Szabad Szó, 1989. július-szeptember (46. évfolyam, 13771-13848. szám)

1989-07-01 / 13771. szám

SZMMSZO VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ RKP TIMIS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Tettekkel váltjuk valóra pártunk főtitkárának lelkesítő felhívását Takarékos energiagazdálkodás A tudás termelőerő Az új agrárforradalom több szempontból is a nagyobb szak­tudásra, a tudomány vívmányai­ra alapozza a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a fo­kozását, az intenzív minőségi fejlődés biztosítását. S ez ter­mészetes is, hiszen a mezőgaz­daság legfontosabb termelőesz­köze, a föld adott, a szántóterület növelésének — tehát az exten­­zív termelésbővítésnek — lehe­tőségeit nagyjából kimerítettük, így aztán marad a fejlesztés belterjes útja, ugyanazon föld­területen hatékonyabban, terme­lékenyebben dolgozni, jobban ki­használni minden négyzetméter szántót, mezőgazdasági termőte­rületet, állatot és álló eszközt, ami viszont csakis nagyobb tu­dással, hozzáértéssel megy Megyénk élenjáró állami és szövetkezeti gazdaságai főként azzal előzik meg versenytársai­kat, hogy többet kezdeményez­nek, merészebben alkalmazzák az újat mint mások, esetenként áldozatot is hoznak annak érde­kében, hogy a tudomány vívmá­nyait meghonosítsák gazdasá­gaikban, így tehát nem tekinthető vé­letlennek az, hogy a Topolovă­­ţu-i mtsz földjei az utób­bi években esetenként tízszer annyit termelnek mint a közös gazdaság indulásának évében, s még kevésbé az, hogy a kishoza­­mú, gyenge minőségű gyümöl­csös helyén ma intenzív ültet­vény sokszoros hasznot hoz a gazdaságnak. A fentiek mellett ugyanis azt is tudni k­éli, hogy e gazdaságnak agrokémiai la­boratóriumában, minden egyes arcella vegyi-talajtani elemzése apján dolgozzák ki a vetés­szerkezetet, és az Agronómiai Intézettel közösen több mint száz haszonnövény fajtát — jobbára kukoricát — vizsgáztat­nak a kísérleti parcellákon. A Diniaş-i közös gazdaság elnöke is régen megbarátkozott a tudo­mánnyal — mindenekelőtt a néhai C. V. Oprea professzor jó­voltából, aki évtizedekig tanul­mányozta a vidék talajszerkeze­tét — s ma már számos dönté­sét az agrokémiai laboratórium eredményei határozzák meg. A sort folytathatnánk a Liebling-l árv tehenészetének, vagy a Ghilad-­­éisz juhászaiénak or­szágos eredményeit meghatározó genetikusok szerepével, az Ag­ronómiai Intézet tangazdasá­gának szinte minden téren re­kordhozamokat biztosító tevé­kenységével, amelyek mindeni­­ke egyértelműen bizonyítja, hogy a tudomány legújabb fel­fedezései. az alkalmazott tudo­mány a mezőgazdaság egyik leghatékonyabb és legolcsóbb termelőeszköze Mindezek a példák azt sugall­ják, hogy az agrárforradalom végrehajtásának egyik alapvető elvárása az alkalmazott tudo­mány termelőerővé való változ­tatása minden ágazatban, min­den tevékenységi területen. A növénytermesztésben a talajja­vítás, az öntözés, a kemizálás, a vetésszerkezet és az alkalmazott agrotechnika meghatározása, sőt a termelésszervezés is szorosan kapcsolódik a tudományhoz, mert csakis a legoptimálisabb megoldás alkalmazásával bizto­sítható a fejlődés, a nagyobb és olcsóbb, minőségileg is jobb termés. S nincs ez másként az állattenyésztésben sem. A hatékony gazdálkodás egyik alapvetően fontos feltételének tekintik a Jimbolia­i Kerámia­­termék Vállalatban is a lehető legésszerűbb energiafelhaszná­lás biztosítását. Külön említésre méltó tény, hogy az élenjáró ipargazdasági egység országos viszonylatban az első volt a napenergia értékesítése terén. Úgyszintén eredményesen hasz­nosítják a termálvizet, s válto­zatlanul megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a rendelke­zésükre álló villanyáram fel­­használására, így például nap­elemek üzemeltetése révén, éves viszonylatban mintegy három­százötven, a hévíz hasznosítása által pedig hozzávetőlegesen kétezer tonna egyezményes fű­tőanyagot spórolnak meg. Mind a nemkonvencionális, mind pedig a villamos energia ésszerű, célszerű hasznosítását illetően átfogó intézkedési ter­vet dolgoztak ki a vállalatban az 1989-es esztendőre is. Elöljá­róban azokról a célkitűzésekről szólunk részletesebben, amelyek a villanyáram takarékos fel­használására vonatkoznak Jo­hann Schmitz főenergetikus el­mondotta, hogy az előirányza­tok értelmében valamennyi részlegen megoldották, hogy tartsák tiszteletben a kiutalt mennyiségeket, s arra is kö­vetkezetesen törekednek, hogy jelentős megtakarításokról is számot adjanak. Ez ideig a leg­jobb eredményeket a Cărpiniş­i részlegen érték el Tehát a villamos energia te­kintetében idén is számos fon­tos intézkedés szavatolja, hogy a termelő tevékenység zökkenő­mentes megszervezése mellett, a lehetőségekhez mérten vala­mennyi munkahelyen leszorít­sák a fogyasztást. Ennek érde­kében például a csúcsidősza­kokban szüneteltetik a nagyfo­gyasztású aggregátok és beren­dezések üzemeltetését, ami az esztendő végéig, a tervek sze­rint, negyven megawattóra vil­lanyáram megspórolását teszi lehetővé. Ugyanakkor a műszaki berendezéseknek a technológiai e­­lőírások szerinti működtetése s az üresjáratok kiküszöbölése révén mintegy huszonnyolc megawatt­óra villanyáram megtakarítását irányozták elő Az idén is nagy súlyt helyeznek arra, hogy op­timális periódusban bonyolítsák le az új berendezések kipróbá­lását és bejáratását, s az elő­irányzott időszakokban működ­tessék az elektromos olvasztóke­mencéket. Említésre érdemes, hogy tovább racionalizálták a szellőztető berendezések haszná­latát, a munkahelyi megvilágítást és még hosszasan folytathatnánk azoknak a hasznos elgondolá­soknak a felsorolását, amelyek megvalósítása által igyekeznek előmozdítani az egész tevékeny­­ség gazdasági hatékonyságának a növelését. Végül említsünk meg röviden néhány olyan célkitűzést is az intézkedési tervből, amelyek a fűtő- és üzemanyag takarékos hasznosítását hivatottak előmoz­dítani. A többi között az eddi­ginél nagyobb gondot fordíta­nak a beérkező üzemanyagok átvételénél a minőség és a mennyiség ellenőrzésére, a be­szerzés folyamatosságára, a gép­járműveknél pedig az üresjára­tok kiküszöbölésére. Számottevő egyezményes fűtőanyag megta­karítását kívánják biztosítani azáltal, hogy tökéletesítik a hő­­visszanyerő berendezéseket és felszereléseket, rendszeresen fe­lülvizsgálják a munkacsarnokok réseinek a megfelelő szigetelé­sét, nyomon követik a gázórák normális működését. Közismert igazság, hogy" minden intézkedé­si terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle Nos, a­­mint arról a helyszínen meg­győződhettünk a vállalat dol­gozói egy emberként azon fára­doznak, hogy az összes energia­­gazdálkodásra vonatkozó elő­irányzatok maradéktalanul meg­valósuljanak, s igyekeznek ú­­jabb, és újabb tartalékokat fel­tárni további megtakarítások el­érése érdekében Bakó Lajos XLVI. évfolyam 13 771. szám, SZOMBAT, 1989. július 1. 4 oldal, ára­dO bani A Tanítók Napj­a Ünnepi gyűlés a Román Operában A pedagógusok iránti tisztelet és megbecsülés jegyében került sor tegnap délelőtt a Román Opera termében a tanügyi dol­gozók köszöntésére. Az ünnepi gyűlésen jelen voltak az RKP Timiş megyei Bizottságának kép­viselői, más párt- és állami szer­vek vezetői, a Nevelés- és Okta­tásügyi Minisztérium képviselő­je, tanintézetek vezetői, tanulók és pionírok. Az oktató-nevelő munkában dolgozók köszöntésére szervezett ünnepségen ismertették azokat az eredményeket, amelyeket me­gyénk tanintézeteiben elértek az ifjú nemzedék munkára és élet­re való felkészítése terén. Elis­meréssel szóltak a pedagógusok felelősséggel és magas hivatás­tudattal folytatott tevékenységé­ről, hangsúlyozva, hogy egész munkájukat, oktató és nevelői törekvésüket azoknak a követel­ményeknek a megvalósítása ér­dekében fejtették ki, amelyeket pártunk a XIII. Kongresszuson kijelölt, s amelyekre Nicolae Ceauşescu elvtárs több alkalom­mal, így az 1988—1989-es, váro­sunkban elhangzott tanévnyitó beszédében is utalt, megkülön­böztetett jelentőséget tulajdonít­va oktatási rendszerünk korsze­rűsítésének, az új, sokoldalúan képzett ember formálásának, e­­gész oktatásunknak a társadal­mi célkitűzések megvalósítása szolgálatába állításának. A tan­ügyi káderek tevékenységükben követték azokat a pártfőtitkári útmutatásokat, amelyek kijelöl­ték az ifjú nemzedék kommunis­­ta és forradalmi hazafiságra ne­velése folyamatának céljait és feladatait. Az ünnepi gyűlés részvevői ■— tanítók, tanárok, diákok — tisz­teletet és hálájukat kifejező sza­vakban méltatták azokat a nagy­szerű feltételeket, amelyeket az RKP vezetősége, személyesen Nicolai Ceauşescu elvtárs bizto­sít a tanuláshoz, az életre való felkészüléshez. Hálájukat kife­jezésre juttatva üdvözölték dr. Elena Ceauşescu elvtársnőnek, a világhírű tudósnak a hozzájáru­lását a román iskola fejlődésé­hez, a legkorszerűbb európai ok­tatás színvonalára emeléséhez, az egyre magasabb szintű román ok­tatás megteremtéséhez. A megyénkben kifejtett okta­tó-nevelői tevékenység országos viszonylatban is előkelő ered­ményekkel járul hozzá a fiata­lok felkészítéséhez, a szakember­­képzéshez, hogy minden terüle­ten alapos ismeretekkel rendel­kező dolgozókat, technikusokat, mérnököket biztosítson az egyre magasabb ismereteket igénylő gazdasági és társadalmi tevé­kenység számára. Az ünnepség keretében ugyanakkor átadták az 1987—1988. évi szocialista ver­senyben élenjáró tanügyi inté­zeteknek a megérdemelt díszok­leveleket, amelyek méltán jutal­mazzák az óvónők, tanítók, kö­zép- és főiskolai tanárok egész évi munkáját, igyekezetét.­­ (Folytatás a oldalon) ! Besimult az ég, esik. Fák sátra alá húzódik a falu, csak az utak háta meztelen. Az át­járóknál sár tapad a lábbe­linkre, és a járdán hiába i­­gyekszünk szabadulni tőle. — Jó, ragaszkodó fajta. Ma­rasztalja a vendéget... — mondja az egykori iskolatárs közvetlenségével Müller Ró­zsi, aki igaz, hogy régesrég a Stoia névre hallgat, dehát nem a személyazonossági iga­zolvány alapján szólítjuk egy­mást. Mély zöngése van a hangjának, mint prepás ko­rában, ám csöppet sem érdes, úgy látszik, sikerrel ellenállt a tanterem krétaporos levegő­jének ... — Téged is végképp itt ma­rasztalt — adom vissza neki a szót. — Nem vágytam el soha. A Bega-parti nagyváros és Ia­­nova közel esik egymáshoz, ott tanultam, itt tanítok, át sem kellett lépnem a megye­határt. Ha annak idején édes­anyámra hallgatok, itt mara­dok a faluban és ültetek, ka­­pálgatok, mint ő. Neki a föld volt a mindene! Csakhogy é­­desapám könyvet kívánt lát­ni a kezemben, és beíratott a tanítóképzőbe. Szerencsém volt, hogy kihelyezéskor ha­zajöhettem. A férjemet is itt ismertem meg Igaz, nem kel­lett lejárnia a lábát utánam — nevet jóízűen — csak nyolc kilométert tett meg, ugyanis K­emeten Mare a szülőfaluja, én azonban „letelepítettem“ Zanova-n. A kollégák közül mi vagyunk az egyedüli taní­tóházaspár, akik innen indul­tunk és visszatértünk. — Ma, hogy látjátok, helye­sen tettétek? — Sohasem készültünk vá­rosra, noha biztos többet tu­dott volna nekünk nyújtani. Itt viszont mi nyújthattunk többet. Vállaltuk a különböző tisztségeket, pontosabban, az­ ezzel járó munkát, természe­tesnek láttuk, hogy ki más, ha nem a tanító?! Előny­t je­lentett, hogy családi ház volt a fejünk fölött, hogy termett a kert, hogy saját gyerme­keinket magunk neveltük, nem kellett a nagyszülők gondjaira bízni távol a mi munkahelyünktől... A kezét mutatja. — Le sem tagadhatnám, hogy falusi ta­nítónő vagyok .. A kert nem kérdi, hogy milyen végzettsé­ge van a gazdának! — Ezek szerint, valóra vált a szüleid álma... — Mindkettőjüké. Annál is inkább, mert tőlük rengete­get tanulhattunk a férjemmel együtt. Főleg méhészkedést. É­­desapám, Müller György, több mint harminc évig a közös , gazdaság méhésze volt, a há­romszázat is meghaladta a méhcsaládok száma, melyek­re nagy-nagy odaadással vi­selt gondot. Nem is lakott itt­hon. A falu határában létesült a méhészet, és ő kiköltözött a kedvenceire őrködni. Köz­ben pedig gyümölcsfákat ül­tetett, szőlőt telepített, ilyen­tájt földieperrel kínálta az o­­dalátogatókat, annyi örömmel, kedvvel dolgozott, hogy azt sohasem tudom elfelejteni. A SZABAD SZÓ elismeréssel írt a munkájáról annak idején, és a lap azelőtt is, azóta is jó barátnak számít a mi há­zunkban. Egy öreg diófa hatalmas lombja tart fölénk ernyőt, aló­la kémleljük a rojzolódó fel­hőket. Szűnik az eső, elbúcsú­zunk. Stoiané Müller Rozália üdvözletét küldi a városba — ő marad. Hogy továbbra is méhszorgalommal gyűjtse-osz­­sza a tudás virágporát otthon. Sipos Erzsébet Az otthon virágpora

Next