Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)

1946-12-22 / 288. szám

SZABAD SZÓ 1948 decenber 32. Szegény embert még az ág is húzza E Balatonmária ellátatlanjai levelet írtak a Szabad Szónak- Nekünk címezték, de tulajdonképpen a Közellátási Miniszternek szól. Ez áll benne szóról-szóra: „Kérünk sürgős választ, íra történt az írországi cukoradománnyal? Itt, Balatonmárián a hatvan éven felüliek 20 deka cukor helyett csak 15 dekát kaptak húsz fillérért. Úgy tudjuk, hogy sok helyen ezt 3 cukrot ingyen kapták a hatvan éven felüliek. Mi történt az októberi lisztünkkel a IV, V- és Vl-ik szakaszban? Miért ivotunk Balatonmárián 50 dekagramm só helyett csak 22 dekát. A marcali főjegyző 22 dekát utalt ki, de azt sem kaptuk mag, lehet, hogy később magkapjuk ...? Tavaly is befizettünk a sóra, de a pénzünk odaveszett, se pénz, se só. A disznónkat nem ölhetjük le, mert nincs só törvényes árért, de van 5.60-ért zugban. A Somogyszentpáli hentesek 13 forintért mérték a zsírt és 20 forintért a füstölt szalonnát akkor, amikor a parasztember kénytelen volt 6 forint 50 fillérért élősúlyban eladni a libát, récét, és a sertést még ennél is olcsóbban Az országúton ma is látni „hivatalos“ autókat hivatalost játszó urakkal, akik 70 forintért veszik a kukoricát mázsánkig.1. Hát ez forintvédelem? Ez árdrágítás! Vájjon mikor kerülnek horogra azok, akik ezt csinálják? A levél ki-útja, hogy Balatonmária kömén bajok vannak. Jó lesz, ha az illetékes szervek jobban vigyáznak, nehogy szőrte kezek veszélyeztessék a forintot, s megrövidítsék a népet. 2. L. Nagy Istvánnné, SBÜle*«l tett Lovasi Mária egyelgondolt s levelet irt szerkesztősínünkmek. Tudnánk meg, hol van az ő amerikai rokona. Pénzt szeretne tőle, s valami kis ruha segélyt. „Nagy szegénységemben eszembejutott, hogy van nekem egy bátyám Americrában szeretnék róla hírt tudni. Csak emlékezet után tudom a címét, mert a felszabadulás után minden levelemet iicára hányák a jóakarók. Ez az emlékezetemben megmaradt cím: Passare BOV 383, Parkeava, Amerika. Hét élő gyermekem van és bizony nem bírtam lábbelit verni a lábukra a mai napig, mert itten olyan nagyszárazság volt, hogy ahol hat szekér a krumpli tesmeg máskor, az idén csak kettővel volt. Voltak olyan fokldarabok is, ahol ki sem kelt a vetés, de a beszolgáltatásnak mégis eleget kelltenni. Van négy iskolás gyermekem. Még idáig mennek szegénykék az iskolába, de óraik mezítláb Később már nem mehetnek, mert jönnek a hideg napok. Kettő most járja az első osztályt Azért írtam, hogy testvéremtől várnék egy kis ruhasegélyt, mert nekünk nem jut MNRRA-segély, se Joint, se Vöröskereszt. Még az ágynemű sem maradt meg, azt is elvitték még a 82 éves apósom lábáról is lehúzták a csizmát a nagy háborúban. Elég az hozzá, hogy csaknem mezítelenül maradtunk lallencedmagammal.“ Szegény magyar asszony életben maradt a háború poklában, met itt van lerongyolódottam s az UNR RA-segélyt, a Vöröskeresztsegélyt, a Joimlot távolról hallja, de ő nem kap, mert az ő kérelme nem jut el Budapestre. Nincs, ki közvetítse. S ha közvetítik, akkor nincs, o,ki pártfogolja. Ezer és ezer szerencsétlenségbe jutott koldus magyarnak ez a sorsa. A falu megint távol esik a segélyhelytől, megint szomjan és éhen marad, mikor mások kapják a csomagokat. A segélyező szervek miért nem juttatnak a sokgyermekes szegény falusi magyaroknak is valami segélymorzsát? S Hódmezővásárhelyről Égető Ernő gépész levelet írt szabadalmasíja tott találmányáról. Ez a találmány egy bármilyen méretű és rendszerű cséplőgépre felszerelhető gabonatisztító-készülék. Eddig az elcsépelt gabona még tisztításra szorult. Rostálni kellett. Ez újabb kiadást jelentett a gazdának- Ha Égető készülékét a cséplőgépre szerelik, ezt a tisztító műveletet cséplékor elvégzik, költséget és ízlőt takarítanak meg — munkaerő alkalmazása nélkül- Nem kell hozzá nagyközség, jól felszerelt kisipari üzemben is elkészülh elő. Annak idején Égető Ernő szabadalmát szegénységi bizonyítvánnyal azonnal, meg s a Magyar Szabadalmi Bírálat? díjtalan ügyvivőt is kinevezett a találmány védelmére, de jellemzi a magyar pénzügyi körökre; mindmáig ezt az értékes találmányt nem gyártják. Vagy talán a magyar mezőgazdaságnak nem érdeke az idővel való takarékoskodás és a korszerű munka? Minden seftelésre van itt pénz, csak a magyar feltalálók termelésforradalmasító találmányainak rávitelezésére nincs? Jó lenne, ha a találmányok ügyét az állam teásba venné és nem hagyná, hogy a magyar feltalálók értékes találmányai parlagon heverjenek, míg valamelyik ,külföldi állam tőkései meg nem veszik. Égető Ernő találmánya nagyjelentőségű, mint azt hivatalos iratok is bizonyítják — hát akkor miért nem gyártják a magyar gépgyárak? B. I. 48 mindig meg merte modani a magáét még az alezredes urnáik is. Azt mondta Szircsák, hogy sokat szenvedtek az elmúlt két-három év alatt, dehát nem ők tehetnek erről a szenvedésről. Azok tehetnek, akikodaálról elküldték őket, hogy harcoljanak és pusztuljanak el harc közben. Majd ha hazamegyünk — itt felemelte a hangját —, lesz még egy kis szavunk azokhoz az urakhoz, akik ezt a háborút akarták. — A fogság bizony nem jó — mondotta Színcsák és helyeslő morgás támadt a többiek között —, dehát erről sem mi tehetünk. Bizony lehetne többet is enni, meg aztán mégis nagy dolog az, ha az ember nem mehet el oda, ahova akar, hanem hát mégis csak sokkal jobb annál, mint amivel ijesztgettek bennünket. Mikor Szél Imre komámmal fogságba estünk — megyarázta Szincsák egészen kedélyesen —, hát nem lehetett elhitetni vele, hogy itt nem fogják megnyúzni és nem fognak belőle szappant főzni. Itt is emberek vannak, na — fejezte be Szincsák az elmefuttatást és azután csendesen minden jót kívánt mindenkinek, eme nagy ünnep örömére, nem felejtve ki azt sem belőle, hogy hazamenni minél hamarabb, annál jobban. Záhony felé mutet egy halovány enülsög» Hol a bércek ölen hőkorona csillog. (Mikes) xn. Annyi bizonyos, hogy az egész tábort nagyon megzavarta a hír, amit a tisztek megérkezése, az ünnepély és Szincsák bizonytalan nyilatkozata okozott. Hát megyünk most már, vagy nem megyünk — a kérdés lebegett a tábor fölött és senki sem tudott rá felelni, aki pedig tudott, arról úgyis tudták, hogy nem tudja az igazat. — Megyünk holnap — mondta valaki, dehát a foglyok még bizonytalanabbak lettek ettől, mert ha ez mondja, akkor úgyis biztos, hogy hosszú ideig nem megy senki. • . . . Aztán egy nap megérkezett még egy küldöttség, ez is autóval jött és ennek is egy tiszt volt a vezetője. Ez is megállt a daraktábor közepén és ez is a táborparancsnokkal, tehát Szivcsákkal akart beszélgetni, így aztán éppen olyan nagy izgalmat okozott, mint az előző, azzal a különbséggel, hogy akkor még nem tudtak semmit, most meg már mégis tudták, hogy vége van a háborúnak és hogy ennek következtében nagy dolgok történnek. Szincsák ment — éppen a bakancsszíját igyekezett kifoltozni madzaggal — és beszélgetni kezdett a küldöttséggel. A bakancsszíjfűzés éppen felénél maradt abban, majdnem kilépett a bakancsból, ami egyébként sem vert a lábára szabott — a régi hónapok óta elnyűtt már —, így sántákéivá szaladt oda a küldöttséghez és próbálta elmagyarázni azt, amit oroszul éppen tudott. Sokat nem tudott de a kevésből sem hallottak semmit a többiek, mert Szincsák és a tisztek megint csak bevonultak a parancsnok irodájába, ahonnan nem szűrődött ki a beszéd és nem lehetett hallgatózni. Megint tárgyalták, megint megbeszélték, hogy most aztán már bizonyosan a hazamenésről lesz szó. Megint akadt, aki nem hitte és megint akadt, aki nagyon is mellette volt, majdnem ökölve mentek akkorra, mikor Szincsák kilépett az ajtón és olyat üvöltött, hogy majd beleszakadt a fülük a közelben állóknak. — Ide mindenki — ordította-Ment is mindenki, amilyen gyorsan csak tudott. Ment se menői PÁRTÉLES Vasárnapi vidéki nagygyűlések Rákoscsabán délelőtt 10 órakor dr. Matics Lajos ellöki titkár bearát Budafirst szervezetünk délután 3 órakor hénavató ünnepséget tart. Előadók: Hegyesi János országgyűlési képviselő, Molnár József központi titkár, Sinka István, Pálinkás Béla és a fővárosi NJSzó.csoport .Szurdokpüspöki. Vasárnap délután 1 órakor. Előadó: Kurtán Sándor, a Szabad szó munkatársa és Buda, Mihály, a helyi szervezet elnöke, folyatatós. Rákoshegyen d. u. 4 órakor szilágyi Károly tart beszámolót a titkán tan. Berettyóújfalun egérnnapos megyei értekezlet. Előadók: Gém Feren, Nárási Bárató és Kondor Imre nemzetgyűlési képviselők. Kapást ion egfalulapos megye- érteken, let Előadót: Erdei Ferenc országos átéljük fc Tóth Endre, a propagandaosztály vezetője Sorospatakon efftealapos megyet érte. főezlet Előadók: Darvas János nemzetgyűlési képviselő és Székely Béla, a szervezési osztály 11. vezetője. Csigagyörkőn d. e. 11 órakor, d. u. 5 órakor Galgamácson nagygyűlés. Előadó: Püspöki Mihály megyei titkár. Csapon vasárnap délután 3 órakor taggyűlés. Tartja: Horváth István. Sopronbsz hétfőn d. e. 11 órakor választmányi ülés. Tartja: Horváth István. A KISZ békésmegyei titkársága közli, béké-a megyei szervezeteinkkel nosy a KISz megyei tikára Debreceni József a következő napokon meglátogatja szervezieteinket. December 22-én d. e. 11-kor Doboz. S.kor Gyula, ejkor Gyulavári. 23-án d. a. ll ktor Kismegyer, 3-kor Kezömegyar, 6.kor Békéscsaba. 24-én d. e. ll. kor Kőrustancsa, 3-kor Vésztő, 6-kor Kenderés. ."3-én d. e. ll.kor Szeghalom, 3-or Füzesgyarmat, «Jcor Buck. 26-án d. e. ll kor Gyom«, 3-kor Endröd, 6-kor Telek. 27-én d. e. ll.kOr Szarvas, 3-szor B. Szadendás, S.kor Öcsöd. 23-án d. e. ll-kor Csabacsüd, S.kor Nagyszénás. 6-kor Gonoros. Já-éra d. e. tjcor Gros. hász. 1-kor Geremdáe, 6.kor Csorvás. SO An d. e. 11 -kor Pusxaföldv.ir, 3-kor Cs..apáca. B-kor B.-simson. 31-én d. e. il.kor Ujkígrós, j-kor Gy.-eperjes, r.-kor Kakaós puszta. Január l.én tr. e. ll-korCétőgyl.ázs. 3-kor Z!«X. ?-in .!• M órakor Sarkad. 3-kor Méhkerék, 6-kor Kötegyán. 3.án d. e 11-kor sarkadkeresztur. A földmívelésügyi miniszetérium a Mezőgazdasági Művelődési Társasággal teaiöitv® a napotban rendkívül érdekes mezőgazdasági szakfilmbemuttatót rendezett a rádió hangversenystudiójában- A filmbemutatón megjelent Veres Péter, Bárányos Károly földművelésügyi és Erőse János közellátásügyi miniszterek, S Szabó Ferenc és Bernáth Ferenc földmivelésügyi és Kemény György pénzügyi államtittkár. Bemutatásra került egyszovjet, egy amerikai, egy angol és egy magyar szakfilm. A szovjet film az otthonmaradt asszonyok hősies munkáját mutatja be, hogyan termelték a gyapotot, hogy nagy háborúhoz míg legyen ez a fontos nyersanyag. Az amerikai film az Egyesült Államok nyugati síkságain és a singr siklás hegység lankáin folyó szarvasmarhatenyésztéstmutettta be formvntíius mese keretében. Az emit éi azakfwm a gépesítést hozta a nézők elé, hogy vannsk az angol farmok a legújabb mezőgazdasági gépekkel felszerelve s 'mindjárt össze is hasosítva azok kisebb 'teljesítő képességét, még tr.ind a gép nélkül, igával dolgoznak. A magyar szakfilm egyik segffe ' ...'a’a növény ápolási bárb cikkkel, a kukorcafiapálánral foglakozik. Hangulatos mesekeretben mutatja be a nézőnek, miért keül a kukoricát az eddigi két** irt he’yett négyszer megkapó hű- bár, hogy kissé rövid Pár perccel hosszabbítva, még többet meg*. hetett volna tanulni. A nrarábban látói, kát szakfilm után ez a film határozott fejődést mutat Bemutatásra került az első agrárfím híradó, a Magyar Művelőd* Tár* gaság filmujdmsága. A filmbemtetje előtt S- Salabd Ferenc államtitkár ismertette a Művelődési Társaság filmcá&ítünésett. A szakismeretik terjesztése érdekeiben minden eszközt fel felné használni, hogy a parasztság a haladás vívmányait megismerje. Újság, rádió s most a fám hivatva teas a szakismereteket olyanokhoz is eljuttatni akik már kinőttek fex iskola padjainál, a szakiseneret,dere viszontazdasági boklegyllésuk érdekében feltétlenül szükségük van. A vidéki mozikban nagy jelentőségű lesz, ha az eddigi játékfilmek mellé odakerülnik a szaki.Írnek jó és fontos, hogy minél több jó szakfilm ismertesse a mezőgazdasági holadást a földműes néppel. -5 Mezőgazdaság filmbemutató Tanoncok, ifjúmunkások/ Jelentkezzetek a Táncsics-kollégiumba A Tanonc és Ifúmunkás Otthonokat Építő Mozgalom keretén belül működő Táncsics Mihály parasztmunkás kollégium új tagok felvételére pályázati hirdetményt tesz közzé. A kollégium etója, hogy a fővárosbakerült parasztazokkanású munkaaylazatok, tanoncerte legjobbjait gazdasági segítésben, politikai, kulturális nevelésben, szakmai képzésben részeli ki, hogy azok a magyar népi demokrácia harcosaiként, a parasztság és munkásság öntudatos, osztályharcos vezetői legyenek Ezeket szem előtt tartja, felvé Mre jelentkezhet az az ifjú, siki a kollégium célja érdekében, a napi muska elvégzése után, fáradt, toget nem kimérve, hajlandó a támlád, önmaga vezetővé képzős nehézséged vállalni. A pályázati kérvényeket a Táncsics Mihály parasztmunkás kollégium Bpast, XIV Hermina-út A az alaki elmére 1848. dec. 22-ig kell megküldeni Mellékelni kell: a) résületet öv* életrajzot, b) utol,só iskolai bteványítványt és c) az üzemi bizottság vagy valamely demokratikus párt ■ajánló levelét. A kérvények elbírálása után j felvételi b jó oltóágas arra érdemeseket január első hetében 3- 4 napos felvételi vizsgára hívja fel A meg nem feklő pályázók okmányait egy hónapon belül visszaküldjük. Részletes felvilágosítás a kollégium helyiségében (Hermina-út S.). minden este 0—6-ig. — Kinevezés. A köztársaság dlneke dr. Szabolcsi Bence zenetudóst a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendes tanárává nevezte ki. 49 közben senkinek sem járt más az eszében... csak a nanamenés, biztos, hogy egy kételkedő sem akadt köztük, aki azt gondolta volnaias, biztosan megint, egy ünnepély lesz. Szincsák pedig megállt ünnepélyesen, a téren és elmondta a reegli váltó szót, amit úgy vártak tőle: — Hazamegyünk! Nagy csend fogadta, nem szólt senki egy hangot sem és még akkor is hallgattak, amikor Szincsák megismételte a szót, méghozzá jó nagy örömmel és megnyomva a végét: — Hazamegyünk! Hát nem értitek? Aztán megkérdezte a h&tpá sorokból valaki. — Mikor? * . ' ~ Akár holnap. — A. Szincsák hangja olyan nyugodtan c££&« ge*ti mintha azt mondta volna: ma dupla ebédet kapunk. Pedig biztosan ő is megörült a hírnek. ■Jöttek is már mögötte ki a tisztek a szobából és oroszul beszélgettek a foglyokhoz, alak nem értve belőle egy szót se, nagy barátság* gal veregették őket hátba,, ahol érték, majd szétszedve nagy szeretetükben a társaságot, aki ilyen jönkrt hozott számukra. Aztán lementek az oroszok az autóval és Szincsák egyedül maradt néhány száz emberrel, akinek mindnek, egyenként is el kellett magyarázni azt, hogy most már aztán minden rendbejön és most már aztán végképpen a hazamenésre fordul az idő. Nehezen ment, de Szincsák győzte szusszal. Elmondta háromiascon elondta tízszer, sőt ha nagyon hallotte, tizenötször ie, hogy a hazamenés eldöntött tény, vannak már olyan fogolytáborok is, akik régen otthon vannak, vannak olyanok, akik még a harcok alatt hazaértek, így aztán nem is olyan nagy csoda, hogy most őket, akik szinte a legrégebbé© érték fogságba, hazaengedi a Szovjetunió. — Megyünk — mondta — és majd akad dolgunk Otthon ifi.. Ennél akad biatonan jobb — és kezével szétműtetett a barakok irányában* akár annyi keserves és meddő hónapot töltetek el a hazavágyskozátstai* Aztán el részletezte a biszélgetést. A tettek azt mondták, hogy fontos ügyben jöttek. Miire ő azt mondta, hogy ha fontos, hát akkor gyorsan keld lená*Agyatei. A tisztek azt mondták, hogy hazamenésről le lehet szó. Mire Ő azt mondta, hogy ebben az esetben még gyorsabban kél végezni a dolgokkal. Mikor mehetünk haza? Így aztán kialakult az egész beszélgetés képe, legalább jó annyi, amennyit Szincsák a maga dicsérete mellett is el tudott mondani. Nevezetesen az, hogy a tisztek közölték a határozatot vele, hogy hazamehet most ez a hadifogolytábor, mire ő,már mint Szincsák, közölte a tisztekkel, hogy ,,éppen ideje“ és jó lesz gondoskodni a vonatokról a hegyiekn keresztül. — Aztán mi van már azokkal a hegyi vonatokkal — aggodalmas«* kodott egyik-másik hadifogoly, amelyiknek nem ment ki a fejéből az a tény, hogy a hegyen nem lehet keresztül menni. — Rendben vannak a hegyi vonatok — közölte Szincsák —, anynyira rendben vannak, hogy már nagy forgalom bonyolódik le a hegye© keresztül is. Éppen ezért, mi utazunk, akár holnap, akár holnapután, akkor, amikor készen l«s*&»k a gázvezetéknek ezzel a szakassával -