Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)

1946-12-08 / 276. szám

—2- 1946 december 1._________ SZABAD SZÓ A magyar békeszerződést január 10. és februárt között írják alá A pénteki nap külpolitikai ese­ményei már egy szemen csak az előző napok nagy megegyezésé­nek következményei. A külügy­miniszterek pénteken elkészül­tek az olasz, valamint a balkáni békeszerződések megvitatásával Elhatározták, hogy a szerződése­ket december 10. és január 1°. között Neu­ y­orcban szövegezik meg végleges formában. Elhatár­­ozták továbbá, hogy a békeszer­­ződéseket aláírás céljából január 10. és február 1. között terjesz­tik az érdekelt államok elé. A külügyminiszterek szombat Hivatalos közlemények arról tájékoztatnak, hogy azok a meg­beszélések, amelyek Londonban az indiai vezetőkkel folytatódtak, december 6-án este véget ért­ek. A megbeszélések tárgya­­az volt, hogy biztosítsák valamennyi párt együttműködését az indiai alkot­mányos­ nemzetgyűlésen. A lon­doni „kerrekasztal-konferencia“, amelyen Attlee utolsó kísérletet tett, hogy a két indiai párt­ veze­tőit rábírja eddigi merev állás­pontjuk megváltoztatására, nem járt sikerrel. Nem érdektelen közelebbről megszemlélni, miért a folytonos és megismétlődő vérses­­ zavargás Kalkuttában, Bom­bayban és India egyéb nagy városaiban. Indiában ma nagyjelentőségű szociális változások mennek vég­be, de ez a felső politikai veze­tésben­­nem is érezteti hatását. A háború előtt megkezdődött és a háború alatt hatalmasan kifejlő­dött iparosítás nem maradt hatás nélkül a hindu tömegekre. Eze­ket az öntudatra ébredő indiai tömegeket azonban változatlanul feudális rendszer szorítja kemény béklyóba. Azok, akik most az indiai tömegek nevében London­ban tárgyaltak, nem képviselik ma már a hindu és a mohamedán tömegeket. A hivatalos probléma az, hogy hogyan lehetne kibékí­teni az egymással marakodó és nacionalista szenvedélytől fűtött — felülről fűtött — indiai hindu és mohamedán lakosságot. A lon­doni kormány valóban nagy lé­péseket tett a hindu függetlenség A külügyminiszterek pénteki ülésén egyébként jóváhagyták a helyettes külügyminiszterek je­lentését, a következő pontokra­­vonatkozóan: L az átmenő áruforgalmat sza­baddá teesítii a trieszti szabad kikötő és a mögöttes vidék között, L. utasítják a trieszti szabad terü­letet, hogy bocsátkozzék tárgyalá­sokba, a szomszédokkal a vasutak igazgatására vonatkozó egyezmény megkötése céljából, 3. kimondták a légiszabadság elvét is szabad területen az Egyesült Nem­­zetek , tagállamainak repülőgépei szá­­mára­ Függőben marad az a kérdés, hogy a szövetségesek hol ejtik meg a szerződések végleges alá­írását. Ezt akkor döntik­ el, ami­kor határoznak a külügyminisz­teri négyestanács legközelebbi ülésének színhelyéről. A szerző­dések nyelve tekintetében a kül­ügyminiszterek elfogadták a fran­cia megbízottnak azt a kérel­mét, hogy a szerződéseket angol félután kezdik meg a német kér­dés megvitatását­. Ezzel a lépés­sel, túljutva az első akadályokon, elérkeztünk a legjelentősebb és­egsúlyosabb nemzetközi problé­mához. Bizonyos, hogy a világ jövendő sorsa mindenekfelett attól függ, hogy a nagyhatalmak­­ legnagyobb kérdésben, a német kérdésben, miképpen fognak tud­ni megegyezni. Reméljük, hogy azok a kedvező előjelek, amelyek között ezek a tárgyalások megin­­dulnak, a megoldásban is éreztet­ni fogják hatásukat, és orosz nyelven kívül francia nyelven is megszövegezzék mindamellett a hiteles szöveg az angol és az orosz szöveg lesz. A külügyminiszteri tanács elfo­gadta végül a tengerészeti szak­értők jelentését az olasz hadiha­jóknak a szövetségesek közök való szétosztásáról. Megállapod­tak azonban abban, hogy erre vonatkozóan semmiféle tájékozta­tást nem adnak a nagyközönség számára. Nem kisjelenőségű az a hit sem, hogy az Egyesült Nemzetek leszerelési albizottságában az üllés végén Molotov beleegyezett abb­­, hogy a nemzetközi ellen­őrzést minden tömegpusztításra alkalmas fegyverre — köztük az atombombára is — terjesszék ki. Molotov külügyminiszter ezzel a lépésével, mely az angol-ameri­kai indítvány elfogadását jelenti, újabb jelét adta a Szovjetunió együttműködési készségének és békés szándékainak-vét­len akció eljövetelének nap­ját, a hagyományos ,Martain-t. Innen azok a véres zavargások Bengáliában, amelyek hetek óta nyugtalanságban tartják Indiát. . Természetesen nemcsak a bé­­kítésnek és a megegyezésnek vannak hangjai Londonban, ha­nem egészen más­ húrokat is kezdenek pengetni, főleg kon­zervatív körökben. Ezek a kon­zervatív körök azon a vélemé­nyen vannak, hogy mindez a rivalizálás, mindezek a lázongá­sok csak egyet bizonyítanak, hogy­­az indiai népek még nem értek meg a függetlenségre. Az elmondottak alapján eléggé lehet látni, hogy mennyire nem az in­diai tömegek ,éretlensége“ teszi lehetetlenné a régóta húzódó in­diai függetlenség megteremtését, K. L előkészítésére. A már hónapoto­kal ezelőtt kidolgozott angol ja­vaslat szerint, ideiglenes indiai kormányt »állítanánal­ fel s ebben­ egyenlő számban venne részt a hindu kongresszus Atra.Mazurinám Liga. (Mint ismeretes, a muzul­mánok száma körülbelül a ne­gyedét teszi ki a hinduk számá­nak.) A kongresszus azonban vissza­utasította ezt a megoldást, hivat­kozva a nemzetgyűlési választá­sokra, amelyek 201 mandátum­ot juttattak a kongresszusnak, szem­ben­ a Hgav.78 és különböző más független ~,a TfkWmk­'‘ '93 képvise­lőjével. A Liga viszont nem akar résztvenni egy olyan nemzetgyű­lésben, ahol a kongresszusi több­ség bármikor elnyomhatja minden megmozdulását. Ebben a­ nehéz helyzetben az egyetlen helyes meg­oldás mégis­csak az angol javas­lat lenne, amely az egyenlő jogok biztosításával elméletben elkerül­né a fenyegető polgárháború ré­mét és az ugyancsak fenyegető muzulmán különállam (Pakistan) létesítésének veszélyét. Lord Wavell, India alkirálya, mindennek ellenére mégis Neh­mt, a kongresszuspárt elnökét, mint legerősebbet, bízta meg az ideiglenes kormány megala­kításával. Azt a Nehrut, aki nem is titkolja, hogy nem akar be­folyást engedni a Ligának ... Vá­laszul Lord Wawellnek erre a lé­pésére dr. Jinnah, a Muzulmán Liga elnöke, egészében vissza­utasította az angol tervet és ün­nepélyesen bejelentette a ,,köz­ Trieszt és a szomszédos országok Az Indiai feszültség HSnden •­­ **­.v 2.» ■ .r sorsjegy _____ nyer! | Siesse»», vegyen osztály­orsjegyet | Húsú® már dec. 12-án | Újabb provokáció N­­éhányszor szóvátettük már hogy a Magyar Nemzet állandó bur­kolt támadásokat intéz a földbirtok­­refom­ ellen. Amit azonban leg­utóbbi számában elkövet, az már nem burkolt, hanem nyílt támadás.­­ Már nem is igyekszik titkolni, hogy­­ mindaz, ami a földbirtokre­formulás kapcsolatban történt, számára nem megfelelő és ezálal még demokra­tikus köntösbe sem öltözteti mon­danivalóit. A földigénylő bizottságok feloszla­tását követeli a Magyar Nemzet „Legyen egyszer vége" című (zs. g.) aláírási­ cikkében. Legyen egyszer vége — ez azt jelentii, hogy legyen vége a legdemokratikusabb paraszti szerv, a föld igény­lőbizottság műkö­désének, ha azt akarjuk, „hogy hó,­fehér liszt kerüljön jövőre az aszta­lunkra“. Általában közönséges bű­nözőknek,­korrupt, csellóknak és sík , k­oszí­t­nak állítva be a föld igénylő tizeit díAzok tagjait, s a fölöm ívelés­­vü­gyi minisztériumtól várja ezeknek a bizottságoknak a ..kiirtását“. Feleslegesnek tartjuk megmagya­rázni azt, hogy az egész magyar de­­mokratikus átalakulásban segédkező szervek közül a földigénylő bizott­ságok tették a legtöbbet, s felesle­gesnek tartjuk a Magyar Nemzettel "Szemben megvédeni azokat a derék, harcos parasztokat,­akik a legnehe­­zebb időkben, minden elismerést, sőt bámulatot kiérdemlőn fogtak hozzá a parasztság felszabadulási harcá­nak helyi vezetéséhez. Ezeket nevezi a Magyar Nemzet bűnözőknek, tik­kasztóknak. Nem­­tartjuk azonban felesleges­nek ismételten megállapítani azt, hogy a Magyar Nemzet rágalom­­hadjáratát a földbirtokreform ellen már nem lehet tűrni, s azt sem tart­juk feleslegesnek megállapítani, ki tudja, hányadszor, hogy ez a lap a Kisgazdapárt lapja. A nagytőkések érdekeit védi, állandó lelőhelye a demokráciaellenes támadásoknak, piszkei,ja, rágalmaz:«, lejáratni igyekszik a parasztság szervezeteit és nagy törekvéseit, állandóan uszít a meglevő demokratikus rend ellen, de a Kisgazdapárt lapja. És ez­t nemcsak mi tudjuk, hanem tudja nyilván a Kisgazdapárt is. Csak azt nem tudjuk, hogy a Kisgazdapárt kisgazda tagjai, azok a kisparasztok, akik benne vannak a földigénylő bizotttárságokban 1®, mit szólnak hozzá, ha saját párt­juk lapjából ér­tesülnek róla, hogy ők .­hitvány csa­lók, bűnözők és tolvajok“. És mit szól ehhez várjon a Kisgazdapárt vezetőségéből az, aki nem szem­fény­­vesztésne­k és nem rablásnak tartja a földreformot? Rákosi Mátyás, Rajk László és B. Szabó István beszélt az asszonytüntetőkhöz Sulyokéknak „nem tetszett“ a tüntetés Beszámoltunk a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének a drágaság elleni tüntető felvonu­lásáról. A parlament épületébe benyomult asszonyok követelték az azonnali intézkedéseket az árak letörésére és a közellátás­­ügyi miniszter lemondását kíván­ták. Az asszonyok tizenöt tagú küldöttsége az éppen ülésező mi­nisztertanács előtt, tárta fel pana­szait. Rákosi Mátyás minszter­­elnökhelyettes megnyugtató ki­jelentéseket tett. A parlament lépcsőin Rajk László belügymi­niszter és B. Szabó István állam­­miniszter intézett beszédet a tün­tetőkhöz. Az asszonyküldöttség egy része a törvényszék épülete elé vonult. A Roósz-tanács éppen azt a nagy­szabású bűnpert tárgyalta, mely­nek vádlottai 270.000 méter fla­nelt csempésztek ki az ország­ból. A felvonult asszonytüntetők kiáltásainak hallatára a vádlot­tak megrémültek s amikor ké­sőbb a tüntetők egy része behatolt az épületbe, a tanácselnök fel­függesztette a tárgyalást. A ké­sőbb újra megnyílott tárgyaláson a tüntetők egy része ottmaradt és fegyelmezetten hallgatta végig. ■ * Amíg a min­iszterelnökik,Kajk­ az aeczxmyok tüntettek, egy másik bün­tetés fa zajlott a parlament folyo­­sóin. A Kisgazdapárt jobbszárnyá­nak és a Sulyok-pártnak képviselői különös hangon nyilatkoznak a tün­tetésről. A kiéhezett, rongyos asz­­szonyokat „csőcseléknek“ nevezték és „bele akartak lövetni“ a tömeg­be. A jobboldali képviselők ellenfor­radalmi tüntetésük közben, azt­­akarták egymással elhitetni, hogy az asszonyok tüntetése a parasztság ellen irányul. Azt hangoztatták, hogy a tüntetés valmiféle „izgatás“ eredménye. Volt, aki azt mondotta, hogy az asszonyok „a m­agyarság ellen tüntetnek“. Nemcsak rosszindulat, hanem el­fogoti ostobaság is szükséges ahhoz, hogy a tüntetés élét a parasztság ellen irányulónak magyarázzák. A tüntető asszonyok a magyar parasztasszonyok százezreinek véle­ményét is kifejezésre juttatták ak­kor, mikor éhesen, rongyosan fel­vonultak és követelték a spekulá­ció és nagytőkés kizsákmányolás megfékezését. A tüntetés valóban izgatás erdménye volt, de ki izgatja a dolgozó tömegeket? Egy kiváltsá­gos réteg luxuséletmódja, az árak elérhetetlen magas volta, a nélkü­lözés és rongyosság. Ezek a körül­mények valóban lázítóak. S a­ ma­gyar reakció képviselőinek tudomá­sul kell venniök, hogy a magyarsá­got ezentúl nem az arisztokraták, a a nagytőkések jelentik, hanem a dolgozó magyar tömegek, a parasz­tok, munkások és a dolgozó értel­miség. ....................... AZ ORS Z A G T C K R E 11 ■■«■11111111 man i -1 ■nrMiiiminnMi—nm—n-----­ — Hajdúböszörményben Simon László tanító szekéren haladt egy dülőúton, amikor tőle 10 méternyi­re felrobbant valamilyen ismeretlen robbanóanyag. Simon kórházba szál­lítása közben, belehalt sérüléseibe. □ — Hercegfalván a sárbogárdi já­rási kapitányság a Sárovics- és a selyemmajori malom ellen eljárást indított, mert fekete őrléssel fog­lalkoztak. □ •—­ A borsodmegyei Mucsonyban és Kurityánban 5 kiü­lésen tífuszor meg­betegedés fordult elő. A­ tisz­t­főorvos megtette a szükséges ,óvó- és zárlati intézkedéseket. □ — A kecskeméti rendőrség elfogta Farkas Istvánt és Erdős Sándort, mert az éjjeli órákban utcai járó­kelőket támadtak meg és vetkőz­­tetn­i akartak. □ — A győri vagongyár elvállalta 500 osztrák vagon lej­javítását. Az osztrákok munkabér fejében külön­­féle nyersanyagokat, főleg vasércet szállítanak Magyarországnak. □ — AZ UJ FEHÉRTÓI népi szövetkezet helyiségében tűz ütött ki 1000 forint értékű áru elpusztult. A tüzet patkányok okozták úgy, hogy megrágták a kakasgyufát. □ . — A szat­márr­egyei Mérken a Vásason a magye közigazgatási ve­zetői panasznapot tartottak. A la­kosság a svábok ellen pa­naszskodott különösképpen . A TTUKODI népfőiskolát, ahol évekkel ezelőtt Móricz Zsigm­ond, Szabó Dezső és Ve­res Péter is tanított, most újjá­szervezik és hamarosan átadják rendeltetésének. □ — A szentesi országúton felírta egy feketéző teherautó rendszámát Dömöndi Imre gazda, az autó utasai erre Dömösdit megtámadták és ösz­­szeverték. A rendőrség megállapí­totta, hogy a teherautó Oláh István kisosmizsei lakosé. Őt és az autó utasait őrizetbe vették és átkisérték a szegedi államügyészségre. — Kaposvárott a tisztifőorvos irá­nyításával partkányirtóhadjáratot kezdtek. A gyorsan ölő mérget a csatornahálózatba helyezik el . — Borota községben Szabó István ga­zdalegény udvarolt a vendégsze­­replő Donner-cirkusz egyik artista­nőjének. Fröhlich Ferdinánd kötél­táncos szintén saércímee volt az ar-­­tistanőbs s az egyik előadás után megleste Szabó Istvánt és doronggal agyonverte. n • — A szegedi törvényszék' '15^15 havi börtönre ítélte Rupa Bálintot, és Kászap Zoltánt, mert az egyik makói szücsmester lakásából nagy­­mennyiségű értékes anyagot rabol­tak. □ — Kisábrány lakossága azt kéri, hogy válasszák külön Nyírábrány községtől­ Kisábrány 4—500 lelket számláló, Nyírábránytól 3—4 kilo­méter távolságra fekvő település. □ — A szentesi rendőrség elfogta Bélán,­zky László csillaghegyi hajó­­gépészt, mert a budapesti rendőr­­főkapitányság az óbudai színházban elkövetett — statáriális eljárás alá eső — betöréses lopásért körözte­□ — A debreceni dohánygyári mun­kások bálján több fiatalember ösz­­szaszól­alkozott A rendőrök a han­­goskodókat az utcára vitték. Köz­ben Szabó József próbarendőr hibás szerkezetű szolgálati revolvere el­sült és a golyó megölte Nagy Jánost • — □ cde A­­TS és a cég/uz/ — Eljegyzés. Kovács Elvira és Végh Gyula hírlapíró, az MTI belső munkatársa december 5-én tartották eljegyzésüket. — Az Egyesült Államok Tájékoz­tató Szolgálatának budapesti könyv­tára (V., Mérleg­ utca 2. félemelet) szombaton is a közönség rendelke­zésére áll. Az Amerikai Könyvtár vasárnap és hétfő kivételével na­ponta 1­7 óra között lesz nyitva. ----------------------------.... Telefon : 258—214. XII 8.12.if^g*7 ■­,3 órakorN­SCO

Next