helyeznek arra, hogy optimális periódusban bonyolítsák le az új berendezések kipróbálását és bejáratását, s az előirányzott időszakokban működtessék az elektromos olvasztókemencéket. Említésre érdemes, hogy tovább racionalizálták a szellőztető berendezések használatát, a munkahelyi megvilágítást és még hosszasan folytathatnánk azoknak a hasznos elgondolásoknak a felsorolását, amelyek megvalósítása által igyekeznek előmozdítani az egész tevékenység gazdasági hatékonyságának a növelését. Végül említsünk meg röviden néhány olyan célkitűzést is az intézkedési tervből, amelyek a fűtő- és üzemanyag takarékos hasznosítását hivatottak előmozdítani. A többi között az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a beérkező üzemanyagok átvételénél a minőség és a mennyiség ellenőrzésére, a beszerzés folyamatosságára, a gépjárműveknél pedig az üresjáratok kiküszöbölésére. Számottevő egyezményes fűtőanyag megtakarítását kívánják biztosítani azáltal, hogy tökéletesítik a hővisszanyerő berendezéseket és felszereléseket, rendszeresen felülvizsgálják a munkacsarnokok réseinek a megfelelő szigetelését, nyomon követik a gázórák normális működését. Közismert igazság, hogy" minden intézkedési terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle Nos, amint arról a helyszínen meggyőződhettünk a vállalat dolgozói egy emberként azon fáradoznak, hogy az összes energiagazdálkodásra vonatkozó előirányzatok maradéktalanul megvalósuljanak, s igyekeznek újabb, és újabb tartalékokat feltárni további megtakarítások elérése érdekében Bakó Lajos XLVI. évfolyam 13 771. szám, SZOMBAT, 1989. július 1. 4 oldal, áradO bani A Tanítók Napja Ünnepi gyűlés a Román Operában A pedagógusok iránti tisztelet és megbecsülés jegyében került sor tegnap délelőtt a Román Opera termében a tanügyi dolgozók köszöntésére. Az ünnepi gyűlésen jelen voltak az RKP Timiş megyei Bizottságának képviselői, más párt- és állami szervek vezetői, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium képviselője, tanintézetek vezetői, tanulók és pionírok. Az oktató-nevelő munkában dolgozók köszöntésére szervezett ünnepségen ismertették azokat az eredményeket, amelyeket megyénk tanintézeteiben elértek az ifjú nemzedék munkára és életre való felkészítése terén. Elismeréssel szóltak a pedagógusok felelősséggel és magas hivatástudattal folytatott tevékenységéről, hangsúlyozva, hogy egész munkájukat, oktató és nevelői törekvésüket azoknak a követelményeknek a megvalósítása érdekében fejtették ki, amelyeket pártunk a XIII. Kongresszuson kijelölt, s amelyekre Nicolae Ceauşescu elvtárs több alkalommal, így az 1988—1989-es, városunkban elhangzott tanévnyitó beszédében is utalt, megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítva oktatási rendszerünk korszerűsítésének, az új, sokoldalúan képzett ember formálásának, egész oktatásunknak a társadalmi célkitűzések megvalósítása szolgálatába állításának. A tanügyi káderek tevékenységükben követték azokat a pártfőtitkári útmutatásokat, amelyek kijelölték az ifjú nemzedék kommunista és forradalmi hazafiságra nevelése folyamatának céljait és feladatait. Az ünnepi gyűlés részvevői ■— tanítók, tanárok, diákok — tiszteletet és hálájukat kifejező szavakban méltatták azokat a nagyszerű feltételeket, amelyeket az RKP vezetősége, személyesen Nicolai Ceauşescu elvtárs biztosít a tanuláshoz, az életre való felkészüléshez. Hálájukat kifejezésre juttatva üdvözölték dr. Elena Ceauşescu elvtársnőnek, a világhírű tudósnak a hozzájárulását a román iskola fejlődéséhez, a legkorszerűbb európai oktatás színvonalára emeléséhez, az egyre magasabb szintű román oktatás megteremtéséhez. A megyénkben kifejtett oktató-nevelői tevékenység országos viszonylatban is előkelő eredményekkel járul hozzá a fiatalok felkészítéséhez, a szakemberképzéshez, hogy minden területen alapos ismeretekkel rendelkező dolgozókat, technikusokat, mérnököket biztosítson az egyre magasabb ismereteket igénylő gazdasági és társadalmi tevékenység számára. Az ünnepség keretében ugyanakkor átadták az 1987—1988. évi szocialista versenyben élenjáró tanügyi intézeteknek a megérdemelt díszokleveleket, amelyek méltán jutalmazzák az óvónők, tanítók, közép- és főiskolai tanárok egész évi munkáját, igyekezetét. (Folytatás a oldalon) ! Besimult az ég, esik. Fák sátra alá húzódik a falu, csak az utak háta meztelen. Az átjáróknál sár tapad a lábbelinkre, és a járdán hiába igyekszünk szabadulni tőle. — Jó, ragaszkodó fajta. Marasztalja a vendéget... — mondja az egykori iskolatárs közvetlenségével Müller Rózsi, aki igaz, hogy régesrég a Stoia névre hallgat, dehát nem a személyazonossági igazolvány alapján szólítjuk egymást. Mély zöngése van a hangjának, mint prepás korában, ám csöppet sem érdes, úgy látszik, sikerrel ellenállt a tanterem krétaporos levegőjének ... — Téged is végképp itt marasztalt — adom vissza neki a szót. — Nem vágytam el soha. A Bega-parti nagyváros és Ianova közel esik egymáshoz, ott tanultam, itt tanítok, át sem kellett lépnem a megyehatárt. Ha annak idején édesanyámra hallgatok, itt maradok a faluban és ültetek, kapálgatok, mint ő. Neki a föld volt a mindene! Csakhogy édesapám könyvet kívánt látni a kezemben, és beíratott a tanítóképzőbe. Szerencsém volt, hogy kihelyezéskor hazajöhettem. A férjemet is itt ismertem meg Igaz, nem kellett lejárnia a lábát utánam — nevet jóízűen — csak nyolc kilométert tett meg, ugyanis Kemeten Mare a szülőfaluja, én azonban „letelepítettem“ Zanova-n. A kollégák közül mi vagyunk az egyedüli tanítóházaspár, akik innen indultunk és visszatértünk. — Ma, hogy látjátok, helyesen tettétek? — Sohasem készültünk városra, noha biztos többet tudott volna nekünk nyújtani. Itt viszont mi nyújthattunk többet. Vállaltuk a különböző tisztségeket, pontosabban, az ezzel járó munkát, természetesnek láttuk, hogy ki más, ha nem a tanító?! Előnyt jelentett, hogy családi ház volt a fejünk fölött, hogy termett a kert, hogy saját gyermekeinket magunk neveltük, nem kellett a nagyszülők gondjaira bízni távol a mi munkahelyünktől... A kezét mutatja. — Le sem tagadhatnám, hogy falusi tanítónő vagyok .. A kert nem kérdi, hogy milyen végzettsége van a gazdának! — Ezek szerint, valóra vált a szüleid álma... — Mindkettőjüké. Annál is inkább, mert tőlük rengeteget tanulhattunk a férjemmel együtt. Főleg méhészkedést. Édesapám, Müller György, több mint harminc évig a közös , gazdaság méhésze volt, a háromszázat is meghaladta a méhcsaládok száma, melyekre nagy-nagy odaadással viselt gondot. Nem is lakott itthon. A falu határában létesült a méhészet, és ő kiköltözött a kedvenceire őrködni. Közben pedig gyümölcsfákat ültetett, szőlőt telepített, ilyentájt földieperrel kínálta az odalátogatókat, annyi örömmel, kedvvel dolgozott, hogy azt sohasem tudom elfelejteni. A SZABAD SZÓ elismeréssel írt a munkájáról annak idején, és a lap azelőtt is, azóta is jó barátnak számít a mi házunkban. Egy öreg diófa hatalmas lombja tart fölénk ernyőt, alóla kémleljük a rojzolódó felhőket. Szűnik az eső, elbúcsúzunk. Stoiané Müller Rozália üdvözletét küldi a városba — ő marad. Hogy továbbra is méhszorgalommal gyűjtse-oszsza a tudás virágporát otthon. Sipos Erzsébet Az otthon virágpora